Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-20 / 3. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. január 29. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A járási bizottságok tevékenységeiről Iskolázások, versenymozgalmak A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságénak múlt év decemberi plénumán elsősorban az Ideológiai és tömeg-politikai munka kibontakozásának kérdései szerepeltek. E plénumot követő időszakban örvendetes nekilendülés, nagy aktivitás tapasztalható a szövetség járási szerveinél: máris konkrét javaslatokat tettek plénumáiknak az említett feladatok megvalósítására vonatkozólag. Ezek a javaslatok máris a megvalósulás útját egyengetik: megkezdődtek a járásokon a vezetők iskolázásai, s lázasan készülődnek a Győzelmes Február negyedszázados évfordulójának megünneplése gondos előkészítésére, valamint e jubileum tiszteletére kötelezettségvállalások születnek, értékelik az 1972. évi szocialista munkaversenyt, gondoskodnak arról, hogy a tévé-iskola (Haladó tapasztalatok iskolája) második évfolyamának adásait minél számosabban, tömegesen megtekintsék, s utána hasznos vita bontakozzék ki, továbbá újabb és újabb munkaközösségeket nyernek meg arra, hogy versenyezzenek я szocialista brigád megtisztelő címért. ф A szövetség trnavai járási bizottsága elsősorban a vezetők iskoláztatását tartja a legfontosabbnak, hogv ilymódon még hatékonyabbá váljék a szövetség munkája, teljesülhessenek a kitűzött feladatok. Cél: a járási aktíva valamennyi tagja helyesen viszonyuljon a párthatározatokból eredő feladatokhoz — amelyek a szövetségre hárulnak —, jól ismerjék a munkamódszereket. Ugyancsak nagyon fontosnak tartják az efsz-ek vezetőinek és dolgozóinak nevelését, hogy a CSKP októberi plénumának az ideológiai munkára vonatkozó határozata a gyakorlati életbe átültetve, megvalósuljon — elmélyüljön az efsz-tagok körében végzett tömegpoiltikal munka. Az előbb említett iskolázásokon részt vesznek a szövetség járási bizottságának tagjai, я felügyelőbizottságok tagjai, az efsz-ek szakbizottságainak elnökei, valamint a krónikát vezetők. Ugyanakkor a mezőgazdasági Igazgatósággal kötött egyezmény alapján a különböző gyűléseket, értekezleteket — amelyeken a szövetség járási bizottságának képviselői is felszólalnak —, ugyancsak a szövetkezeti földművesek iskoláztatására használják fel. A fő előadások zöme elsősorban a munkás-paraszt szövetség jelentőségét méltatja (itt szó lesz arról is, hogy az 1948. Februári Győzelemhez nagy mértékben hozzájárult a parasztság is), s nem utolsó sorban a CSKP XIV. kongresszusa után a mezőgazdaság továbbfejlesztését elősegítő 1973. évi feladatokról, valamint a szövetkezet! parasztság új osztályának küldetéséről és helyzetéről. Speciális előadások hangzanak majd el a szövetség ideológiai és kulturális nevelömunká ja alapelveinek és formáinak megmagyarázására vonatkozóan; az emberről való szociális és egészségvédelmi gondoskodásról Külön téma: a munkakezdeménvezések elveinek tisztázása, a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom emberformáló hatásáról, amely egyben az önnevelés egy formája Is. De a szövetkezeti demokrácia feltétlen érvényesüléséről, annak fontosságáról Is szó lesz, hogy az efsz-tagok az eddigiektől is jobban részt vehessenek a közős gazdaságok vezetésében. A művelődést, a közös gazdálkodás ügyelnek ismeretét elősegíti az efsztagok tévé-iskolája (Haladó tapasztalatok Iskolája), tehát a szövetség elvárja. hogy a szövetkezeti tagok tömeget rendszeresen látogassák, és megvitassák az itt felmerülő problémákat, a tanultakat applikálva sajátos viszonyaikra. Fontos, hogy a csoportértekezleteken megmagyarázzák a társadalmi tevékenység lényegét, s az agitáció szemléltető módszereire (faliújság, dtcsőségtábla, hangosbeszélő, röplap stb.) Is felhívják a figyelmet. ф A szövetség senicai járási bizottságának plénuma elfogadta a martini Járás versenyfelhívásét, mely a CSKP XIV. kongresszusa határozatának szellemében ez 1973. évi tervfeladatok teljesítésére, illetőleg túlteljesítésére mozgósít. Ez a Járási bizottság vállalta, hogv fokozott figyelmet fordít a munkaverseny kibontakoztatására, a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségekre, amelyek a legégetőbb problémák megoldását segítsék elő, a „Mindenki szocialista módon“ mozgalomra, a szocialista brigádok tevékenységének tervszerűbb irányítására, új munkaközösségek bekapcsolódására e megtisztelő címért folyó versenybe. Intenziven támogatják majd a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására irányuló törekvéseket, gondoskodnak a tagok (és gyermekeik) üdültetéséről, s a rászorulók gyógykezeltetéséről, hogy Ismét visszanyerhessék teljes munkaképességüket. A szövetség járási bizottsága nagy Jelentőséget tulajdonít az efsz-vezetők és aktivisták iskoláztatásának. Ugyancsak szem előtt tartja a termelés rejtett tartalékainak feltárására és célszerű felhasználására irányuló igyekezetét, az új, haladó, munkamódszerek bevezetését. Tovább figyelmet szentel a Haladó tapasztalatok Iskolája tömeges megtekintésére, mert ezt tartja a tömegnevelés leghatásosabb formájának. ф A szövetség Bratislava vidéki járási bizottsága kihasználja az évi termelési és pénzügyi terv összeállításának előkészületeit és az évzáró közgyűléseket arra, hogy a szövetkezetek tagjai tökéletesen megismerjék, ml Is a szövetség küldetése, s tevékenysége, hogy valamennyi szövetkezet elkészíthesse társadalmi tevékenységének tervét — kiindulva a kulturális és szociális alapok anyagi eszközei nyűjttota lehetőségekből. S természetesen, a Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére vállalt értékes kötelezettségek az efsz-tagok bevonásával szülessenek, s legyenek elfogadva. Ezek a kötelezettségek főleg az évi termelési és értékesítési terv teljesítésére, Illetve túlteljesítésére, a munka- és életkörülmények további javítására irányuljanak. Az említett járásban jelentősen kibontakozott a munkakezdeményezés az efsz-ek VIII. országos kongresszusa tiszteletére. A márciusi járási efsz-konforencián a szövetkezeti dolgozók több mint 20 millió korona értékű munkakötelezettséget vállaltak, a tervék túlteljesítését figyelembevéve. E kötelezettségvállalások teljesítésének értékelése lesz az 1973. é.vi szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének alapja. Ezúttal a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére vállalják a termelési és értékesítési terv teljesítésére és túlteljesítésére törekednek. Itt ismét jelentős szerep jut a szocialista munkabrigádoknak, amelyek''száma jelenleg már elérte a tizennyolcat. Mindent megtesznek annak érdekében a járási bizottság részéről, hogy tavasznyílásig további 15 munkaközösség versenyezzen a megtisztelő címért. ф A Februári Győzelem 25. évfordulója méltó megünneplésének előkészületeire fordítja fő figyelmét a szövetség poprádi járási bizottságának plénuma. Elősegíti a Mindenki szocialista módon mozgalom kibontakozását és tökéletesítését, s kötelezettségek vállalását szorgalmazza a nagy jubileumi évforduló tiszteletére. Ez a járási bizottság nagyon fontosnak tartja az efsz-ek szakbizottságainak aktivizálását, a kulturális nevelőmunka megszervezését, kiindulva az anyagi lehetőségekből. A részletes terv szerint az efsz-ek valamennyi tisztségviselője, a szövetség járási bizottságának minden tagja résztvesz az iskolázásokon, amelyet a járási bizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság közösen bonyolít le. E járási bizottság plénumán egyes plénum-tagok bírálták a társadalmi tevékenység vonalán mutatkozó fogyatékosságokat; azaz, a poprádi járás néhány szövetkezeti vezetőjét, mivel nem nyújtanak kellő támogatást a fiatal kádereknek. Arra Is rámutattak, hogy a jövőben nagyobb gondot fordíthatnának a fiatalok mezőgazdasági iskolákba küldésének, hiszen oly sok gépkezelőre van szüksége a járásnak... Ha nem történik ezen a téren lényeges javulás, jelentős kár keletkezhet ebből mind a szövetkezeteknek, mind a népgazda Ságnak. Ing. j. ProkeS A BARÁTI ORSZÁGOK TAPASZTALATAIBÓL SIKERES ÜZEMKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága évről évre jobb eredményeket ér el. Ebben nagy része van a gépesítés magas színvonalának, az új technológiának, az egyes mezőgazdasági üzemek jé együttműködésének, valamint a kiváíé munkaerkölcsnek és a mezőgazdasági üzemek minden termelési részlegében mutatkozó fegyelemnek. Mindezt legjobban érzékelhetjük egy konkrét példa esetében. Vegyük például az erfurti kerület gothai járását. E járás mezőgazdasági üzemei 41 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak, miből 78 °/o szántó és rét, 22 % pedig legelő. A szocialista szektort itt két állami gazdaság és 80 mezőgazdasági termelőszövetkezet képviseli. A szántóterület 53 százalékán gabonát, 12 %-án burgonyát, 5 °/o-án cukorrépát és a fennmaradt 30 °/o-án takarmányféléket termelnek. E járásban 14 ezer fejőstehén (39 esik száz hektárra), valamint 70 ezer sertés van. Egy hektárra átlagban 220 kg sertéshúst és 1150 liter tejet termelnek. A gabonafélék átlagos bektárhozama 38.6 mázsa, de búzából 70 mázsás rekordtermést is elértek már. Burgonyából 220 mázsa, cukorrépából pedig 380 mázsa az átlagos hektárhozam. Egy tehénre az átlagos évi te|hozam (3,75 %-ns zsírtartalom) 3800 liter. Egy anyakocától évenként átlagban 18 malacot választanak el. Hektáronként évente 200 kg tiszta tápértékű műtrágyát használnak fel, ebből 75—85 kg nitrogént. A járásban 9 kooperációs (üzemközi) társulás működik. Ónálló jogi személyekről van szó, amelyek a mi mezőgazdasági űzemközi vállalatainkhoz hasonlíthatók, azzal a különbséggel, hogy nem fizetnek adót. A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatásokat ünköltségi áron számlázzák. Ez mindenkor alacsonyabb annál, mint ha ezt a munkát a mezőgazdasági üzem saját rezsijében csinálná meg. Abban az esetben, ha az üzemközi vállalat nyereséggel zárna, ezt előre megállapított kulcs szerint elosztják a társiizemek között. Az iizemközi létesítmények költségeit elsősorban a társiizemektől nyert anyagi eszközökből fedezik. Az álla mi támogatás jelentéktelen, mert az NDK-ban a mezőgazdasági termékek értékesítési árait úgy állapították meg, hogy az egyes ágazatok gazdaságosak legyenek rosszabb természeti körülmények között is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyságától függetlenül az egyes iizemközi társulásokból a következő előnvök származnak; az Űzemközi együttműködés fejlesztését elősegítő jobb ideológiai, káder- és anyagi feltételek, a munka- és életkörülmények javítása, a gépek és gépsorok összpontosítása, a modern géppark létesítésével csökken a pénzügyi szükséglet, az új tudományosműszaki módszerek alkalmazása növeli a munkatermelékenységet, a nagyteljesítményű gépsorok maximális kihasználása és a termékegységre kisebb önköltség növeli az állóeszközök gazdaságosabb kihasználását. Az üzemközi együttműködés fontos formája a komplex gépsorok többműszakos üzemeltetése. Az egyes termékek — a gabona, a burgonya, a cukorrépa, a takarmányfélék termesztése — komplex gépesítésének követelményéből indulnak ki, ezekre komplex gépsorokat állítanak be, úgy hogy ezen belül az egyes gépeket a leggazdaságosabban használják ki. A komplex gépsor vezetője mindenekelőtt mérlegeli az elvégzendő munka nagyságát, a szükséges munkaerőlétszámot, a gépek és a gépi eszközök minőségét és mennyiségét. Mindezt mindenekelőtt a többműszakos munkamenet szempontjából. Figyelemmel kíséri, begy az elvégzendő munka tervezésénél betartsa a társult mezőgazdasági üzemek által jóváhagyott normákat. A javítási költségeket bekalkulálják a mrétékegység szerinti teljesítményárba. A mértékegységre esu költségeket az egységes árak szerint számlázzák. Ezen költségek magába foglalják a komplex gépsorok minden költségét. Bevált az egységes árakhoz hozzászámítani 5 százalékot a kedvezőtlen időjárás állal okozott többletköltség fedezésére. A nem társüzemeknek végzendő munka esetén lehetséges meghatározott nyereséget felszámolni. Ha az üzemközi vállalat jó munkaszervezéssel nem tervezett nyereséget ér el. akkor ezt az egyes társüzemek által nyújtott teljesítmény arányában felosztják. Ezen elv szerint fedezik az esetleges veszteséget is. Revált ugyancsak a közös prémiumalap létesítése. Ebből fedezik azon tagok jutalmazását, akik a közös munkákat úgy irányítják, hogy az minden társüzem számára előnyös legyen. A közösen termelt terményeknél előre megállapítják, mi módon osztják szét a terven felül termelt, kötelező gazdálkodás alá nem vont termékeket. Az esetleges nyereséget vagy a bevetett terület, -vagy pedig a termények mennyisége szerint osztják el. Mindaddig, míg az egyes szövetkezetekben nagyon eltérő a gazdálkodás és ezzel kapcsolatban a jutalmazás szintje, az Űzemközi vállalatokban dolgozó szövetkezeti tagok jutalmazását azon mezőgazdasági termelőszövetkezetek számolják el, ahova a tagok tartoznak. Az anyagi érdekeltség növelése érdekében a hektárhozamok növeléséért és az önköltség csökkentéséért a dolgozók egységes elvek alapján kiszámított prémiumot kapnak. Az együttműködő társüzemek az üzemközi vállalatnak lehetőségei szerint olyan mennyiségű állóeszközt bocsájtanak rendelkezésére, amely biztosítja a sikeres termelést. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokszor jelentés különbség mutatkozik az egy hektárra azt mutatja, hogy sokszor jelentés különbség mutatkozik az egy hektárra eső részesedés nagyságában. Tekintettel kell lenni az egyes szövetkezetekben elért hektárhozamokra, mert különben a magas hektárhozamokat elért szövetkezetek hátrányt szenvednek. Az egységes árak az együttműködő társüzemek és az üzemközt társulás (vállalat) közötti szerződéses viszony racionális rendezésének alapját képezik. Az egységes árak a költségek fedezésén felül egy kis nyereséget is magukba foglalnak. Ez lehetővé teszi az űzemközi munka hatékonyságának kimutatását és az egyes társüzemekkel történő elszámolás leegyszerűsítését. Az üzemközi társulás elszámolásának alapja a költségek ás teljesítmények szerinti könyvelés. Az üzemközi termelés termelési alapjait (állóeszközeit) az egyes társüzemek a reájuk eső részarányban veszik könyvelési nyilvántartásba. Az űzemközi társulásnak önálló könyvvitele van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemközi együttműködés sikere elsősorban az emberektől függ. A technika és technológia kérdéseit sem szabad elhanyagolni, de nem ezek a mérvadók. Legfontosabb a jó kádermunka, főleg ami az üzemközi vállalat vezetőinek kiválasztását illeti. Ezen posztokra politikailag fejlett és szakavatott egyéneket választanak ki. Továbbá nagyon megfontoltan állapítják meg az üzemközi létesítmény nagyságát. Optimálisnak olyan létesítmény mondható, amelyben a termelés közvetlenül irányítható. Némely tevékenységnél, igy az agrokémiai központok esetében, nagyobb területet, pl. 10 ezer hektárt, sőt többet is be lehet vonni. A gyakorlat szerint negatív hatása van a vetésforgók azonnali átalakításának. Közös vetésforgók bevezetését gondosan elő kell készíteni és fokozatosan kell bevezetni úgy, hogy a hektárhozamok állandóan növekedjenek. Igazolást nyert, hogy először előnyös betartani az egyes gépesített brigádok területi illetékessége mellett a modern nagyteljesítményű gépek többműszakos üzemeltetését a társulás egész területén. Az üzemközi együttműködés megindítása előtt rendezni kell a gazdasági kérdéseket. ami az együttműködés sikerének alapja! (jp) 01ШТКВПЕК Szlovákia mezőgazdasági területének 14,2 százalékán még a magánszektor gazdálkodik. E területek számottevő része kelet- és középszlovákiai kerület hegy- és dombvidékeihez tartozik, s nagyrészt két hektáron felüli .földterülettel rendelkező egyéni gazdák művelik. összesen mintegy százezer hektárra tehető az a mezőgazdasági terület, amellyel a szocialista szektor földterülete bővült az elmúlt évben. A kollektivizálás területén nemrégiben a legjobb eredményeket Kelet- Szlovákiában érték el, ahol majdnem tízezer parasztgazdaság csatlakozott a szocialista szektorhoz, 52 097 hektárnyi földterülettel. Több mint kilencezer hektár területen 13 új efsz alakult. Ezen a téren nagyon jó munkát végeztek a humennéi, a Stará Lubovha-i, a vranovi, a bardejovi, a svidníki és a poprádi járásokban. Közép-Szlovákiában négy új efsz alakult, 7438 hektárnyi területtel. Itt a legjobb eredményeket a Dolný Kubln-i járásban érték el. De a kerület más járásaiban Is szép eredmények mutatkoznak. Nyugat-Szlovákiában a senicai és a trenčíni járásban nemrég mintegy 3500 egyéni gazda lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára, több mint tízezer hektár földterülettel. Kétségkívül, ez szép eredmény, ami a politikai dolgozók, agitátorok százainak, sőt ezreinek eredményes felvilágosító munkáját dicséri. Boldogan jelenthetjük, ebből a munkából becsülettel kivették részüket a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége funkcionáriusai és apparátusának dolgozói is. Ámde, ezzel nem fejeződött be, sőt most kezdődik a szövetség munkája. Az új szövetkezetek új tagjait politikailag nevelni, irányítani kell. Ez a szövetség elsődleges feladata. Végezze hát a szövetség, az állami irányító szervekkel karöltve, úgy ezt a tevékenységét, hogy a szövetkezeti földművesek nagy családjának új tagjai minél hamarabb beilleszkedjenek az új társadalmi viszonyok közé, s itt jól érezzék magukat. E járásokban ez a -lénykedés a szövetség szerveinek egyik fö feladata lesz. (dr) A Bielv Kostoi-i „offistegaf Minden reggel és minden délután öt asszony siet a volt kolostor épületébe az úgynevezett „fehér papok“ volt székházába. Ketten közülük — Helena Ivanoviöová és Rozália Ulehlová — a sertéshizlaldába sietnek, ketten pedig — Bernardína Halašová és Anna janeöková — az anyadisznókhoz. Az ötödik — Mária Polakovičová — a betegeskedő Anna Dzíbelovát váltotta fel. Még április elején a Biely Kostol-1 Efsz öt tagja — mindnyájan asszonyok — elhatározták, hogy versenyeznek a szocialista munkabrigád elmért. Milan Vandák, a szövetkezet zootechnikusa nagy elismeréssel nyilatkozik az asszonyok szorgalmáról és munkakedvéről. Az „ötösfogat“ pedig jóindulatúlag „szidja“ e zootechnikust, aki nem néz el semmit és mindent szigorúan ellenőriz, de azért mindig készségesen segít. Ahogy a csoport vezetője — Helena Ivanovičová képviselőnő — mondja, a sertésgondozás ma már nagy szakértelmet kíván, ha a tervfeladatokat teljesíteni akarják és ha ezt, illetve a felajánlásokat még túlteljesíteni is tudják. A felajánlásaik pedig — amit az eddigi eredmények Is mutatják —, nem a pusztába kiáltó szavak. A felajánlás szerint egy anyától 18,5 malacot kellett volna leválasztaniok, a valóság 19 darab. A hizlaldában pedig a 0,52 kilogrammos napi súlygyarapodási átlag helyett 0,54 kilogrammos átlagot érnek el. A szocialista felajánlásukat 73 447 koronával teljesítették túl. A többi jö szándékukat is siker koronázza. Nem kis mértékben gondoskodnak az állomány egészségi állapotáról. Céljuk: a maximális haszon. Kiváló munkájukat a szövetkezetük egy Mariánské Lázrte-í üdüléssel Jutalmazta, i E. Strnádková
