Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-21 / 16. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1073. ápstlfe ü A mennyiség mellett jobb minőséget! A szüntelenül növekvő társadal­mi igények arra kötelezik mező­­gazdaságunkat, hogy a gabonater­mesztés további {okozása mellett, hozza mielőbb létre a hús- és a tej­termelés lényeges növekedésének optimális előfeltételeit is. Arról van tehát szó, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabb intézkedések­re van szükség a minőségi takar­mányalap kialakítása céljából. Mezőgazdaságunk központi irá­nyító szerveinek múlt évi határo­zata főleg a terimés takarmányok minőségének következetes javítá­sára figyelmeztet. Mivel azonban ez a határozat olyan időszakban született, amikor a gabonatermést komoly veszély fenyegette, sokan úgy vélik, hogy az abraktakar­mánnyal való takarékosságra, a terimés takarmányok méltányosabb kihasználására irányuló intézkedés csupán szükségmegoldás, vagyis átmeneti jelenség volt. Ezek után tehát úgy érezzük, hogy feltétlenül szükséges hangsú­lyozni; nem ideiglenes megoldás­ról van szó! Hanem arról, hogy az évröl-évre növekvő kenyérgabona­szükséglet csak úgy biztosítható, ha nagyobb gondot fordítunk a te­rimés takarmányok termesztésére, s arra, hogy a szarvasmarha-te­nyésztésünk fejlődésének, főleg pe­dig — tejtermelés növekedésének főtényezője ne a növekvő mennyi­ségű abraktakarmány, hanem a fehérjedús, tehát a lehető legjobb minőségű terimés takarmány le­gyen. Persze magától értetődik, hogy ezek az ésszerű törekvések nem vezethetnek az abraktakarmány­­készlet lebecsüléséhez. Ha a kelle­metlen meglepetéseket el akarjuk kerülni, úgy meg kell keresnünk és optimálisan ki kell használnunk azokat a forrásokat, amelyek az abraktakarmánykészletünk további növelését szolgálhatják. A tapasztalatok arra figyelmez­tetnek, hogy Szlovákia déli járá­saiban nagyon hálás és gazdag ter­mést adó takarmánynövény a ku­korica. Még a szélsőséges időjárá­si viszonyok között is jó termést ad. s a takarmányértéke is kitűnő. Ezért joggal állíthatjuk, hogy az abraktakarmány-készletünk megte­remtésének alfája és ómegája a kukorica vetésterületének bővíté­se és hektárhozamának további nö­velése. Talán nem lesz közömbös az olva­sónak, ha áttekintést nyújtok ar­ról, hogy ezt a kérdést hogyan akarják megoldani hazánk egyik példás járásában, a Dunajská Stre­­da-i járásban!? Szutter Pál, a járási mezőgazda­­sági igazgatóság agronómusa arról tájékoztatott, hogy az idén 10 654 hektáron termesztenek szemesku­koricát, vagyis 2305 hektárral na gyobb területen, mint a múlt esz­tendőben. S mivel különösebb gon­dot csak a kukorica betakarítása okozott (azért, mert szinte min­denhol egyszerre érett) most meg­akarták teremteni a hibridkukori­ca nagyobb választékának széles­körű meghonosítása által, a termés szakaszos betakarításának előfel­tételeit. Ezért a Franciaországban kine­­mesített Inra 200-as korai érésű kukorica fajtával a vetésterület 10. az Eg 618 201 félkorai kukoricával a terület 20, az OSSK 218-as közép korai jugoszláv kukoricafajtával a terület 50 és az OSSK 366-os kései kukoricával a terület 20 százalékát akarták bevetni. Csak akarták, mert a múlt év augusztusában igé­nyelt vetőmagvakból semmit nem kaptak! A járás 14 egyéb kukoricafajtát kapott. Köztük vannak a Jugoszlá­viából beszerzett ZP, a Magyaror­szágról behozott MV, a Romániából szállított HD fajták, valamint több hazai nemesítésü kukoricafajta. A szakemberek véleménye szerint ezekből egyik sem olyan biztos, ki­tűnő hozamú, mint az OSSK fajták. A mezőgazdasági igazgatóság agronómiái szolgálata módszerta­nilag körvonalazta, hány kukorica­tő legyen egyes fajtákból hektá ronként. A vetésnél — a hozzávaló korongokkal és más eszközökkel mindenütt az SPC 6-os szemen­­kénti vetőgépet használják. A ve­tés módjával a körzeti gyűléseken is foglalkoztak. Tájékoztatták a mezőgazdasági üzemek agronómu­­sait, hogy azok jól felkészülhesse­nek a vetésre. Arról is beszéltek, hogyan végezzék a talajvizsgálatot s állapítsák meg, van-e a földben drótféreg. Ahol észlelték létezéséi, ott Lidenallal fertőtlenítettek, s a gyomok elszaporodását Zeazinnal, Selektinnel és Gramoxoneval gátol­ták. A járás természeti feltételei megkövetelik, hogy a kukorica április végéig a földbe kerüljön. Csak így lehetséges a biztos, jó hozam elérése. Silókukoricát 5329 hektáron ter­mesztenek. Egy híján 200 hektárral nagyobb területet vetnek be silóku­koricával, mint tavaly. A mennyi­séggel eddig nem volt probléma, a minőség persze jobb is lehetett volna. A lényegesen jobb minőség elérését az egyedüli (HTN) későn érő kukoricafajta a betakarítás idejének elhúzódása miatt nem tet­te lehetővé. Ezért szükséges a fo­lyamatosan érő fajták vetése. így elérhető az ideális 30—35 százalé­kos betakarítási szárazanyagtarta­lom is. Idén a HTN fajta mellett ezért került használatba a rövi­­debb tenyészidejű CE 250-es és az LSP kukoricafajta. Ezekkel a terü­let 60 százalékát vetik be. Erede­tileg a tervezett terület 80 száza­lékán a kései HTN fajtát szerették volna vetni, de a magtermesztő gazdaságok nem szállítottak ele­gendő jó csíraképességű vetőma­got. A tápanyag ellátásról csak any­­nyit: kevés a szuperfoszfát. Tudo­mányos színvonalú gazdálkodást pedig csak az összes feltételek tel­jesítésével lehet folytatni. Köztudomású, hogy Csallóköz ta­laja 99 százalékban lúgos s csak egy százalékban savanyú kémha­tású. Ez arra figyelmeztet, hogy ott fiziológiailag savas tartalmú műtrágyákat kellene használni! A körzeti gyűléseken, a foszfor­hiány ismeretében, felhívták az ag­­ronómusok figyelmét a talajban lévő jelentékeny mennyiségű kö­tött foszforra, melyet ammőnizá­­lással felszabadíthatnak. HOKSZA ISTVÁN Védekezzünk a boriak elhullása elfen A háziállatok tömeges tartása ese­tén az antibiotikumok és a különféle immunanyagok (mint például a gam­maglobulin) nem hozták meg a várt eredményt, s nem vezettek a borjúbe­tegségek által okozott gondjaink meg­szüntetéséhez. Így a jövőben is kénytelenek le­szünk a megfelelő intézkedések beve­zetésével, illetőleg azok betartásának megszigorításával (mint pl. az istálló­­higiénia megjavítása, valamint az ál­latok tartási- és takarmányozási felté­teleinek a tökéletesítése) fokozott mértékben folytatni a szopósborjak elhullása elleni küzdelmet. Ismeretes, hogy a szabadban élő ál­latok körében lényegesen kevesebb újszülött pusztul el, mint szarvasmar­ha-istállókban. Ez azért vau így, mert a természet­ben az ellések sokkal jobb feltételek mellett zajlanak le, mint a háziálla­taink esetében. Nemcsak „csírasze­gény“ környezetben jönnek világra az újszülöttek, hanem az évnek abban a szakában, amikor mind az anyának, mind a fiatal állatnak vitamin, ás­ványanyag és egyéb hatóanyagokban bővelkedő firss táplálék áll a rendel­kezésére. Elléskor megszűnik az újszülöttek közvetlen kapcsolata az anyaállattal s teljesen új környezetbe kerülnek. Az első napokban a fiatal szervezet még nem képes a baktériumok és más kórokozók ellen specifikus védőanya­gok termelésére. Ilyenkor lehet a leg­könnyebben hibázni. Ezért kell min­dent megtenni a fertőzési lehetőség távoltartására. A teheneket ellés előtt a többi álla­toktól elkülönítve, lehetőleg világos, száraz és gondosan fertőtlenített he­lyiségben (ellető istállóban) kell el­helyezni. Közvetlenül az ellés . előtt bőséges, tiszta alomról gondoskod­junk, valamint a tehenek ivarnyílásá­nak környékét langyos, fertőtlenítő oldattal tisztítsuk meg. A szülőútba benyúlni csak tisztára mosott, fertőt­lenített kézzel szabad, s az ellető­kötelet használata előtt alaposan ki­főzzük. Bár ezek az alapvető higiéniai követelmények általánosan ismertek, a legtöbb helyen sajnos még ma is figyelmén kívül hagyják. Amennyiben például az újszülött borjú orr- és szájüregében maradt nyálkát mosatlan kézzel távolítjuk el> a hasmenés (coli fertőzés) szinte el­kerülhetetlen1. Rendkívül fontos a köldökzsinór megtisztítása a rátapadt vértől, mert különben a baktériumoknak ártajmas táptalajul szolgál. Tanácsos a csön?ő­­nak fertőtlenítő oldatba mártása, s a gyorsabb leszáradás elősegítése cél­jából fakátránnyal való bekenése. Ez­által elzárjuk a kórokozók behatolási útját s azt is elkerüljük, hogy a köl­dökcsonkot a többi borjak szopják, ami szintén elég gyakori forrása a fertőzéseknek. Az így kezelt újszülöttet jól szellőz­tethető, tiszta borjúnevelőben kell el­helyezni, melynek hőmérséklete 10-— 15 fok Celzius és a relatív páratarta­lom 75—80 százalék. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a föcstej hatása az eilest követő első órákban a légkedvezőbb. Ugyanis ekkor a legnagyobb a globu­lin tartalma. A föcstej ellenanyagtar­talma már hat óra múlva csökken, s ugyancsak csökken az újszülöttek bélnyálkahártyájának áteresztőképes­sége is, s az ellés utáni második nap­tól már nem engedi át a nagy mole­kulájú globulinhoz tartozó ellenanya­gokat. Mivel a bél nyálkahártyájának át­eresztőképessége az ellés utáni első órákban igen nagyfokú, azért a kór­okozóknak a szervezetbe való jutása ilyenkor a legkönnyebb. Ezért fontos a tisztaság minél nagyobb fokú betar­tása. Itt szeretném megemlíteni azt a módszert, amellyel egyes szakemberek újabban jó eredményt értek el, azok­ban az állományokban, ahol nagyobb­­fokú volt az újszülött borjak elhullá­sa. A módszer abból áll, hogy közvet­lenül az ellés után az újszülöttek orr- és szájnyálkahártyáját bekenik egész­séges borjak szájából vett váladékkal. Ugyanis az egészséges állatok orr- és garatváladékának baktériumflórája megakadályozza a kórokozó mikro­organizmusoknak az újszülöttek szer­vezetébe való bejutását, valamint ser­kenti a nem specifikus ellenállóképes­ség kialakulását, és a saját gamma­­globulin-termelés megindulását. Dr. Patus Sándor, állatorvos Vegyszeres gyomirtás a burgonyában A burgonya nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezért az utóbbi évek­ben a hagyományos gyomirtási célt szolgáló művelési módszerek mellett jól érvényesülnek a gyomirtószerek. Ezeket a burgonya ültetése után, de még a kikelés előtt kell használnunk. így a burgonya termőterület tavaszi kultivációs munkái az alábbi sorrendben váltak be: ültetés, vakszántás, boronálás — körülbelül 10—44 nappal az ültetés után — gyomirtöszeres permetezés (legkésőbb három nappal a burgonya kikelése előtt; soha ne permetezzünk kelés után!). A gyomirtöszeres kezelés után már semmiféle tadajművelést nem végzünk, kivéve a töltögetést, melyet már csak akkor végzünk, amikor a burgonyatövek bimbózni kezdenek. Kivételt tehetünk erős esőzések, vagy hosszantartó szárazság után, amikor a talajkérget kell megtörni. Ilyenkor számolnunk kell azzal, hogy a talajfelszín meg­­bolygatásával lerövidítjük a használt gyomirtószer hatásának időtartamát. A GYOM IRTÓSZEREK ADAGOLÁSA Triazin-származékokból használhatjuk a Selektin és a Gesagard 50 (2—3 kg/ha); a Herbex, illetve a Gesatop 50 és a Selektin—Gesagard 50 1; 3 készítmény keverékét, 2—3 kg-os adagban hektáronként, továbbá a Camparol készítményt, mely a Gesatop és a Gesagard gyárilag elkészített keveréke; adagolása ugyanolyan, mint a fentiek esetében. A leírt gyomirtószerek a talaj felső rétegeiben magból csírázó egyéves kétszikű gyomokat irtják. Hatástalanok a mélyen gyökerező többéves gyomnövényekre, például a mezei aszatra, a folyondár szulákra, s a ta­rack búzára. A Triazin-származékú gyomirtószerek hatásának kibontako­zásához szükséges a talaj megfelelő nedvességtartalma. Hatásuk 6—10 hétig tart. A Triazin származékokhoz sorolhatjuk a Topogard 3623 gyomirtószert is, mely Triazin és Terbutrin hatóanyag kombinációból készült. Az előzőek­hez hasonlóan a mélyebben gyökerező gyomokra (mocsári tisztesfű, mezei ászát, martilapu, mezei menta, folyondár szulák, tarack búza, mezei zsur­ló) nem hat. Hatásának időtartama 8—12 hét. KARBAMID-SZÄRMAZÉKOK Ebbpl a csoportból használhatjuk az Aresint és a Monolinuront 2—3 kg/ ha adagban; a Malorant, az Afalont 2—3 kg/ha adagban; a Patorant 2,5— 3,5 kg/ha adagban. A felsorolt gyomirtószerek hatásához is fontos a meg­felelő talajnedvesség. Sőt a könnyű homokos talajokon az Aresin, Afalon és Patoran gyomirtószereket ne is használjuk! A karbamid-származékok is a talaj felső rétegében a magból származó egyéves kétszikű gyomokat irtják, tehát nem fejtenek ki kellő hatást a mélyen gyökerező többéves gyomnövényekre. Az Afalon hatásának idő­tartama 6—10 hét. Az Aresiné és Patorané 8—12 hét. A Maloran hatá­sának időtartama pedig 12—16 hét. KOMBINÁLT PERMETEZÉS Ha a burgonyatábla addig az időpontig, amikor gyomirtószerrel kezel­hető, már begyomosodott egy- és kétszikű gyomokkal, amelyekre a Tria­zin és a Karbamid származású gyomirtószerek kevésbé hatnak, akkor a megválasztott gyomirtőszer permetlevéhez 2—3 kg Gramoxone gyomirtó­szert keverünk. így azonnali hatással Irtjuk a kifejlett gyomokat, s a má­sik gyomirtószer a töltögetésig védi a burgonyát a begyomosodástól. A 3 kg-os Gramoxone adagot nagyobb begyomosodás esetén vagy pedig a fejlett gyomok ellen használjuk. A permetlé-szükséglet mind a Triazin, mind pedig a Karbamid-szárma­­zékoknál és a kombinált permetezésénél 400 liter vízből készüljön, egy hektár burgonyaterületre. Vanek Aranka mérnök lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Szlovákia burgonyatermesz­­** tésének legnagyobb terü­lete Kelet-Szlovákiában van. A burgonyát még nem is oly ré­gen Poprád aranyának tartot­ták. Ma pedig termesztése ha­nyatlóban van. A hektárhozani csökkenése a kerületben az 1971-es év eredményéhez képest 23 százalékos. Tavaly az átlagos hektárhozam (17 ezer hektá­ron) 128,5 mázsa volt, 37 má­lemme) magyarázható. A na­gyobb költségráfordítás arra utal, hogy a burgonyatermesz­tés jövedelmezősége a kedve­zőbb termésátlag elérésének függvénye. Figyelmet érdemel az is, hogy a burgonyatermesztésben — a nagyüzemivé válásban — a szántóföldi növénytermesztés más ágazataihoz képest, lassúbb a fejlődés. Ez az ágazat megfe-Törekedjünk Káros az is, hogy a vetőgumót termelő gazdaságok nem kellő gonddal végzik a szelektálást. Az előzőkben ismertetett fo­gyatékosságból eredően a kerü­letben nem kielégítő a fajtavá­laszték. Szinte évröl-évre nagy terméskiesést okoz a burgonya­bogár elleni késedelmes véde­kezés is. A burgonyatermesztés fokozása érdekében tehát min­denütt bőven akad tennivaló. a burgonyatermesztés fellendítésére zsával kevesebb a tervezett ho­zamnál. Tavaly a szakemberek meg­állapították, hogy a termésered­ményt kedvezőtlenül befolyásol­ta a múlt évi vírusos megbete­gedés. Ez az esős időjárás vele­járója. A poprádi járásban ápri­listól szeptemberig 94 esős napot jegyeztek fel. Az esős időjárás a Spišská Nová Ves-i, a prešovi és a Liptovský Mikuláš-i járá­sokban is hátráltatta a növény­­ápolást és a kártevők elleni védekezést. Ez kedvezőtlenül hatott a növényzet fejlődésére. A burgonyatermesztésben mu­tatkozó fogyatékosságok feltá­rása után a kerületi mezőgaz­dasági igazgatóság napirendre Í tűzte a problémák orvoslását. A burgonytermö terület csökke­nésének okát kutatva megálla­pították, hogy a hegyvidék idő­járása sem mindig kedvez a burgonyatermesztésnek. A sok eső a burgonyát károsító vírus- és gabonabetegségek, valamint a rovarkártevők terjedését se­gíti elő, s ez hozamcsökkenés­sel jár. Így a burgonya vetéste­rületének „zsugorodása“ a ter­melésből származó kis jöveda­leló műszaki felkészültség hiá­nyában és egyéb tényezők fi­gyelmen kívül hagyása miatt kisüzemi jellegű maradt. Így a termésátlag-ingadozás nem oka, gé elmaradt technológiának, gé elmaradt technológilának, hiszen a burgonyatermesztés kerületi méretben csupán 40 százalékban gépesített. A hegyvidék kivételével a ke­rület mezőgazdasági üzemeiben a burgonyatermesztést nem sza­kosították. A mezőgazdasági üzemek szántóterületének mint­egy 2—10 százalékán termelnek burgonyát. Tény, hogy számos gazdaságban hiányoznak a bur­gonyatermesztés gépei, s nem megfelelő a növényi sorrend. Az utóbbi mind agronómiái, mind növényegészségügyi szempont­ból nagyon fontos tényező. A burgonyatermesztéshez el­engedhetetlenül szükséges a rendszeres szervestrágyázás. Az e téren tapasztalható hiányos­ságok sorát gyarapítja, hogy a műtrágya-választék és a meny­­nyiség meghatározásához nem készültek talajismereti tervek. Akár ez is lehetne a kívánt jobb terméseredmény egyik alapja. A termelési aránytalanságok kiküszöbölése céljából a kerü­leti szervek határozatot fogad­tak el, mely hangsúlyozza, hogy a termelőknek olyan nagytáblás gazdálkodást kell kialakítaniuk, mely megfelel a korszerű ter­melés követelményeinek. Alakít­sanak ki olyan vetésforgót, mely a burgonya termőhelyét legalább négy évre előre meg­­határozaz. A műtrágyaforgal­mazó és gyártó vállalatok adja­nak minél több koncentrált ha­tóanyagú kombinált műtrágyát a termelőknek. A cél tehát világos. A burgo­nyatermesztés reális lehetősé­gei Kelet-Szlovákiában ismerete­sek. Most már csak arról van szó, hogy a mezőgazdasági üze­mek szakemberei mennyire áll­nak küldetésük magaslatán és mire lesznek képesek a célkitű­zések valóra váltásában. A me­zőgazdasági dolgozók politikai és gazdasági elkötelezettsége azt bizonyítja, hogy a kelet­szlovákiai kerületben elegendő erő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatait következetesen tel­jesítsék. ILLÉS BERTALAN ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom