Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 1. szám

PENÉSZES SZŐLŐBŐL IS NYERHETÜNK__________ egészséges bort Országosan alacsony cu­­v korfokú, magas savtar­talmú (almasavban bővelkedő) penészes, rothadt szőlőtermést takarítottunk be. A gazdaságok kénezéssel enyhítettek bajai­kon. A kánessav ugyanis köz­tudottan elpusztítja a bor bar­natörését okozó anyagokat. Az utóbbi években sajnos, a keres­kedelem és a íogysztók jelzései arra utalnak, hogy a kénezést sokan fölös óvatosságból túl­zásba viszik. Az erősen kénes bor fogyasztása viszont fejfá­jást, múló rosszullétet okoz. Ennek elkerülése érdekében feltétlenül fontos, hogy úgy bánjunk a kénnel, mint a gyógy­szerrel: „se töbet, se keveseb­bet, csak amennyi hasznos“. Helyes tehát, ha sorravesszük: milyen az ésszerű és szakszerű kénezés, s mit tegyünk borunk­kal, ha e téren nem voltunk elég körültekintőek? 1. A szőlőre vagy a cefrére juttatott kénessav a szőlő fel­dolgozása során nagy részben elvész. Ezért csak olyan mér­tékben (100 kg szőlőre 1 deka kristályos borként adva) ké­­nezzünk, hogy mustunkat an­nak összegyűjtéséig védjük a káros hatásoktól. 2. A mustot erjedése előtt feltétlenül kénezzük. 100 liter mustra kristályos borkénből a következő mennyiséget számít­suk. Ha a szőlő kissé (körülbe­lül 10 %-ban) penészes, 2 de­kát, ha penészes (körülbelül 30 %-ban) 3, és ha nagyon (50 % felett) penészes, 4 dekát. A must kénezésével — elvégezhető a szükséges üle­­pítés (musttisztítás), — a törést okozó anyagok ide­jében elpusztulnak, — biztosítjuk az erjedés helyes menetét. A must kénezésének szabá­lyai a következők: A kénező anyagot az erjedés megindulása előtt adagoljuk! Az erjedés megindulta utáni kénezés hatástalan. Ha elfelej-V ВШ * a. a) A lefejtendő hordó, b) a hordó, amelyikbe átfejtjük a bort. tettük idejében kénezni, taná­csosabb anélkül kierjeszteni. A törést okozó anyagok így ter­mészetesen nem pusztulnak el, az első fejtés után jelentkez­nek. Ekkor is elpusztíthatok — mint majd később látjuk —, de a kétféle eljárás között kü­lönbség van. Elpusztításuk must állapotban előnyösebb! A „csen­des mustban adagolt kéuessav az erjedés során elveszti hatá­sát, egy része az erjedési gáz­zal elillan. A kierjedt újborban szabad kénessav gyakorlatilag nincs. A bor így rendszerint nem lesz' törésre hajlamos, fo­gyasztásától „nem fáj az ember feje“. Ellenkező esetben feiedé­­kenységünkért „fizetnünk“ kell. Az újbor törését el akarjuk ke­rülni, tehát a fejtéssel egy idő­ben nagyobb adagú kénezés vá­lik szükségessé. Ennek közvet­len következménye a magasabb szabad kénessavtartalom (fo­gyasztva: a „fejfájdító bor“). A vörösborok színe halványul. A szín ugyan visszatér, de — a bor összetételétől függően — erre néhány hónapig várnunk kell. A kénezés csak úgy hatásos, ha a kénező anyagot a must­ban tökéletesen elkeverjük. En­nek elmulasztása esetén csak helyi jelleggel kéneztünk, a ké­nessav nem kerül kapcsolatba a must minden részecskéjével. Helyenként túlkénezzük, másutt kénezetlenül hagyjuk a mustot. 3. A musttisztításnak (útépí­tésnek) különösen ilyen évjá­ratban van jelentősége. A kéne­­zett mustot egy éjszakán át áll­ni hagyjuk. A must tisztáját le­fejtjük, üledékét (a mustaljat) külön erjesztjük és kezeljük. 4. Az erjesztés megindításá-Miután újborunk kierjedt, sőt az utóerjedés is véget ért, ha­marosan fogjunk hozzá a bor fejtéséhez. Ez azért szükséges, mert a szőlő feldolgozásakor a mustba különböző szennyező anyagok, bogyó és levélrészek, elhalt élesztőgombák kerülnek. Ezek az erjedés során a tárolóedény aljára ülepednek, s ha sokáig halogatjuk a bornak' erről az üledékről, az ún. seprőről való eltávolítását, ez utóbbinak az anyagai könnyen bomlásnak in­dulhatnak, és élvezhetetlenné tehetik borunkat. A fejtés kü­lönösen az újabban kedvelt üde, zamatos, ún. reduktív borok ké­szítésekor nagyon fontos. A szakszerű munkával igen sok illat- és zamatanyag megment­hető. Célszerűbb korábban fej­teni, mint elkésve! Készítsük hát elő a munká­hoz szükséges eszközöket, a falapátot, borvonót, íadugót, fejtőcsapokat, kármentőket, kannákat, tölcsért, üveglopót, gumicsövet, azbeszt kénlapot. hoz, ha nagyobb mértékű (3—4 dkg/hl) mustkénezésre volt szükség, használjunk kénessav­­tűrő fajélesztőt (beszerezhető a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetből, (Výskumný ústav vi­nárske, n. v., Bratislava, Matuš­­kovská cesta). 5. Az első fejtést a rothadt, penészes szőlőből nyert újbor esetében igen korán, a kierje­dés után 1—2 héten belül hajt­suk végre. Ilyenkorra még nem tisztulhatott meg borunk, de ezzel ezúttal ne törődjünk, mert a durva seprő a veszélyesebb, ettől kell mielőbb megszabadí­tanunk borunkat. A penészes szőlőből nyert új­bor kénezése különös figyelmet érdemel. Szükséges-e ez akkor is, ha a szőlőfeldolgozás során adagoltunk ként? — Igen. A penészes szőlőből a mustba ke­rült, törést okozó anyagok mennyiségét ugyanis nem is­merjük. Következésképpen nem lehetünk biztosak abban, hogy a feldolgozás során alkalmazott kénezés elegendő volt-e? Ne tévesszen meg bennünket, hogy a kierjedt tisztuló újbor, a hor­dója mellett vizsgálva, esetleg nem mutat törési hajlandósá­got. A hordóban ugyanis a bor többé-kevésbé tele van szén­dioxiddal, s ez a levegőt távol­tartja tőle. A nem kívánatos változások csak némi idő múlva mntatkoznak, amikor a bor le­vegőzik. A fejtést közvetlenül meg­előzően feltétlenül végezzük el az ún. törési próbát. Fehér szí­nű palackot vagy kőstolópoha­­rat körülbelül 3/i részig töltünk a vizsgálandó borral (a palac­kot legfeljebb vattával dugjuk le). A mintát szobahőmérsékle­tű helyen 1—2 napon át figyel-Munkánk előtt a fehérborok­kal végezzünk törési próbát. Vegyünk tehát lopóval színte­len üvegbe mintát, és összerá­­zás után hagyjuk szobahőmér­sékleten. Az egészséges bor le­tisztul, a barnatörésre hajlamos azonban mind zavarosabb lesz, végül a felszíntől gyűrűszerűén lefelé bámulni kezd, és telje­sen megbámul. Kisebb törés továbbfejlődését 15—20 g/hl, az erősebbet 30—60 g/hl kálium­­metabiszulfit adagolásával szün­­tethejük meg. Legelőször mindig a penészes vagy rothadó szőlőből készített borainkat fejtsük, mert ezek ká­rosodnak hamarább. A műveletkor a csapnyílással ellátott hordót megcsapoljuk (a. ábra). Kiemeljük az akona­­dugót, a parafadugóval zárt csapnyíláshoz teszük a félig nyitott csap végét, majd faka­lapáccsal igen óvatosan beüt­jük. Elfordítjuk a csap fordító­ját, majd — ha egy kevés bor kiömlött — elzárjuk a csapot, jük, hogy mutat-e színválto­zást. Az egészséges bor szépen tisztulni kezd, színe nem válto­zik. A hibás, erjedt vagy törés­re hajlamos, a levegőn megza­­varosodik, a felső részén barna gyűrű jelenik meg. Ez a bámu­lás lefelé terjeszkedik. Egy idő múlva az egész bor törötté, ká­vébarna színűvé válik, íze kel­lemetlen (töröttízű. A vörösbo­rok színe szintén kávébarna lesz. Általában, ha a bor a törési próba során — 48 óra múlva kezd törni, s a barna gyűrű vékony (pár mm), akkor ... 2 deka/100 liter; — 24 óra múlva jelentkező erő­sebb bámulás esetén 3 deka/100 liter; — 12 órán belül jelentkező erő­teljes színváltozásnál 4 deka/100 liter kristályos borként adagolunk. A fejtést ez után a követke­zők szerint hajtjuk végre. A ként 5—10 liternyi borban tö­kéletesen feloldjuk. A kénes bort a fejtésre előkészített hor­dóba öntjük. Elégetünk benne 100 literenként számítva körül­belül Уг azbeszt kénszeletet. Ez után a törésre hajlamos bort a hordó akonanyílásán át befejt­jük. A hordóba zúduló bor így egyrészt a kénes levegő által védett lesz a levegőzéstől, más­részt azonnal és állandóan ke­veredik a kénes borral. Na­gyobb űrtartalmú hordókban a fejtés végén a bort is keverjük. A hordót teletöltjük, és csak lazán dugjuk le, vagy a dugót fordítva helyezzük az akonanyí­­lásra. Ha a borunk a törési próba alkalmával törési hajlandóságot nem mutat, akkor csak gyen­gébb mértékben (1 deka/100 liter kristályos borkénnel) ke­zeljük. Ez a kevés kén feltétle­nül segíti a bor egészséges fej­lődését és gyorsabb tisztulását. (MÁ) és fakalapácsal erősen beszo­rítjuk. Ezután az előzőleg oda­készített kármentőbe engedjük a bort, ebből pedig üres, kéne­­zett tiszta hordóba öntjük. A csapolást folyamatosan hajtsuk végre, mert ha a csa­pot gyakorta kinyitjuk, és el­zárjuk, a seprő felkavarodik, s ez rontja a bor minőségét. Ha a hordóban nincs csap­nyílás, a bort gumicsővel fejt­hetjük le (b. ábra). Munkánk előtt nézzük meg: milyen ma­gasan áll a seprő. Vegyünk egy tiszta pálcát, az akonanyílásnál vigyázva dugjuk a hordóba. Rö­vid idő múlva a seprő rárakó­dik, s óvatosan kihúzva meg­győződhetünk annak vastagsá­gáról. A gumicső végét két he­lyen kössük egy pálcához úgy, hogy körülbelül 2—3 cm-re le­gyen majd a seprő fölött, s vi­gyázva engedjük a hordóba. A cső erősebb megszívása után elkezdhetjük a fejtést. Az új hordót majd úgy töltsük fel, hogy az akonadugó vége a bor­ba érjen. A hordót csak azután töltsük fel és zárjuk le, ha az átfejtett bor teljesen kierjed. Sz. F. Idejében fejtsük borainkat! A Szlovák Gyümölcs- és ** Zöldségtermesztők Köz­ponti Bizottsága múlt év de­cember 16-án tartotta plenáris gyűlését, melyen megvitatták a szövetség múlt évi tevékeny­ségét és újabb, feladatokat tűz­tek ki az ez év második felé­ben megtartandó kongresszu­sig. Vladimír Mosný elvtársat, a Központi Bizottság titkárát kér­tem meg, hogy mondjon el egyet-mást a Központi Bizott­ság múlt évi tevékenységéről, a plénum határozatairól és a következő évi tervekről. Múlt évben Központi Bizott­ságunk elnöksége az előre ki­dolgozott munkaterv szerint végezte munkáját. Ülésein fog­lalkozott a taglétszám emelésé­nek fontosságával, a tagság po­litikai, gazdasági színvonalának emelésével, a Központi Bizott­ság gazdasági kérdéseivel, de többek között le kellett tár­gyalnunk az 1969-ben tartott kongresszus által jóváhagyott alapszabályzat módosítását, mely az 1968-as események ha­tása alatt volt letárgyalva és jóváhagyva. Nem volt politikai koncepciója és nem tartalmazta a szervezeti élet fellendítését, elmulasztotta a szervezet jogi szabályait s teljesen politika­­mentesnek bizonyult. Voltak tagok, akik azt hangoztatták, hogy a szövetség legyen telje­sen politikamentes és csak szakkérdésekkel foglalkozzon. Több munkát igényelt a Köz­ponti Bizottság tagjaitól az alapszabályzat módosítása, me­lyet a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium is jóvá hagyott. A módosított alapsza­bályzat magába foglalja a szö­vetség szervezeti-jogi, kultúr­politikai, gazdasági feladatait és különösen kihangsúlyozza az állami szervekkel és tömeg­szervezetekkel való közös együttműködés fontosságát és a párt vezetőszerepének elismeré­sét. Ezen intézkedések után mondhatjuk, hogy Központi Bi­zottságunk konszolidálódott és megkezdték működésüket a Központi Bizottság mellett lét­rejött albizottságok, mint pl. a jogi- és szervező, a tagságról gondoskodó, a kulturális, a ter­melési, a gazdasági és ökonó­miai albizottságok és az újon­nan alakult gyümölcsösökről gondoskodó albizottság. A plénum feladatul tűzte ki: a tagalap bővítését, újabb helyi szervezetek alapítását és fel­adatul adta a Központi Bizott­ság tagjainak, hogy tartsanak szorosabb kapcsolatot a rójuk bízott járási vezetőségekkel, hogy azok segítségével még szorosabb legyen kapcsolatunk az alapszervezetekkel. Átszervezni a járási székhe­lyeken az inštruktori és a szak­előadó kart, mert ezektől vár­juk a nagyobb segítséget, a tag­ság szakmai és ideológiai neve­lése terén. Az ideológiai neve­lés keretein belül fejleszteni akarjuk a tagság politikai és kulturális nevelését. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk akkor lesz gyü-V ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ❖ ♦> ❖ »> ♦> ♦>. ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> *i* ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> lUUX UtíUl jun (VIUV,! Ы A SZERVEZETI ÉLETRŐL mölcsöző, ha ápolni fogjuk kap­csolatainkat a helyi nemzeti bi­zottságokkal és a többi tömeg­szervezettel, főleg az ifjúsági szervezettel. Szeretnénk azt a célt elérni, hogy a helyi nem­zeti bizottságokkal karöltve fel tudjuk tárni falvainkban a ki­használatlan földalapot s így minden talpalatnyi területet termővé tenni. A múltban a he­lyi nemzeti bizottságok nem tudták értékelni a kiskertész­­kedők helyi szervezeteinek nemzetgazdasági jelentőségét, s ezért több esetben előfordult, hogy az alapszervezetektől el­vette a földjüket. Most pedig azt akarjuk, hogy alapszerveze­­teink tevékenységükkel és mun­kájukkal, valamint politikai és kulturális működésükkel vonják magukra a helyi és felsőbb szervek figyelmét, hogy az egyes akcióikat támogassák. Igaz, hogy mind a helyi, mind a felsőbb állami szervektől nagy anyagi támogatást kap­tunk. Reméljük, hogy ez nem marad el a jövőben sem. Mun­kánkkal hozzá akarunk járulni a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatainak teljesítéséhez, fő­leg azon a szakaszon, mely fel­adatul tűzte ki, hogy az egyes zöldség- és gyümölcsfélékből legalább annyit termeljünk, hogy országunkban önellátók lehessünk. Ma már látjuk azt, hogy szervezeteink a tömegpo­litikai munka szakaszán na­gyon lemaradtak s a lemara­dást a jövőben pótolni akarjuk. A kertészkedők szakmai neve­lése elképzelhetetlen politikai fejlettség nélkül, mert a kettő nagyon szorosan egybetartozik. Nagy gondot fogunk fordítani a tagság és főleg az ifjúság esztétikai nevelésére, mert szükségszerűnek látjuk, hogy a modern házak környéke és íal­­vaink esztétikai színvonalát emeljük. El akarjuk érni, hogy mind tagságunk, mind a fiatalság tudja becsülni a szépet és jót, és hogy szabad idejének nagy részét ne a vendéglőkben, ha­nem a kertészkedéssel töltse el. A vendéglők füstös levegője káros hatással van, főleg az if­júság szervezetére, de a ker­tészkedéssel fizikai fejlettségét növeli és a jó levegőn pedig az egészségi állapotát. Nem lehet az nekünk sem mindegy, hogy a fiatal legény a lányt vendég­lőbe hívja meg konyakra, vagy pedig odahaza egy szál virág­gal ajándékozza meg. Bizonyí­tékaink vannak, hogy ha egy közösség egybetart és nevelési módot helyes irányba tereli, na­gyon sok családot tud boldog­gá tenni, mely addig boldogta­lan házasságot élt. Vannak pél­dáink, ahol szervezetünk neve­lési téren nagyon aktív, például Stará Turan egy családapa no­­torikus alkoholista volt. Töbl szőr volt vele dolga az igazság­szolgáltatásnak, a közbiztonsá­gi szerveknek. A nevelés min­den módszerét felhasznállak, de nem segített. Akkor a helyi szervezetünk befogadta tagjai közé s földet adott neki, ezt közösen megművelték és őt megtanították a kertészkedésre. Most mondhatjuk, hogy szerve­zetünk legjobb tagjai közé tarto­zik és teljesen elhagyta a kocs­mába járást. Másik példa Krá­­fová pri Senci-n (Szenckirály­­fán) van, ahol egy vak embert tanítottak meg kertészkedni és ma egyedül műveli kertjét na­gyon szép eredménnyel. Terveinkről már nagyjából beszéltem, de azért még akad említésreméltó. Elsősorban is a szövetség nem élhet távlati ter­vek nélkül. Az ez év második felében megtartott kongresszus lesz hivatott arra, hogy meg­szabja az ötödik ötéves tervben ránk háruló feladatokat és táv­lati terveket dolgozzunk ki 1985-ig. Tervezés nélkül elkép­zelhetetlen a szeryezet munká­ja, mert akkor nincs cél, — ninnes mozgatóerő, — mely fe­lé haladunk. A tervnek kell ma­gába foglalnia a termelési mó­dot, mely arra lesz alapozva, hogy szövetségünk váljék egyenrangú partneróvá a szo­cialista szektornak. Ezzel el­akarjuk érni, hogy a kisker­­tészkedők adómentesen tudják megvásárolni a kertészkedés­hez szükséges berendezést és szerszámokat — úgy mezőgaz­dasági, mint ipari termékeket mint pl. a nemesített oltvá­nyokat, csemetéket, vetőmagva­kat, műtrágyákat, vegyszert, kerítéshez szükséges drótot, betonoszlopokat, kistraktorokat s ahoz a talajt megmunkáló szerszámokat, stb. Bízunk ab­ban, hogy ezen a téren kérel­münk megértésre talál a fel­sőbb állami szerveknél is. Bőví­áru termesztését, hogy ezzel is elé tudjuk segíteni a piac zöld­séggel és gyümölccsel való el­látását. Fontosnak tartjuk tevékeny­ségünk alaposabb propagálását, erre a célra felvesszük kapcso­latainkat a tömegtájékoztatási eszközökkel — a tv-, a rádió- és újságokkal —, hogy ezzel a módszerrel is segítségére le­hessünk úgy tagságunknak, mint a nagyközönségnek — úgy szakmai, mint kultúrpolitikai téren. Ebben az évben a tele­vízió segítségével hat darab szakfilmet készítünk, s ezt szintén a tagság rendelkezésé­­sére bocsátjuk. Központi Bizott­ságunk mellett több szakcso­port tevékenykedik, melyek könyveket is jmblikálnak, s eze­ket a Központi Bizottság a tag­ság számára kiadja. Helytele­nítjük tagságunk körében a ha­­zaflságra és a proletár nemzet­köziségre való nevelés elhanya­golását. Szükséges lesz a jövő­­ben_ ezt ápolni, főleg Dél Szlo­vákia területén, ahol magyar­ajkú tagjaink is vannak és saj­nos ezek részére még szak­könyvet nem adtunk ki saját anyanyelvükön. A jövőben ezt is szorgalmazni akarjuk, mert itt mutatkoznak a legnagyobb' tartalékok a tagság bővítésére' és szervezetek alapítására. Á tagság bővítésével egyidőben á Központi Bizottság aparátusát bővíteni akarjuk egy magyar­ajkú munkatárssal. Kapcsolatainkat bővíteni a­­karjuk más szocialista államok hasonló szerveivel is. Ilyen kap­csolataink már megteremtődtek a Lengyel Népköztársaság és az NDK Gyümölcs- és Zöldségter­mesztők Központi Bizottságá­val és ezt ápolni akarjuk helyi szervezeteinknél is. Ilyen barát­sági kapcsolatok már létre is jöttek egyes helyi szervezetek­nél, mint pl. a senicei alapszer­vezetnél, amely barátságot kö­tött a lengyelországi krakkói alapszervezettel, melyet már meg is látogatott. A cíferi alap­szervezet pedig az NDK egyik alapszervezetével vette fel a barátságot, ők pedig megláto­gatták a cíferi helyi szerveze­tet, ahol a helyi nemzeti bizott­ság a többi tömegszervezettel karöltve nagyszabású fogadta­tást rendezett részükre. A jövőben fontos lesz, hogy Központi Bizottságunk lehetőleg minden járási székhelyen bizto­sítsa egy terményfelvásárló központ létesítését — mint amilyen az érsekújvári járás­ban van —, mely hivatott lesz a kiskertészek termékeit felvá­sárolni, valamint biztosítani számukra a kertészkedéshez szükséges kellékeket. Fontos, hogy minden járási székhelyért alakuljon egy szakcsopoVt, mely hivatott lesz ellenőrizni a járás területén lévő gyümölcsösöket Ez azért fontos, mert az egyes szocialista szektorok nagyon el­hanyagolják gyümölcsöseiket — talán azért, mert nincs erre szakemberük —, de ezt az álla­potot nem engedhetjük, hogy tovább fejlődjön. GÁL JEROMOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom