Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-31 / 13. szám
\ 1973. március 31. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Nagyobb működési területet a gépesítésnek A mezőgazdasági őstermelés folyamatának ésszerűsítésében felelősségteljes feladat hárul a gépesítésre. Az ötéves terv tartama alatt az élő munka további lényeges részeit kell anyagi munkával helyettesíteni. A mezőgazdaság további nagymértékű gépesítésére szánt két milliárd korona az ötéves tervben kitűzött feladatok sikeres végrehajtásának biztosítéka. A több szervezési egységre (gazdasági részleg, területi körzetesítés) osztot nagyobb földterülettel rendelkező mezőgazdasági üzemek megkövetelik a gépesítés megfontolt, szervezésiig és ökonómiaiig indokolt diszlokációját. Főleg az igényes területi-természeti feltételeknél (területi tagoltság) szükséges megakadályozni a gépi eszközök gyakori áthelyezését. A gépek minden hosszú ideig tartő és indokolatlan áthelyezése feleslegesen drágítja a termelést, mivel az adott gép vagy mechanizmus valóságos, effektiv teljesítménye lényegesen csökken. Szlovákiai viszonylatban harminckét 1971-ben egyesült mezőgazdasági üzemben elemeztük a növénytermesztés gépesítési részlegeinek szervezésével és irányításával összefüggő tapasztalatokat. Ezen egyesült mezőgazdasági üzemekben (divizionális irányítási rendszer) a. gépesítési szakaszok eloszlásának és a mezei termelés termelő-szervező egységéhez való viszonyának alábbi variációit különböztetjük meg: 1. a gépi eszközök állandó jelleggel vannak elosztva az egyes gazdasági részlegekre; 2. a nehéz gépi eszközök központosítva vannak, az egyéb gépek pedig állandó jelleggel a gazdasági részlegeken vannak elhelyezve; 3. a gépek egy része központi rendelkezés alatt áll, más része állandó jelleggel a gazdasági részlegeken marad. A megfigyelt mezőgazdasági üzemekben mindhárom említett variációt használták. Az első változat főleg a tagolt területi viszonyoknál alkalmazható, mivel itt a gépeknek a központi gépállomásról a munkahelyre való áthelyezése anyagi és időveszteséggel járna. A gépesítési egységeknek a termelési-szervezési részlegekhez fűződő ilyen viszonyának változata csak akkor valósítható meg eredményesen, ha az egyes gazdasági részlegek (növénytermesztési részlegek) legalább ezer ha területtel rendelkeznek. A második variációt ott célszerű alkalmazni, ahol az egyes gazdasági részlegek kisebb területe nem teszi lehetővé a nehéz gépi eszközök termelésben történő ésszerű és effektiv kihasználását. A harmadik változatot nem ajánlatos alkalmazni, mivel szétforgácsolja a gépparkot, s nem teszi lehetővé a gépek maximális kihasználását, a gépesítési szakaszok munkájának rendszeres ellenőrzését. Napjainkban is sokat vitatott kérdés, hogy: vajon milyen nagynak kell lennie egy gépesítési csoportnak, alakulatnak? A megfigyelt üzemekben a következő határok között mozgott a traktorosok és kombájnosok száma egy-egy gépesítési csoportban: a gazdaságok 26 °/o-ában 5; 23 %-ában 5—10; 16 %-ában 10—15; 16 %-ában 15—20; 19 %-ában pedig 20-nál több. A traktorosok és kombájnosok fizikai traktorokhoz viszonyított aránya 1:1,2 volt. Ez időben nagyon különböző volt a nevezett dolgozók száma az egyes gépesítési csoportokban. A megfigyelt gazdaságoknak majdnem felénél ez a szám nem volt magasabb 10-nél és átlagosan 6 traktorost és kombájnost jelentett egy gépesített szakaszon, ami az irányítói munka ésszerűsítése szempontjából nagyon kevés. A gépesítési szakasz, illetve csoport teljesítményének fokától, a megművelt földterület nagyságától és a termesztett növények intenzitásától függően, figyelembe véve a gépesítési és irányítási munkák effektivitását, egy gépesítési szakasznak, csoportnak 10—15 traktorosból és kombájnosból kellene állnia. A traktorok és traktorosok kis létszáma egy gépesítési szakaszban az alábbi következményekkel jár: — egy gépesítési szakasz csak kis földterületet tud megművelni; — az egyesült szövetkezet gépesítési szakasza kis részlegekre oszlik (3. variáció). A gépek tökéletes és ésszerű kihasználásához szükséges az optimális nagyságú gazdálkodási terület. Azokban a gazdaságokban, melyeket megfigyeltünk, a következőképpen oszlott meg az egy gépesítési egységre jutó szántóterületek nagysága: a gépesített egységek 14 %-a 200, 16 %-a 200—400, 19 %-a 400— 600, illetve 600—800, 16 %-a 800— 1000, 16 %-a pedig ezer hektárnál nagyobb földterületen tevékenykedett. Ebből látható, hogy az egyes kategóriákban majdnem azonos a százalékos megoszlás, tekintet nélkül az ésszerűségre és a gépek effektiv kihasználására. Ebből következik: — a géppark kis egységekre való felosztása, ami megakadályozza a gépek kihasználásának ellenőrzését; — nem teszi lehetővé a szakszerű irányítás ésszerű érvényesítését, s egyúttal növeli az irányítással szembeni követelményeket; — megakadályozza a nagy parcellák kialakítását, s ezzel korlátozza a nagyteljesítményű gépek effektiv kihasználását. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az egyesült szövetkezetek meghagyják az eredeti kis parcellákat és gépesítési egységeket, figyelmen kívül hagyják a nagykapacitású gépek igényeit. Helyesen jártak el pl. a Dobrá Niva-i szövetkezetben, ahol az eredeti 6 Efsz-ből 4 gazdasági egységet hoztak létre, melyeknek mindegyike több mint ezer hektáron tevékenykedik. Az említett ismeretekből kitűnik, hogy a gépesítési egységek ésszerű szervezésének és irányításának alapvető követelménye a nagy parcellák, nagy működési területek kialakítása. Helyes, ha egy veteményt, illetve vetésforgót, amely területileg megfelel a modern gazdálkodás feltételeinek, a termelési feladatok teljes elvégzésére egy komplex gépesített szakasz vagy csoport vesz át. A gépek teljesítményének növekedése mind nagyobb működési területet követel. Egyre inkább növekszik a gépek effektiv kihasználása és az ésszerű irányítás iránti igény, s ezen igénynek a lehető legrövidebb időn belül eleget kell tenni minden gazdaságban, mert a gépek csakis így válhatnak igazi segítőtárssá, járulhatnak hozzá a termelés könnyebbé, olcsóbbá és ésszerűbbé tételéhez. Ing. VINCENT RAPANT, VÚEPVž, Bratislava Cserebogár invázió 1973-ban NÖVÉNYVÉDELEM türpeiiszttgje A búza törpeüszögje (Tilletia brevifaciens) a fertőzött tövet erősebb bokrosodásra készteti, a fertőzött szárak azonban megrövidülnek, nem érik e) az egészséges szárak átlagos magasságát. A beteg szárak az egészséges szárnak csak mintegy Vs—Vi résznyi hosszúságát érik el. Az eltörpült szárak könnyen felfedezhetők az egészséges egyedek között. A törpeüszög kártétele annyiban hasonlít a kőüszögéhez, hogy a kalászban a szem helyett fekete üszögporral telt .üszögpuffancsok“ fejlődnek, de ezek kisebbek, mint a kőüszög esetében. Aratáskor a rövid, fertőzött hajtások nagy része visszahull a tarlóra és szántáskor a talajba kerül. A törpeüszög spórái itt 6—7 évig is fertőzőképesek maradnak. Ezért az erősen ferözött táblákon legalább 6—7 évig ne kerüljön a búza után búza a vetésforgóba. A fertőzött növényzetű táblákon különös gonddal kell eljárni a betakarításkor, hogy a védőintézkedések elmulasztásával ne járuljunk hozzá a fertőzés elkerülhetetlennél nagyobb mértékű terjedéséhez. A vetőmagot minden esetben csávázni kell, s ha olyan parcellán szándékszunk magszaporítást végezni, ahol pár évvel korábban törpeüszög-fertőzést észleltünk, akkor nem szabad elmulasztani a talajfertőtlenítést. Nem árt tudni, hogy a talaj savanyú kémhatása és a nagy nitrogéntartalom fokozza a fertőzés intenzitását, segíti terjedését, kártételét. A tavaszi búzákat a törpeüszög nem fertőzi meg. VANEK ARANKA, mérnök 'S JB :e 00 :o V a :0 H Az idén a májusi cserebogarak (Melolontha melolontha) két törzsének rajzására kerül sor. A négyéves törzs gazdaságilag jelentéktelen, de а III. törzs (előfordulási periódusa 1973, 1976...) már gazdasági szempontból is jelentős. A nyugat-szlovákiai kerületben a topolčanyi járás déli, a trnavai járás délkeleti, a nitrai járás nyugati részében, valamint a Nové Zámky-i (a déli körzet kivételével), komárnoi, Dunajská Streda-i, galantai járásban és a Bratislava-vidiek-i járás keleti részében várható rajzás. A közép-szlovákiai kerületben főleg a Považská Bystrica-i, žilinai, martini és Liptovský Mikuláš-i járás van veszélyeztetve. Kelet-Szlovákiában a košicei, vranovi, michalovcei és trebišovi járásban, valamint a prešovi járás délkeleti részében, továbbá az északi rész kivételével a humennéi járásban várható a májusi cserebogarak rajzása. Erős, sőt vészes fertőzésre lehet számítani a nitrai járás északnyugati, a topolčanyi járás déli, a humennéi járás délnyugati, a trebišovi járás északkeleti (Veľké Kapušany) részén, valamint a vranovi járásban. Közepes vagy erős rajzással a nitrai járás középső, a humennéi járás déli, a michalovcei és trebišovi járás eddig nem említett részén, valamint Považská Bystrica környékén. A többi rajzási körzetben gyönge, esetleg közepes fertőzésre kerülhet sor. A májusi cserebogarak rajzási intenzitását az április—májusi időjárás határozza meg. Ha hideg, esős idő lesz, a fertőzés mértéke kisebb lesz a feltételezettnél. Az említett körzetekben mindenesetre nem árt a kellő vegyszerek (HCH hatóanyagú készítmények, Dimecron 20, Lidenal, Dyfonate granule) Időben történő adagolása. Július végéig a senicai, trenöíni, Bratislava-vidiek-i, topolčanyi, prievidzai, zvolení, lučeneci, V. Krtíš-i, Rim. Sobota-i, košicei és prešovi járás egyes részein, valamint a levicei járás keleti, a bardejovi és svidníki járás déli és a trebišovi járás nyugati részén számíthatunk a májusi cserebogarak lárváinak (pajorok) tömeges fellépésére, jelentősebb kártételére. A „Pôda a úroda“ nyomán: —bor— v.;.v ШШШШв wlv. л lit U-vitamín A Szovjet Tudományos Akadémia biokémiai intézetének kutatói és a Szovjet Elelmezésipari Technológiai Intézet munkatársai új vitamint állítottak elő, s ezt U-vitaminnak nevezték el. Az U-vitamin a gyomor-béltraktus gyulladásos folyamatainak gyógyítására alkalmas. Szintézisének alapanyaga a metionin nevű aminosav, amely a tejtermékekben — az íróban, a túróban stb. — található meg nagyobb mennyiségben. A közeljövőben Ufában kezdetét veszi az U-vitamin-tabletták tömeggyártása. (APN) Gyomirtó szerek hatása a gabonafélékre A termelők és a tudományos dolgozók már régebben felfigyeltek arra, hogy a különböző gyomirtó szerek bizonyos mértékben befolyásolják a kultúrnövények, főleg a gabonafélék fejlődését, hozamalakulását is. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet dolgozói kísérleti parcellákon ellenőrizték a már elterjedt és legújabb gyomirtó szerek gabonafélékre gyakorolt hatását, s az alábbi következtetésre jutottak. A növekedést befolyásoló hatóanyagú herbicidek esetében csupán a kukoricánál tapasztaltak fajtaérzékenységet. A 2,4 D hatóanyagú Ipaner készítmény adagolása (1,5 kg/ha) a CE 250, CE 325, Inra 190, Inra 200, Pioneer 137, IG 11, IG 7, Galdera 433 stb. kukoricafajtáknál megdőlést és különböző deformálódást, torzulást idézett elő. A Spofana n. v. által gyártott Ipaner készítmény a TO 46 Z, TO 425, Topol'níky N, TO 480, CE 380, CE 400, HD 121 stb. fajtákra nem volt kedvezőtlen hatással. A gabonaféléknél a Minőé Francia cég Mixi Tok S elnevezésű lierbieidje volt az első karbamidszármazékon alapuló vegyszer, amit hazánkban a múlt év óta használunk az őszi és tavaszi búza gyomirtására. Ez a készítmény igen sok gyom ellen használható, s a kísérletek folyamán egyetlen búzafajtára sem volt kedvezőtlen hatással. A gyomtalanított parcellákon a preemergens applikálás után a Mironovszkája átlaghozama 10,9 %-kal, a Jubiláré 9,7-el, a Kašticei szálkás fajtáé pedig 6,3 százalékkal növekedett. Kitűnt, hogy az egyes fajták különbözőképpen reagálnak az egyes készítményekre. A legérdekesebb jelenség talán a svájci Ciba-Geigy cég Dicuran elnevezésű készítményének^ applikálása után figyelhető meg. Kitűnően irtja a széltippant, hélazabot és a nyári perjét, sőt a további kétszikű gyomok egész sorát. Az érzékeny búzafajtákra viszont kedvezőtlenül hatott. A Zora esetében 80, a Hadm. Qualitas fajtánál viszont 50 százalékos hozamcsökkenést eredményezett. A preemergens kezelésben részesült Mironovszkája ezzel szemben 19 %-kal (10 q/ha) többet termett hektáronként, mint az ellenőrző parcella növényzete. A Dicuran adagjának csökkentése érdekében különböző kombinációkat (Dicuran + Igran, Dicuran + Gesaran) is kipróbáltak. A nagyhasznosságú Kaukáz fajta a Dicuranra pl. nem érzékeny, de ha ezt a szert Igrannal kombinálva használjuk, akkor száraz viszonyok között könnyen megkárosíthatjuk a növényzetet. Hasonló, többé-kevésbé ellentétes eredmények születtek a tavaszi árpa Dicurannal történő gyomirtása során. A Tribunil készítményt a zabban preemergensen applikálták, s a Diadém fajtánál 19, a Tiger fajtánál viszont 11,7 százalékos hozamnövekedést mutattak ki az ellenkező parcellához viszonyítva. Fajtaérzékenységre csak a MCPA + flurenol + dicamba kombinált hatóanyagú, Aniten Kombi elnevezésű gyomirtó szer használatakor került sor: 1971-ben és azelőtt a Diadém fajta 24,9 %-os, a Tiger pedig 20,3 százalékos hozamnövekedéssel reagált ezen szerre. A múlt évben gyártott Aniten Kombi kisebb gyomirtó hatású volt, s ezzel arányosan csökkent a nevezett fajták reakciója is. Dr. J. Hamplová, az ÜKSÜP brnoí szakosztályának dolgozója irányította azt a vizsgálatot, melynek során a herbicideknek a gabonafajták kémiai összetételére gyakorolt hatását igyekeztek meghatározni. Megállapítást nyert, hogy a nevezett szerek adagolása következtében nem csökken olyan nagy mértékben a gabonafélék sütőipari értéke, mint a nagy adagban használt szintetikus fungicidek alkalmazásakor, ám azok a fajták, melyek igen érzékenyek a karbamidszármazékokra, mégis sokat veszítenek sütőipari értékükből. A. Dicuran használata után a Zora őszi búzánál pl. csökkent a duzzadási szám, viszont nőtt a rossz minőségű sikér mennyisége. —dek— Hármas ikrek a „Kék Duná '-ban Nem mindennapi eseményben volt részük a közelmúltban a mlieönoi (tejfalusi) központtal működő „Kék Duna“ egyesült szövetkezet dobrohošti (doborgazi) gazdasági részlege dolgozóinak. Ugyanis a „Csúcsú“ névre hallgató tehén hosszas viaskodás után hármas ikreknek adott életet. A három „borjúkislány“ és a „tehénmama“ jó egészségnek örvend. (A felvételt Csóka Ede készítette.) NAGY LÄSZLÖ Dohány es szülés A koppenhágai állami kórház szakemberei megfigyelték, hogy a dohányzó anyák csecsemői átlagosan kisebb súllyal születnek, mint a nem dohányzóké. A szülés előtt klinikai vizsgálatra jelentkezett nők vizsgálatából kiderült, hogy a dohányzó nők szervezetében az átlagosnál több a szénmonoxid. Az állatkísérletek során a terhes nyulakat szénmonoxid hatásának tették ki, s az utódok súlya átlagosan 20 százalékkal volt kisebb, mint a kontrollállatok utódaié, ezenkívül az újszülöttek egyharmada 24 órán belül elpusztult. A kutatók véleménye szerint a szénmonoxid káros hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy csökkenti az oxigénellátást. Az oxigénellátás romlását más tényezők, mint pl. a nikotin, még fokozhatják.
