Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 1. szám
Hogyan védekezzünk a fólia alatti levéltetvek, az üvegházi molytetűk és takácsatkák ellen? növényvédőszerek A hajtatásban (úgy a korai, mint az őszi termesztésben), sok problémát okoznak a szúrószívó szájszerű rovarok és atkák. A levéltetvek pedig a közvetlen szívogatásból eredő kártevésen túl közvetve is károsítanak: elsősorban a vírusok okozta megbetegedések terjesztésével. A Fosfotion, Metatlon és Phosdrin alkalmazását — mivel ezek a gyakorlatban közismertek — részletesen nem ismertetem, hanem fel szeretném hívni a figyelmet két új készítményre: a DIMECRON 100 és 50-re, valamint a Primőrrel. A szívogató kártevők ellen a védekezést már palántakorban ajánlatos elkezdeni. Ezért elsősorban a palántákat, de a kiültetett növényeket is permetezzük rendszeresen megelőzésként 0,05 %-os Dimecron 100, vagy 0,1 %-os Dimecron 50-nel. A permetezést 7—10 naponként kell megismételni. A már meglévő fertőzést 5 naponkénti háromszori permetezési kúrával lehet eredményesen felszámolni. A DIMECRON jellemző tulajdonságai és előnyei: 1. hatóanyagtartalma 50, Illetve 100 % foszfanndon, 2. erős méreg, 3. várakozási idő 21 nap, 4. a levéltetvek, üvegházi molytetűk és takácsatkákon kívül számos más kártevőt is hatásosan pusztít (pl. burgonyabogarat), 5. ellentétben más nagyhatású rovarölőszerekkel nincs kellemetlen szaghatása, 6. kék színe miatt élelmiszerekkel nem téveszthető össze, 7. szisztematikus és tartós hatású, 8. minden közömbös kémhatású rovar- és gombaölőszerrel keverhető, 9. 100 %-os túladagolás esetén sem perzsel. A „PRIMŐR“ elnevezésű készítmény hasonlóképpen használható. Előnyei: a gyors hatás, a rezlsztens (ellenálló) törzseket Is hatékonyan pusztítja, a hasznos rovarokat, mint pl. a méheket nem károsítja. Tisztelt olvasó A mai számban megkezdjük a növényvédelem tanának folytatásos közlését, mely nagy segítőtárs lesz mind a háztáji, mind a nagyüzemi kertészeknek. Szükségesnek tartjuk, hogy úgy a kezdő, mint a tapasztalt, idősebb kertészek megismerjék a nálunk használt vegyszereket, melyeket a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a szőlészetben az egyes betegségek és kártevők ellen használunk. Tudatában vagyunk annak, hogy az egyes vegyszerek nehezen lesznek beszerezhetők, de reméljük, hogy a növekvő behozatallal majd bővül a választék s így megoldódik ezek beszerzése a kiskertészkedők részére is. TARTALOM A növényvédelem jelentősége I. Peszticídek — általános ismertetés: 1.1. A zöldség, szőlő és gyümölcsfák kártevői és betegségei ellen használt növényvédőszerek ismertetése. 1. 2. A permetanyag készítéséről. 1. 3. A permetanyag használatának módszere és a keverés módszere. 1. 4. Keverés elvégzése. 1. 5. A vegyszerek használata. 1. 6. A vegyszerek raktározása. 1. 7. A vegyszerek elosztása, szállítása és a tanácsadói tevékenység. 1. 8. A vegyszerekkel való manipulálás munkabiztonsága. 1. 9. Mérgezés alkalmával adott elsősegélynyújtás. II. Kártevők és általános ismertetésük: 2.1. A zöldség, gyümölcs és szőlő egész évi növényvédelme. 2. 2. A zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztésben egész éven át használt herbicidek — gyomirtószerek. 2. 3. A zöldség, gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői és az ellenük való védekezés. 2. 4. A legfontosabb zöldség, gyümölcsfák és szőlő kártevői és betegségei, valamint biológiai leírásuk. 2. 5. A talaj fertőtlenítése. 2. 6. A uövényvédelem megnevezései. 2.7. Különböző adatok a növényvédelemről. A NÖVÉNYVÉDELEM jELENTŰSÉGE A növénytermesztés egyik fontos és elválaszthatatlan tényezője a növényvédelem. A vegyszerek alkalmazása nélkül ma már szinte lehetetlen a jó minőségű zöldség, gyümölcs és szőlő termesztése. A sok kártevő megjelenésével egyidőben rendkívül romlik a gyümölcsfák és termékek mennyisége és minősége. Az már bebizonyosodott tény, hogy ha rendszeresen végezzük a növényvédelmet, akkor megtudjuk menteni a zöldségfélék 20 százalékát és a gyümölcs 30—40 százalékát. A betegségek és kártevők kalamikus jelentkezése idején hatványozottan növelnünk kell ellenük a vegyszeres védekezést. Csakis így tudjuk megvédeni a termést. A növényvédelem jelentősége növekedett a gyümölcs és más növények behozatalával arányosan, mert tudjuk nagyon jól, hogy a behozatallal lehetőség nyílik új betegségek és kártevők elterjedésére azon a területeken is, ahol még kártevők nem voltak. Nagyon sok kártevő rendelkezik olyan tulajdonságokkal, hogy tud alkalmazkodni az egyes klimatikus környezethez s így megteremtődik az idegen területen való meghonosodása. Például a mi helyi adottságainkhoz tudott alkalmazkodni a szőlőlisztharmat, filoxéra, kaliforniai pajzstetű, burgonyabogár (kolorádobogár), amerikai fehér szövőlepke és mások. Ezekből a tényekből következtethetünk arra, hogy a növényvédelem ma már nagyon fontos és szükséges a mezőgazdaságban. VEGYSZEREK ÉS ÖSSZETÉTELÜK I. Az egyszerű és összetett vegyszereket pesticídeknek nevezzük. 'A pesticídek irtják a kártevőket, használják a növénybetegségek ellen és a gyomirtásra. Az egyes pesticídek permetezésnél nem irtják a kultúrnövényeket. A. Biológiai hatásuk szerint felosztjuk: 1. Inszekticídek — ezek kémiai vegyszerek a hernyók és rovarok irtására. Felosztjuk őket: a) érintkezőkre (kontakt) — melyek érintkezéssel behatolnak a kártevő testébe, b) belélegzö (fojtó), melyek — a levegő belélegzésével jutnak be a kártevők szervezetébe, c) megevő (mérgező) — melyeket az élelemmel fogyasztanak a kártevők (levelek rágásával). Az inszekticídek specifikus ható anyagai közé tartoznak az Akaracídok — melyeket a takács- és gubacsatkák ellen használunk. Nematocidok — a fonál- és gyökérférgek pusztítására használjuk. Rodenticídok —ezeket alkalmazzuk a rágcsáló kártevők ellen (egér, patkány, hörcsög stb.). Limacíduk — a csigák pusz títására használjuk. 2. Fungicídok — ezeket a vegyszereket a gombabetegségek elleni védekezésre használjuk. Felosztjuk őket: a) ként tartalmazó, b) rezet tartalmazó, c) higanyt tartalmazó, d) szerves anyagokat tartalmazó vegyszerekre. 3. Herbicídek — gyomirtásra használt vegyszerek. Felosztjuk őket: a) Szelektíves — melyek megkárosítják, vagy irtják a gyomnövényeket s amellett nem károsítják a kultúrnövényeket. b) Totális hatásúak — melyek pusztítják az összes növényeket. Meghatározásuk szerint felosztjuk: a) növést gátló herbícídekre, b) érintéssel pusztító herbi cídekre, c) a gyökérzetre ható herbicídekre,. B. A pesticídeket használati módjuk szerint felosztjuk: 1. porozó vegyszerekre, melyek nagyon finom porból és hatóanyagból tevődnek össze, 2. pnrmetanyagokra, melyek képezhetnek: a) eredeti keveréket — hatóanyag vízzel való szétkeverésével, b) szuszpenziót — mikor a poralakú vegyszert vízben keverés által feloldjuk és c) emulziót — a hatóanyag vízben való díszpergálása emutgátorok segítségével oldjuk fel. 3. Gázosító oldatok — melyeket csak szigorúan zárt helyiségekben használunk. Aeroszolozásnak — célja a permetezöszerek ballaszt-anya - gának a folyadékmennyiségnek minimálisra csökkentése (Aeroszolnak nevezzük a levegőben szétosztott mikroszkopikus és ultramikroszkopikus anyagrészecskéket). Ha ezek folyós halmazállapotúak, ködöt, ha szilárdak, akkor füstöt képez nek. A fent említettekből tudjuk majd csoportosítani a peszticídeket hatóanyagai szerint a növényvédelemben. (Folyatjuk) VLADIMÍR C.REČO, mérnök Végre megtört a jég Kevés ágazata van a kertészetnek, ahol a hagyományokhoz való ragaszkodás olyan nagyméretű lett volna, mint a szántóföldi palántanevelésben. Pedig 1945 óta éveken át a palántanevelés játszotta az egyik legfontosabb szerepet a zöldségtermesztés fejlesztési terveiben. Szakmai szinten három irányzat is kialakult és mind a három lényegében azzal a céllal, hogy a palántanevelés biztonságát fokozza, jobb minőségű és mégis olcsóbb palántanevelést tegyen lehetővé. A három irányzat a következő: a) palántanevelés üvegházakban, b) palántanevelés ablakos melegágyakból és kisméretű szaporítóházból álló palántanevelő telepeken, c) palántanevelés fóliaborltású berendezésekben. Az első megoldás műszaki szempontból kétségtelenül a legmodernebb, mert a klímaszabályozás, automatizálása és a legigényesebb munkák gépesítése ma az üvegházakban a legjobban megoldott. Hátránya viszont az üvegházaknak, hogy az üvegtáblákon keresztül a palánták nem edzhetök, kiültetés után nagyon visszaesnek. Az edzés megoldása céljából történtek próbálkozások olyan házak kifejlesztésére, amelyek az edzés idején a közvetlen fénybehatolást lehetővé teszik, hatalmas és minden irányban nyíló ablakfelülettel. Ez a megoldás azonban a jelenlegi üvegház-árak mellett — és előreláthatóan még hosszú ideig — közgazdaságilag nehezen lesz elfogadható, eltekintve attól, hogy az üvegház létesítési költségét az ablakfelület növelése nagyon emeli. Az üvegházi palántanevelés legnagyobb problémája, hogy a beruházásból eredő költségek rendkívül megdrágítják a palántát. Az üvegházi palántanevelés költségeit sokan úgy igyekeznek csökkenteni, hogy az amortizációs költségeket időarányosan osztják el s így — legalább Is papíron — viszonylag alacsony palántanevelési költségek adódnak. A szabadföldi zöldségtermesztés palántanevelése azonban olyan időszakra esik, amely a nagy bruttóhozaml kultúrák beállítását kizárja, (pl. a korai paradicsom, uborka, paprika), a kiegészítő hajtatást ráfizetésessé teszi. A beruházási nehézség miatt szinte elképzelhetetlen, hogy a legrövidebb idő alatt a szabadföldi palántanevelés 5Ü0—60U hektáros felületigényét üvegházzal ki lehessen elégíteni. — Ez a megoldás tehát gyakorlatilag nem jöhet tekintetbe. Az ablakos melegágyak teleppé fejlesztése — ikersoros elrendezésben — 2—6 %-os szaporítóház felülettel, a szállítási munkák egy részének gépesítését biztosították. Azonban kitűnt, hogy a továbbfejlesztésre alkalmatlanná váltak, drágák is, valamint sok karbantartási munkát igényelnek. A melegágyak trágyával való fűtésének, meleg-vizes fűtéssé való átalakítása drágának bizonyult, mivel a berendezés használhatósága korlátozott és nagyok a hőveszteségek. Nem váltak be azok a remények .sem, hogy utó- vagy előhasznosítással a palántanevelésre eső költségeket csökkentsék. Már régóta folynak eredményesen palántanevelési kísérletek fólia alatt. A nagyüzemi gyakorlatban való bevezetésük azonban — mint minden új dolognak — eléggé vontatott volt. Ennek elsősorban a szakemberek közötti erős véleményeltérés volt az oka. A legtöbb ellenvetés az edzés miatt vetődött fel, holott a fólia levétele és esetleg újra felrakása jóval kevesebb munkát igényel, mint a melegágyi ablakok mozgatása, de ez is felesleges, ugyanis a műanyag fóliák átengedik azokat az ibolyántúli sugarakat, melyeknek az edzésben szerepük van. Ezzel szemben ezeket a sugarakat a melegágyi üveg csak nagyon kis mértékben engedi át. Ezért szükséges az ablaklevétel az edzés idején. Az edzés egyéb tényezői, mint a kiadós szellőztetés, szárazon tartás pedig a fóliasátrakban is könnyen megoldható. Jó minőségű palántákat lehet nevelni még az alacsony fóliaágyakban is. Bár ez már több különleges szakértelmet kíván, mint a magasabb berendezésekben folyó palántanevelés. Ilyen ágyak a házikerti, de főleg a fűszerpaprika palántanevelésében eléggé elterjedtek. Nagy légterű, technikai fűtéssel ellátott fóliasátrukban — többéves kísérleti eredmények szerint — a palánták fejlettsége és minősége, ugyanolyan palántanevelési idő alatt’, általában jobb, mint az ablakos melegágyakban. A fóliasátrak beruházási költségei összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak (pl. fűtés nélkül az ablakos melegágyaknak kb. 1/5-e és a fóliasátrak a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítják a belső munkák gépesítésére, a klímaszabályozásra, valamint az elő- és utóhasznosításra is. Még technikai fűtéssel is olcsóbbak, mint a trágyafűtésű melegágyak. A technikai fűtéssel ellátott fóliasátor a gazdaságos elő- és utóhasznosításra egyaránt alkalmas. Az előhasznosítást a technikai fűtés és az időjárástól független munkalehetőségek biztosítják, míg az ablakos melegágynál a trágyafűtés bizonytalansága és a kívülről való kezelés nehézségei veszélyeztették a palántanevelés időütemezését. (Meg kell jegyeznünk, hogy emiatt nem is vállalta senki!) Az utónövény beiktatására sem kerülhetett sor a palánták késői lekerülése miatt. A nagylégterű fóliasátrak részére viszont olyan utónóvényt találtunk a konzervuborkában, mely még május végi ültetéssel is teljes értékű kultúrának számít, de csakis nagylégterű berendezésekben termeszthető gazdaságosan. Az ablakos melegágyak nem alkalmasak rá. A fóliás palántanevelés egyéb előnyöket is rejt magában. A fóliasátrakban a palántanevelés felületegységre eső állandó költségei (mint pl. az amortizáció, kamat, karbantartás, stb.). Lényegesen alacsonyabbak, mint az ablakos melegágyakban, így lényegesen ritkább állományban nevelve sem drágábbak a palánták. Ez viszont már lehetővé teszi, hogy a ritkaállású palántanevelést általánosság, konzervipari célra is hozzáférhetőbbé tegyük (gondoljunk itt már a Nové Zámkyban felépülő új, hatalmas konzervkombinát igényeire is). Ritkavetésű, azaz fejlettebb és jobb minőségű palántával pedig nemcsak a termesztést lehet korábbra hozni, hanem a termésátlagot is jelentősen növelni tudjuk. Viszonylag alacsonyabb terméseink ismeretében, ennek jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni. A gépesített jövő megvalósításának is ez egyik alapvető feltétele. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy az éles szakmai nézeteltérések miatt és a hivatalos állásfoglalás hiányában az átállás nagyon sokáig vontatottan haladt. Erősen bízunk benne, hogy a vitás kérdések már csaknem egészében megoldódtak és most már nem lesz akadálya az új palántanevelési módszer (vagy nevezzük akár rendszernek) rohamos elterjedésének, valamint tovább fejlesztésének! Bózner M. Kardvirágvirágoztatás fólia alatt A gladiolusz hagymagumókat az ültetés időpontjáig — jannár 15-ig — + 5 C fok hőmérsékleten tároljuk. A gyorsabb nevelés érdekében a hagymagumókat cserépbe ültetjük és így neveljük elő. A földkeverék ,gyeptszintíöld melegágyi föld ás homok egyenlő keverékből álljon. A teljesen egészséges hagymagumókat 6 cm-es agyag-, vagy tőzegcserépbe ültetjük és 14 C fokos növényházba helyezzük. A nevelés folyamán ügyeljünk a növények gondos öntözésére. A gyökérzetnek a cserépből való kinövését és a növényház talajába való beienövését, használt fóliának a cserepek alá terítésével akadályozzuk meg. A cserépbe történő előnevelésnek sok előnye van. Amellett, hogy hamarabb virágoznak, átültetéskor a rosszul begyökeresedett egyedeket eltávolíthatjuk, így a fólia alá már csak az egészséges növényeket ültetjük ki. A kiültetésre február végén— március elején kerül sor talajfűtéssel ellátott 3 méternél szélesebb fólia alá. A légfűtést a növény csak fagyveszélyes éjszakákon igényli. Amennyiben a növények fejlődése a növényházban nagyon előre haladt, az időjárás kedvezőtlen a kiültetésre, a hőmérséklet csökkentésével akadályozzuk meg a megnyúlást. Kiültetés előtt a szokásos módon edzzük a növényeket. Kiültetés után arra ügyeljünk, hogy a talaj hőmérséklete 15 C fok körül legyen, a levegő hőmérséklete pedig mindig alacsonyabb. ”■ Korai virágoztatás esetén a teuyészidő mindig hosszabb. Jó eredmények érhetők el a következő fajtákkal: Korai: Goldstaub, Happy end, Cherbourg, Josephine és Oscar. Középkorai: Gustav Maliler, Jo Eagenaar. Pionír. Sansoucci. A virágzás a fényviszonyoktól függően május közepére várható. —В,—
