Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-21 / 16. szám

8 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1973. április И. f ALIIRÓL LALIIRA KELL ITT A SZÓ... Elismerést érdemel a CSEMADOK Levice-i (Lévai) Járási Bizottsá­gának azon igyekezete, hogy szorgalmazza az író-olvasó találkozókat. Dicséretes az is, hogy elsősorban a járásunkban élő, vagy innen szár­mazó írókkal, költőkkel való beszélgetéseket helyezi előtérbe. Ennek az egészséges munkának köszönhető, hogy a CSEMADOK Hokovce-i fegegi) alapszervezete is megrendezte az első író-olvasó találkozót. A meghívott, a járásunkban élő Csontos Vilmos költő volt, aki Forbáth Imre halála óta a csehszlovákiai magyar líra legidősebb képviselője. A zsúfolásig megtelt kultúrházban a CSEMADOK helyi szervezeté­nek elnöke, Felyo Viktor elvtárs nyitotta meg a találkozót, majd Tóth László iskolaigazgató ismertette Csontos Vilmos életútját, mun­kásságát. A beszámolók után az iskolások és a SZISZ tagok kultúr­műsort adtak elő. Részleteket olvastak fel a költő „Gyalogút“ című önéletrajzi regényéből, és egy csokorra való verset szavaltak el meg­jelent köteteiből. A kultúrműsor után a találkozó résztvevői elbeszélgettek az idén 65. születésnapját ünneplő költővel. Az idő rövidsége miatt csak tt­­zenketten kaptak lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyenek fel. In­dulásáról, küzdelmeiről, módszeréről, terveiről faggatták a költőt, aki készségesen, részletesen válaszolt mindenkinek. Őszinte, kötetlen, egyszerű, mindenkinek közérthető nyelvezete lebilincselte a résztve­vőket, akik minden szavát igyekeztek megjegyezni, mert minden sza­va igaz, emberi hang volt. Érdekes válaszaival annyira felcsigázta hallgatóinak érdeklődését, hogy a végén vita kerekedett a jelenlegi csehszlovákiai magyar irodalom helyzetéről, a versformákról, a mo­dern versek érthetőségéről stb. A tartalmas, mindannyiunknak sok tanulsággal szolgáló találkozó a költő könyveinek árusításával ért véget, melyet a helyszínen dedi­kált. Nem hiányoztak a könyvvásárlók soraiból a hét-nyolc éves kis­diákok sem, sőt ők voltak a legnyugtalanabbak, mert már a találkozó megkezdése előtt könyvet akartak vásárolni. Ez a tény pedig azt bi­zonyítja, hogy Csontos Vilmos versei a gyerekek körében is népsze­rűek, mert egyszerűek, közérthetőek — híven tükrözik a falusi nép életét. Kívánjuk, maradjon ezután is hű hozzánk, a falvak népéhez. —tóth— Képünkön Csontos. Vilmos költő (középen) keresetlen szavakkal beszél a fiatalokhoz. ♦' A Vöröskereszt Čičovi (esi­­csői] , alapszervezete 270 tagot számlál, s a község legaktívabban működő tömegszervezetei közé tar­tozik. A tagok mindenütt ott van­nak, ahol szervezésre, illetve se­gítő kézre van szükség. Az önkén­tes véradók toborozásával állan­dóan foglalkoznak, ennek eredmé­nye, hogy az elmúlt évben 60 vér­adója volt a szervezetnek. Mind a falu, mind az iskola mellett ala­kult egészségügyi őrsök számára rendszeres iskolázásokat tartanak. Gyakori vendégek a Kližká Nemá-i (kolozsnémai) aggotthonban, aho­va látogatásuk alkalmával sohasem térnek üres kézzel. Azonkívül te­vékenyen bekapcsolódnak a köz­ség, valamint az egészségügyi köz­pont környékének szépltési mun­kálataiba is. Kovács Ferenc ♦ A Ndszövetség Backa-i (bács­kai) alapszervezete a helyi kultúr­házban nagyszabású kiállítást ren­dezett, a község lakosainak kézi­munka gyűjteményéből. A „Fürge újjak“ címen megrendezett kiállí­táson 141 darab használati dísztár­gyat állítottak ki. F. J. ♦ Bohatán (Bagotán) három évvel ezelőtt a CSEMADOK alap­szervezetének rendelkezésére csu­pán egý ósdi, rozoga épület állt, amelyben nehezen lehetett kultúr­­rendezvényeket rendezni. De ez már a múlté, mert a helyi Efsz el­ismerésre méltó hozzáállással, ál­dozatkészséggel egy új kultúrházat létesített, ahol a CSEMADOK is otthonra talált, így megindulhat az igényes kultúrmunka. K. Ö. ♦ Vért adományozni az arra rá­szoruló embertársainknak, a leg­­nemeseb tettek egyike. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban ed­dig 520-an adtak térítésmentesen vért. Legutóbb a Vöröskereszt Stre­­kov-i (kürti) alapszervezetének tagjai közül 30-an voltak véradá­son. Csoportjukból Kanyicska Ro­zália 27-szer, Sebók Mária és Far­kas Rudolf pedig 13 alkalommal adott vért. H. F. ♦ Vojanyban (Vaján) egy új, korszerű kultúrház építését kezd­ték el, amely elkészülésekor mint­egy 420 ezer korona értéket kép­visel majd. Az építkezésnél sokat segít az ifjúság és a helyi lakos­ság. Résztvettek a földmunkálatok­nál és az alapozásnál is. A fiatalok társadalmi munkában mintegy 126 ezer korona értékű munkát vállal­tak, azonkívül a kultúrház komp­lett átadásáig, még mintegy 10 ezer korona érő munka végzését Vállalták. Dőry Dezső Varhulik Ka- 1 talin, a Trnovec nad Váhom-i (Tornóci) Efsz dolgozója meg­szokta már, hogy hajnali négy órakor éb­red. Hiszen nem gyerekjáték 36 darab anyakocát gondozni. Ahhoz, hogy valaki jó eredményt mutas­son fel, becsületes munkára van szükség. Ezt már ő is régen meg­értette. Ennek eredménye, hogy ta­valy egy anyakocától 20 darab ma­lacot választott el. Ezzel az ered­ménnyel a galántai járásban az öt legjobb állatgondozó közé sorol­ták. Kép és szöveg: K. F. Jó ütemben A leleszi Május 1 földmüvesszö­­vetkezetben is jó ütemben halad­nak a tavaszi munkák. Kázsmér Gyula, a szövetkezet pártszerveze­tének elnöke elmondotta, hogy a jól áttelelt 620 ha őszi búzát már másodszor fejtrágyázzák, s már­cius 23-án befejezték a tavasziak vetését. Tavaszi árpát 180, zabot 30, takarmánykeveréket pedig 25 hektáron vetettek, ezenkívül 160 ha-on alávetést végeztek. Húsz hektáron elültették a burgonyát, sőt 41 ha-on a cukorrépamag is a talajba került. Befejezték a 34 hek­tár szőlőültetvény metszését és tápanyagpótlását is. ,- Ottjártunkkor a kukorica és a kertészeti növények számára készí­tették elő a magágyat. A gazdaság vezetői úgy tervezik, hogy a 230 hektár kukoricát négy nap alatt elvetik. Silókukoricát 100 hektáron terveznek termeszteni. — Az őszi és téli hónapokban a sok évi átlagnál 80—100 mm-rel kevesebb csapadék hullott, ezért nem a legmegfelelőbb a talajned­vesség. Jól jönne már egy kiadó­­sabb eső — mondta Kázsmér elv­társ —, mert a hosszabb ideig tar­tó szárazság tetemes károkat okoz­hat. Fájó pontként kell megemlíte­nem a rossz műtrágyaellátást. Szö­vetkezetünkben pl. néhány vagon kálitartalmú műtrágya hiányzik. A nehézségek ellenére igyekszünk a legmegfelelőbb magágyat készíteni növényeinknek. Minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy betartsuk az egyes munkálatok agrotechni­kai határidejét. Mindehhez még talán annyit kell hozzátenni: a szövetkezet vezetői és dolgozói úgy döntöttek, az idén a cukorrépa, a kukorica és a zöld­ségfélék termesztésében teljes mértékben előtérbe helyezik a vegyszeres gyomirtást. I. B. Angyalosi bácsi Mestersége borbély. A múltban ő is kevés időt szentelhetett ked­venc hobbyjának, az amatőr csillag­­vizsgálásnak. Gyermekkori álma ennek ellenére makacsul kísérőjé­nek szegődött. Szabad idejében tervezgetett, gyűjtötte a csillagá­szattal kapcsolatos cikkeket, köny­veket, de elsősorban azokat az op­tikai eszközöket, amelyből felépí­tette első kis távcsövét. A távcső­vel esténként már .„megleshette“ a Szaturnusz szabad szemmel nem látható gyűrűjének évszakonkénti változását, a Mars bolygó holdjai­nak állását. Most, hogy már nyugdíjas gyak­ran ellátogat a hurbanovoi (ógyal­­lai) csillagvizsgáló intézetbe, de főleg a kolárovoi (gútai) iskola nö­vendékei közé, ahol figyelemmel kiséri a csillagászati pionírszakraj munkáját. Számos pionírt beveze­tett már a távcsőkészítés mester­ségébe. Angyalosi bácsinak jó egészséget kívánunk a további munkához. Juhász Árpád Ha majd búcsút kell mondanom Otravalóul neked azt hagyom: — Kövesd mindig az igazság útját, Ott nem tántorít el a becsvágy. Legyél szerény, de ne megalkuvó Az őszinteség legyen fegyvered. Ha jön az emberré válás, Meglátod, hogy tiéd a győzelem. Ifjaké ma az élet, a jövő Elértétek a szebb, iobb kor hajnalát Az én időmben csak bú és szenvedés termett Emlékszik reá a nagyapád. Becsüld meg a jelent, tekints a múltra, Mi volt régen a népek sorsa. Ezért ne feledd soha nagyapád szavát: Emlékül mit hagyott reád. KOCS GYULA Az Ipoly völgyében a folyó ** jobb partján terül el Vefká Calami ja (Nagycsalomija). Ez a falu a Hont vármegye monográfiá­ja szerint igen régi település. Bár a keletkezését nem tudni határo­zottan, csak annyit, hogy már a honfoglalás idejében „települt hon vala“. Kudnó János hontviski plé­bános adatai szerint i. u. az 1070-es évben Igzahas (Egyházas) község volt. Történelmi neveztességű ré­gisége a romtemplom, amely a fa­lutól északra fekvő dombon áll. A nagy szárazsság okozta vízhiány miatt az 1260-as években a község kettévált, mégpedig a nagyobbik része az Ipoly mellé — ez lett Nagycsalomija — a kisebbik fele pedig a tóhoz (Tajk) — ez meg a Kiscsalomija nevet kapta. Földesurai közül említést érde­mel Gáspár Imre író, hírlapíró és költő, aki a faluban született. Apja Egy falu Gáspár György hontmegyei szolga­bíró és tőrölmetszett, magyaros za­matu népdalíró volt, aki többek között az országosan népszerű „Béklyót tettem keselylovam lábá­ra ...“, „Ne nézz rám, ne szeress“ kezdetű dalokat költötte. Meg kell még említenünk, hogy 1244-ben IV. Béla király a várbirtok határául jelölte meg Ikházas Chalamiját (Egyházas Csalomiját). 1500-ban Salomija (Csalomia) Ciliéi Borbála királyné birtoka volt. Ma a régi romtemplom alján, ahol az akkori település egy része volt, a fejlődést igazolva korszerű sertéshizlalda épül, amelyet több szövetkezet társulással épített. Az elmúlt évben adták át az új köz­szolgáltatási házat és vendéglőt, amely 1 millió 600 ezer korona be­ruházást igényelt. Készülőiéiben van az egészségügyi épület, a tűz­oltószertár, az új iskola épülete is, és a régi urasági majorok helyé­ben modern családiházak sorakoz­nak. Pölhös Vince, községi krónikás Amikor először találkoztam ÖL­LÉ Piroskával, az volt az érzésem, hogy már régóta ismerjük egy­mást. Kedves volt, mosolygott és közben kávét főzött. — Most van egy kis időm, de különben nagyon sokat dolgozom — mondja a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Slovlík konzerv­gyár laboratóriumának vezetője, aki egyben a SZISZ alapszervezeté­nek elnöke. Tavaly a szervezet eredményes munkát végzett. Az üzem környé­kének szebbé tétele érdekében tár­sadalmi munkában 580 órát dol­goztak le. Az év folyamán összesen 195 mázsa hulladékvasat és 117 mázsa papirost gyűjtöttek össze. ' Az idén szándékunkban áll egy röplabdapálya építése is, amit tár­sadalmi munkában szeretnének megvalósítani. Azonkívül vállalták: az idényben az eper konzerválásá­nál 250 munkaórát dolgoznak le, mivel a gyümölcs megkívánja, hogy minél előbb üvegekbe kerül­jön. Nagy gondot fordítanak a poll­­kai-eszmei nevelőmunkára is. Kö­zösen látogatják a MATESZ előadá­sait. Nyáron társaskirándulás kere­tében Budapestre látogatnak, ahol megismerkednek a magyar főváros nevezetességeivel. Krajcsovics Ferdinánd A CSEMADOK Salovi (garam­­sallői) alapszervezete a nőszövet­séggel közösen, nagy sikerrel mu­tatta be a „Vérző virágok“ című drámát. A kultúrház majdnem ki­csinek bizonyult, olyan nagy ér­deklődéssel várták a színművet, ámélyet Kohári Etel igazgatónő rendezett, s valamennyi szereplő tudása legjavát nyújtotta. Csontos János, a hnb elnöke ez­zel kapcsolatban a következőket mondotta: Salovban is megindult kultúra terén az élet, s reméljük nem csupán átmeneti időszakról van szó. Pál Elemér A Pohronský Ruskov-i (oroszkai) cukorgyárban már rég befejező­dött a kampány. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen kihalt a gyár. Tennivaló még most is akad bőven, főleg az ún. egy kilós cso­­magolóban, ahol az elmúlt évben előállított 1640 vagon cukor cso­magolását végzik. A képen látható Varga Éva, Valachová Ružena és Gajdos Anna több mint tíz éve dolgoznak a gyárban s mindig ponto­san végzik munkájukat. Kép és szöveg: Banyák József

Next

/
Oldalképek
Tartalom