Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-31 / 13. szám
Szakmelléklet KERTÉSZET A kertészkedok, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. Pedagógusainkat köszöntjük Évről-évre a nagy pedagógus, gondolkodó, a népek tanítómestere, KOMENSKÝ ÄMOS JÄNOS születésnapján ünnepeljük hazánkban a Tanítók Napját. Ezen a napon a kultúra, a tudás és a világosság fáklyavivőit köszöntik diákok, szülők egyaránt. A gyerekek virágcsokrot szorongatnak, igyekeznek a tudás háza felé. Róluk emlékeznek meg az országos, kerületi és járási szintű tanítónapokon és a jók közül a legjobbakat kitüntetik áldásos tevékenységükért. A nemzet napszámosainak is nevezik a tanítókat, akik egész életükkel, teljes valóságukkal a mát és a jövőt szolgálják. Nálunk, a leghaladóbb társadalmi rendszerben a nevelés, a felcseperedő nemzedék formálása még nagyobb gondot ró a pedagógusokra. Egy olyan újtípusú nemzedéket akarunk felnevelni, amely leveti a lelki kölöncöt, amelyet az évszázados osztály-korlátok, a kizsákmányoló osztályok reánk terheltek. Nem könnyű az újtípusú embert formálók hivatása, mert olyan generációt kell nevelni, amely gondolkozásban mentes lesz a múlt ráragadt sarától, mely ismeri ősei sorsát és küzdelmeit, reálisan tudja értékelni, de fel tudja használni a megváltozott élet lehetőségeit; vagyis kényszer nélkül, lelkes öntevékenységgel, tud és akar harcolni a világosan meghatározott célokért, a kommunista társadalom felépítéséért. A jó tanító természetesen csak akkor áll igazán hivatása magaslatán, ha együtt él, lélegzik a dolgozó néppel, a gyermekek szüleivel, tudatosan törekszik a meghitt jó viszony kialakítására és erőfeszítéseket tesz a szocialista kultúra fellendítéséért. Az alábbiakban pedagógusokat mutatunk be, akik sokat tettek a szocialista típusú ember neveléséért, a politikai-, gazdasági- és kulturális élet fellendítéséért és ezért az idei tanítónapon azok között lesznek, akiket sokoldalú munkásságukért kitüntetésben részesítettek. A meghitt ünnepükön őszinte szívvel köszöntjük pedagógusainkat. A második édesanya A legkedvesebb, de egyben a legnehezebb g- feladat a kis I elsősöket megtanítani a betűvetésre. Csakis kiváló pedagógiai érzékű nevelő tudja megérteni az apró emberkék lelkivilágát, s rávezetni a rendszeres tanulásra. A kiválók közé tartozik Miklós Ferencné is, aki a šamoríni (somorjaij alapiskolában, már két évtizede második anyja a hat-hétéves gyerekeknek. Hirtelenében nem is tudna választ adni, hogy hány elsős és másodikos került tovább a keze alól. Igaz, csak hivatalosan léptek „följebb“, s nem felejtették el második mamájukat, és még hosszú esztendőkön keresztül fordultak hozzá tanácsért az iskolában, majd később az életben. A tanítónénitől nemcsak írni, olvasni tanultak meg a legkisebbek, hanem sok szép népdalt, olyat is, amelyeket valahol székely-földön énekelnek. A napot mindig dallal kezdték az iskolában, s azzal is fejezték be. így szerették meg nagyon a gazdag népdalkincsünket, s váltak az iskolai-, majd később a felnőtt énekkarok tagjává. A kisiskolások azért is szívesen lettek a gyermekkórus tagjai, mert az ő kedvelt tanftónénijük vezette és vezeti azt napjainkban is. Az évek során több vetélkedőit szerepelt sikeresen az énekkar, s jelenleg is szorgalmasan készül a Nové Zámkyban (Érsekújváron) megrendezendő kórus-fesztiválra. A lelkes gyerekek kedves hangja már reggel hétkor betölti az iskolát, mert rendszerint akkor tartják a próbákat. A sokoldalú pedagógus, az iskola és a háztartási tevékenység mellett, a CSEMADOK-ban is munkálkodott s jóidéig vezette az énekkart. Ma is tagja a kórusnak és segítőtársa az énekkar vezetőjének. Az ezernyi tennivaló közepette elröppennek az évek ^ az egykori kíváncsiszemű gyerekek közül jónéhányan elvégezték a főislíblát, s közülük többen tevékenykednek a pedagógus pályán is. Miklósné nagyobb fia is gépészmérnök már, s a tanítónő, mint nagymama játszadozhat aranyos kis unokájával. Ferenc, a kisebbik fia katona, akire büszkék alakulatának vezetői, s elismerő levélben köszönték meg a szülőknek, hogy ily derék, értelmes fiút neveltek. A kiváló pedagógus sokéves fáradhatatlan tevékenységéért az idei tanítónapon komoly elismerésben részesült, s az Érdemes Tanító megtisztelő cím viselője lett. A mezőgazdasági szakképzés élharcosa M é r у Imre elvtársat a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola volt igazgatóját országszerte alkotnivágyó, jó pedagógusnak ismerik. Mint urasági béres fia. korán megszerette a mezőgazdaságot, és mindig űzte, hajtotta a tudásvágy. Már 1952-ben lžopon (Izsapon) megszervezte az első mezőgazdasági szaktanintézetet. Szorgalmas tevékenységére a felsőbb szervek is felfigyeltek és 1954-ben a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal javaslatára a Dunajská Streda-i járásban szervezte meg a szakoktatást. Vezetésével sok nehézség és probléma után kezdte meg működését a gabcíkovoi (bősi) agronómus-, zootechnikus- és elnökképző mezőgazdasági mesteriskola. A sok tapasztalattal bíró pedagógus 1957-ben javasolta, hogy a mesteriskolát nyilvánítsák középiskolává. A technikummal együtt költözött 1957-ben Dunajská Stredára, ahol a párt kérésére 1960-ig- mint a járási nemzeti bizottság alelnöke irányította a mezőgazdaságot. A pedagógusi pálya azonban újra hívta és ezért visszatért kedvenc iskolájába, ahol egészen 1972. szeptember 15-ig töltötte be az igazgatói állást. A múlt év szeptembere óta már a nyugdíjasok kenyerét eszi, de (Folytatás a 10. oldalon.) 0|ra Ludvík Svoboda a köztársasági elnökünk M árcius idusán, az év első tavaszi hónapjában Prágában nagyjelentőségű belpolitikai eseményre került sor. Miután március 30-án lejárt LUDVlK SVOBODA badseregtábornok, köztársasági elnökünk megbízatása, a Nemzeti Front Központi Bizottsága több ülésén foglalkozott az új elnök megválasztásával. Hazánkban a köztársasági elnököt ötéves időszakra választjuk meg. Az elnökválasztás szocialista jogrendszerünkben az egyik legfontosabb alkotmányjogi aktusok közé tartozik, hiszen, amint ismeretes, a köztársasági elnökre alkotmányunk számos, egész népünket, szocialista államunkat érintő hatáskört ruház. Képviseli államunkat, nemzetközi szerződéseket köt, követeket fogad és nevez ki, az ő hatáskörébe tartozik a Szövetségi Parlament ülésszakainak összehívása és berekesztése, ő írja alá a Szövetségi gyűlés törvényeit és a Parlament elnökségének törvényerejű rendeletéit. A köztársasági elnök hatáskörébe tartozik többek között a szövetségi kormány elnökének és tagiainak kinevezése, illetve felmentése. Államfői tisztségéből adódóan az elnöknek joga van résztvenni a szövetségi kormány ülésein, és azokon elnökölni. Ugvancsak az elnöki hatáskörbe tartozik a tábornoki kar tagjainak a kinevezése. előléptetése, s a Cseh, illetőleg a Szlovák Szocialista Köztársaság illetékes szerveinek javaslatára a felső oktatási intézmények rektorainak és professzorainak kinevezése. A köztársasági elnök adományozza a kitüntetéseket, a hatáskörébe tartozik n kegyelmezési jog gyakorlása is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője egyben a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka is. Amint látjuk, a köztársasági elnök szocialista hazánkban igen komoly tisztséget tölt be és ezért a Nemzeti Front Központi Bizottsága több ülésén foglalkozott a jelöléssel. Végülis a képviselők arra a következtetésre jutottak. hogy Ludvík SVOBODA elvtárs, eddigi köztársasági elnökünk, Csehszlovákia népeinek érdekében olyan harcos tevékenységet fejtett ki mind a felszabadítási harcokban, mind a szocializmus építésében, amelyért kiérdemli újrajelölését az elnöki funkcióba. A köztársasági elnök tisztségben ugyanis nálunk eddig olyan elnökök voltak, GOTTWALD, ZÄPOTOCKY és SVOBODA elvtárs személyében, akik mindig és mindenütt önzetlenül küzdöttek a dolgozó népért, és erkölcsi szempontból is kiemelkedtek a tömegből. Bennük jő hazafiakat, marxistaleninista elvekkel felvértezett igazi kommunistákat, a szocializmus célkitűzéseinek megvalósításáért lángoló elvtársakat vallhattunk magunkénak az ország első embereként. Ludvík Svoboda elvtársunkat végtelenül szereti hazánk minden polgára, és tekintélye még jobban megnövekedett, amikor a zűrzavaros 1968/69-es időszakban határozottan a szocialista rendszer vívmányait védelmezte és a nehéz időkben hazánk népeinek nagy barátjára, a Szovjetunióra támaszkodott. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió internacionalista segítsége nélkül nem oldhatjuk meg a politikai és gazdasági válságot. Oroszlánrésze volt Csehszlovákia és a Szovjetunió népei barátságának napról-napra való elmélyítésében. A Nemzeti Front Központi Bizottságának ülése után 1973. március 22-én a prágai Vár történelmi nevezetességű Ulászló termében legfelsőbb népképviseleti testületünk, a Szövetségi Gyűlés két kamarájának együttes ülése jött össze az elnökválasztásra. A szövetségi parlament ülését Alois INDRA, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja nyitotta meg. Rövid bevezető beszédében ismertette a képviselőkkel, hogy az elnökválasztásra azért került sor, mert március 30-án lejárt Ludvík Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök megbízatása. Megemlítette, hogy az elnökválasztás a csehszlovák föderáció egyedüli törvényhozó testületének, a Szövetségi Gyűlésnek hatáskörébe tartzik. A két kamara képviselői, akiket dolgozó népünk szabadon és demokratikusan választott meg, választóik nevében döntenek arról, hogy az elkövetkező öt esztendőben ki töltse be az államfői tisztséget. Indra elvtárs hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök a csehszlovák államszövetség egységének jelképe, köztársaságunk szabadságának és állami függetlenségének szimbóluma. A Szövetségi Gyűlés elnöke ezután közölte a képviselőkkel, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjába, a Szabadságpártba tartozó, valamint a párton kívüli képviselők ugyancsak egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a köztársasági elnök tisztségére egyedül Ludvík Svoboda hadseregtábornokot jelöljék. Így a Szövetségi Gyűlés elé csak egy javaslat került. Az újra jelölt Ludvík Svoboda elvtárs életútjáról, érdemeiről a Szövetségi Gyűlés képviselői előtt Gustáv HUSÁK elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja főtitkára tartott beszédet. Beszéde bevezető részében közölte, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának megbízásából terjeszti elő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöki tisztsége betöltésének közös és egységes jelöltjavaslatát, amely szerint az a javaslat született, hogy a fontos állami tisztségbe Ludvík Svoboda elvtársat, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagját, államunk eddigi elnökét válasszák meg. Husák elvtárs ezután hosszan és részletesen indokolta a javaslatot azokkal az érvekkel, hogy Svoboda elvtárs nemzeteink és államunk szabadságáért vívott küzdelmekben a szocializmus építésének éveiben és szocialista társadalmunk legutóbbi időszakában történő megszilárdításáért kifejtett tevékenységéért megérdemli, hogy újra ebben a magas funkcióban dolgozzon hazánk népeinek boldogulásáért.. Svoboda elvtárs szerény lehetőségek közepette szervezte meg a Szovjetunió területén a csehszlovák fegyveres erők jelentős egységét, és ennek parancsnokaként Buzuluktól Prágáig sok küzdelmes harcot vívott a baráti szovjet csapatok oldalán, г felszabadulásért. Az általa vezetett I. Csehszlovák Hadtestben csehek, szlovákok és a hazánk területén élő összes nemzetiségek fiai küzdöttek a jövendő közös szocialista hazáért. Az internacionalista elvekhez hűen az egységes köztársaságot látta maga előtt és katonáit a harci tetteik szerint értékelte. Ludvík Svoboda elvtárs a csehszlovák hazafiasság példaképe, annak a hazafiasságnak, amely a döntő percekben még a legnagyobb áldozatot is meghozza hazájáért. Köztársasági elnökünk sohasem feledkezett meg arról, hogy hazánk függetlenségét a Szovjetunió segítségével vívtuk ki, és ezért mindig hű maradt a Szovjetunióval való barátságunkhoz és szövetségünkhöz. A csehszlovák hazafiasságot mindig össze tudta kapcsolni az internacionalizmussal, a nemzetközi munkásmozgalom érdekeivel. Mint a CSKP hűséges tagja az ország jellegéért folyó küzdelmekben mindig a nép, a munkásosztály, a haladás oldalán, a marxizmus-leninizmus eszméi mellett állt. A Szovjetunió nagy barátja volt akkor is, amikor a legmagasabb állami tisztséget töltötte be, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökeként állt államunk élén. A beszéd után megtartották a szavazást és miután a választó bizottság összegezte az eredményt, Alois INDRA a Szövetségi Gyűlés elnöke bejelentette, hogy a jelenlévő képviselők a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé egyhangúlag Ludvík Svoboda hadseregtábornokot választották. Ezután az újraválasztott elnök a Szövetségi Gyűlés előtt letette a fogadalmat. Ludvík Svoboda köztársasági elnökünk újraválasztása óta számtalan üdvözlő táviratot kapott hazánk polgáraitól, a különböző tömegszervezetektől, egyesületektől és a szocialista országok párt- és államférfiaitól. De a világ számos országából gratuláltak annak az önzetlen államférfiúnak, aki törhetetlen harcosa a haladásnak, a világbéke megőrzésének. 1973, március 31. Ara L— Kčs XXIV. évfolyam, 13. szám.
