Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-03 / 9. szám

•SZABAD FÖLDMŰVES,

1973. március 3.

A tógyplladás gyors felismerésének módozatai

Az állatállomány összpontosításával rendszerint új állategészségügyi követelmények és problémák is felmerülnek. A tuberkolózis és a brucellózis sikeres leküzdése s az állatok összpontosítása legutóbb szükségessé tette a lappangó tőgygyulladás elleni küzdelmet, melynek gyors felismerése, gyógyítása és megelőzése végtelenül fontos a tejtermelés minőségi és mennyiségi szempontjainak betartása céljából. A tőgygyulladás gyógyítása meglehetősen hosszadalmas és nehéz, ezért előfordulásánál nagy megértésre, összehangolt tevékenységre van szükség. Célunk tehát a betegség előfordulásának a megelőzése.

Az állategészségügyi szolgálat tájékoztató jellegű vizsgálatokat ún. masztitisz próbákat végez, hogy ezáltal a még klinikailag egészségesnek tűnő tőgyü, de már megváltozott összetételű tejet termelő állategyedeket felfedezze.

+ +

Csopróba

s 4 óráig állni hagyjuk, aztán következik az elbírálás. Az elbírálás fényforrás felé tartva történik, így leolvashatjuk a csőben a csapadékoszlop magasságát.

ELBÍRÄLÄS

0—0,9 — negatív

1.0— 2,9 —• kétes

3.0— 5,9 — pozitív

6.0— 8,0 — erősen pozitív

300 000 sejt/ml 300—500 000 sejt/ml 500—700 000 sejt/ml 700—1 millió sejt/ml

A nálunk alkalmazott eljárás a masztitisz próba a tej vegyi hatásának megváltozását a tehéntőgy szekréciós zavarainak és gyulladásainak felismerését szolgáló gyors „istállóprőba“, áz állatorvos feladata. A műveletet egy fogantyús fehér tálcaszerü 4 csészés edénnyel végzik, s a csészékbe fejt tejhez 2 ml hatóanyagot adva az edény lassú köralakú mozgatásával a tejet összekeverik a hatóanyaggal és aztán elbírálják.

© A tej negatív ha elváltozás nélkül láthatóan folyékony;

© a tej gyengén pozitív + ha nyálkás csomók találhatók benne;

© a tej pozitív, ha még folyékony és sok nyálkás csomó található benne;

© a tej kifejezetten pozitív, ha gyorsan megsűrűsödik, de még mindig folyékony;

© a tej erősen pozitív, ha a keverék nyúlós és csomóban áll.

A HIBA FORRÁSAI

1. A mintavétel megzavarja az istálló munkarendjét, s ezáltal a munkafolyamat végzése hosszabb ideig tart.

2. A művelet véghezviteléhez segédszemélyzet szükséges.

3. Az egyén szubjektivitása valószínű, a próba pozitív vagy negatív elbírálásánál.

4. Gyakran rossz, megvilágításnál és gyorsan kell végezni az elbírálást.

5. A reagens egyedek tejtermelése gyakran pontatlan.

6. Egy tehén esetében is 4 tőgynegyedből származó tejmintát kell egyszerre venni és elbírálni.

7. Pozitív esetekben a mintavétel a következő fejés előtt történik, általában másnap ami ismételt sztressz hatást és időveszteséget jelent.

Következmények: nagyon fontos tényező, hogy a tej minden esetben friss legyen, az első és az utolsó tejsugarak vizsgálatra nem alkalmasak. Hűtőszekrényben tárolva a minta 24 óra múlva is alkalmas vizsgálatra.

SAJÄT TAPASZTALATAINK

Vizsgálataink során 2141 tehéntől mintát vettünk, s azt laboratóriumban masztitisz és paralel csöpróbával összehasonlítva kivizsgáltuk. Megállapításaink alapján tömegesen alkalmazhatók:

1. a nagyüzemekben, a szekréciós zavarok és a tőgygyulladások felismerésénél;

2. tejfeldolgozó üzemekben a begyűjtött tejnek higiénikus ellenőrzésénél.

A gyulladásos tőgy által termelt tejben megszaporodik a sejtek száma,

ami bekövetkezhet fertőzés, baktériumok, bakteriális egyszerű szekréciós zavarok a fejőgépek rendszertelen működése által. Figyelembe kell itt vennünk, hogy a megszaporodott sejtszám, esetleg fiziológiai eredetű. (A föcstejben a laktációs időszak végén esetleg ivarzáskor.)

A mintavétel reggelenként fejés előtt történt, amikoris megfigyeltük a tejtermelés higiéniai szabályainak a betartását, a szokásokat, a tőgy állapotát, mosását, szárazra törlését stb. Az első tejsugarak próbacsészébe történő kifejése után egy 30 ml űrtartalmú steril üvegbe fejtünk minden tőgynegyedből tejet. Az így nyert elegytejet tartalmazó üvegekre feljegyeztük az állat számát, — a további azonosítás szempontjából — s a mintákat egyszerű üzemi laboratóriumba szállítottuk, ahol érzékszervileg is kivizsgáltuk (szín, szag, csapadékosság) majd masztitisz és egyidejűleg csőpróbát végeztünk dr. Kováts szerint.

A 2141 tejminta közül 226 érzékszervileg is kifogásolható volt (színváltozás, üledék, csapadékosság) s a csőpróba alkalmával erős pozitivitásukat még 24 óra múlva is megőrizték.

A csőpróba előnyei a masztitisz próbával szemben:

m

**

A MASZTITESZ PRÓBA ÖSSZEHASONLÍTÁSA A CSÖPRÓBÁVAL

TTlagxtíBtt prél-znáL

CsöprétánáC

0

X

i

*

i

X

3

♦

■A

A

%

________Lót

24 ore

mo

0

7.

+

%

ŕ

V.

4+

7.

0

7.

+

Y.

+

Y.

%

2M

m

m

3U

ni

ve

M

m

«4

m

tv

No

V

m

m

Hi

Hí

w

ЯЗ

tv

H1

w

Ю

CSÖPRÖBA

(Kivonat a Magyar Állatorvosok Lapjából.)

Rövid leírását azért szeretném közölni, hogy az olvasóknak fogalmuk legyen kivitelezéséről, végrehajthatóságáról štb.

Vizsgálatra 4 ml-es 0,8 cm-es belső átmérőjű üvegcsöveket használunk, amelyen 0,5 ml-es beosztásnak megfelelő 8 számozás van.

A REAGENS ÖSSZETÉTELE

40 g Na-dodecilozulját (lansilsav) 240 g karbamid, 1000 ml desztillált víz. A próba végrehajtása: a csövekbe 2 ml tejet mérünk, azt 5 percre 60 C fokú vízfürdőbe tesszük, s 2 ml reagenst adunk hozzá, majd összekeverjük

1. kizárt az egyén szubjektivitása, mert a pozitivitás foka a csövek beosztott skálájáról leolvasható;

2. egy mintavétel 4 tőgynegyedből rövid időt vesz igénybe, nem zavarja meg az istálló munkarendjét és a vett minta még másféle vizsgálatok alapjául is szolgálhat;

3. egy személy is elvégezheti a mintavételt, pozitív esetben egyidejűleg elvégezhető antibiotikum rezisztencia vizsgálat is, ami időt és fáradságot takarít meg;

4. hűtőszekrénybe tárolva a próba megismételhető esetleg az állattartó jelenlétében is, ami gyakran elengedhetetlenül fontos;

5. táblázatban összehasonlítva a masztitisz próbával szemben a csöpróba 10 százalékkal érzékenyebbnek, azaz pontosabbnak bizonyult.

Dr. BELA VLADIMÍR, Sebechleby

A mezőgazdasági tervezésről szóié ** törvény valamennyi szocialista szervezetnek előírja a gazdasági tervek készítését, melyek fontos részét képezik a népgazdasági tervrendszernek, ezért a kidolgozást kellő figyelemmel kell végezni. Hogyan szervezi ezt a galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, erről ad számot Mészáros János, a tervezési osztály vezetője.

л Az 1973-as kivitelezési tervek kidolgozása, jóváhagyása, illetve felterjesztése az igazgatóság által irányított üzemekben előírt alapelvek szerint történik. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az igazgatóság saját tervét kissé közelebb szeretné hozni a középszinti irányítás igényeihez.

Hogyan lehetne jellemezni az igazgatóság fontosabb feladatait, az előirányzott trevszámok tükrében?

. A legnehezebb feladataink közé tarozik, hogy a múlt évihez képest 1300-al kell növelnünk a tehenek lét-Kgszülnek

a tervek

számát. Az utóbbi évek átlagos évközi növekedése ötszáz körüli volt. Ilyen fejlesztéssel számolt az idei terv is. A feladat teljesítését nehezíti, hogy számos szövetkezet nem rendelkezik megfelelő istállóval, ezért átalakításra és korszerűsítésre lesz szükség. A tehéngondozók számának a bővítése is komoly szervező munkát igényel a mezőgazdasági vállalatok vezetőitől. Néhány helyen a szarvasmarha állomány minőségi változására is szükség lesz. Kedvezőbbek az előfeltételek az árutermelés feladatait illetően. A tavalyt valósághoz képest mintegy 4 százalékkal bővül a vágóállatok mennyisége. Noha a múlt évihez képest csak mérsékelten nagyobb a gabonafélék előírási terve, a feladatok eléréséhez kedvezőbbek a feltételek. Elsősorban a kukorica vetésterületét kell bővíteni. A búza hozamának növelését elsősorban az új szovjet vetőmagfajták fokozottabb alkalmazásával, korszerűbb agrotechnikával szeretnénk elérni.

Milyen eszközök állnak rendelkezésükre a kitűzött feladatok teljesítéséhez?

A mezőgazdasági termelés előírt és beütemezett növekedéséhez az üzemekben több műtrágyára lesz szükség mint a múltban. Idén egy hektár szántóterületre 284 kg műtrágya jut. A szövetkezetek gépállománya további 105 kerekes és lánctalpas traktorral bővül. Az építkezési beruházás állapota pedig a tavalyi szinten marad. Gépek vásárlására a szövetkezetek 7 millió koronával fordítanak többet mint korábban. A mezőgazdasági dolgozók létszáma objektív okok miatt kb. 250-el csökken az előbbi év állapotához képest. Így a nagyobb eredményt főleg a munkatermelékenység emelkedésével kell elérnünk.

Beszélgetett: GAÄL MIKLÖS, Galanta

Ha a szílitie síréi tudna! (II)

v udjuk, hogy Dél-Szlovákiában * a szövetkezetekben és az állami gazdaságban, ahol megfelelő talaj és éghajlati viszonyok uralkodnak nagyméretű a szőlőtelepítés. Több gazdaságban már befejezték az ezzel összefüggő feladatot, de számos helyen még csak a kezdetnél tartanak. A szép és hasznos terveknek a végrehajtása sok pénzbe került. Mi pedig azt szeretnénk, hogy a költségek mihamarabb kamatostól visszatérüljenek. Igen ám, de ehhez sok tényező szükséges. Szerintem a legfontosabb maga az ember, aki nemcsak pénzért dolgozik, hanem a szőlő és a bor becsületéért is. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor nem vagyunk méltók a szőlész, szőlősgazda, borosgazda (újabban pincemester) elnevezésre.

A másik fontos tényező a jó fekvésű hegy és ehhez a szükséges szerszám, gép, hordó, épület, pince, tápanyag, szakképzettség tapasztalattal együtt, lelkiismeretes munkásgárda stb. Ahol ezek adva vannak, ott biztos nem sír a tőke és a szövetkezet sem. Hogyan lehet ezt elérni? Főleg olyan szakemberekkel, akik tudásukkal és tapasztalataikkal mindent megtesznek a jó eredmény elérésére.

Az ilyen szakembereket nem lehet csak úgy előteremteni. A szaktudás megszerzését természetesen az iskolában kell kezdeni, de ehhez feltétlenül kell a gazdag élettapasztalat is, mely nélkül hiányos lenne szakképzettségünk. Ugyanis a szőlőtőkék nagyon meghálálják a gondoskodást, azért javaslom, hogy akik kiváló szőlészek és jó borászok akarnak lenni, hacsak tehetik anyanyelvükön tanuljanak, mert a tudományt még saját anyanyelvűnkön is nehéz felfogni.

Például száz közül talán csak tíz embernek van olyan nyelvi tehetsége, hogy idegen nyelven a tudományt százszázalékosan felfogja. Nekünk ma már nem elegendő ha csupán 50—70 százalékra értjük, illetve sajátítjuk el az iskolákban a tudományt. A nyelvet ugyan megtanulhatjuk — akár hármat is — ami nagyon hasznos, de nem elegendő ha a szakmát csak részben ismerjük. így sem magunknak, sem a társadalomnak nem származik kellő haszna belőlünk. Erre azért mutatok rá, mert tapasztalatból tudom, s ha szükséges érvekkel Is bizonyítok. Félszaktudású embernek ugyanis kevés bátorsága van vitába állni, beleszólni döntő fontosságú mélyreható dolgokba. Az ilyen embert rendszerint könnyű félrevezetni, mert nem magabiztos saját tudásában. Nehéz reá bízni felelősségteljes beosztásokat stb.

Igen fontosnak tartom, hogy a szülők és a tanulók, valamint a gazdaságok vezetői és az érdekelt szőlészeti iskolák tanárai sürgősen intézkedjenek az iskolaügyi szerveknél, hogy a jó szakember utánpótlást Dél-Szlovákiában is magasabb szinten biztosítsák. Vagyis azok a fiatalok, akik tovább akarnak és tudnak tanulni, felsőbb (szőlészeti, esetleg borászati) fokon műszaki középiskolán is váljon ez lehetővé. Ha azonban ez idehaza nem lehetséges, tegyék lehetővé a Magyarországon történő tanulást.

Sír a tőke és a jó szőlész szíve, amikor egybehívják iskolázásra a szőlészszakembereket, s közülük többen nem értik meg miről is van tulajdonképpen szó. Mi történik az előadás után? Az emberek többsége nem szól hozzá az előadáshoz, s ha mégis, nem érdemben.

Ezért vált szükségessé, hogy a délszlovákiai szőlészeti szakemberek számára Cebovcén (Csábon) szőlészeti szakértekezletet tartsunk, ahol lehetőség nyílna a szakproblémák alapos fontolgatására. Sajnos azonban közbejött a száj- és körömfájás, s így a nagyon értékesnek ígérkező értekezletet el kellett halasztanunk. Nagy kár, hogy így történt, mert a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek eszmecseréje elmaradt. Különösképpen azok szempontjából káros ez, akik esetleg kevesebb szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek.

Ügy vélem, egy ilyen szakértekezlet, amilyet Csábon a Szabad Földműves szerkesztőségével közösen terveztünk, több millió korona értékű hasznot hozhatna országos méretben. Ezt csak az nem hiszi el, aki nem ért hozzá. Állításom igazát tüstént bizonyítom. Több mint száz szövetkezet (és több állami gazdaság) kapott értesítést, hogy jelentkezzen az értekezletre. Ezeknek az üzemeknek a szőlőterülete kb. 2000 hektár. Ha csak egy mázsa szőlővel sikerül hektáronként többet elérni, az már másfélmillió korona többlet haszon. Azonban ennél még többet is el lehet érni. A magam részéről szőlészetünkben a sarokoszlopok összekötésével felvezettem a lugasokat, s ezáltal hektáronként 33X5 kg szőlőt takarítottunk be (többletként) ami egyenlő 165 kg-al. A bőtermő fajtáknál ennek a duplája lehet az eredmény. Ki lehet próbálni ezt a módszert másutt is.

A 2000 hektár esetében a többlet nem kevesebb mint 40 vagon szőlő, koronákban pedig 2 millió 800 ezer Kčs. Azonban ez csak egy példa a sok közül. Véleményem szerint egy szakértekezleten nagyon sok jó tanáccsal láthatnánk el egymást. A magam részéről sohasem felejtem el az első, Kamenín-i (kéméndi) találkozót, ahol 16 gazdaság képviseltette magát. Talán mondanom sem kell, hogy a siker várakozáson felüli volt. Ezért ezúton is felhívom a dél-szlovákiai szőlészkollégákat, hogy a Szabad Földműves szerkesztőségéhez, vagy pedig a čebovcei szövetkezethez küldjék be jelentkezésük íveit. Itt elsősorban azokról van szó, akik eddig még nem jelentkeztek. A Vefký Krtíš-i járásból 17 szőlészettel foglalkozó gazdaság több szakemberrel jelentkezett az értekezletre. Akadt olyan szövetkezet is, ahonnan 4 személlyel jelentkeztek. Érdeklődést tanúsítottak a Vefký Krtíš-i borászati üzemből is, és máshonnan. Képviselteti magát a Viničky-i (Szőlőske), Kravany-i (karvai) szőlészeti mesteriskola is. Az előadásokat Vanek, Mrva mérnökök és Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezési miniszter helyettese tartják. Több szőlész panaszolta^ hogy az értekezletre toborzó meghívót a szövetkezet vezetőitől nem kapta meg. Kérte, hogy a meghívót nevére küldjük. Érthetetlen, hogy ilyen fontos kérdéshez így viszonyulnak egyes vezetők!

Mikor örül a szőlőtőke? Amikor jól felszerelt gépekkel ellátott szakképzett szőlész és hozzáértő munkáscsoport lelkiismeretesen táplálja és ápolja. S mitől fél a szőlőtőke? Mindenkitől, aki nem tartja magáénak és csak részben ért hozzá. S végül kitől nem fél a szőlőtőke? Aki magáénak tartja és hozzáértéssel táplálja, szeretettel gondozza.

PÄSZTOR JÓZSEF, a čebovcei EFSZ szőlésze