Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-21 / 16. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1073. ápstlfe ü A mennyiség mellett jobb minőséget! A szüntelenül növekvő társadalmi igények arra kötelezik mezőgazdaságunkat, hogy a gabonatermesztés további {okozása mellett, hozza mielőbb létre a hús- és a tejtermelés lényeges növekedésének optimális előfeltételeit is. Arról van tehát szó, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabb intézkedésekre van szükség a minőségi takarmányalap kialakítása céljából. Mezőgazdaságunk központi irányító szerveinek múlt évi határozata főleg a terimés takarmányok minőségének következetes javítására figyelmeztet. Mivel azonban ez a határozat olyan időszakban született, amikor a gabonatermést komoly veszély fenyegette, sokan úgy vélik, hogy az abraktakarmánnyal való takarékosságra, a terimés takarmányok méltányosabb kihasználására irányuló intézkedés csupán szükségmegoldás, vagyis átmeneti jelenség volt. Ezek után tehát úgy érezzük, hogy feltétlenül szükséges hangsúlyozni; nem ideiglenes megoldásról van szó! Hanem arról, hogy az évröl-évre növekvő kenyérgabonaszükséglet csak úgy biztosítható, ha nagyobb gondot fordítunk a terimés takarmányok termesztésére, s arra, hogy a szarvasmarha-tenyésztésünk fejlődésének, főleg pedig — tejtermelés növekedésének főtényezője ne a növekvő mennyiségű abraktakarmány, hanem a fehérjedús, tehát a lehető legjobb minőségű terimés takarmány legyen. Persze magától értetődik, hogy ezek az ésszerű törekvések nem vezethetnek az abraktakarmánykészlet lebecsüléséhez. Ha a kellemetlen meglepetéseket el akarjuk kerülni, úgy meg kell keresnünk és optimálisan ki kell használnunk azokat a forrásokat, amelyek az abraktakarmánykészletünk további növelését szolgálhatják. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy Szlovákia déli járásaiban nagyon hálás és gazdag termést adó takarmánynövény a kukorica. Még a szélsőséges időjárási viszonyok között is jó termést ad. s a takarmányértéke is kitűnő. Ezért joggal állíthatjuk, hogy az abraktakarmány-készletünk megteremtésének alfája és ómegája a kukorica vetésterületének bővítése és hektárhozamának további növelése. Talán nem lesz közömbös az olvasónak, ha áttekintést nyújtok arról, hogy ezt a kérdést hogyan akarják megoldani hazánk egyik példás járásában, a Dunajská Streda-i járásban!? Szutter Pál, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusa arról tájékoztatott, hogy az idén 10 654 hektáron termesztenek szemeskukoricát, vagyis 2305 hektárral na gyobb területen, mint a múlt esztendőben. S mivel különösebb gondot csak a kukorica betakarítása okozott (azért, mert szinte mindenhol egyszerre érett) most megakarták teremteni a hibridkukorica nagyobb választékának széleskörű meghonosítása által, a termés szakaszos betakarításának előfeltételeit. Ezért a Franciaországban kinemesített Inra 200-as korai érésű kukorica fajtával a vetésterület 10. az Eg 618 201 félkorai kukoricával a terület 20, az OSSK 218-as közép korai jugoszláv kukoricafajtával a terület 50 és az OSSK 366-os kései kukoricával a terület 20 százalékát akarták bevetni. Csak akarták, mert a múlt év augusztusában igényelt vetőmagvakból semmit nem kaptak! A járás 14 egyéb kukoricafajtát kapott. Köztük vannak a Jugoszláviából beszerzett ZP, a Magyarországról behozott MV, a Romániából szállított HD fajták, valamint több hazai nemesítésü kukoricafajta. A szakemberek véleménye szerint ezekből egyik sem olyan biztos, kitűnő hozamú, mint az OSSK fajták. A mezőgazdasági igazgatóság agronómiái szolgálata módszertanilag körvonalazta, hány kukoricatő legyen egyes fajtákból hektá ronként. A vetésnél — a hozzávaló korongokkal és más eszközökkel mindenütt az SPC 6-os szemenkénti vetőgépet használják. A vetés módjával a körzeti gyűléseken is foglalkoztak. Tájékoztatták a mezőgazdasági üzemek agronómusait, hogy azok jól felkészülhessenek a vetésre. Arról is beszéltek, hogyan végezzék a talajvizsgálatot s állapítsák meg, van-e a földben drótféreg. Ahol észlelték létezéséi, ott Lidenallal fertőtlenítettek, s a gyomok elszaporodását Zeazinnal, Selektinnel és Gramoxoneval gátolták. A járás természeti feltételei megkövetelik, hogy a kukorica április végéig a földbe kerüljön. Csak így lehetséges a biztos, jó hozam elérése. Silókukoricát 5329 hektáron termesztenek. Egy híján 200 hektárral nagyobb területet vetnek be silókukoricával, mint tavaly. A mennyiséggel eddig nem volt probléma, a minőség persze jobb is lehetett volna. A lényegesen jobb minőség elérését az egyedüli (HTN) későn érő kukoricafajta a betakarítás idejének elhúzódása miatt nem tette lehetővé. Ezért szükséges a folyamatosan érő fajták vetése. így elérhető az ideális 30—35 százalékos betakarítási szárazanyagtartalom is. Idén a HTN fajta mellett ezért került használatba a rövidebb tenyészidejű CE 250-es és az LSP kukoricafajta. Ezekkel a terület 60 százalékát vetik be. Eredetileg a tervezett terület 80 százalékán a kései HTN fajtát szerették volna vetni, de a magtermesztő gazdaságok nem szállítottak elegendő jó csíraképességű vetőmagot. A tápanyag ellátásról csak anynyit: kevés a szuperfoszfát. Tudományos színvonalú gazdálkodást pedig csak az összes feltételek teljesítésével lehet folytatni. Köztudomású, hogy Csallóköz talaja 99 százalékban lúgos s csak egy százalékban savanyú kémhatású. Ez arra figyelmeztet, hogy ott fiziológiailag savas tartalmú műtrágyákat kellene használni! A körzeti gyűléseken, a foszforhiány ismeretében, felhívták az agronómusok figyelmét a talajban lévő jelentékeny mennyiségű kötött foszforra, melyet ammőnizálással felszabadíthatnak. HOKSZA ISTVÁN Védekezzünk a boriak elhullása elfen A háziállatok tömeges tartása esetén az antibiotikumok és a különféle immunanyagok (mint például a gammaglobulin) nem hozták meg a várt eredményt, s nem vezettek a borjúbetegségek által okozott gondjaink megszüntetéséhez. Így a jövőben is kénytelenek leszünk a megfelelő intézkedések bevezetésével, illetőleg azok betartásának megszigorításával (mint pl. az istállóhigiénia megjavítása, valamint az állatok tartási- és takarmányozási feltételeinek a tökéletesítése) fokozott mértékben folytatni a szopósborjak elhullása elleni küzdelmet. Ismeretes, hogy a szabadban élő állatok körében lényegesen kevesebb újszülött pusztul el, mint szarvasmarha-istállókban. Ez azért vau így, mert a természetben az ellések sokkal jobb feltételek mellett zajlanak le, mint a háziállataink esetében. Nemcsak „csíraszegény“ környezetben jönnek világra az újszülöttek, hanem az évnek abban a szakában, amikor mind az anyának, mind a fiatal állatnak vitamin, ásványanyag és egyéb hatóanyagokban bővelkedő firss táplálék áll a rendelkezésére. Elléskor megszűnik az újszülöttek közvetlen kapcsolata az anyaállattal s teljesen új környezetbe kerülnek. Az első napokban a fiatal szervezet még nem képes a baktériumok és más kórokozók ellen specifikus védőanyagok termelésére. Ilyenkor lehet a legkönnyebben hibázni. Ezért kell mindent megtenni a fertőzési lehetőség távoltartására. A teheneket ellés előtt a többi állatoktól elkülönítve, lehetőleg világos, száraz és gondosan fertőtlenített helyiségben (ellető istállóban) kell elhelyezni. Közvetlenül az ellés . előtt bőséges, tiszta alomról gondoskodjunk, valamint a tehenek ivarnyílásának környékét langyos, fertőtlenítő oldattal tisztítsuk meg. A szülőútba benyúlni csak tisztára mosott, fertőtlenített kézzel szabad, s az elletőkötelet használata előtt alaposan kifőzzük. Bár ezek az alapvető higiéniai követelmények általánosan ismertek, a legtöbb helyen sajnos még ma is figyelmén kívül hagyják. Amennyiben például az újszülött borjú orr- és szájüregében maradt nyálkát mosatlan kézzel távolítjuk el> a hasmenés (coli fertőzés) szinte elkerülhetetlen1. Rendkívül fontos a köldökzsinór megtisztítása a rátapadt vértől, mert különben a baktériumoknak ártajmas táptalajul szolgál. Tanácsos a csön?őnak fertőtlenítő oldatba mártása, s a gyorsabb leszáradás elősegítése céljából fakátránnyal való bekenése. Ezáltal elzárjuk a kórokozók behatolási útját s azt is elkerüljük, hogy a köldökcsonkot a többi borjak szopják, ami szintén elég gyakori forrása a fertőzéseknek. Az így kezelt újszülöttet jól szellőztethető, tiszta borjúnevelőben kell elhelyezni, melynek hőmérséklete 10-— 15 fok Celzius és a relatív páratartalom 75—80 százalék. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a föcstej hatása az eilest követő első órákban a légkedvezőbb. Ugyanis ekkor a legnagyobb a globulin tartalma. A föcstej ellenanyagtartalma már hat óra múlva csökken, s ugyancsak csökken az újszülöttek bélnyálkahártyájának áteresztőképessége is, s az ellés utáni második naptól már nem engedi át a nagy molekulájú globulinhoz tartozó ellenanyagokat. Mivel a bél nyálkahártyájának áteresztőképessége az ellés utáni első órákban igen nagyfokú, azért a kórokozóknak a szervezetbe való jutása ilyenkor a legkönnyebb. Ezért fontos a tisztaság minél nagyobb fokú betartása. Itt szeretném megemlíteni azt a módszert, amellyel egyes szakemberek újabban jó eredményt értek el, azokban az állományokban, ahol nagyobbfokú volt az újszülött borjak elhullása. A módszer abból áll, hogy közvetlenül az ellés után az újszülöttek orr- és szájnyálkahártyáját bekenik egészséges borjak szájából vett váladékkal. Ugyanis az egészséges állatok orr- és garatváladékának baktériumflórája megakadályozza a kórokozó mikroorganizmusoknak az újszülöttek szervezetébe való bejutását, valamint serkenti a nem specifikus ellenállóképesség kialakulását, és a saját gammaglobulin-termelés megindulását. Dr. Patus Sándor, állatorvos Vegyszeres gyomirtás a burgonyában A burgonya nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezért az utóbbi években a hagyományos gyomirtási célt szolgáló művelési módszerek mellett jól érvényesülnek a gyomirtószerek. Ezeket a burgonya ültetése után, de még a kikelés előtt kell használnunk. így a burgonya termőterület tavaszi kultivációs munkái az alábbi sorrendben váltak be: ültetés, vakszántás, boronálás — körülbelül 10—44 nappal az ültetés után — gyomirtöszeres permetezés (legkésőbb három nappal a burgonya kikelése előtt; soha ne permetezzünk kelés után!). A gyomirtöszeres kezelés után már semmiféle tadajművelést nem végzünk, kivéve a töltögetést, melyet már csak akkor végzünk, amikor a burgonyatövek bimbózni kezdenek. Kivételt tehetünk erős esőzések, vagy hosszantartó szárazság után, amikor a talajkérget kell megtörni. Ilyenkor számolnunk kell azzal, hogy a talajfelszín megbolygatásával lerövidítjük a használt gyomirtószer hatásának időtartamát. A GYOM IRTÓSZEREK ADAGOLÁSA Triazin-származékokból használhatjuk a Selektin és a Gesagard 50 (2—3 kg/ha); a Herbex, illetve a Gesatop 50 és a Selektin—Gesagard 50 1; 3 készítmény keverékét, 2—3 kg-os adagban hektáronként, továbbá a Camparol készítményt, mely a Gesatop és a Gesagard gyárilag elkészített keveréke; adagolása ugyanolyan, mint a fentiek esetében. A leírt gyomirtószerek a talaj felső rétegeiben magból csírázó egyéves kétszikű gyomokat irtják. Hatástalanok a mélyen gyökerező többéves gyomnövényekre, például a mezei aszatra, a folyondár szulákra, s a tarack búzára. A Triazin-származékú gyomirtószerek hatásának kibontakozásához szükséges a talaj megfelelő nedvességtartalma. Hatásuk 6—10 hétig tart. A Triazin származékokhoz sorolhatjuk a Topogard 3623 gyomirtószert is, mely Triazin és Terbutrin hatóanyag kombinációból készült. Az előzőekhez hasonlóan a mélyebben gyökerező gyomokra (mocsári tisztesfű, mezei ászát, martilapu, mezei menta, folyondár szulák, tarack búza, mezei zsurló) nem hat. Hatásának időtartama 8—12 hét. KARBAMID-SZÄRMAZÉKOK Ebbpl a csoportból használhatjuk az Aresint és a Monolinuront 2—3 kg/ ha adagban; a Malorant, az Afalont 2—3 kg/ha adagban; a Patorant 2,5— 3,5 kg/ha adagban. A felsorolt gyomirtószerek hatásához is fontos a megfelelő talajnedvesség. Sőt a könnyű homokos talajokon az Aresin, Afalon és Patoran gyomirtószereket ne is használjuk! A karbamid-származékok is a talaj felső rétegében a magból származó egyéves kétszikű gyomokat irtják, tehát nem fejtenek ki kellő hatást a mélyen gyökerező többéves gyomnövényekre. Az Afalon hatásának időtartama 6—10 hét. Az Aresiné és Patorané 8—12 hét. A Maloran hatásának időtartama pedig 12—16 hét. KOMBINÁLT PERMETEZÉS Ha a burgonyatábla addig az időpontig, amikor gyomirtószerrel kezelhető, már begyomosodott egy- és kétszikű gyomokkal, amelyekre a Triazin és a Karbamid származású gyomirtószerek kevésbé hatnak, akkor a megválasztott gyomirtőszer permetlevéhez 2—3 kg Gramoxone gyomirtószert keverünk. így azonnali hatással Irtjuk a kifejlett gyomokat, s a másik gyomirtószer a töltögetésig védi a burgonyát a begyomosodástól. A 3 kg-os Gramoxone adagot nagyobb begyomosodás esetén vagy pedig a fejlett gyomok ellen használjuk. A permetlé-szükséglet mind a Triazin, mind pedig a Karbamid-származékoknál és a kombinált permetezésénél 400 liter vízből készüljön, egy hektár burgonyaterületre. Vanek Aranka mérnök lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Szlovákia burgonyatermesz** tésének legnagyobb területe Kelet-Szlovákiában van. A burgonyát még nem is oly régen Poprád aranyának tartották. Ma pedig termesztése hanyatlóban van. A hektárhozani csökkenése a kerületben az 1971-es év eredményéhez képest 23 százalékos. Tavaly az átlagos hektárhozam (17 ezer hektáron) 128,5 mázsa volt, 37 málemme) magyarázható. A nagyobb költségráfordítás arra utal, hogy a burgonyatermesztés jövedelmezősége a kedvezőbb termésátlag elérésének függvénye. Figyelmet érdemel az is, hogy a burgonyatermesztésben — a nagyüzemivé válásban — a szántóföldi növénytermesztés más ágazataihoz képest, lassúbb a fejlődés. Ez az ágazat megfe-Törekedjünk Káros az is, hogy a vetőgumót termelő gazdaságok nem kellő gonddal végzik a szelektálást. Az előzőkben ismertetett fogyatékosságból eredően a kerületben nem kielégítő a fajtaválaszték. Szinte évröl-évre nagy terméskiesést okoz a burgonyabogár elleni késedelmes védekezés is. A burgonyatermesztés fokozása érdekében tehát mindenütt bőven akad tennivaló. a burgonyatermesztés fellendítésére zsával kevesebb a tervezett hozamnál. Tavaly a szakemberek megállapították, hogy a terméseredményt kedvezőtlenül befolyásolta a múlt évi vírusos megbetegedés. Ez az esős időjárás velejárója. A poprádi járásban áprilistól szeptemberig 94 esős napot jegyeztek fel. Az esős időjárás a Spišská Nová Ves-i, a prešovi és a Liptovský Mikuláš-i járásokban is hátráltatta a növényápolást és a kártevők elleni védekezést. Ez kedvezőtlenül hatott a növényzet fejlődésére. A burgonyatermesztésben mutatkozó fogyatékosságok feltárása után a kerületi mezőgazdasági igazgatóság napirendre Í tűzte a problémák orvoslását. A burgonytermö terület csökkenésének okát kutatva megállapították, hogy a hegyvidék időjárása sem mindig kedvez a burgonyatermesztésnek. A sok eső a burgonyát károsító vírus- és gabonabetegségek, valamint a rovarkártevők terjedését segíti elő, s ez hozamcsökkenéssel jár. Így a burgonya vetésterületének „zsugorodása“ a termelésből származó kis jövedaleló műszaki felkészültség hiányában és egyéb tényezők figyelmen kívül hagyása miatt kisüzemi jellegű maradt. Így a termésátlag-ingadozás nem oka, gé elmaradt technológiának, gé elmaradt technológilának, hiszen a burgonyatermesztés kerületi méretben csupán 40 százalékban gépesített. A hegyvidék kivételével a kerület mezőgazdasági üzemeiben a burgonyatermesztést nem szakosították. A mezőgazdasági üzemek szántóterületének mintegy 2—10 százalékán termelnek burgonyát. Tény, hogy számos gazdaságban hiányoznak a burgonyatermesztés gépei, s nem megfelelő a növényi sorrend. Az utóbbi mind agronómiái, mind növényegészségügyi szempontból nagyon fontos tényező. A burgonyatermesztéshez elengedhetetlenül szükséges a rendszeres szervestrágyázás. Az e téren tapasztalható hiányosságok sorát gyarapítja, hogy a műtrágya-választék és a menynyiség meghatározásához nem készültek talajismereti tervek. Akár ez is lehetne a kívánt jobb terméseredmény egyik alapja. A termelési aránytalanságok kiküszöbölése céljából a kerületi szervek határozatot fogadtak el, mely hangsúlyozza, hogy a termelőknek olyan nagytáblás gazdálkodást kell kialakítaniuk, mely megfelel a korszerű termelés követelményeinek. Alakítsanak ki olyan vetésforgót, mely a burgonya termőhelyét legalább négy évre előre meghatározaz. A műtrágyaforgalmazó és gyártó vállalatok adjanak minél több koncentrált hatóanyagú kombinált műtrágyát a termelőknek. A cél tehát világos. A burgonyatermesztés reális lehetőségei Kelet-Szlovákiában ismeretesek. Most már csak arról van szó, hogy a mezőgazdasági üzemek szakemberei mennyire állnak küldetésük magaslatán és mire lesznek képesek a célkitűzések valóra váltásában. A mezőgazdasági dolgozók politikai és gazdasági elkötelezettsége azt bizonyítja, hogy a keletszlovákiai kerületben elegendő erő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatait következetesen teljesítsék. ILLÉS BERTALAN ■
