Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-20 / 3. szám

1973. január 20. SZÖVETSÉGI SZEMLE Í Kivan tűzoltóit Ország­szerte min­den tömé - szervezet ar­ra törekszik, hogy a CSKP XIV. kong resszusának határozatait maradéktala­nul teljesít­se. tgy van ez az önkén­tes tűzoltó testületekben közgyűléseiken értékelik az idáig megtett utat, a kifejtett munkát. A šamorlnl (somorjai) tűzol­tó testület a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyl) járás egyik legeredményesebben működő testületet közé sorolható. Ez abból is kitűnik, hogy a szer­vezet 188 tagot tart nyilván, amelyből 85 működő, a többi pedig pártoló tag. Tavalyi ered­ményeikhez tartozik, hogy si­került megalakítaniuk egy női rajt és beszervezni 37 diák­­tűzoltót, amely az utánpótlás szemszögéből nagyon fontos. A járási tűzoltó versenyen, amely Horná Potôňban (Felső­­patony) volt megrendezve, a női raj 193,7 pontjával az első helyet szerezte meg. A férfiak­nál az első számú raj 204,5 ponttal lett az első, ami egy­ben azt jelenti, hogy megvédte a II. teljesítményi fokozatot. A második számú raj, csupán a hetedik helyezést tudta elérni. Ellenben az ifjúsági raj kitű­nően szerepelt és az erős me­zőnyben 1937 ponttal kivívta az első helyet. Minden évben fontos tűzren­dészet! tevékenységnek számít, aratáskor megszervezni a ha­tárban az őrjáratokat. Tavaly 30 napon át tartottak szolgála­tot, este kilenctől hajnali négy óráig, amelyen 55 tűzoltó vett részt. A felszerelés, a víztartá­lyok és kutak karbantartásán, valamint különböző társadalmi munkák keretében 2 ezer 603 munkaórát dolgoztak le. Az elmúlt időszakban tíz tűz­esethez vonult ki a testület. A tüzeseteknél 143 ezer 500 koro­na kár keletkezett, de a meg­mentett értékek összege elérte a 3 millió 170 ezer koronát. A testület tagjai a tűz bejelentése után minden esetben két per­cen belül hagyták el a szertárt. A közgyűlés egyik meghitt pillanata volt, amikor öt elv­társnak emlékérmet nyújtottak át abból az alkalomból, hogy már 30 éve aktívan tevékeny­kednek a szervezetben. Képün­kön: az egyik emlékérmes, Duduc László látható. —óváry— A hegesztés tűzveszélyes! Könnyen tűz keletkezik, ha nem tartjuk be a tűzrendészen előírásokat. Csak az 1970/71-es években Szlovákia területén a hegesztés alkalmával be nem tartott rendszabályok következ­tében 87 tűzeset fordult elő, melyek következtében a köz­vetlen kár 11 millió 457 ezer 768 koronát tesz ki. A hegesztés helyétől a gyú­lékony anyagokat minden irányban legalább 5 m-re kell eltávolítani és tüzoltóeszközö­­ket kell készenlétbe helyezni. Legyünk óvatosak a magasban történő hegesztésnél is. A le­hulló szikraeső tűz okozója le­het, s ezért alatta az el nem távolítható éghető anyagokat vizes vagy nem égő ponyvá­val — anyaggal — kell leta­karni. A munkabefejezése után a hegesztés helyét és környékét meg kell vizsgálni és meggyő­ződni arról, hogy nem áll-e fenn tűz keletkezési lehetőség. Hegesztést csak olyan személy végezhet, akinek ezen munka elvégzésére külön jogosítványa van! SUMEGH L. is, amikor évzáró fogyasztási szövetkezetek a közeliátásért A népi fogyasztási szövetkezet Slovan elnevezésű új szállója Tátra Lomnicon. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom után a legnagyobb tömegszer­vezet a népi fogyasztási szövetkezet (Jednota). Szlovkiában a tagság lét­száma meghaladja a 700 ezret, s ál­landóan gyarapszik. Jelenleg 12 063 üzlet, vendéglő, felvásárló részleg s különféle elárusító helyen tevékeny­kedik a fogyasztási szövetkezet. Ré­gebben a szövetkezet a falvaink üz­lethálózatának kibővítésével és a falu közellátásának megoldásával foglal­kozott. Az utóbbi években egyre job­ban helyet keresnek és kapnak a vá­rosokban is. Ezt a tényt az elmúlt évben átadott vendéglátók is hűen igazolták. Trnaván, Sviten, Košicén, Žilinán, Banská Bystricán, Tatranská Lomnlcán és több helyütt adtak át szálőkat, vendéglátó üzemeket a ren­deltetésének. A Tátrában lévő Slovan elnevezésű szálló az egyik legszebb épület az őriáe hegy lábánál. Ott tar­totta az elmúlt év végén a Központi Bizottság az ülését, s ebben a szépen berendezett szállóban tüntették ki azt a 44 veterán funkcionáriust, akik hosszú évtizedek óta tevékenykednek a fogyasztási szövetkezetben. A ki­tüntetettek közül a legtöbben a mun­kásmozgalom kiváló egyéniségei vol­tak, akik fegyverrel a kezükben har­coltak az elsó szocialista állam létre­jöttéért, avagy a Magyar Tanácsköz­társaság védelméért. A népi fogyasztási szövetkezet egy­re nagyobb részt kér és kap az üzlet­hálózatunkban. Az évi tervfeladatuk már megközelíti a 16 milliárd koro­nát. Ebben az esztendőben a tavalyi-A Vefké Zlievce-I (Nagyzellő) népi fogyasztási szövetkezet üzletében elé­gedettek a vásárlók a kiszolgálással, mert kedves és ügyes a személyzet. hoz viszonyítva 5,8 százalékkal ter­veznek több élelmiszert és 8 száza­lékkal több Ipari árucikket eladásra. Jelentősen, mintegy 62 milliós érték­kel szeretnék növelni a saját készít­­ményű élelmiszerek árusítását. Mézből, erdei gyümölcsből, s más különlegességekből jelentős mennyi­séget vásárolnak fel a fogyasztási szövetkezetekben, E keresett export­cikkek jó valutát jelentenek, amelyért külföldről főleg irodai gépeket, hűtő­­berendezéseket, zeneszekrényeket s más keresett árukat hoznak be. A beruházások terén a Jednota a legpéldamutatóhhak közé tartozik. Falvainkon főleg ennek a szervezet­nek köszönhetjük az új üzleteket, vendéglátókat, az épületek tatarozá­sát és a korszerű berendezéseket. Az idén is 330 millió koronát fordítanak új épületek létrehozására, s azoknak berendezéseire. Már hosszú évek során nagy jelen­tőséggel bírnak a társadalmi össze­fogással létesített üzletek, vendéglá­tók. Az 1973-as évben 269 létesítmény megvalósítását tervezik az úgyneve­zett Z-akció keretében. Ezekre az építkezésekre a kiadás mintegy 306 millió kejrona. Természetesen az épít­kezési munkálatok jelentős részét tár­sadalmi összefogással valósítják meg. Az ilyen építkezéseknél nagyon sokat segít a jó kapcsolat a helyi nemzeti bizottságokkal, az egységes földniü­­vesszövetkezetekkel. A szoros együtt­működés során legtöbb helyütt gyor­san elkészülnek az üzletek, éttermek, s felvásárló központok. A népi fogyasztási szövetkezetben több mint 40 ezer alkalmazott dolgo­zik. A kereskedelemben tevékenyke­dők fizetési átlaga jelentősen javult az utóbbi években. Az idén 1965 ko­rona átlagkeresettel számolnak, amely 81 koronával több, mint az elmúlt esztendőben. A szövetkezet irányítói komolyan törődnek az utánpótlással. Jelenleg is 4192 tanulót képeznek ki, akik a Jednota üzlethálózatában he­lyezkednek majd el. A szövetkezeti üzlethálózat gyors­­ütemű fejlődésének köszönhető, hogy a tiszta jövedelem évről-évre emelke­dik, és ez lehetőséget teremt az újabb s újabb beruházásokra. Az idén ter­vezett tiszta haszon a felvásárlásnál az előzetes számítások szerint 12,3 százalékkal, s az élelmiszereknél 9,1 százalékkal növekedik. Elismert tény, hogy a népi fogyasz­tási szövetkezetek forradalmian meg­változtatták falvainkon a kereskedel­mi hálózat fejlődését. Vannak járá­sok, ahol az üzlethálózat döntő több­ségben a Jednota kezében van. A Du­najská Streda-i járás is ezek közé tartozik, ahol az utóbbi évtizedben hihetetlenül sokat tettek az üzletek, üzletházak, vendéglők, büfék, cuk­rászdák fejlesztésében. A felsoroltak ellenére helytelen lenne azt állítani, hogy a fogyasztási szövetkezetek üzleteiben nincs hiá­nyosság, nem tehetnének még többet a vevőkért. Ez viszont legtöbb eset­ben a vezetőkön, elárusítókon múlik és nem utolsósorban a felügyelőbl­­zottság közömbösségén. Helyenként ehhez még hozzájárul, hogy az állami üzleteket előnyben részesítik az áru szállításánál. Komoly hiányosság ta­pasztalható a kenyér- és péksütemény elátásánál is. Ez viszont többségben nem a Jednota üzleteinek a hibája, hanem a sütőipari üzemeké, s főleg a lassú szállításé. Néhány évvel ez­előtt a kisebb pékségek be lettek szüntetve, viszont a szállítást mai napig sem tudták tökéletesen meg­oldani. Ennek sokhelyütt látja kárát A következő időszakban rendkívüli figyelmet kell fordítanunk a tagság kulturális és szociális gondoskodásá­ra és gondoskodni élet- és munka­­környezetük megjavításáról. Különös figyelmet kell szentelnünk a szövet­kezetekben dolgozó Hatalságra. Lehe­tővé kell tenni, hogy szakképzettséget nyerjenek és jó munkakörülmények között dolgozzanak. Ami a városok és falvak kulturális színvonalának ki­egyenlítését illeti, ml a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) járás földmüvesszövetkeztei, jelentős anya­gi segítséget nyújtottunk falvaink kulturális létesítményeinek felépíté­sére. Ami a mezőgazdasági és ipari dolgozók jövedelmét illeti, már az is egyenlő szinten van. Megjegyzendő azonban, hogy még egy ifjú munkás a szövetkezetben évente 3000 munka­órát dolgozik, addig az iparban és egyéb ágazatban csak 2500 órát. Mezőgazdaságunk fejlődése új sza­kasza előtt állunk. E szakasz íelada­a falusi lakosság, mivel nincs friss kenyér, péksütemény reggel, csak a délutáni órákban kapnak, s a bizony­talan szállítás miatt sokat várakoznak az üzletek előtt a vásárlók. Amíg a’ múltban áruhiány volt, az élelmiszerüzletekben, ma majdnem mindenből bőséges az ellátás. Lassan­ként elérünk ahhoz a ponthoz, ami­kor az ügyes kereskedőknek el kell tudni adni az árut. Nem mondható még ez az Ipari árucikkekkel kapcso­latban, amelyekből még mindig nincs elegendő, s megfelelő. Persze, nem utolsósorban sok múlik az üzlet­vezető leleményességén, ügyességén. Ha az üzlet „motorja“ együtt érez a lakossággal, akkor mindent elkövet, hogy semmilyen árucikkből ne legyen hiány — és a vevők, akik közül na­gyon sokan tagjai a népi fogyasztási szövetkezetnek, elégedettek legyenek. TÓTH DEZSŐ tainak végrehajtása sok szakképzett munkaerőt kíván. Falvainkon sok is­kolázott, szakképzett ifjú van. Mégis, mi a helyzet? Nagy részük elhagyja szülőfaluját és úgy tűnik, hogy me­zőgazdaságunk fejlődésének követke­ző szakaszában nem lesz elég szak­képzett munkaerő, amely sikeresen tudná az új komplikált gépsorokat kezelni. Nem lenne helyes, ha ezt figyelmen kívül hagynánk és a leg­újabb, nagyteljesítményű, szakképzett kezelőszemélyzetet kivánő gépeket csak alapfokú műveltséggel rendel­kező kezelőkre bíznánk. Nagy figyel­met kell fordítanunk arra, hogy a szakképzett ifjú dolgozókat megnyer­jük a mezőgazdasági munka számára, mert ez a mezőgazdaság fejlődése el­következő szakaszának egyik igen fontos feladata. DÖMÉNY JÁNOS, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsá­gának elnöke A szövetség legűjabb feladatai ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! Nemcsak dolgozó, de gondolkodó ember is vagyok. Belső kényszert érezvén ragadtam tollat, hosszabb hallgatás után. így munkált bennem az emlékezetes eset: „Meg kell írnod, .... meg kell írnod ... 1“ Hát, meg­írom. Okulásul, főleg azoknak, akik hamar felejtenek. Elfelejtik, milyen keserves élete volt a magamfajta fa­lusi embernek, abban a „régi jé vi­lágban“. Nincstelen volt a falum népének nagyobbik része. Ezek jobbára a mó­dos nagygazdáknál, s leginkább a négyezer holdas Eszterházi-birtokon kereste volna a mindennapi kenye­rét, ha ... Bizony, ez a többszörös milliomos nemigen akart helybelieket alkalmazni, mert az idénymunkásokat istállóba elszállásolva, nagyon szegé­nyes koszton tartva, szipolyozta. Ezek olcsóbban dolgoztak, mint mi... De sokszor mentünk Calántaia. több faluból, ezrével, rendezett sorokban. Fújtuk menet közben a munkásin­dulót: „A harcban nem szabad megállni.. .1“ Persze, ilyenkor szó, szót követett. Lázongtunk, „Munkát, kenyeret!“ kö­veteltünk a járási székhelyen. Nem voltak ezek valami nagyon békés hangú tüntetések. Kimondtuk, ami a szívünkön feküdt... Ha valamelyi­künk a népnyúzó, kizsákmányoló ka­pitalista rendszer ellen, a megalázta-Nem cserélnék a miniszterrel... lás. a jogfosztottság ellen emelt szót, akkor már a csendőrök megrohamoz­ták a munkanélküliek tömbegeit. S azt ütötték, verték, akit értek-kap­­tak. Bizony, még ma is 61 közülünk egy olyan elvtárs, akinek puskatussal „simogatták“ a csontjait. Ogy gurult le a galánlai hídról, mint a jó nagy labda. Hát lehet az ilyent elfelejteni? Nyár elején történt. Péter-Pál előtti napokban. A Gargely-naptár szerinti 1922-ben. Kimentünk a majorba vagy százötvenen. Munkalehetőség miatt. Órák hosszat vártunk, álldogáltunk. Semmi beosztás. Előkerült az intéző, akinek tudtára adtuk, hogy munkaalkalmat szeret­nénk, mert a család koplal, sínylő­dik ... — Ha éhen döglötök, akkor sincs munka! — ez volt a „humánus“ fele­let. Több sem kellett a felcsigázott tö­megnek, rárontott a kőszívűekre ... s jól elegyebugyálta őket... Micso­da? Azonnal 40 csendőr jött Galán­­táról. Mit tehetett a munkát követelő emberek hada? Szétszaladt, ki, merre látott Am tizenhármán lebuktak. Köztük jómagam is. Megvasaltak bennünket, akárcsak a rablógyilkosokat ... Pedig csak munkát követeltünk, hogy egyik napról a másikra tengessük nyomo­rult életünket. Irány, Pozsonyi Itt, külön zárka. Börtön-cella, földszint, 2ü-os ajtó­szám ... Csak reggel néztem körül, amikor már kivilágosodott. „Elegáns“ egy szoba volt, réssel az ajtaján: ezen adták be a kutyának való moslék­télét. Teltek, múltak a végtelenül egy­hangú napok. Végül a vizsgálati lug­­ságot — tárgyalás nélküli — Ítélet­hirdetés követte. Több hónapi börtön. Egy hónappal több, mint a többieké. Ezt a ráadást csupán azért, mert volt merszem kilyukasztani az intéző úr fején a kalapot... így volt ez akkortájt az egész vonalon. Szégyellhetik magukat a ré­gi máltó8ágosok, kormányzósági urak, akik elnázték, hogy a nép nagyobbik része rongyosan, éhesen tengődött. Ok meg külföldön milliókat pocsékol­tak el egy-egy versenylóért, vagy a színésznő csókjáért... Micsoda szép jelszót eszelt ki az egyházi hierarchia, aki „egy követ fújt“ a kizsákmányolókkal? Szegénye­ké a mennyeknek országa ... 1“ Node, MAJOR István kommunista képviselő, munkásvezér egy népgyülésen meg­mondta: „Azért ajánlják kegyes uraink, hogy az ég feló tekintges­­sünk, ott remélve a jobb létet, hogy ne lássuk, mi van idelent. Bezzeg, ők a földi életet tartják elsődlegesnek,, azért tobzódnak, tömik szüntelen a hasukat... I“ Csakhogy a tobzódók aranykorának egyszer végeszakadt. Nagyot fordult о világ! A kommu­nista párt küzdelme, szüntelen felvi­lágosító munkája nem volt hiábavaló. 1948 februári győzelmének történel­mi vihara eltakarította útjabul a dő­zsölő dzsentriket, az úri világ sisere­hadát, s a dolgozó nép — a CSKP út­mutatásával — kezébe vehette sorsa irányítását. A mi falunk is épül-szépül. Nincs már „zöldablakns kicsi ház“, átépítet­ték mindvalahányat. Az új családi házakon akkorák az ablakok, akár egy tank is beférne rajtuk. De süssön is be a szocializmus emberéltein nap­ja rajta! Jó kezekben van a falu irá­nyítása. Van orvosa, kultúrháza, isko­lája, patikája ... Minden megvan, ami az emberséges élethez szükséges. Munkanélküliség helyett munkáshiány van! Nem kell munkalehetőségért ki­lincselni, országot, világot járni — kitántorogni Amerikába. Bátran leírhatom: szövetkezeti tag­jaink a miniszterrel sem cserélnének, olyan jól élnek. Ezért dicséret illeti a felsőbb pártvezetést, az ország kor­mányzóit, a járási vezetőket, a falu-, a szövetkezet kormányosait, s mind­azokat, akik szorgos munkájukkal elősegítik a szocialista rendszerünk szüntelen erősödését, a nép jólétét. Olyan az országunk és rendszerünk, amiért nem kell szégyenkeznünk a világ előtt. Mindezt elsősorban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomnak, a fel­szabadító Szovjet Hadseregnek kö­szönhetjük, a hős szovjet nép bátor fiainak, akik közül oly sokan életük­kel, vérükkel fizettek a mi szabadsá­gunkért. Hát, ezért kell védelmeznünk ezt az oly drága szabadságot, a szo­cialista rendszert! KONTÁR JENŐ, Horné Saliby (Feisoszeli)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom