Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 1. szám
1973. január б. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 \\\\\\\\\\\\\\\VN\\\\\\\\\V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\^^^ V4X\XV4XXXXXXXXVVXXXXXV4XXXXXXXXVVXXXXX\XX>XSXXX4>XX>XXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>X\>XXXV4X>X>X*V> ÁLASZUNK n<ftö>KÜKR£ Felmentés az ebadó alól Nagy Ignác, Blahová Láka olvasónk kérdi, hogy mint 50 százalékos rokkant igényelheti az ebadó alól való felmentést. Az 1960/161 sz. hirdetmény a világtalanoknak és a magatehetetlen személyeknek engedélyezi az ebadó alóli felmentést, ha kisérő („vezető“), illetve személyi védelmet biztosító kutyáról van szó. Személyi körülmények alapján a hnb egyedi esetben engedélyezhet részleges vagy teljes felmentést, de erre jogigénye senkinek sincs. Nyugdíj ügyben Molnár István, Ladice (Lé dec) olvasónk kérdezi, hivatkozással arra. hogy eddig már többször emelték a nyugdijakat, mikor számíthat a 484 koronát kitevő élsz nyugdíja fel emelésével? Legutoljára ■ az 1971/106 sz. törvény emelte fel kötelezően (jogigény alapján) azok nyugdiját, akiknek az alkalmazotti biztosításból keletkezett nyugdíját 1957. január 1. előtti előírások értelmében állapították meg, valamint az efsz nyugdíjasok havi járadékát, ha nyugdíjukat az 1962. április 1. előtti előírások értelmében állapították meg. Az emelés összege a III. munkakategóriában 120 korona (az özvegyi nyugdíjak esetében ennek 60 %-a, tehát 76 korona). Ugyanez a törvényes előírás önkéntes (perelhető igény nélkül) emelést engedélyezett azoknak az alacsony nyugdíjat kapó nyugdíjasoknak számára, akiknek a nyugdíj életfenntartásuk egyetlen forrása —. Az emelés az egyedül élő nyugdíjas esetében legfeljebb havi 550 koronáig, a házastársak esetében úgy engedélyezhető, hogy együttes nyugdíjuk nem haladhatja meg a havi 900 koronát. Kertvétel „T“ jeligére egyik olvasónk levelében írja, hogy egyik ismerősétől 1971-ben átvette személyi használatába a Kertészeti és GyUmölcsészeti Egyesület telkén azt a kertet, amelyet addig használt. Az írásbeli megállapodásban alacsonyabb átvételi összeg szerepelt, mint amennyit tényleg kifizetett. A kertet sokáig nem tudta használni, mert 1972 őszén kisajátították. A telket átadó biztosította őt arról, hogy legalább öt évig fogja használni a kertet, így azonban csak egy évig tudta azt használni. — Kérdi, kérhet-e kátérítést azon a címen, hogy a kertet nem használhatta öt évig. Adott esetben a személyt használat átadásáról volt szó. Ha a tényleg kifizetett összeg meghaladja az átadott kert használati értékét (fák) bokrok, kerti-házikó, stb.j, akkor az összeg átadásától számított egy éven belül kérhetné azon összeg visszatérítését, amelyet az átadó a szerződésben meghatározott összegen felül mint „indokolatlan anyagi előnyt“ szerzett. Ezen határidőn túl az átadó az igény elévülésével védekezhetne. Kártérítést a kert rövidebb használata címén csak abban az esetben igényelhetné, ha az erre vonatkozó jogigénye a szerződésből is kitűnik. Ellenkező esetben Igényeit a kisajátítási egyezség alapján megállapított összeggel kiegyenlítettnek kell tekinteni. Polgári törvénykönyvünk egyébként sem ismeri az „elesett haszon“ megtérítését és csak a tényleges kár megítélésére biztosít jogigényt. Végül is számolni kell azzal is, hogy az átadó nem tehetett kötelező nyilatkozatot oly körülményekre vonatkozóan, amelyekről nem ő dönthetett. A telek igénybevételével minden kert és telek vásárlónak számolnia keli. Dr. F. I. XXX>X>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XV>>XXX\XXXXXXXXXXXV4XXXX\V4V*>>XVVVVXVV4X«XSÄ>XXV>XXXXV4XV4NVXXXVVXX\XVXV4VeNXXV' VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXVVXXXXXX>XVXXXXXXXXXXVNX^XV>XXXV4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV4XXXXXXXXXXXXXXXXV> ■ A szovjet tudomány hatalmas sikerek küszöbén Fotoszintézis a laboratóriumban Szovjet vegyészek legújabb kísérletei felcsillantják annak reményét, hogy rövidesen közelebb kerülünk a biológia egyik legnagyobb találmányának megfejtéséhez. Ez a rejtély az az egyedül álló folyamat, amellyel a zöld növények szerves vegyületekct építenek fel szervezetükben széndioxidból és vízből, a fényenergiájának segítségével. Ez a folyamat a fotoszintézis. Ha a tudományos kutatásnak ezen a frontján valóban sikerülne döntő áttörést kierőszakolni, ennek jelentőségéi ma még aligha lehetne felmérni, hiszen a zöld növények látják el táplálékkal az embert és az állatokat a Földön s még akkor is, ha tűzifát, szenet vagy tőzeget tüzelünk el, a fotoszintézis eredményeként létrejött energiát hasznosítjuk. Mi több, a fotoszintézis melléktermékeként a légkörbe jutó molekuláris oxigén is döntő tényezője a földi élet fenntartásának. Teljesen érthető tehát Frederick Joliot-Curie-nek. a neves fizikusnak az a régebbi kijelentése, hogy ha sikerülne minden részletében megértenünk a fotoszintézis mechanizmusát, ez nagyobb jelentőségű lenne az emberiség jövője szempontjából, mint a nukleáris energia felszabadítása és gyakorlati hasznosítása. Az utóbbi években az űrkutatás eseményei adtak újabb impulzust, lendületet a fotoszintézis kutatásának. Csaknem valamennyi ürszakértö véleménye ugyanis megegyezik abban, hogy a nagy távolságra induló űrhajók legénységét az irányított fotoszintézis útján láthatnák el a legcélszerűbben táplálékkal és főképp oxigénnel. és mindehhez csak a Nap energiájára lenne szükség. Egyelőre azonban még meglehetősen messze vagyunk attól. hogy a fotoszintézis mechanizmusának valamennyi részletét értenénk. Mindjárt fejtörést okoz számunkra a folyamatnak az a kezdeti szakasza, amelyben a víz a fény hatására egyrészt oxigénre, másrészt hidrogénre bomlik fel. Az oxigén molekuláris állapotban a légkörbe kerül, az atomos hidrogén viszont különböző enzimektől segítve, vegyi reakcióba lép a széndioxiddal és szénhidrátokat hoz létre, alakít ki. Az utóbbi években számos modellt dolgoztak ki ennek a döntő fotoszintézis-szakasznak az értelmezésére. Egyebek között széleskörű kutatásokat végeznek ezen a területen a Szovjet Tudományos Akadémia fizikokémiai intézetében is. Az intézet egyik kutatócsoportjának vezetőjeként dolgozik itt Gennadij Komisszarov, fiatal vegyész. eki két szovjet tudós korábbi megállapítását használta tel saját vizsgálatainak kiindulópontjául. Terenyin akadémikus és dr. jesztignyejev kutató ugyanis már 1951-ben villamos potenciál létrejöttét figyelte meg a fény hatásnak kitett klorofill-hártyában. Ezt a jelenséget alaposan tanulmányozva Komisszarov különleges cellát épített. A cella egyik elektródját klorofillal, a másikat pedig karotinnal vonta be — fényhatására fél voltnál nagyobb potenciálkülönbség jött létre a két elektród között. Komisszarov először az 1988- os bécsi biofizikai világkongresszuson számolt be kísérleteinek eredményeiről. Beszámolóját követően heves vitára került sor — több tudós véleménye szerint ezen a módon nehezen lehet olyan villamos potenciált előállítani, amely elegendő lenne a víz elbontására. Komisszarovot ás munkatársait azonban vizsgálataik folytatásától nem riasztotta vissza a heves bírálat. És nekik lett igazuk. Azóta már sikerült olvan fototelepet szerkeszteniük. amelyben két és fél voltnyi potenciálkülönbség fejlődik — ez pedig már elegendő a víz elbontásához — az elektrolízishez Oj modelljük csupán egyetlen festéket tartalmaz — ftalocianint. Ez a vegyület a klorofill mesterséges megfelelője, azé a természetes katalizátoré, amely nélkülönzhetetlen a növényekben a fotoszintézishez. A Komisszarov telep végrehajtja a víz futo-elektrolízisét. a melyet oxigén gáz képződése kísér. Végső soron tehát a kloroplasztok, a zöld növényekben található, klorofillt tartalmazó zöld szintestecskék működő modelljének tekinhetők. Négy ftalocianin bevonatú elektródot tartalmaz ez a telep, és a benne végbemenő folyamat határozottan fotokatalitikus — vagyis a festékben nem megy végbe visszafordíthatatlan változás a fény hatására. A kísérleti berendezés hatásfoka egyelőre még meglehetősen gyenge, nem haladja meg a néhány tized százalékot. Komisszarov és munkatársai azonban meg vannak győződve róla, hogy berendezésük hatásfoka növelhető és előbb-utóbb eléri majd a zöld növények leveleinek hatásfokát. Optimizmusukat, derűlátásukat újabb kísérleteik eredményei is igazolják. Legújabban érdekes hírek érkeznek a fotoszintézis-tevékenység befolyásolásával kapcsolatos kísérletekről is. A Szovjet Tudományos Akadémia növényfiziológiai intézetében a villamos töltéseknek a nővé nvek növekedésére kifejtett hatását tanulmányozzák. A végrehajtott kísérletek során kimutatták, hogy a negatív töltések egyes esetekben rendkívül mértékben, mintegy 35 százalékkal meggyorsítják a növények, például a kukorica növekedését. A szovjet talajkutató intézetben negatív villamos töltésekkel az árpa beérését 14 nappal sikerült meggyorsítani. A jelek szerint a tudomány nffenzívája mind szélesebb fronton bontakozik ki a fotoszintézis titkának megfejtésére. APN нави 9 Ж ГтЛ M • к TANÁCSOK A téli gumik és a gumik télen Küszöbön a tél. Mit javasolhat a szakértő ilyenkor az autósoknak? Jó felkészülést, kellemes, biztonságos autózást. Ennek egyik feltétele a jó gumiabroncs! Tudjuk, hogy kopott és hullámos futófelületű, szakadt oldalú köpennyel még jó időben sem lehet autózni. Mérjük meg a köpeny mintázatának mélységét: ha 3 mm, vagy ennél kevesebb, feltétlenül cseréljük ki! Kopott felületű, sima abroncscsal közlekedni nagy felelőtlenség. A sima futófelületű köpeny esős időben nem tudja azt a sokat emlegetett feladatát teljesíteni, hogy az úttesten kialakult vízfilmet hatásosan öszszetörje, és kapcsolatot teremtsen az úttesttel. A kopott köpeny — nagyobb haladási sebességnél — az úttest vízfilmjén szabályosan „úszik". A gumiabroncsok cseréje megfontolt legyen. Ha csak két köpenyünk szorul cserélésre, akkor hibás lenne úgy gondolkozni, hogy úgyis jön a tél, és a hajtott kerekekre terep (M + S) mintázatúakat veszünk, a szabadon futó kerék-párra pedig jó lesz a használt országúti mintázatú köpenyünk is. Kocsinkon mindig egy típusú (diagonál vagy radiál) és egyforma mintázatú köpenyeket használjunk! Ha egész télen rendszeresen közlekedünk, tehát havas és sáros utakkal is számolnunk kell, akkor az M + S fhó + sár) abroncsok használatét nemigen tudjuk mellőzni. Ezek a köpenyek messziről felismerhetők: a mintázatok elemei tagoltak és mélyek. Ezek a mintázatok — menet közben — talajérintéskor erősen deformálódnak. Ennek hatására a teljes futófelületre jellemzően a köpeny nagy tapadási készséggel rendelkezik. A mintázatok jól kapaszkodnak hóban és sárban. A mintaelemek közötti nagy hézagok a köpeny öntisztítását segítik elő, mert a berakódott hó és sár menet közben, a keletkezett centrifugális erő hatására, kirepül. Az országúti mintázatú köpenyeket éppen ezért csak száraz és vizes úton tudjuk jól használni. A köpeny finom mintázata havas és sáros úton gyorsan eltömődik, és ezzel a köpeny elveszti kapaszodőképességét. Az országúti és M + S mintázatú köpenyek között átmenetet képeznek a radiál — vagy más néven öv — abroncsok. A radiál-köpeny viszonylagosan nagy felfekvési felülete a hagyományos köpennyel szemben jobb úttartást nyújt, még szélsőséges útviszonyok mellett is. Az M + SE köpenyek Az ismert betűjelzés mellett álló „E“ fEis = jég) a jégtüskés kivitelű köpenyt jelenti. Az M + S köpenyek legtöbbjébe úgynevezett jégszegeket lehet „belőni“. Ezek a fémlüskék keményfém fejűek, kopásállóak. A köpeny futófelületéből 1—2 mm-rel állnak ki, és jeges, havas úton rendkívül jó úttartást tesznek lehetővé. A jégszegeket — a konstrukciótól függően — kettőtől hat sorig lehet elhelyezni a futómintázat kerülete mentén. A jégszegekkel ellátott köpeny nem olcsó dolog. Egyes országokban már szabályozták a jégszeggel ellátott gumiabroncsokkal felszerelt gépkocsik végsebességét — 100 km/6-ban és közlekedésüket a téli hónapokra (november— március) korlátozták. A jégszeges köpenyek ugyanis a száraz utakat nagyon rongálják. A sebesség korlátozását pedig a szétroncsolt szélvédő-üvegek indokolják. A biztosítók bebizonyították, hogy a keletkező erő hatására a legjobban elkészített köpenyből is kirepülnek a szegek, és előszeretettel keresik meg a mögöttük haladó járművek szélvédő-üvegét... Jó tanácsaink 1. Mind a négy keréken egyforma mintázatú és típusú köpenyt használjunk. Aki télen M + S köpennyel akar közlekedni, az ezt mind a négy kerékre szerelje fel. 2. Vegyes mintázatú vagy vegyes típusú — országúti és M + S; diagonál vagy radiál — köpenyeket még egy tengelyre szerelten se alkalmazzunk. 3. Az M + SE köpenyekkel csak jeges és havas utakon közlekedjünk. Felszerelésük után az első 300—400 kilométeren óvatosabban — maximum 00—70 kilométeres sebességgel — közlekedjünk. A „bejáratás“ után se haladjunk velük 100 km/6 felett. Ha a köpenyekkel száraz úton közlekedünk, feltétlenül számoljunk a megnövekedet fékúttal. 4. Ha van az előző évben már használt jégszeges köpenyünk, azt ugyanolyan kerékforgásírányban használjuk, mint előzőleg. A jégszegek ugyanis egy irányban már „bejáródtak". Ha ellenkező irányú elhelyezkedésre kényszerítjük őket, ez feltétlenül káros lesz. Az M + S köpenybe — ha van erre kiképzett hely — a jégszegeket csakis használat előtt lehet „belőni“. Használt köpenynél ezzel ne kísérletezzünk. Itt már a szöghelyek kiképzett apró furataiba kövek és sármaradványok rakódnak be, jégszegeknek helye már nem lesz. Az üzemanyag fogyasztás az M + S abroncsok használata esetén 5—8 %-kal feltétlenül emelkedni fog. Ennek kétségtelen oka a köpeny nagyobb gördülési ellenállása. A hátsó tengelyekre ajánlhatjuk — maximum 100 km/ő-sebességig — az újrafutőzott köpenyeket is. A hólánc A közismerten ritkán kapható, méterekre szabott hólánc használatát csak a kimondottan rossz, téli havas, jeges utakra ajánljuk. Hólánccal száraz vagy tisztított úton közlekedni nem szabad. Art az útnak és gumiabroncsunk is hamar tönkremehet. A láncot közvetlenül akkor szereljük fel, amikor a havas, jeges útszakasz elé érünk, de amikor azon túljutottunk — vagy legalábbis az utazásnak befejeztével — késedelem nélkül szereljük le a láncot. Az igazi — hangsúlyozzuk: méretre szabott — hólánc a legszélsőségesebb Időjárás esetén is biztosíték arra, hogy az országutakon közlekedni tudunk. (Hófúvás ellen persze ez sem segít.) Téli tárolás Nem mindenki közlekedik télen a kocsijával, hanem azt kellően karbantartva tárolja tavaszig. Azon kívül, hogy a hűtővizet feltétlenül javasoljuk leengedni, ajánlatos a gumiabroncsokat — biztonságos — felbakolással tehermentesíteni. A tömlőben tárolt levegőt engedjük ki és utána a szeleptűt és szelepsapkát rakjuk vissza a helyére. A leszerelt gumiabroncsokat is — akárcsak magát az autót — lehetőleg napgfénymentes, száraz helyen tároljuk; a sugárzó hőtől óvjuk abroncsainkat. A helyiségben üzemanyagot, gumíduzzasztó oldószereket ne tartsunk. Ha olajjal vagy zsírokkal szennyezettek az abroncsok, azokat tárolás előtt szappanos vízzel mossuk meg és bő vízzel öblítsük le. Az országúti mintázatú, téli pihenő előtt álló abroncsokat érdemes jól átnézni, és a mintázatok közé szorult apró kövektől — alkalmas szerszámmal — megszabadítani. A mintázatok közé szorult kövek a helyükről már nem repüinek ki, hanem a kerék menet közbeni deformációs munkájának következtében befúródnak a futógumiba, és azt később átszakítják; ezzel szabad utat biztosítanak a víz számára. A szövetbetétek által beszívott víz pedig futóelváláshoz vezet. XXXX\XXXXXXXXXXXXXXV«Í»X»&»
