Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-21 / 16. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. április 21. Eszmei és akoióegység jegyében tanácskoztak a párt járási konferenciái Hazánk hatvankilenc járásában a múlt hét végén tartották meg a párt járási konferenciáit. A konferenciák behatóan elemezték minden esetben a járás politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődését. A járási pártbi­zottságok beszámolói, valamint az alapszervezetek küldötteinek felszóla­lásai — a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatai teljesítésének tükrében — méltatták azokat a társadalomformáló eredményeket, amelyeket az utóbbi két esztendő folyamán elértünk. A to­vábbi fejlődésünk szempontjából rend­kívüli Jelentőséggel bír az a tény, hogy az eredmények összegezésével párhuzamosan, a kommunisták nyíl­tan feltárták a tömegpolitikai munká­ban és a gazdaságfejlesztésben előfor­duló hibákat és fogyatékosságokat is és egyértelműen szálltak síkra a tár­sadalom fejlődését fékező jelenségek felszámolásáért. A Járási pártkonferenciék határo­zottan visszatükrözték a kommunis­ták, a párt alapszervezeteinek szün­telenül növekvő aktivitását. Félreért­hetetlenül kifejezték, hogy a kommu­nisták példás helytállással, a párt és a nép akcióegységériek teljes kibon­takoztatásával harcolnak a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak ma­radéktalan teljesítéséért, politikai és társadalmi életünk, valamint a szo­cialista népgazdaságunk tervszerű fej­lesztéséért, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javításáért, vagyis a dolgozó társadalmunk életszínvona­lának további emelkedéséért. A járási pártkonferenciákon részt vettek a CSKP KB küldöttségei is. A brattslavai első körzet pártkonferen­ciáján résztvevő küldöttséget Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára vezette. Szemelvények Gustáv Husák elvtárs beszédéből Beszéde bevezető részében Husák elvtárs pozitívan értékelte azt a fejlő­dést, amit a CSKP XIV. kongresszusa óta, vagyis az utóbbi két esztendő fo­lyamán elértünk. Hangsúlyozta, hogy „az évzáró taggyűléseket és a járási konferenciákat is a CSKP erőteljes egysége, pártunk tagjainak és szerve­zeteinek eszmei, szervezeti akcióegy­sége, nagyfokú aktivitása, a XIV. kongresszuson jóváhagyott és a Köz­ponti Bizottság egyes ülésein kidolgo­zott politika támogatása, pártunk tag­ságának a Központi Bizottság iránti teljes támogatása jellemzi. A társadalmunk értékelésével kap­csolatban megállapította, hogy az utóbbi két évben megszilárdult a munkások, parasztok, az értelmisé­giek és a többi társadalmi réteg er­kölcsi-politikai egysége. Ez az egység a kommunista párt politikáját támo­gató egység — mondotta Husák elv­társ — és a dolgozók milióinak bizal­mát fejezi ki a kommunista párt poli­tikája iránt s megnyilvánul abban, hogy a dolgozók milliói a mindennapi életben aktívan részt vesznek e poli­tika megvalósításában. — Csehszlovákia erkölcsi-politikai egységéhez tartozik nemzeteink és nemzetiségeink egysége is — hangsú­lyozta Husák elvtárs — amelyet meg­erősít az állam föderatív elrendezése, valamint a szövetségi és nemzeti szer­vek gyakorlati politikája. A szocialista népgazdaságunk fejlő­dését — pártunk Központi Bizottságá­nak főtitkára dinamikusnak jellemez­te. Majd e dinamikus fejlődés elemzé­séből kiindulva megállapította, hogy a gazdasági fejlődés következtében emelkedik az életszínvonal, növekszik a lakosság reáljövedelme, javulnak e jövedelem realizálásának előfeltéte­lei, tehát javul a piaci ellátottság is. „Arra törekszünk — mondotta Husák elvtárs —, hogy az emberek ne egyik napról a másikra éljenek mint vala­ha, hanem a szociális stabilitás, az életszínvonal szüntelen emelkedésé­nek hosszú időre szólő távlata álljon előttük.“ — Mindazok a pozitív eredmények, amelyekről beszéltem — mondotta Husák elvtárs — még jobban kidom­borodnak, ha tudatosítjuk min kellett átmennünk és honnan indultunk el. Be­széde további részében elemezte az 1968—1969. évi politikai és társadalmi válság okait, majd hangsúlyozta, hogy kemény küzdelemmel párosuló pozitív munkát kellett végeznünk azért, hogy megszilárduljon az állam, hogy fejlőd­jék a gazdaság, hogy emelkedjen az életszínvonal, hogy kibontakozzon az elvhű tömegpolitikai munka. A CSKP Központi Bizottságának fő­titkára beszédében figyelmeztetett a burzsoá propaganda káros hatására is. — Nem szabad megfeledkeznünk arról — mondotta —, hogy a világban éles osztályharc folyik, hogy a világ emberisége osztályokra oszlik. Míg az egyik oldalon felsorakoznak a szocia­lista, a haladó demokratikus és impe­rialista-ellenes erők, addig a másik oldalon ott áll az imperializmus tábo­ra. A döntő sikereket természetesen a mi szocialista táborunk éri el. De ép­pen ezek a sorsdöntő változások és a haladó erők felsorakozása váltja ki a burzsoázia félelmét. Tehát mivel a burzsoázia félti kiváltságos helyzetét, vagyis fél a néptől, mindjobban fokoz­za az ellenséges propagandahadjára­tát, az ideológiai diverziót a szocia­lista és haladó erőkkel szemben. A további feladatokkal kapcsolat­ban Husák elvtárs a kommunisták példás helytállásának szükségességét hangsúlyozta. „Tudjuk, további sike­reink, államunk további fejlődése attól függ, hogyan fog dolgozni a párt, hogy fognak dolgozni a kommunisták. Ez egyikünknek sem lehet közömbös. Kommunistának, párttagnak minde­nekelőtt a dolgozó ember jogaiért, a dolgozó ember igazságáért, a szocia­lista állam sokoldalú fejlesztéséért harcoló embert tartjuk. Tehát azt az embert, aki a szocializmusnak e nagy gondolatáért küzd, aki kész ezért az ügyért, mint párttag is valamit áldoz­ni.“ Beszéde további részében a bra­­tislavai első körzet sajátos kérdéseivel foglalkozott, majd így folytatta: „Az emberek többsége becsületesen dolgo­zik, de egy részük élősködik, kitartat­ja magát. Az élősködés elleni harc a kommunisták kötelessége, valameny­­nyi állami és társadalmi szervünk kö­telessége. — Megköveteljük az egész párttól, pártszervezeteinktől, ne tűr­jék el a különféle élősködés megnyil­vánulásait.“ Husák elvtárs beszédében kitért az „ivászatokkal“ kapcsolatos panaszokra is. — Nem akarunk erkölcscsőszök lenni, de minden józanul gondolkodó ember tudja, hol a határ. Előkészület­ben vannak nálunk egyes intézkedé­sek az alkoholizmus elleni harccal kapcsolatban. Úgy vélem, világosnak kell lenni olyan elemi dolognak, hogy a munkaidő arra van, hogy az embe­rek dolgozzanak, nem pedig, hogy igyanak és henyéljenek. Pártszer­veinknek ezen a téren is rendet kell teremteniük, harcolniuk kell a demo­­ralizációs elemek ellen anélkül, hogy felső határozatra várnának. Beszéde befejező részében — pár­tunk Központi Bizottságának főtitkára — a művészet és a kultúra fejleszté­sének szükségességével, valamint ha­zánk nemzetközi kapcsolataival fog­lalkozott. Kitűzni a zászlót Berlin fölél“ — ez volt az a felhívás, amely jet népet új győzelmek elérésére serkentette. Ez volt a szovjet hadsereg parancsa a további katonai operációra. Ez olyan stratégiai cél volt, amely a végleges győzelmet jelentette a fasiszta Németország felett és egyben a háború befejezését is. Azonban Berlinig még nagyon hosszú volt az út. A szovjet hadsereg egységei Kelet-Poroszországon, Varsón, Drezdán keresztül törtek Berlin felé. A szovjet katonák előtt nagyon nehéz feladat állt, azonban a hátország népe szilárdan hitte, hogy az új operáció győ­zelemmel végződik. Berlin elfoglalásának stratégiai tervét részletesen ki­dolgozták, számolva azzal, hogy az elővárosokban, a földalatti vasútháló­zatban és általában az utcai harcokban új támadási módszerekre lesz szükség. A támadás Berlin ellen 1945. április 16-án indult meg. Csujkov tábornok gyalogos egységei reggel hét órakor kezdték a támadást, tíz perc múlva pedig megindultak Katukov tábornok tankegységei. A gyalogság még a délelőtti órákban betört a taktikai védelmi vonalba, de azt nem tudta áttörni. A németeknek már nem volt hova hátrálni, ezért tartalékaikat közvetlen a védelmi vonal mögött tartották. Egész nap kemény harc folyt és a katonák parancsot kaptak éjjeli támadásokra is. Ettől az időtől kezdve egészen Berlin elestéig éjjel-nappal folyt a harc. Babadzsan tá­bornok tankegységei elérték a folyót és pontonon akartak átkelni, azon­ban a fasiszták ezt szétlőtték. Szalminov tábornok gépesített egységei néhány hídfőt létesítettek a túlsó parton, azonban a németek ellentáma­dásba lendültek. A küzdelem ember ember ellen folyt, és az ellenség körömszakadtáig védte utolsó állásait. Az emberfeletti nehéz harcokban nagyon sok közkatona és tiszt vesztette életét, többek között Temnik, Gavrilin és Laktionov ezredes is. A jól előkészített, stratégiailag átgondolt támadás után a szovjet kato­nák végül is kitűzték a győzelmes vörös zászlót Berlin fölé a Reichstag birodalmi kancellária legmagasabb pontjára. A szovjet katonák sok-sok küzdelem után jutottak el a fasiszta fenevad barlangjába. Éppen úgy mint Sztálingrádnál, Kurszknál, Fehér-Oroszorzságban, Ukrajnában megmutat­ták, hogy az európai frontokon ls> sikeresen, győzelmesen tudnak harcolni és teljesítették a parancsot, kitűzték a zászlót Berlin fölé. Ián Miöátek, alezredes Biztató távlatok - az eredmények tükrében (Folytatás az 1. oldalról.) De nincs megállás — aki nem ha­lad, az lemarad. Ezt lehetett érezni az egész konferencia tárgyalása alatt. Továbbra is növelni kell a szemesek hektárhozamát, az állatok hasznossá­gát, a zöldség- és a gyümölcstermesz­tés színvonalát. A konferencia résztvevői a HOGYAN TOVABBOT keresték és a következte­tések levonása után elvileg leszögez­ték: összpontosítani kell a figyelmet a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak következetes és terv­szerű érvényesítésére, a termelés, a szervezés, az irányítás és a gazdál­kodás valamennyi területén minél előbb széles teret nyújtani a leghala­dóbb technika, technológia maximális kihasználásának. A még tudományosabb szintű gaz­dálkodásra a járás irányítói már ré­gebben gondoltak, nem csoda tehát, ha a koncepciós tervet — a megtar­tott sokszintü tanácskozások után — tudományos dolgozókkal, intézettel készíttetik elő. Elvileg azt is megha­tározták, hogy a továbbfejlődés útja a legmagasabb szintű, kooperáció, az integráció, a termelés további össz­pontosítása és szakosítása. Ehhez szükséges a tudományos dolgozók pontos felmérése és a leghelyesebb út meghatározása. Különben a járásban ezen a téren eddig sem tétlenkedtek. A talajjavító szövetkezetek megalakítása után össz­pontosították a baromfitenyésztést, korszerűsítettek néhány tehénfarmot és kísérleti istállót is építettek. Mivel az utóbbi években fellendült a zöldség- és gyümölcstermesztés, 30 mezőgazda­­sági üzem létrehozta az „AGROFRI­­GORT, a hatszáz vagonos hűtőtároló­val rendelkező üdítő italokat gyártó üzemet. A járás szövetkezetének tár­sulásával sertés-nagyhizlaldát építe­nek Belová Vesen s célul tűzték ki a 7600 férőhelyes szarvasmarha-hizlalda építését Dunajská Stredán. A szövet­kezetek egyesítése szintén megkezdő­dött, s így megteremtik az előfeltéte­leket a szakosításra, a nagyteljesítmé­nyű gépek jobb kihasználására, vagyis a gazdaságosabb nagyüzemi termelés­re. A pártszervezetek jé előkészítő­­munkája során a szövetkezetek egye­sítése zökkenőmentesen, a tagság megelégedésére történt. A konferencia határozata alapján az állattenyésztésben a legfontosabb fel­adatok közé tartozik: az istállók kor­szerűsítése, új, nagy befogadóképes­­ségűek építése, a megállapított leg­megfelelőbb kapacitások alapján. A felszólalók azt is említették, hogy a jobb minőségű takarmányellátás szem­pontjából már a meglévő körzetiek Kölcsönös együttműködés a fejlődés szolgálatában A csehszlovák—magyar árucsere­forgalom egyötöde már a KGST kere­tében megvalósított szakosítás alap­elveinek megfelelően folyik. Csehszlo­vákia, Magyarország harmadik legna­gyobb kereskedelmi partnere. A Ma­gyar Népköztársaság árubehozatalá­nak 8 százalékát fedezi. A gépek és berendezések 16, 2 kőszén 25, a koksz és magnezit 12, a traktorok és autók behozatali mennyiségének 9 százalé­kát szállítja Csehszlovákia Magyaror­szágnak. A másik oldalon a csehszlo­vák hús- és gyümölcsbehozatal egyne­gyedét fedezi Magyarország szállítmá­nyaival. Hazánk az alumíniumgyártás­hoz szükséges bauxitot és alumínium­­oxidot hozza be Magyarországról. Az utóbbi időben a Magyarországról be­hozott árucikkek között egyre na­gyobb helyet foglalnak el a megmun­kálógépek, a finommechanikai termé­kek, mezőgazdasági gépek, vasúti sze­mélykocsik, de emellett konzervgyá­rak, péküzemek és hűtőüzemek beren­dezései is. Csehszlovákia Magyarországnak fő­leg gépeket, ipari berendezéseket, sze­net, kokszott, villanyáramot, henger­áru termékeket, kémiai berendezése­ket és fogyasztási cikkeket szállít. Az árumennyiség nagy részét már a-két­­oldali együttműködési program kere­tében szállítjuk. Jelenleg csehszlovák dolgozók több mint 100 gazdasági probléma megoldásán dolgoznak. A szakosítás keretében a gyenge áramra működő ipari termékek, megmunkáló­gépek, egészségügyi gépek, papírgyár­tási berendezések és gépek, gumi, üvegipari gyártási folyamatok tökéle­tesítésén dolgoznak a két ország szakemberei. Elmélyül az együttmű­ködés a közös beruházási jelleggel bíró épületek, öntözöművek, vízierő­művek és más mindkét ország részére kölcsönös előnyöket nyújtó építkezé­sek szakaszán. Mostanában tárgyalá­sok folynak a mezőgazdasági, élelmi­­szeripari, elektrotechnikai, szállító és megmunkálógépek és eszközök továb­bi szakosított termelésével kapcsolat­ban. Arról van szó, hogy az előzetes egyezmények keretében mindkét or­szág olyan gépeket, illetve berendezé­seket gyártson, amelyek elérik a vi­lágszintet, és az illető országban gyár­tásának már hagyományai vannak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának országai közötti együttmű­ködésben egyre nagyobb szerepet kapnak az elektromos számolóközpon­tok. Csehszlovákia 50 elektromos szá­mológépet vásárol a Szovjetunióból, mintegy 54 millió átszámítható rubel értékben. A Szovjetunió a bolgár ipar és magyar tudományos és technikai részére is számtalan elektromos szá­mítógépet szállít. Az együttműködés keretében Csehszlovákia a számoló­gépekhez alkatrészeket szállít, ame­lyeket aztán a Szovjetunió más szo­cialista országokba juttat. Ez a közös együttműködés meggyorsítja a tudo­mányos technikai fejlődést a szocia­lista tábor országaival. A szocialista integráció jellemző vonása, hogy lé­nyegesen fokozza a KGST tagállamai­nak közös ökonómiai potenciáját. A KGST geológiai állandó bizottsága Mongólia fővárosában, Ulánbátorban székel. A szocialista országok geoló­gusai már több mint 500 lelőhelyet fedeztek fel. Szovjet és mongol szak­emberek közös munkájával arany le­lőhelyeket is találtak, a bolgár, a csehszlovák, a magyar geológusok pe­dig mészkő, wolfram és molibden te­lepeket találtak. A szovjet és mongol geológusok Észak-Mongóliában a Chövsjöl-tő mellett óriási foszfor­lelőhelyre bukkantak. A szocialista gazdasági integráció komplex prog­ramjának keretében, a kísérletek sze­rint, sárga foszfort is kitermelhetnek, illetve előállíthatnak. A közlekedési eszközök gyártása te­rén is egyre jobban elmélyül az együttműködés. A moszkvai üzemek­ben a prágai metro építéséhez kiváló földvájó gépeket készítettek. Szovjet repülők csehszlovák szakemberek se­gítségével a csehszlovák L—410 típusú repülőgéppel végeznek kísérleteket Szibériában, hogy az ottani éghajlati viszonyoknak is megfeleljen. Nyugat- Szibériában 72 csehszlovák kiöntős Tatra teherautó 30 fokos hidegben rendkívül nehéz körülmények között tett meg 1200 km hosszú utat. Ilymó­­don is próbára teszik a teherautók teljesítőképességét. Csehszlovákia az utóbbi időben a Bolgár Népköztársasággal is nagyon eredményes, tudományos, technikai és gazdasági együttműködést folytat. Me­zőgazdasági téren kiemelhetjük a ta­laj termőképességére irányuló kísérle­teket, de tudományos együttműködés folyik a vegyszerek kedvező és kedve­zőtlen hatásával kapcsolatban a talaj­összetételre vonatkozólag, valamint a pillangósok termőképességének foko­zására. Eredményes az együttműködés a trágyaleves gazdálkodás fejlesztése terén, valamint az élelmiszeripari fo­lyamatok tökéletesítése terén is. A KGST keretében tehát olyan sok­oldalú együttműködés folyik, amely lényegesen elősegíti a tudomány és technika vívmányainak gyors megho­nosodását a szocialista országok nép­gazdaságaiban. mellé további szárítóberendezéseket létesítenek. A járási konferencia célul tűzte ki, hogy ki kell dolgozni és meg kell ho­nosítani a többéves takarmányok nagyüzemi betakarításának új techno­lógiáját. Meg kell oldani a kukorica és a cukorrépa komplex gépi művelé­sét és betakarítását is. A szemestakar­­mány-ellátás szempontjából jelentősen bővítik a kukorica vetésterületét, az árpa, az őszi és tavaszi keverékek ro­vására. A búza hektárhozama további növe­lésének záloga, hogy ősszel már 93 százalékban a nagyhozamú Kaukaz, Auróra és lubilejna 50-es fajtákat ve­tették. Természetesen nincs megállás, és ha a hazai nemesített fajták bevál­nak, a jövőben azokból is vetnek, mert búzában el akarják érni az 50 mázsás átlaghozamot. Különös gondot fordítanak a zöld­ség- és gyümölcstermesztés fokozásá­ra. A beszámoló és a javaslatok alap­ján föltétlenül át kell térni a nagy­üzemi zöldségtermesztésre, vagyis megteremteni a gépesítés lehetőségeit. Természetesen a fóliás zöldségterme­lést is gyors ütemben akarják fejlesz­teni, hogy elősegítsék Bratislava zöld­ségszükségletének kielégítését. Az állattenyésztésben továbbra is elsőrangú feladat a tejtermelés foko­zása. Ennek érdekében részben növe­lik a tehénállományt és a jobb, tudo­mányosan összeállított takarmányada­golással két éven belül elérik a 3600 literes fejési átlagot. Természetes a tejtermelés további fokozásának má­sik előfeltétele, hogy a jóváhagyott járási program alapján mindenütt te­gyék meg a szükséges intézkedéseket a keresztezések végrehajtására. A határozat mindenre kitér, ami összefügg a mezőgazdaság legidősze­rűbb kérdéseivel, vagyis a XIV. párt­­kongresszus határozatainak teljesíté­sével. A határozatból kiindulva meg­különböztetett gondot fordítanak a káderek kiválasztására, nevelésére és jutalmazására. Tények igazolják, hogy ahol jó a politikai- és a szakirányítás, a fejlődés töretlen. Viszont egyes szö­vetkezetekben ennek a hiányában je­lentős lemaradás tapasztalható holott hasonló lehetőségeik vannak, mint az élenjáró mezőgazdasági üzemeknek. Azt hiszem, a kitűzött célok megva­lósítása újabb lendületet ad majd a mezőgazdaságnak és a Dunajská Stre­­da-i járás továbbra is példamutató lesz. Most már a mezőgazdasági üze­mekben és falvainkon tevékenykedő pártszervezeteken a sor, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy érvényesít­sék vezetőszerepüket. A kommunisták a munkahelyükön tegyenek meg min­dent a határozatok, elképzelések meg­valósításáért, s hassanak a környeze­tükben dolgozókra; kéz a kézben fá­radozzanak a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésén, amely egyaránt szolgálja a közösség és saját boldogu­lásukat. TÓTH DEZSŐ A győzelem zászlaja Berlin felett

Next

/
Oldalképek
Tartalom