Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-03 / 9. szám

1973. március 3. SZABAD FÖLDMŰ VESZ, Csökkenteni lehetne a behozatalt Mikuláš Andel я Slovlík 3-as izámú üzemé­nek igazgatója kissé gondter­helten néz az új gazdasági év elé. A múlt év sok gondot és bosszú­ságot okozott a tű­szerpaprika ter­mesztőknek és a feldolgozóüzemek­nek. Tehát nem csoda, hogy Miku­láš Andelnak, a Slovlík Nové Zám­­ky-i 3-as számú üzem igazgatójá­nak egy cseppet sem rózsás a ked­ve, amikor az 1972- es termelési év teljesítéséről be­szél. Bár a terme­lőktől a megter­mett fűszerpapri­kát mind felvásá­rolták, mégsem ké­szíthettek belőle elég őrleményt, mert 50 százalékát megcsípte a fagy. Az első fagyhullám szeptember 29-én volt (—2 — 3 fok), a másik pedig ok­tóber 3-án (szintén —2 — 3 fok). A termelők, bár eladták árujukat, azon­ban a tervezett bevételt mégsem ér­hették el, mert a rosszabb minőség miatt nem kapták meg érte a terve­zett pénzösszeget. Az üzemnek 2400 tonna szárazanyagra lett volna szük­sége, azonban csak 1726 tonnához ju­tott és ezért az előirányzott 2100 ton­na őrlemény helyett csak 1843 tonnát készíthettek. Már-már úgy látszott, hogy pirospaprika hiány lesz az üz­letekben, mert három hónapon át csak hiányosan tudtak júttatni őrölt anyagot a nagykereskedelemnek. Az a szerencse, hogy külföldről. Spanyol­­országból 100, Magyarországról 30 és Kóreából 30 tonna szárazanyagot tud­tak vásárolni. A szárazanyag hiány miatt csak 450 tonna pirospaprikát szállíthattak exportra, ezzel szemben más években, mint például 1971-ben 652 tonnát is juttattak külföldre. Nehéz év után súlyos gondok gyöt­rik az igazgatót, mert a mezőgazda­sági üzemek egy részének elment a kedve a fűszerpaprika termesztéstől. A feldolgozó üzem terve szerint 2400 tonna szárazanyagra lenne szüksége, azonban eddig csak. 1950 tonna szál­lítására kötöttek szerződést a terme­lők. Ebből az következik, hogy újra behozatalra lesz szükség. Az év ele­jétől Spanyolországból 100, Görögor­szágból szintén 100, Kóreából pedig 30 tonna szárazanyagot vásároltak. Rövid időn belül Spanyolországból még 100, Magyarországból 50, Kőreá­­ból pedig 70 tonna nyersanyagot vá­sárolnak. A múlt évi viszontagságos időjárás ellenére több mezőgazdasági üzem becsülettel igyekezett teljesíteni szer­ződéses eladási kötelességeit. Ezt bi­zonyítja a verseny értékelése is. Az eiső csoportba 26 mázsás hektárho­zammal a Sopornai Efsz került az első helyre, a másodikra 25 mázsás ho­zammal a Dvory nad Žitavou-i (udvar­­di), a harmadik helyre 18 mázsás hozammal a Galantai Efsz. A máso­dik csoportba a Zbrojníky-i (fegyver­­neki) Efsz került az élre 23,5 mázsás, a másodikra a Modrany-i (madari) 18 mázsás, a harmadikra pedig a Vlőany-i (farkasdi) 15 mázsás hektárhozam­mal. Még több olyan efsz-t hozhat­nánk fel, amely a hektárhozam foko­zásával igyekezett több szárazanyagot biztosítani a feldolgozó üzemnek. Idén a termelési szerződés megkö­tése sok zökkenővel, huzavonával tör­ténik, bár a jó termelési tapasztala­tokkal rendelkező efsz-ek újra nagy területeken termesztik a fűszerpapri­kát. Első helyre sorolhatjuk a sládeő­­kovcei egyesített efsz-t, amely 175 hektár fűszerpaprika termelésére kö­tött szerződést. A patai 80, a Pusté Sady-i 60, a tvrdošovcei 32, a zemnéi (szímői) 20, a Dvory nad Žitavou-i pedig 18 hektárral nevezett be. Meg­említhetjük még a Dolné Peter-i (al­­sópéteri), chotíni (hetényi), Veľké Zálužie-i, demendicei (deméndi), ša­­hyi (ipolysági), Tekovské Hrádok-i (váradi), Vyškovce nad Ipfom-i (ipolyviski), tupái (tompái) efsz-eket, amelyek szintén jelentős területen termelnek majd fűszerpaprikát. A hosszú évek alatt szerzett tapasztala­tok birtokában lévő igazgató, aki is­meri a termelés minden fortélyát és lehetőségét, két javaslatot tesz a be­hozatal csökkentésére. Az egyik új­fajta paprika meghonosításával, a má­sik pedig a növényápolási és begyűj­tési munkák gépesítésével függ össze. Tudomást szereztek arról, hogy Magyarországon kinemesítettek egy olyan csokros fűszerpaprika-fajtát, amely a hazai fajtánál többet terem, 10—14 nappal korábban érik, és nagy előnye az is, hogy géppel lehet be­gyűjteni. Azonban nehézségek vannak a vetőmagbehozatal terén. A Horné Turovce-i (felsőtúrí) Efsz­­ben kipróbálták a magyarországi MEF1—FZB típusú zöldbab és fűszer­­paprika begyűjtő kombájnt, amely nagymértékben megkönnyíti a fűszer­­paprika termesztők munkáját. De ezenkívül hazai gyártmányú begyűjtő gépsorokat is üzembe lehetne helyez­ni. Az igazgató szerint a gépesítésre kedvező lehetőségek vannak, csak élni kell a tudomány külföldi és ha­zai vívmányaival. Komoly problémák vannak tehát a fűszerpaprika termesztése körül. A beszélgetés befejezésekor a probléma megoldásának érdekében Andel elv­társ még hozzáfűzte, hogy olymódon is javíthatnának a helyzeten, ha fel­emelnék a fűszerpaprika felvásárlási árát, és akkor a fagyveszélyt is vál­lalva, többet termelnének belőle a mezőgazdasági üzemek. Nézete sze­rint legalább 5 koronáért kellene fel­vásárolni a fűszerpaprika kilóját a termelőktől, hogy hasznuk legyen be­lőle. Ha azonban ez nem megy, akkor az előző két javaslatot kellene minél gyorsabb ütemben megvalósítani. A behozatal csökkentése érdekében jó lenne, ha az illetékes szervek fel­figyelnének ezekre a problémákra, illetve megoldásokra, mert máskülön­ben előfordulhat, hogy nem tudunk e legendő pirospaprikát biztosítani a fogyasztóknak. Az üzem megtesz min­dent, hogy a tervfeladatot teljesítse. A Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére tett 3 996 000 korona ér­tékű összüzemi vállalás keretében a termelési osztály 2100 tonna nyers­anyagot biztosít, azonban ez még mindig kevés. BÁLLÁ JÓZSEF £gbe nyúlnak as új zöldség-, gyü­mölcs- és húskon­zervgyár épületei. A kávécserje Kelet-Afrikából, — pontosabban Abesszíniából — származik. Körülbelül a XV. század­ban került át az Arábiai-fálszigetre. Vándorkereskedök idővel elterjesztet­ték a Közel-Kelet országaiban, ké­sőbb Indiában és Brazíliában is. A kávé szó az arab ..kachwa“ szóból származik. Kávéról az első európai feljegyzések 1574-ból származnak. Az első kávéház Velencében nyílt meg 1845-ben. Már kezdettől fogva a ká­vénak sok élvezője volt. de ma nem vetjük meg a kávépótlékot sem. Ennyit talán a kávé eredetéről. De most térjünk vissza a mába, mező­gazdasági üzemeinkbe, ahol a kávé­pótlók alapanyagát termelik. Sokan nem tndják, hogy a kávépótló miből tevődik össze, hogy készül. Az egyik legfontosabb alapanyaga a CIKÓRIA növény, amely úgy néz ki, mint a cukorrépa, de valamivel vékonyabb, ezért hektárhozama is sokkal keve­sebb. Ezt azért írjuk, mert csak ke­vés helyen termelik a cikóriát, ezért talán sokan nem is ismerik. A nyu­gat-szlovákiai kerületben csak a to­­poffcanyi, a trnavai. a nitrai és a ga­lantai járás egyes szövetkezetei ter­melnek a cikóriát, és csak egyetlen üzem van Szlovákiában, amely ezt a terméket felvásárolja, s fel is dolgoz­za — a seredi Kávoviny nemzeti vál­lalat. A cíkéria feldolgozása nem annyi­ra bonyolult, mint a cukorrépáé, mert a cikóriát csak szeletelik és szárít­ják. A szeletelés után nagy dobokban addig szárítják, amíg a szárazanyag­ban a nedvesség 11 százalékra csök­ken. A cikória száraz állapotban még nem kávépótló. Ehhez további mező­gazdasági termékre is szükség van. Talán sokan el sem hiszik, de így van. A kávépótló előállításához szá­rított cukorrépa és ezenkívül pirított arpa is kell. Ebből a keverékből készül a Mel­­ta. az Enrilo. a Kavona és még sok más különböző. 25—30 féle kávépót­ló. Mindegyiknek más az összetétele, de az alapanyagok maradnak. Ebben az üzemben készül a Slovenská cigó­ria elnevezésű kávépótló is. A termelőktől az üzem a múlt év­ben 950 vagon cikóriát és 1000 va gon cukorrépát vásárolt fel. Ennyire természetesen Szlovákiának nincs szüksége. Termékeinek 80 százaléka exportra készül, éspedig olyan fejlett országokba is szállítanak, mint Olasz­ország, az NSZK, Dánia, ahol ugyan csak kávépótlót készítenek az emlí­tett nyersanyagból. Helena Cehláriková és Stefánia Poláková, az üzem szocialista munka­brigádjának tagjai a burizonnak nevezett rizskészítményt csomagolják, hogy ebből az árucikkből is elegendő legyen a piacon. Takács Rozália a kávépótló csomagolását végzi A kampány december 28-án végző­dött. De az üzem nem állt le, mint a cukorgyár. Ebben a seredi élelmi­szeripari kombinátban pörkölik az amerikai mogyorót, a nyers kakaót, itt készül az előfőzött rizs, továbbá pezsgoport, vaniliacukrot és még sok egyebet készítenek. De ha az élelmi­szerüzletben csomagolt mákot, babot, borsót vagy lencsét vásárolunk, eze­ken is fel van tüntetve hogy a seredi Kávoviny nemzeti vállalat ügyeskezű, dolgos asszonyai csomagolták, ter­mészetesen korszerű, automatikus csomagológépek segítségével. Az üzem dolgozói igyekeznek jó minőségű árban hozzáférhető, tehát aránylag olcsó termékekkel ellátni a piacot. A közeljövőben az itt gyár­tott termékek közé tartozik majd az úgynevezett instant kávé (vízben ol­dódó kávékivonat) is, amelyet kof­fein szegény, illetve koffeinmentes változatokban is forgalomba hoznak. Az üzem jelentős segítséget nyújt a cikóriát termelő mezőgazdasági üzemeknek is. A gyárnak saját szak­embere, agronómusa van, aki hasz­nos tanácsokkal látja el azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek cikória-termesztéssel foglalkoznak. Hiszen a gyár érdeke is, hogy a ter­melők minél jobb eredményeket érje­nek el. Cikóriából a 300 mázsás hek­tárhozam már nagy hozamnak minő­síthető. Az elmúlt évben a Mostová! (hidaskürti) Efsz cukorrépából elér­te az 520 mázsás hektárhozamot és a 20 hektáron termelt cikóriából a termésátlag hektáronként 320 mázsa volt, ami náluk csúcstermésnek szá­mít. Ennyit a seredi üzemről, annyit a termelőkről. Hiszen jó tudni, miből mi készül és hogyan készítik a kávé­pótlót. Krajcsövics Ferdinand, Galant* В lőtte az élet. Háta mögött * alig húsz év. És egy törvényszegés, amiért felelnie kell. Ott ül a vádlottak padján a košicei törvényszék előtt. Várja az ítéletet. Az ügyével foglalkozó jogász véleménye szerint hathónapi fogházzal „megússza“. Rendes körülmények között hat hónap hamar eltelik, szinte észre sem veszi az ember ... Am az ilyen hónapok nem múl­nak oly észrevétlenül. Akkor sem, ha már a naptárban lepe­regtek a büntetés napjai; s ké­sőbb sem, mikor körülötte már mindenki megfeledkezett róla, mint „büntetett előéletűdről... Belül, önmagában mindig bün­tetett előéletű marad... A fiatalember soförködött. Bodrogköz egy falujából jött Kelet-Szlovákia metropolisába. Úgy gondolta, a város jobb le­hetőségeket kínál az érvénye­sülésre. Szakmát tanult. Jó szakmát. Értett a mesterségé­hez. Munkatársai, felettesei is becsülték .. . amíg faképnél nem hagyta őket. Mert — fiatal kora ellenére a legjobb kombáj­­nosa volt szövetkezetének. S a traktort is saját,maga javította. . .. Nem karambol miatt ke­rült a vádlottak padjára. A tör­vénnyel egy vendéglőben ütkö­zött össze, csak úgy, gyalogo­san. Csapos legény volt egy ön­elszámoló büffében. És lopott. Minden féldeciből, amit resz­kető kézzel mért a vendégek­nek. Persze, előbb-utőbb a tol­vajt utőléri a sorsa akkor is, ha „csak cseppenként“ lopja meg embertársait. Az utolsó csonka téldeciket az ellenőrök poharába mérte. Mostmár szán­­ja-bánja tettét. De késő ... S itt áljunk meg egy pilla­natra. Hogyan jutott apró kocs­mai tolvajkodásért a vádlottak padjára az a fiatalember, aki­nek nem is oly régen megbe­csült, jól fizetett szakmája volt? Erkölcsi bukása nem akkor kezdődött, amikor először töl­tött kevesebbet a vendégek po­harába, hanem már akkor, ami­kor könnyű szívvel hátat fordí­tott komoly mesterségének. Előfordul, hogy valaki több évi munka után szakmát vál­toztat, mivel rájön, más szaka­szon hasznosabb munkát vé­gezhet, többet nyújthat a társa­dalomnak. De ez a fiatalember csak a saját hasznát kereste ... Nem a vendéglátóipari szak­ma ellen ágálunk. Arra is szük­ség van, s a pult mögött épp­oly hasznos tagja lehet valaki a társadalomnak, mint a trak­tor kormánykerekénél. De csak akkor, ha becsületes! Ám ő csupán azért hagyta ott munka­helyét, mert úgy gondolta, könnyebben boldogul, ha lop ... Igaz, ehhez is „képesség" kell, hiszen valamennyi tolvaj meg van győződve arról, hogy sok­kal ügyesebb, mint az áldoza­tai. Miért gondolják ezt? Mert a társadalom előlegezi bizal­mát, amíg ki nem derül vala­miféle turpisság. S az effélék erre a bizalomra építenek, mondván: „úgysem derül kl“. Néha tényleg sokáig halászhat­nak a zavarosban, dehát, addig jár a korsó a kútra ... A fiatalember odahaza, szö­vetkezetében fél évi becsületes munkával szép jövedelemhez juthatott volna. De ő többet akart! Munka és becsület nél­kül. S ráfizetett. Hat havi fegy­­ház vár reá. Hat olyan hónap, amit sose törülhet ki emlékeze­téből ... ! —ib— Cikóriától a kávépótlóig HAT HÓNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom