Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-21 / 16. szám

1973. április 2Í. SZABAD FÖLDMŰVES I I HATÁRSZEMLE Tavaszidőben főleg tarkaru­hás asszonysereg szorgoskodik a határban. Különösen nagy szükség van rájuk a kertésze­tekben, ahol a kétkezi munka döntő fontosságú. Bármennyire is gépesítették a mezőgazdasági üzemeket, ez a zöldségtermesz­tésben még nem nagyon érez­hető. Az, hogy a zöldségtermesztés meghonosodott Dél-Szlovákiá­­ban, elsősorban a mezőgazdaság kollektivizálásának köszönhető. Persze különösen a kezdet kez­detén komoly gondot okozott a szakemberkérdés. Jónéhány he­lyen ez egyszerűen megoldó­dott. Ugyanis a negyvenes évek elején a nyomor és az ínség elől sokan vándoroltak ki a ma már virágzó Bulgáriából. Köz­ismert, a bolgárok már ősidők óta foglalkoznak zöldségter­mesztéssel, s így a hazánkban ragadtak közül sokan hozzálát­tak a kertészkedéshez. Peter Negel Negelcsev szin­tén így került az Ipoly vidéké­re, s hozzálátott ősei foglalko­zásához. A kacskaringős fo­lyócska mentén tőle lesték el a zöldségtermelés ezerarcú mes­terségét. A Hokovcére (Gyerkre — levicei járás) letelepült „bol­gár“ már nemcsak a sajátján példamutató, hanem a szövetke­zet kertészetének az irányításá­ban is. Főleg paprikatermesz­téssel foglakoznak, azt tartják a legkifizetődőbbnek. Természe­tes igyekeznek a földalapot maximálisan kihasználni, s már jórégen kipalántázták a salátát, amelyet a közeli hetekben sze­retnének primőráruként értéke­síteni. A kertészetben csak asszo­nyokat láttunk tenni-venni, s így az ő szorgalmas munkáju­kon nagyon sok múlik. Termé­szetesen a jó szakirányításon is legalább annyi. — Ügyes, dolgos asszonyok a mieink. Velük nincs semmi baj — állítja a kertész. — Csak az időjárás. Ez a koratavaszi szá­razság emlékeztet néhány aszá­lyos, nehéz esztendőre. BÍZTATÓ SZŐLŐHEGY A szövetkezetek nagy részé­ben már réges-régen megtörtént a pálfordulás, s napjainkban vi­rágzó gazdálkodás folyik, a tag­ság is elégedett a keresettel. Akadnak azonban efsz-tagok, ahol különböző okok miatt évek óta tart az egyhelyben topogás és többször zártak vesztesége­sen. Ez egyaránt bántja a kö­zös vezetőit, a járási irányító­kat, s természetes, hogy a tag­ság, a szövetkezetben dolgozók is jóval kevesebbet keresnek, mint a jólmenő efsz-ekben. Veliká nad Ipľom (Vilke — lučeneci járás) a Trenő-csel (Törinccsel) egyesített szövet­kezet szintén azok közé tarto­zik, amelyek nehezen bontakoz­nak ki. Az okokat állandóan ke­resik, de a fellendülés eddig még nem következett be. Mostanában azonban van va­lami reménykeltő. A falu felett kiemelkedő Pohánka-dűlőben és környékén messziről fehérlő betonoszlopok sorakoznak ka­tonás rendben. Az utóbbi évek­ben nem kevesebb, mint 45 hek­tár szőlőt telepítettek a külön­ben elég nehezen megművelhető talajba. Az idén már jelentősebb termést várnak, s az elkövetke­ző években komoly bevételi for­rása lesz a közösnek. A telepí­tést egy fiatal, tehetséges mér­nök irányította. Mivel a szőlé­szeten kívül az egyik gazdasági részleg irányításával is meg van bízva, a vezetőség — na­gyon helyesen — úgy döntött, Kovács Vilmost a komoly, meg­fontolt szavú, közkedvelt szö­vetkezeti tagot bízzák meg a csoportvezetői teendőkkel. A szőlészetben dolgozó lányok, asszonyok, ezt örömmel vették tudomásul. Ezen a részlegen ugyanis főleg csak a nőkre le­het számítani, ők azok, akik sokszor nagyon mostoha körül­mények között mindent megtet­tek, hogy a szőlőtáblák rend­ben legyenek és bőven teremjen majd a jó nedű gyümölcse. NEHÉZ JÓSOLNI Sokan azt tartják, a vetés napjainkban már kevés gondot okoz. Nincs ez egészen így, mert a szakemberek mindig azon törik a fejüket, hogyan gyorsíthatnák meg a növény ki­kelését. A Slovenské Ďarmoty-i (szlovákgyarmati — nagy kürtö­si járás) Magtermelő Állami Gazdaság egyik részlegén a gé­pesítő és a műhely szakemberei azon fáradoztak, hogy átállítsák a vetőgépet. — Tavaly mélyen vetettük a cukorrépamagot, és eléggé hiá­nyosan kelt ki — állítja Kajtor mérnök, a mechanizátor. — Most azt akarjuk, hogy csak 3—4 cm mélyre kerüljön a mag. Pathá Imre, a Tubái (libSdi — Nové Zámky-i járás) egyesült szövetkezet elnöke nem egyezik ezzel a véleménnyel. Szerinte ilyen aszályos időjárásban, mint az idei, alaposan meg kell gon­dolni a vetés mélységét. Az ő gazdaságukban 8—10 cm mély­re vetették a cukorrépát és 12-re a kukoricát. — Nem tudjuk, milyen lesz a következő napokban az időjárás — mondja az elnök. — Egyelő­re kellemes, meleg időnk van, s nincs ok borúlátásra. De jö­hetnek a hideg szelek és akkor aligha csírázik ki a sekélyen vetett mag. Kinek lesz igaza? Azt hiszem, rövidesen megláthatjuk. TÓTH DEZSŐ 1 V.SV.4V.V . *«* •;*V*^W<VAiVA%V. Milyen lesz az INCHEBA 73? Az INCHEBA '73 elnevezés alatt megrendezésre kerülő, sorjában immár V. Nemzetközi Vegyipari Kiállítás június 23-án nyitja meg kapuit az érdeklődők széles tömegei előtt, és a hónap végéig várja vendégeit, látogatóit. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezésre kerülő kiállítás anyagát a rendezők az „Igyekezetünk célja az ember“ központi jelszó vezérgondolatából kiin­dulva állították össze. A nemzetközi seregszemlén 20 orsžág közel 450 kiállítója sorakoztatja fel korszerű ter­mékeit. Ebben az évben 12 csarnok, vagyis összesen 25 ezer négyzetméter kiállítási terület áll a termékeiket be­mutató vállalatok rendelkezésére. A kiállítás területét szakosított részlegekre osztják. Az első részlegen — egy különálló csarnokban — a gu­miból készült és plasztikus szerkezeti anyagok és elemek kapnak helyet. Ez a csarnok elsősorban a plasztikus anyagoknak a gépiparban, valamint a csomagolóanyag gyártásban történő széleskörű felhasználhatóságát lesz elhivatva bemutatni. A második részleg kiállítási területén a gyógyszeré­szeti termékeket, gyógyszeripari nyersanyagokat és egészségügyi kellékeket gyártó vállalatok mutatják be termékeiket. Ezen a részlegen a KGST valamennyi tag­államának cikkeit megtalálhatjuk. Szovjetuniót a Medex­­pert, Magyarországot a Medimpex, Lengyelországot a Ciech, Bulgáriát a Pharmachin, az NDK-t az Intermed, Romániát az Imeco, hazánkat pedig a Spofa nemzeti vál­lalat képviseli. Jugoszlávia gyógyszeripari termékeit a Pliva üzem állítja ki. Nvugat-Európából is számos ismert gyógyszeripari rég — pl. a svájci Ciba-Geigy, a finn Farmos Group Oy„ a Nagy-Britannia i The Welcome Foundation, az osztrák österreichische Stickstoffwerke stb. — vonultatja fel legkorszerűbb termékeit. A különböző gépeket és műszereket, a mérési, ellen­őrzési, szabályozási, laboratóriumi és számítási techni­kával kapcsolatos termékeket a harmadik szakosított kiállítási részlegen tekinthetik meg az érekiődők. Az előző és korábbi évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb kiállítási területet kap a lakáskémiai terméke­ket bemutató kiállítási részleg, melynek anyagát a „KGST tagállamok lakáskémiai termékeinek II. nemzet­közi kiállítása“ jelszó szellemében állították össze a rendezők. Az itt bemutatásra kerülő legújabb és legkor­szerűbb vegyipari termékek seregszemléje idején „La­káskémia“ elnevezéssel két szakosított szimpóziumot tartanak Bratislavában. Az elsőt a közvetlen fogyasztók számára rendezik, s ezen előadásokon, valamint a vitá­ban az érdeklődők közül bárki részt vehet, aki úgy érzi, hogy értékes hozzászólásával, esetleg javaslatával előse­gítheti egyes lakáskémiai termékek minőségének, köz­napi használatának vagy a termékek csomagolásának ja­vítását. A második rendezvényt a termelő és kereske­delmi szervezetek képviselői számára készítik elő. Az alapanyagokat előállító és a feldolgozó vegyipar termékei, a közbülső termékek, agrochemikáliák egy to­vábbi, szintén önálló kiállítási részlegen kapnak helyet. A szervezők és rendezők nem feledkeznek meg a sza­badalmakról, különleges gyártási engedélyekről, újítási javaslatokról, szakirodalomról, valamint a főiskolák, to­vábbá a Szlovák Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Tudományos Akadémia intézetei munkaeredményeinek terjesztéséről, népszerűsítéséről sem. Mindez arra enged következtetni, hogy az ezévi nemzetközi vegyipari kiállí­tás, ha lehet, sikeresség szempontjából fölülmúlja az egy évvel korábbi vegyipari seregszemle színvonalát. —dek— ATHDOMANYbs 1ШИШ tágjából Magajáró cukorrépabetakarító kooperációban A mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésében szorosan együttmű­ködő szocialista országok egyre több nagyteljesítményű, modern gé­pet hoznak létre. Ezek egyike a KSz—6 jelzésű magajáró cukorrépa­­kiszedő-kocsirakó gép, melyet a Szovjetunió, az NDK és a Bolgár Népköztársaság szakemberei közös erőfeszítéssel fejlesztettek ki. Ezen gép nullsorozata még a múlt évben elkészült, s idén már kez­detét veszi a sorozatgyártás. Várható, hogy 1974—1975-ben hazánk mezőgazdasági üzemeiben is megjelenik ez a répakombájn, s jélen­­tősen megkönnyíti és meggyorsítja a cukorrépa betakarítását. A magyarországi Komáromi Állami Gazdaságban már a múlt évben kipróbálták a KSz—6 répakiszedőt s megállapították, hogy nehéz talajadottságok esetén is megfelelő munkát végez. A betakarított ter­mény földszennyezettsége csekély, a veszteség viszont az eddig al­kalmazott gépek által okozott veszteségnél kisebb volt. A szóban forgó gép 9 km/óra maximális munkasebességgel üzemel­tethető. Az egy műszak alatti, átlagteljesítménye — a fejezőgépek megfelelő teljesítménye esetén — 8—10 hektár. A kiszedőelemeket tartó keretet a gép váza alatt, elöl függesztették fel. A keret mind hossz-, mind keresztirányban képes a talaj domborzatának követésé­re. A kiszedők kiemelése és süllyesztése hidraulikusan történik. A ko­csirakó elevátor irányítása, valamint a rakodási magasság szabályo­zása is hidraulikus módszerrel végezhető. Az elevátorról a répa a gép balodalán haladó szállítójárműbe kerül. Kocsicsere idején a kihordó­lánc és az arra rádolgozó szerkezetek leállíthatók, s ilyenkor a gép a saját előtároló tartályát tölti. A legfontosabb szerkezetek munkáját a gépkezelő jelzőrendszer segítségével ellenőrizheti, s így megelőzhetők az eltömődésből vagy műszaki zavarokból eredő károsodások. A KSz—6 magajáró kiszedő-kocsírakő gép vázának és járószerke­zetének fő darabjai a szovjet SZK—5 kombájnok hasonló alkatrészei­vel azonosak. A gépkezelő kabinja pedig ugyanaz, mint az NDK gyárt­mányú magajáró szálastakarmánybetakarító gépsoré. A gép első ke­rekei hidraulikus rásegítéssel kormányozhatók. A gép további előnye, hogy éjjeli munkára is alkalmas, mivel nagy teljesítményű, megfelelően irányítható fényszórókkal rendelkezik. A mellékleten a szocialista nemzetközi kooperációban kifejlesztett KSz—6 magajáró kiszedö-kocsirakó répakombájn szerkezeti vázlata látható. —dek— ÚJ ÁRPAFAJTA A Kromérízi Gabonatermesztési Ku­tató Intézet dolgozói szép eredménye­ket érnek el az új, nagyhozamú árpa­fajták nemesítésében. Az utóbbi évek eredményei azt mutatják, hogy a ter­melés intenzívebbé tételét szorgalma­zó elkövetkező időszakban az úgyne­vezett „nitrogénes“ típusok érvénye­sülnek majd a legjobban. Közülük egy — a Km 1192 sorozat első fajtája — már a múlt évben tájékoztató kí­sérletben szerepelt. Az új fajta az összes kísérleti parcellán átlag 29 szá­zalékkal többet termett, mint a Dia­mant, s az elért csúcshozam 86,3 q/ha volt. Tapasztalatok alapján ez a fajta mind a kilenc eddig termesztett árpa­fajtánál jobbnak bizonyult. Nemcsak az átlaghozamok, hanem a megdőlés­sel szembeni ellenállóképesség és a nagy tápanyag adagok, főleg a nitro­gén tökéletes kihasználása szempont­jából is fölülmúlja az eddigi fajtáin­kat. Nagy ezermagsúllyal rendelkezik. A jó hektárhozamok állandóságát a gombabetegségekkel szembeni ellen­állóképessége is elősegíti. Csehszlovákiában 850 ezer hektáron terem árpa. A múlt ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva 113 ezer hektár­ral nőtt ezen növény termőterülete, s ezzel lényegében eleget tettünk az ezirányú termelésfokozás 1975-ig elő­irányzott feladatainak. Az utóbbi két évben az árpa átlagos hektárhozama elérte a 32,4 mázsát, s az előző ötéves tervidőszak eredményeihez viszonyít­va ez 4,1 q-val jobb hozam. Ilymődon 600 ezer tonnával sikerült növelni az évi össztermelést. A szakemberek fel­tételezik, hogy ebben az évben 32,2 q-ás átlaghozam esetén összesen 2 mil­lió 735 ezer tonna árpát takarítanak be hazánk termelői. Az 1970—1972-es időszakban az észak-morvaországi kerületben ter­mesztettek árpát a szántóterület leg­nagyobb hányadán. A legjobb átlag­hozamot a dél-morvaországi kerület­ben érték el, ahol 134 ezer hektárról összesen 480 ezer tonna árpát takarí­tottak be. A legnagyobb hozamnöve­kedést a nyugat-szlovákiai kerület mutatta fel. Beható elemzések során azonban kiderült, hogy még mindig nagy különbség tapasztalható az azo­nos feltételek között gazdálkodó me­zőgazdasági üzemek termelési ered­ményei viszonylatában. Ezért az elkö­vetkező időszakban a helyes fajta­megválasztással, a fajta szerinti követ­kezetes agrotechnikával és a tudomá­nyos-műszaki fejlődés vívmányainak gyakorlati érvényesítésével elősorban arra kell törekedni, hogy a lehető legsikeresebbé tegyük a termelés eredményessége szempontjából eddig lemaradozó mezőgazdasági üzérnek tevékenységét. A Zemédélské noviny nyomán A palántázás nem könnyű munka, alaposan igénybe veszi a derekat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom