Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-31 / 13. szám

г SZABAD FÖLDMŰVES 1973. március 31. Nöszönijift az ипперИ Magyar Népköztársaságot 16 szomszédunk, a baráti Magyar Népköztársaság népe április 4-én ünnepli felszabadulásának évfordulóját. A dolgos magyar nép az el­telt évtizedek alatt órási sikereket ért el a népgazadság fejlesztésé­ben. A valamikori elmaradott agrárországból fejlett ipari állam lett és mezőgazdasága pedig világméretben is jó eredményeket ér el. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongreszusai a fejlődésnek meg­felelően tűzték ki a távlati terveket és jó politikai-agitációs munká­val a kommunisták elérték, hogy a dolgozók többsége jő gazda mód­jára végzi építő-alkotómunkáját a munkahelyén. A nemrég ülésező parlament megállapította, hogy Magyarország ma világméretben is azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a munka termelé­kenysége következtében magas a polgárok életszínyonala. Azonban úgy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa, elégedetlen a jelenlegi eredményekkel és felhívással fordul a szocialista ország minden pol­gárához, hogy minden tartalékot felhasználva, tudása legjavát adva, korszerűsítse a trmelési folyamatokat, hogy a fejlődés még gyor­sabb ütemű legyen. A nagy ünnep alkalmából örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság né­peinek barátsága évről-évre elmélyül, szorosabbra fűződik. Számta­lan kulturális, gazdasági és társadalmi kapcsolat köt össze. Se szeri, se száma a különböző kulturális, sportegyesületek, kölcsönös csere­látogatásának, szereplésének, a mezőgazdasági és ipari üzemek köl­csönös segítségen alapuló kapcsolatainak, amelyek főleg a határ­menti övezetekben zajlanak le, de nagyon sok esetben mindkét or­szág távolabbi területeit is érintik. A határmenti együttműködés és árucsere-forgalom fejlesztésére, bővítésére a múlt évben Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) kötötték meg a hosszú lejáratú egyez­ményt, amelynek értelmében sor kerül fogyasztási cikkek cseréjére, közös öntözőberendezések, valamint más mezőgazdaságot érintő léte­sítmények építésére és munkaerők átcsoportosítására. Az utóbbinak máris tanúi lehetünk, hisz győri munkások építenek Bratislavában egy szállót, de más szakaszon is segítenek. Február közepén Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnök és Fock Jenő a Magyar Népköz­­társaság minisztertanácsának elnöke, megegyezett a csehszlovák­­magyar kooperációval épülő dunai vízierőmű építésében is. Az együttműködés értelmében a magyar fél végzi a földmunkák nagy részét, a gépi berendezéseket pedig a csehszlovák gépgyárak adják. A szakemberek szerint ez a közös vállalkozás igen gyümölcsöző lesz, mert amellett, hogy mindkét országban hatalmas területek öntözését teszi lehetővé, olcsó és nagymennyiségű villanyáramot szolgáltat. A beruházások aránylag rövid időn belül megtérülnek. Igen figye­lemre méltó a személyautó-gyártás terén kibontakozó kooperáció is. A magyar üzemek főleg világítótesteket és általában villamossági berendezéseket szállítanak a szlovákiai autógyárnak és évente meg­közelítőleg 50 000—60 000 autót vásárolnak tőlünk. A februári tárgyalások közös nagy terveket szabtak meg a két or­szág társadalmi és gazdasági együttműködésére vonatkozólag, amelyek megegyeznek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 25. ülésszaka komplex programjából eredő feladatokkal is. A cél mindenekelőtt az, hogy közös erőfeszítéssel, gyorsabban fejlődjön mindkét szocialista ország népgazdasága. A kooperációs vállalkozások figyelembe veszik a KGST terveiből adódó szakosításokat is, ami azt jelenti, hogy bizo­nyos kísérleteket a továbbfejlesztés céljából ott végeznek, ahol mér hagyományai vannak és megvan rá az előfeltétel, hogy azok siker­rel járnak. Magyarországon például az iparszerű sertéstenyésztési program keretében olyan világparamétereknek is megfelelő korszerű sertésólakat fejlesztettek ki, amelyekben igen nagy a munkaterme­lékenység foka és ezért Csehszlovákia többet vásárolt belőle. Ma­gyarországi segítséggel épült fel például a zvolení, košicei (kassai), a Veľká Čalomia-i (nagycsalomiai) húskombinát is, de továbbiak építésére is sor kerül. Az utóbbi időben Magyarország nemzetközi vásárainkon a legnagyobb kiállítók helyét foglalja el. Az Incheba bratislavai kémiai nemzetközi kiállításon például már két éven ke­resztül a magyarországi üzemek vitték el az elsőséget, úgy a kiállí­tott tárgyak mennyiségére, valamint a megkötött árucsere-forgalom összegének nagysága terén. Éppen a napokban látott hírt a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetsége kereskedelmi tanácsosának be­jelentése, amely szerint a brnoi április 7—15-e között megrendezett fogyasztási cikkek vásárán 13 magyar vállalat vesz részt. Ezek a vál­lalatok természetesen bemutatják a magyar élelmiszer és általában fogyasztási cikkeket előállító üzemek csúcstermékeit. A két szocialista ország kapcsolata tehát az internacionalista elvek és a kölcsönös előnyök alapján Ígéretesen fejlődik és megvan rá minden lehetőség, hogy a jövőben az eddiginél még sokkal gyümöl­csözőbb legyen. BÁLLÁ JÓZSEF Bár az Amerikai Egyesült Államok kormánya minden erővel igyekszik elnyomni a latin-amerikai országok függetlenségi harcát, az elnyomott népek egyre jobban hallatják szavu­kat, követelik jogaikat. Kuba, Chile után Panamában is egyre többen jön­nek rá arra, hogy az amerikai mono­póliumok elviszik az országból a dol­gozó nép által létrehozott javak je­lentős részét. Kubában végérvényesen nemet mondtak az amerikai imperia­listáknak, Chilében pedig fokozatosan kiszorítják a monopolistákat. Egymás után államosítják a fontosabb ipar­ágakat, bányákat, a jobboldal ellen­akcióinak ellenére is. Chilében a harc még nem ért véget, de a baloldali erők előretörése a választásokon azt bizonyítja, hogy a Népi Egységfront kormánya az eddiginél még követke­zetesebb politikát folytathat az ame­rikai monopolisták ellen. A két példa természetesen kedve­zően hat a latin-amerikai országok függetlenségi mozgalmára. A forradal­mi tapasztalatok több módját hasz­nálják fel. Olykor gazdasági követe­lésekkel kezdik, amelyek végülis po­litikai formát öltenek. Lényegében ez játszódik le napjainkban Panamában is. Már ezelőtt jó pár évvel voltak olyan követelések, hogy az Amerikai Egyesült Államok adja át a Panama­csatornát az országnak. Kisebb-na­­gyobb összetűzésekre is sor került, de a követelések nem találtak meghall­gatásra. Napjainkban a panamai kor­mány újra követelte, hogy semmisít­sék meg a 70 évvel ezelőtt megkötött igzságtalan szerződést a csatorna használatáról és közös erővel írjanak alá egy olyan újabbat, ami megfelel Panama népei érdekeinek. Abból a célból, hogy a kormány követelésének még nagyobb súlya legyen, a helyszí­nen ülésezik az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa is. Az új szerződés megkötése körül nagyon élénk vita volt és főleg a latin-amerikai országok küldöttei tá­mogatták azt a panamai követelést, hogy az Egyesült Államok szüntesse be az ellenőrzést a Panama-csatorna felett. Hangsúlyozták, hogy Panamá­nak szuverén joga van arra, hogy ma­ga rendelkezzen a csatorna övezet fölött. Végül is a résztvevő 15 ország közül 13-an foglaltak állást a pana­mai javaslat mellett, azonban az Egye­sült Államok megvétózta, tehát ér­vénytelenítette a határozatot. Napjainkban további erőfeszítések kommentárunk fk Galantai Járási Nemzeti Bizott­­** ság és a Trnavai Városi Nem­zeti Bizottság felhívása a választási programtervek teljesítésére szinte minden járásban jó eredményeket ho­zott. Általában a helyi, városi, vala­mint a járási nemzeti bizottságok egy-két hónappal előbb teljesítették a választási programtervekből rájuk háruló feladatokat. Sőt az utóbbi idő­ben már olyan törekvések is vannak, hogy a választási programterveket a legaktívabb nemzeti bizottságok, a választó polgárok magasfokú aktivi­zálásával, a tervezett öt év helyett négy év alatt teljesítik. Persze ez nem általános jelenség, azonban ebből is látszik, hogy a polgárok évrol-évre feladatuk teljesítésére. Ezek a válla­lások többek között elősegítik a szo­cialista munkabrigádmozgalom to­vábbfejlesztését is. A politikai-nevelö­­munka terén a munkásosztály haladó hagyományairól 100, az aktuális poli­tikai eseményekről 200 előadást tar­tanak, tíz szülői akadémia keretében pedig öt előadássorozatot a tudomá­nyos világnézetről. Számtalan új kul­turális együttes alakul. Az új vállalá­sok teljesítését biztosítják a közpon­tilag irányított üzemek és vállalatok is, amelyek 59 ezer korona értékben járulnak hozzá a dolgozók kezdemé­nyezéséből született vállalások telje­sítéséhez. A járási kötelezettségválla­lás értéke, amely kiterjed a mezőgaz-Fokozódik polgáraink aktivitása nagyobb mértékben veszik ki részüket a sokmilliós értéket létrehozó társa­dalmi munkából. Alig értékeltük a galantai és trna­vai felhívást, a Februári Győzelem 25. valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére napvilágot látott egy olyan minőségileg maga­sabb szintű kötelezettségvállalási mozgalom, amely már nemcsak a fal­vak és városok szépítésére, építkezé­sekre terjed ki, hanem magába fog­lalja a politikai és társadalmi tevé­kenységet is. A kötelezettségvállalá­sok tehát a tömegpolitikai, elméleti­nevelő, kulturális munkára és társa­dalmi tevékenységre terjednek ki. Magukba foglalják a dolgozók inun­­kakezdeményezését, valamint az etet­és munkakörülmények javítását és a szolgáltatások fejlesztését. Tehát ar­ról van szó, hogy a dolgozók nevelé­sével akarjuk elérni, hogy ezek öntu­datosan, jó gazda módjára minden tartalékot, lehetőséget használjanak fel az élet és munkakörülmények ja­vítására, valamint a szolgáltatások fejlesztésére. Az újabb felhívás minden járásban nagy visszhangra talált. A komárnoi járásban például már 1181 kollektív és 11 580 egyéni vállalás született a daság fejlesztésére, a szolgáltatások hóvítésére, a faluszépítési akciókra, összesen 132 millió 213 ezer 488 ko­rona. Értékes vállalások születtek a Du­najská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rásban is, amelyek szintén több tíz­milliós értékben foglalhatók össze. Szinte él a kötelezettségvállalás min­den sora, amelynek értelmében épül­nek, szépülnek a falvak és javulnak a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyei. A levicei (lévai) járásban külö­nösen a szolgáltatásokra kiterjedő vállalások érdemelnek figyelmet. Ezek szerint például a ruhatisztítások, rá­diók vagy televízorok javítási idejét néhány nappal lerövidítik. Oj, minőségileg az eddiginél maga­sabb szintű kötelezettségvállalási mozgalom született. A szocialista munkaversenynek ez a fajtája lénye­gesen hozzájárul az újtlpusú, alkotni vágyó, önzetlenül dolgozó ember ki­alakításához. joggal remélhetjük, hogy ez a kötelezettségvállalási mozgalom az elkövetkező időszakban még sok­kal nagyobb eredményeket hoz, mint a galantai és trnavai felhívás, amely­nek nyomában is több millió értékkel gazdagodott az ország. Nápggzdaságunk „szarkái" *Í5$J»tiÍ „A bűnözések, főképp a betöréses lopások‘“eftttrrapódzása által mépgaz­­.daságupk hatalmas károkat szenved. A múlt.évben, csupán a betörések okozta anyagi károk Szlovákiában meghaladták a 18 millió korona érté­ket“ — mondotta az SZSZK Belügy­minisztériuma által nemrég rendezett sajtóértekezleten B. Demo százados, a Közbiztonsági Testület Parancsnok­sága bűnügyi osztályának vezetője. Az illetékesek tájékoztatása szerint a betöréses lopások abszulut száma csökkenő irányzatot mutat, hiszen az 1971-ben nyilvántartott 8714 betörés­sel szemben tavaly csupán 7751 ilyen eset adódott elő. Viszont az e bűncse­lekmények által előállott anyagi ká­rok összege az elmúlt időszakkal szemben lényegesen megnövekedett. A betörések megelőzése végett a Belügyminisztérium illetékes szervei ellenőrizték a javasolt biztonsági in­tézkedések megvalósítását. Az ellen­őrzés során kitűnt, hogy egyes szer­vezetek elhanyagolják a legelemibb biztonsági intézkedések megtétélét is. Pedig előszeretettel törnek be boltok­ba, ahol jelentősebb készpénz és ér­tékes árucikkek találhatók. A múlt évben 874 üzletbetörést, 142 kirakat­­betörést, a ..vendéglátó »-ipar-ban- 897- betöréses lopást jelentettek. A lakos­ság életszínvonalának növekedése na­gyobb óvatosságra Inthetné a lakás­tulajdonosokat is, hiszen tavaly 1733 lakásbetörést. követtek el és az oko­zott kár szintén jelentős. A közbiztonsági szervek mindent megtesznek egyrészt a már elkövetett Belügyminisztérium Illetékes szervei másrészt pedig a bűntettek elköveté­sének megelőzésére. Ehhez azonban minden gazdasági szervezet, minden polgár aktív segítsége szükséges, to­vábbá az, hogy a hanyagság és fele­lőtlenség ná teremtsen jó táptalajt, ne adjon lehetőséget a jelentős gazdasá­gi károkat okozó bűnözések elhara­­pédzására. (obenan) PANAMA népe követeli jogait történnek a panamai helyzet rendezé­sére és valószínű, hogy az egész probléma az ENSZ közgyűlése elé ke­rül. A szerződés megkötésének elodá­zása azonban feltárta, hogy az Ame rikai Egyesült Államoknak nem is annyira a csatornára van szüksége, mint inkább a katonai támaszpontok megőrzésére. Ugyanis a csatorna men­tén jelentős amerikai katonai egysé­gek vannak erödrendszerű támasz­pontokban. Bár a Biztonsági Tanács ülése előtt Nixon utasítására többezer munkás különböző falak létesítésével igyekezett „eltüntetni“ a támaszpon­tokat, a résztvevők mégis meggyőződ­tek róla, hogy amerikai katonaság tartja megszállva Panama jó részét. Nem véletlenül szólalt fel Raul Roa, a kubai kormány külügyminisztere, hogy az Amerikai Egyesült Államok katonailag is igyekszik leigázni a latin-amerikai országokat. Követelte, hogy az USA adja vissza a guantana­­mói amerikai légi és haditengerészeti támaszpontot Kubának. Persze erről az amerikai küldöttség vezetője halla­ni sem akart. Peru külügyminisztere határozottan kifejtette, hogy az Egye­sült Államok gazdasági agressziót folytat a latin-amerikai országok el­len, s követelte, hogy Washington hagyjon fel Kuba elszigetelésére irá­nyuló politikájával. Tehát ebből is lát­szik, hogy a Panama-csatorna problé­mája túlnőtte az ország határait és ma már élénk visszhangot vált ki az összes latin-amerikai országban, és az egész világon. Jakov Malik, a Szovjet­unió ENSZ-küldötte kijelentette, hogy a Szovjetunió kormánya támogatja a panamai nép és kormány azon törek­vését, hogy visszaszerezze a csatorna fölötti ellenőrzési jogát és az ebből eredő bevételeket a lakoság életszín­vonalának emelésére és a népgazda­ság fejlesztésére fordítsa. A csatorna fölötti vitával egyidöben napvilágot láttak olyan követelések is, hogy Panamában is korlátozni kel­lene az amerikai monopóliumok jo­gait, mert azok béklyóban tartják az egézséges irányzatú fejlődés kibonta­kozását. Tehát ma már több szaka­szon folyik a panamai nép független­ségi harca a világ legnagyobb impe­rialista hatalma ellen, és remélhető, hogy a latin-amerikai országok össze­fogásával, valamint a világ haladó közvéleményének nyomásával a kubai és a chilei példa nyomán sikerül visszaszorítani a betolakodót. .-J­Vissza kell adni a megszállt arab területeket. Szaddan Husszein Takríti az iraki Baath-párt főtitkárának he­lyettese, Moszkvában tárgyalásokat folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a közel-keleti helyzetről. A látogatás befejeztével kiadott közlemény megállapítja, hogy a Közel-Kelet tartós békéje elképzel­hetetlen az összes megszállt arab te­rület felszabadítása és a palesztin nép törvényes jogainak helyreállítása nélkül. A közlemény leszögezi azt is, hogy a palesztíniai ellenállási mozga­lom az arab népek nemzeti leiszaba­dító harcának szerves része. Az amerikaiak taktikáznak. Az Egyesült Államok kormánya bejelen­tette, hogy nem vonja ki csapatait Dél-Vietnamból addig, amíg az összes Indokínában foglyul ejtett amerikai katonát szabadon nem bocsátják. Ez a bejelentés minden józan gondolko­dást nélkülöz, mert a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, valamint a dél-vietnami kormány sem kényszerít­heti Laoszt és Kambodzsát arra, hogy engedjék szabadon az általuk foglyul ejtett amerikai katonákat. Előrehaladás Helsinkiben. Az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Ér­tekezletet előkészítő helsinkii tárgya­lások harmadik fordulója során, a nagykövetek először foglalkoztak a lényegbevágó ügyrendi eljárási és munkamódszertani kérdéseivel s eh­hez kapcsolódva a lebonyolítás pénz­ügyi vonatkozásaival. A tárgyalásokat igen aktív és jő munkakör jellemzi. Javasolták, hogy a konferencia meg­tartásához szükséges anyagi költsé­gek fedezésére alakítsanak külön munkabizottságot. Teljesítik a választási programot Bórái (Borsa) község, II. Rákóczi Ferenc szülőfaluja is nagyon sokat fejlődött a felszabadulás óta. A Bod­rogköz egyik legfejlettebb és legszebb {alpjában a . 309 családiházból 203 a felszabadulás után épült. De a többit is átépítették vagy korszerűsítették. A község lakói egyre inkább városi szinten élnek. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy családiházak 70 százalékában van vízvezeték és központi fűtés. Természetesen nem hiányoznak az otthonokból a legkor­szerűbb háztartási felszerelések sem. Polák Ferenc elvtárstál, a helyi nemzeti bizottság elnökétől megtud­tuk, hogy a választási program a XIV. kongresszus határozatának meg­felelően célul tűzte a szolgáltatások bővítését, a lakosság élet- és munka­­körülményeinek javítását, valamint a társadalmi és kulturális élet fellen­dítését, végső fokon az életszínvonal általános magasabb szintre való eme­lését. A nagyarányú program kiter­jedt a nők élet- és munkakörülmé­nyeinek megjavítására is. Az egész­napos óvoda, valamint az iskolai ét­keztetés lehetővé teszi, hogy a dol­gozni akaró anyák gondtalanul végez­hessék munkájukat. A lakásépítés ütemével nincsenek megelégedve és megkezdték az eme­letes házak építését is. Hat tanítócsa­lád részére készül új lakótömb, utána pedig 18 családnak építenek szövet­kezeti lakást. A fö utca villamosháló­zatát felújítják és a község minden utcájába járdákat építenek. A lehető legnagyobb mértékben bővítik a szol­gáltatásokat és megfelelő mennyiségű és minőségű árut biztosítanak a fo­gyasztók számára. A helyi nemzeti bizottság képvise­lni jó agitációs munkával mozgósít­ják a falu lakóit a választási program­ból eredő feladatok teljesítésére. En­nek eredményeként sikerült befejez­ni a hat tanítócsalád részére a lakó­házat, de jól haladnak a villamoshá­lózat javításával is. A múlt évben a sportpálya építésén 70 ezer korona értékű munkát végeztek el. Idén már társadalmi munkával 170 ezer korona értéket akarnak létrehozni. A fedett lelátó máris elkészült. Sikerült rend­behozni a parkokat és a község te­reit s a lakosok körülkerítették az ősrégi Rákóczi kastélyt is. Amint az adatok is bizonyítják, a helyi nemzeti bizottság vezetésével a község lakói eredményesen teljesítik a választási programot és napról­­napra épüí-szépül falujuk. —I— l

Next

/
Oldalképek
Tartalom