Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-21 / 16. szám

1973. április 21. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Ha kapacitás lenne... szülhetne. Ezekre mind szükség lenne, hogy a takarmánykeverék-gyártás a lehető legharmonlkusabb módon foly­jon. Az udvaron láttunk néhány keve-A Felvásásrló és Ellátó Vállalat le­vice! üzemének öt takarmánykeverője szolgálja a mezőgazdasági üzemek ál­lattenyésztését. Vida László mérnök, Igazgatóhelyettes, valamint Rybovičo­­vá Rozália a takarmánykeverékek el­osztásával és termelésével foglalkozó osztály vezetője, látogatásunk alkal­mából hangsúlyozta, hogy mindent Vida László mérnök, igazgatóhelyettes. megtesznek a termelés fokozása érde­kében. Ezt bizonyltja az Is, hogy amíg 1967-ben 6700 vagon keveréket állí­tottak elő, 1972-ben már 10 050 va­gont. A mennyiség növekedése tehát bíztató. Azt Is megtudtuk, hogy egy szakosított kiskeverő kivételével min­denütt bevezették a három műszakos üzemeltetést, és ezenkívül több olyan Intézkedést tettek, amely hozzájárult a munka termelékenységének fokozá­sához. Az első negyedévben 2450 va­gon keveréket kellett volna termel­niük, de a Jó munkaszervezés, vala­mint az összes lehetőségek kihaszná­lása nyomán 2590 vagont készítettek. Az első pillanatban azt gondoltuk, hogy a takarmánykeverék-ellátás tel­jesen megfelel a mezőgazdasági üze­mek igényeinek, azonban a továbbiak­ban kitűnt, hogy a vállalat komoly nehézségekkel küzd és az állatte­nyésztők sokszor nem olyan keveré­­két kapnak, mint amilyenre szüksé­gük lenne. Egy év alatt 10 000 vagon keveréket gyárt a levicei üzem öt részlege. Ez a mennyiség azonban tá­volról sem elég a járás részére, s ezért a nitrai fnyitrai) és Dunajská Streda-1 fdunaszerdahelyil felvásárló és ellátó üzemtől igényeltek takar­mánykeverékeket, s így a kisegítéssel együtt mintegy 12 ezer vagon keverék szállítására köthettek szerződést a mezőgazdasági üzemekkel. Az igazga­tóhelyettes becslése szerint azonban legalább 14—15 ezer vagon keverék­re lenne szükség. A hiányt a mező­­gazdasági üzemek természetes abrak­takarmánnyal pótolják. Természetesen ez kedvezőtlenül hat a súlygyarapodá­si mutatók alakulására. Az öt keverő közül csak a szinteti­kus keverékeket készítő Tekovské Lű­­žany-i (nagysallői] termeli ki az elő­írt mennyiséget s így a csereakció keretében jelentős mennyiséget szál­lít a Nové Zámky-i (érsekújvári} já­rásba is. A mikolai keverő teljesítő­­képessége mindössze napi 100 mázsa és a szükségletnek még a 2/3-át sem fedezi. Pedig ennek a részlegnek fő­leg a sertésállomány szaporításához kellene hatékonyan hozzájárulnia. A szaporulat meggyorsítása céljából ugyanis a malacokat a hagyományos Időtől egy hónappal előbb választják el, s ez a körülmény komoly igénye­ket támaszt a takarmánykeverővel szemben. A malacokat tehát már 7 na­pos koruktól etetik takarmánykeve­rékkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyorsabban fejlődnek, mint az anyatejtől. Ogy tűnik tehát, hogy a keverék összetétele, amely 28 száza­lék szárított tejet, 10—10 százalék cukrot, hallisztet és hámozott zabot, valamint 20 százalék árpát, s némi szójalisztet és egyéb anyagokat foglal Lassan készül az új üzem. magába, megfelel a követelmények­nek. Az élénk vitában a megoldás lehe­tőségeit boncolgattuk. Az igazgatóhe­lyettes reménysége az épülő, javított változatú, „vráblei“ (verebélyi) típusú keverőüzem, amelynek az évi kapaci­tása 4000 vagon lenne, ha működne. Azonban már a múlt év szilveszterén át kellett volna adni rendeltetésének, de az építést végző vállalat munka­erőhiányra és egyéb objektív okokra hivatkozva, az újabb dátumot, 1973. októberére tűzte ki. Ha a remény vég­re valóra válik, akkor jövőre már nem kell más járásokból behozni keveré­ket és teljesen kielégíthetik majd a mezőgazdasági üzemek szükségleteit. réket szállító ciszternás kocsit is. Az igazggatóhelyettes el mondotta, hogy hét ilyen kocsival szállítják már a ke­verékek 35 százalékát a mezőgazda­­sági üzemek 170 kisebb méretű siló­tornyába. Azonban ez még mindig ke­vés és a lehető legrövidebb időn belül újabb hét ciszternás kocsit . akarnak vásárolni, hogy ezek segítségével már a keverék 70 százalékát juttathatnák ömlesztéses módszerrel a mezőgazda­­sági üzemek raktáraiba. A Levicei Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozói dicséretet érdemelnek azért, hogy mostoha kö-Jó lenne ha mind a három gabonasiló már működne. A mezőgazdasági üzemek nagyon sok esetben joggal emelnek kifogást a keverékek minősége ellen is. Az igazgatóhelyettes elismeri a bírálatot. Olykor ők is hibásak, mert bizony né­ha előfordul, hogy a dolgozók nem olyan keveréket készítenek, mint ami­lyet egyes üzemek kérnek. Ezért a vállalat vezetősége a jövőben szigo­­húbb és rendszeresebb ellenőrzést vé­gez minden munkahelyen. A legtöbb esetben viszont a nyersanyaghiány az oka a nem megfelelő összetételnek. Többek között kevés ásványi eredetű anyagot kapnak és lucernalisztből sem rendelkeznek megfelelő mennyi­séggel. Az utolsó halliszt szállítmányt múlt év szeptemberében kapták. De olykor-olykor még gabonafélékből sincs elég. Ugyancsak össze kell szed­ni tehát minden erejüket, hogy a le­hetőségekhez mérten teljesíthessék a szerződésekben lekötött szolgáltatáso­kat. A mezőgazdasági felvásárló és ellá­tó vállalat irodáját óriási építkezések veszik körül. A keleti oldalon három gabonasiló magasodik az ég felé. Saj­nos, ezek közül is csak egy működik, és a további kettő átadását is többször elnapolták már. A jugoszláv típusú szárítóüzem is gyorsabb ütemben kö­rülmények között is a lehető legtöbb keveréket juttatják a mezőgazdasági üzemeknek. Különösen kiemelhető a három műszakos üzemeltetés, amely­nek segítségével lényegesen fokozták a termelést. A vállalat részéről tehát minden igyekezet megvan arra, hogy eleget tegyen a szerződésekben lerög­zített kötelességeinek, azonban jő len­ne, ha a felsőbb szervek felfigyelné­nek már az építkezésben lévő áldatlan állapotra. Az új keverőüzem átadásá­nak halogatása jelentős kárt okoz a népgazdaságnak. Egyrészt azért, mert hosszabb idő múlva térül vissza a be­fektetés, másrészt azért, hogy a me­zőgazdasági üzemek kevesebb megfe­lelő összetételű keveréket etethetnek állataikkal és llymődon drágábban termelnek. Mindent meg kell tehát tenni annak érdekében, hogy az új üzem legalább аз újabban megszabott határidőre kezdje meg munkáját, hogy sor kerülhessen a szinte állandóan üzemben lévő takarmánykeverők be­rendezéseinek javítására, illetve fel­újítására is. BÁLLÁ JÖZSEF A növénynemesítök együttműködése A KGST tagállamai értékelték az új mezőgazdasági növényfaj­ták és keresztezések nemzet­közi ellenőrzésének eredmé­nyeit. összesen 14 fontos mező­­gazdasági növény 177 fajtáját próbálták ki. A legnagyobb ter­méshozamokat biztosító fajtákat már termesztik és általánosan használják a mezőgazdasági üzemek. A Szovjetunióban 1972 során a KGST tagállamainak növénynemesítői által kineme­sített fajtákkal több mint két millió hektárt vetettek be, a Szovjetunióban klnemesített nö­vényfajtákat pedig a KGST töb­bi tagállamai több mint ötezer hektáron termesztették. A csehszlovák mezőgazdászok kiszámították, hogy már 1971- ben a Szovjetunióban és az NDK-ban kinemesített őszi bú­zafajták alkalmazása által Cseh­szlovákia 200 ezer tonnával na­gyobb szemtermést ért el, ami hektáronként több mint három mázsás terméshozam-növeke­dést jelent még az olyan kiváló hozamok mellett is, mint az át­lagos 36,4 mázsás hektárhozam. így válik valóra a gazdasá­gi és a tudományos-műszaki A KGST tagállamainak együttműködése a mezőgaz­daság terén # Az integráció első kézzelfogható eredményei ф A jövőben kidolgozzák az élelmiszer­­ipar fejlesztésének egységes módszertanát. együttműködés a KGST XXV. ülésén jóváhagyott szocialista integrációs komplex program keretében. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ennek az együttműködésnek egyik külön­legessége az, hogy a KGST min­den tagállama egyetlen felada­tot igyekszik megoldani. Éspe­dig azt a feladatot, hogyan le­het fokozni az életszínvonal nö­vekedését a termelés hatéko­nyabbá tétele, a tudományos­műszaki haladás és a munka­termelékenység növekedése ál­tal. Ugyancsak a KGST keretében dolgozták ki a mezőgazdasági gépek új, tökéletesebb nemzet­közi rendszerét, amely tekintet­be veszi a gépesítés távlati fej­lődését az 1975—1980-as esz­tendőkben. Az egyes gépfajták és új műszaki berendezések kö­zős kipróbálása már régebben, 1969 óta tart, ez esetben azon­ban teljesen új műszaki elkép­zelések megvalósítását tervezik a legfontosabb növények gépe­sített termesztésének és az állat­­tenyésztés gépesítésének meg­gyorsítására. Az együttműködésnek olyan formája terjed, amely a szak­emberek egyes csoportjainak kialakítását teszi szükségessé a tudományos-műszaki kutatás koordinálására. A baromfite­nyésztés terén a koordináló szerepet Csehszlovákia tölti be. Csehszlovák szakemberek veze­tésével már 1971-ben kidolgoz­ták az olyan baromfifarm ter­vét, amelynek kapacitása éven­te öt milliótól egy milliárd tojás előállítását eredeményezné. Most készítik elő a nemesített vetőmag termelésének és a leg­jobb minőségű vetőmag kölcsö­nös szállításának többoldall szerződését. E szerződés alapját a vetőmagtermesztés anyagi-mű­szaki alapjának megszilárdítá­sát célzó javaslatai képezik, amit most dolgoznak ki a KGST állandó mezőgazdasági bizott­ságában. Az együttműködés legcélsze­rűbb formái és módszerei közül említést érdemel a meliorációs rendszerek közös megtervezése, valamint a kísérleti épületek, új anyagok és talajjavítási gé­pek közös kipróbálása, az ösz­­szetettebb mezőgazdasági épít­kezések eredeti és típustervei­nek kicserélése. Ugyancsak ki­dolgozzák az élelmiszeripar fejlődési előrejelzésének egysé­ges módszertanát is. Óriási jelentőségű a szocia­lista országok mezőgazdasági dolgozóinak kölcsönös látoga­tásai és a tapasztalatok, tájé­koztatások közvetlen, személyes cseréje a szövetkezetekben és az állami mezőgazdasági üze­mekben. A tapasztalatoknak ilyen cseréje azért is hasznos, mivel a szocialista táborban már Ismeretlen fogalom a „gyártást, kereskedelmi titok“. Anatolij Sztreljanij, APN hírek a Szovjetunióból A TIEN-SAN GLECCSEREI Nagyszabású gleccserkutató munkálatokba kezdtek a Kazah Tudományos Akadémia glaciológu­­sai a Tien-San hegység nyugati részében. Az első felmérések sze­rint ebben a térségben mintegy 80 négyzetkilométer kiterjedésűek a jégárak. Kazahsztán déli és dél­keleti részének hegyeiben mintegy ezer kilométer hosszúságban egy­fajta jégöv húzódik. Ebben az öve­zetben már 900-nál több gleccsert fedeztek fel és kutattak át. A glecs­­cserekben tárolt víz menyiségét százmilliárd köbméterre becsülik. A gleccserek vizét kitűnően fel­használhatják a köztársaság déli száraz terüieteinek öntözésére. NEMESÍTETT FA A puha lombos fák anyagából a tölgyfa felszíni keménységét elérő parkettalécek és bútorelemek ké­szíthetők a Szovjet Tudományos Akadémia egyik intézetében kifej­lesztett új fanemesftő eljárással. A falemezeket vagy a farostot száz foknál forróbb ammónia gázzal és négyzetcentiméterenkénti 7,5 kilo­­pondos nyomással kezelik. A fa sű­rűsége így növekszik, erezettsége és szerkezete viszont megmarad. MEGLEPŐ RÉGÉSZETI LELET Tádzsikisztán északi részén több éves munkával befejezték üsztru­­sana uralkodó egykori palotájának feltárását. A Tadzsik Tudományos Akadémia régészeti expedíciója monumentális falfestményeket fe­­dezett fel egész sor teremben. A csaknem 70 állatjelenet közül egy különösen meglepő: két fiút szop­tató nőstényfarkast ábrázol. A pa­lotaépület romjai között elszenese­dett fafaragványok 200 töredékét ásták ki — egyesek embereket, mások madarakat, az egyik pedig egy óperzsa eposz meséjét ábrá­zolja. FÉLMILLIÓ ZSIGULI Togliattiban, a Szovjetunió új yolgai gépkocsigyárában már tel­jes üzemben termelnek. Az égész szocialista táborban, Így hazánk­ban is közkedveltek a Lada gépko­csik. A gyár építését a Volga part­ján 1987-ben kezdték meg, három évvel később pedig a gyár futósza­lagjáról lekerült az első gépkocsi. A gyár naponta 1360 gépkocsit gyárt. A kombinát munkaközössé­ge ez évben naponta már 2000 gépkocsit akar átadni a kereske­delemnek. VÉDŐAUTOMATA A DARUN Az ipari üzemek, lakóépületek építésénél alkalmazott emelődaruk gyakran villamos vezetékek köze­lében dolgoznak. Az esetleges bal­esetek megelőzésére most újfajta automatát fejlesztettek ki a Szov­jetunió novoszibirszki szerelőipari intézetében. Az LV—24 M típusú berendezés kicsiny doboz, amely­ben erősítő, elektronikus kikap­csoló jelfogó, továbbá az egész be­rendezés önellenőrzését szolgáló nagyfrekvenciás adó működik. A darukarra fél méter hosszúságú antennát szerelnek, s ezt a védő­automatához csatlakoztatják. Ha a darukar munka közben megköze­líti a villamos vezetéket, az an­tenna érzékeli az áramvezeték mágneses terét, jelet továbbít a berendezésbe — az automata azon­nal megállítja a darut és egyidejű­leg hangos kürtszóval is figyel­mezteti a darukezelőt a veszélyre. LÉZER-ERÖMÜ A Szovjet Tudományos Akadémia műszaki-fizikai kutató intézetében lézersugárral táplált nagy feszült­ségű fotovillamos generátort fej­lesztettek ki. A világon egyedül­álló készülék rendkívül jó hatás­fokkal villamos árammá alakítja át az optikai kvantumgenerátor su­gárzásának energiáját. Az új be­rendezés 1 négyzetméternyi műkö­dő felülete száz wattnyi villamos energiát ad. A hagyományos szilí­­ciumnaptelepek mintegy tízszer ekkora felülete állít elő hasonló energiamennyiséget. (APN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom