Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 1. szám
Boróka A boróka (borostyán, borostyántüske, borsfenyő, bnsfenyő, gyalogfenyő, koromkék) a fenyőfélék családjába tartozó kétlaki növény 2—3 méterre megnövő cserje. Sok helyen parkokban mint díszcserjét ültetik. Egész Európában elterjedt örökzöld, és nálunk az országban megtalálható minden hegységben. A gyógyszeripar számára igen nagy mennyiség kell, ezért termesztik. Két évig fejlődő termésére van szükség. Az első évben még zöld, és csak a második év őszére érik meg. Ekkor színe hamvas lilás, vagy barnás, 5—6 mm átmérőjű bogyó. Belseje lágy, szivacsos zöldesbarna színű, 3 sárgás magot tartalmaz. Gyűjtendő tehát a termése, amelyet 1972-ben felvásároltak a gyógyszeripar számára, 1 kg ára 18 korona. A bogyónak jellemző édeskés íze és kellemes szaga van. A termése szeptembertól novemberig gyűjthetők úgy, hogy a bokrok alá ponyvát terítenek, és ügyelve a növény épségére, a terméseket lerázzák. A leszedett terméseket rostálni, tisztítani, majd időnként megforgatni kell, hogy jól megszáradjanak. A száraz bogyók nedvszívók ezért csak száraz helyen tárolhatók. A drognak 0,2—2 % illóolaj, amelyben különféle terpénck (JUNIPERUS COMMUNIS Г,, JALOVEL) vannak, mint például a pinán, kardinen vegyületek és ezeknek az észterein. Továbbá tartalmaz kb. 30 % erjesztő cukrot (alkalmas a borok és pálinkák készítésére), gyantát, keserű anyagot, juniperin glikozidikus cserzőanyagot és gumit. A drognak vízelethajló, gyű morerósítő, izzasztó, szélhajtó és emésztést serkentő tulajdonsága van. A boróka már nagyon régen használt gyógyszer, mert már őseink is ismerték gyógyliatását és a pestis ellen használták az 1600-as években. A legenda szerint még sokkal hamarább úgy szerepelt, mint misztikus növény. Mátyás király idejében ráolvasásra használták a szemölcsök elmulasztására. Az ún. bagonyai ráolvasőban az áll, hogy ha valakinek szemölcse van, menjen az erdőbe, és karddal háromszor vágjon a borókabokorra, és minden vágás közben ezeket mondja: „Fenyő! Váglak? Mire? Arra, hogy elvesszen Jánosról az (ő) szemölcse.“ A mai gyógyászatban is megvan a borókának a jelentősége. A vizelethajtó teák alkatrésze. Izzasztó hatása folytán csúz és köszvényes bántalmak esetén használják. 5—6 szem bogyó a délelőtti órákban elfogyasztva előmozdítja az emésztést. Továbbá gyomorégésnél is jó hatása van. Valamikor felhasználták a fáját és az vértisztltó teakeverékek alkatrésze volt. Külsőleg az illóolaját Oleum juniperi néven mint bedórzsölőt használnak a reumatikus bántalmakuál. A száraz bogyójából borovicska nevű pálinkát készítenek. Angliában és Hollandiában pedig gint készítenek belőle. A drog túladagolásánál nem idéz elő semmiféle mellékhatást vagy mérgezést. A drogot nem szabad használni a vesegyulladásoknál. Boldog újévet kívánunk minden kedves olvasónknak. Szakmellékletünknek több szakképzett levelezője van, aki Mezőgazdasági Kutató Intézményekben és a mezőgazdaság más szakaszán tevékenykednek. Ezek egyike Bózner Miklós levelezőnk, aki a Hurbanovo! Kísérleti Állomás dolgozója. Tőle kérnek szaktanácsot ügy a nagy olvasó közönség, mint más kertészkedők. Mindez nagyon helyes és főieg helyeseljük, Bózner elvtárs jó indulatát, hogy igyekszik lapunkon keresztül válaszolni ezekre a kérdésekre. így a kérdésekre adott válaszokból az olvasótáborunk is tanulhat. A legutóbb Tóth Ferenc Chlba-i (helembai) lakós fordult hozzá kérdésekkel, hogy: 1. Hány kg cukor szükséges a 14 fokos 100 liter must felédesitéséhez, hogy elérjük a 18 fokot? A szőlője kevert direkt termővel. 2. Mivel az idei szőlőtermés gyönge volt, ezért 100 1 musthoz 50 liter vizet kever. Kérdezi, hogy ilyen esetben menynyi cukor szükséges, hogy elérje a 18 fokos cukortartalmat és hogy a bor is egész éven elálló legyen? 3. Az ilyen felcukrozott borokat, hogy megvédjük a „feketetörés“ ellen, milyen eljárást kell foganatosítani a kénezéssel? Tóth elvtárs a múlt évben is kért tanácsot Bózner elvtárstól és tanácsait betartva — amely a szőlőlevelek sárgulásával voltak kapcsolatosak — köszönetét fejezi ki, de ugyanúgy köszönik a segítséget azok a szőlőtermesztők is, akiknek Tóth elvtárs adott utasítást, az említett betegség elleni védekezésre, vagyis tápanyaghiány pótlására. Most pedig közöljük Bózner elvtárs válaszát a feladott három kérdésre: Válaszunk kissé megkésett, azonban a következő években GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS A Szlovákiai Rokkantak Szövetségének tešedíkovoi (peredi) helyi szervezete egyike a galántai járás hasonló helyi szervezeteinek. Ebben az évben gyógynövény termesztéssel foglalkoztak tagjai. Közös munkával 605 kg levendulát termeltek, amelyért 21 ezer koronát, a 821 kg termelt kamilláért pedig 35 ezer 500 koronát kapott a helyi szervezet. Krajčovič Ferdinand, Galanta (Galánta) ezen kérdések továbbra is aktuálisak lesznek: Mint ismeretes az idei időjárási viszonyok következtében a borok minősége Dél-Szlovákia legnagyobb részén az átlagosnál jóval alacsonyabb. Kérdéseire a következőket válaszolom: 1. Ha a mustot 1 Malligand cukorfokkal akarjuk növelni, akkor általában minden fokra 75 dkg kristálycukrot számítunk. Nem ajánlatos a borokat 20 Malligand foknál magasabbra felcukrozni (helyesebb, ha nem Malligand fokot, hanem Kloesterneuburgi cukorfokot említünk), ugyanis a Malligandfok az alkoholtartalmat, míg a Kloesterneuburgi-fok csak a cukortartalmat jelenti! 2. Az idei borok általában igen savanyúak — a borkősav tökéletlen kifejlődése miatt — és a borkősav mellett több idegen sav, mint pl. almasav, borostyánkősav, esetleg ecetsav és tejsav is képződhet, melyek az idei borok kellemetlen „vad“-savasságát okozzák. Ezek részben a bor érése következtében — főleg a seprő gyakori felkeverésével — elillanak. Ügyeljünk tehát arra, hogy borunk kb. 7,0—7,5 promill borkősavat, valamint minimálisan 11—12 Maligand fok alkoholt tartalmazzon. 3. Ha borát eddig bárhogyan is kezelte és az legalább 7 promill borkősavat, továbbá 11—12 térf. % alkoholt tartalmaz a rendes kénezés mellett, nem kell tartania a fekete-töréstől. Megemlítem még, hogy ha a bor igen savanyú, úgy ajánlatos — legalább is ebben az évben a savtartalmát csökkenteni. Ez egyszerű módon úgy történik, hogy minden 100 liter borhoz 67 g vegytiszta szénsavas meszet (СаСОз) adunk, ezáltal a bor hektoliterenként 1 promill savat veszít. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy bármilyen savanyú is a borunk, 3 promillnél több savat ne távolítsunk el a borból, mivel nagymértékben befolyásolnánk a bor ízének megváltozását Is (a savtalanítás ugyanis eltávo- f% Htja a bor zamatanyagait (bu- f ké) is. —B — Dr. NAGY GÉZA A Dvory nad Žitavnu-i (udvardi) efsz üvegházaiban a téli időszakban is szépen nyílik a szegfű. A fóliasátrak hó-védelméről Egyre több fólia kerül fel már késő ősszel a vázszerkezetekre, és ez jó, mert az őszitéli hasznosítás sok előnnyel jár: megoszlik az építmény és a fólia költsége, nagyobb a bevétel, télen is van rendszeres munkalehetőség, hosszabb a fóliabeszerzési kampány, valamin! feltehetően kevesebb lesz az állott, gyűrött fólia. A tél azonban gondokat is jelent. Az eddigi nagy havak helyenként az üvegházakat is megviselték és problémákat okoztak a fóliasátraknál is. Míg egyes teleken általában a vázszerkezetek nyomódtak be, néha fóliakárok is keletkeztek. Joggal kérdezhetjük kivédhetők-e ezek a károk? Igennel válaszolhatunk, azonban tudnunk kell, hogy sem a vázszerkezet, sem a fólia nincs a nagy hóteherru méretezve, miként az üvegházak sem. Télen fóliasátrakat csak akkor üzemeltetőnk, ha elég erős a fűtés ahhoz, hogy a havat eleolvassza, illetve megcsúsztassa, vagy ha váratlan nagy hóeséskor van elég munkaerő ahhoz, hogy lehúzza a havat a sátor tetejéről. Az utóbbi módszer csak kisüzemben, háztáji kiskertben jöhet tekintetbe, mert a nagyüzemben hirtelen hóesésben, mondjuk éppen karácsonykor vagy újévkor 20—30 embert mozgósítani, csak egy két órára is nehéz. Erős fűtés esetén (25—35 °C) a hó folyamatosan leolvad, de még gyenge termogenerátoros fűtés (5—15 °C Д t) is lehetőséget ad a hó aljának megolvasztására és lecsúsztatásra. Ha az általános fűtés erre nem lenne elegendő — szakaszonként — egy-egy órán át fűtsünk úgy, hogy a többi szakasz felé a fóliatömlőt elkötjök. A hótömeg lecsúsztatását esetleg a fémváz megrázásával is siettethetjük. Célszerű egyszerre négy embernek egy szakaszon dolgozni. Rosszul kifeszített fólián olvadáskor nagy vyzzsákok keletkeznek. Ezekből a vizet haladéktalanul el kell távolítani egy „T“ alakú léccel, alulról felfelé nyomva a zsákokat. A léc vízszintes szárát, amely a fóliával érintkezik, burkoljuk be rougygyal, vagy fóliával, nehogy kilyukasszuk a sátor leplét. Ha pedig elmulasztottuk volna a víztelenítést és befagy a „zsák“, ne próbálkozzunk kilökni belőle a jeget, ugyanis könnyen kiszakíthatja a fóliát. Várjuk meg, amíg az magától kiolvad. Nehézséget okozhat a lecsúszott hatalmas hótömeg is. Oldalról nagy súllyal nehezedhet a fóliára és helyenként, főleg a hajtások mentén be is szakíthatja. Ez már a kisebb sátraknál (4,5 és 6 méteres) több helyen is előfordulhat, míg a 7,5 méteres sátornál az ilyen szakadás nagyon ritka és csakis a rossz hegesztés miatt következik be. Ä régebbi típusú favázas sátrak hibátlanul állják a havat. Ez érthető is, mert a szélesebb sátrak hóval érintkező oldala meredekebb, mint a keskenyeké, így kisebb a nyomás is. A sátraknál legalább két méter széles út szükséges a hó befogadására. Az utakra gyűlt nagy hótömeg eltávolítása célszerű, de nagyobb telepeken (több hektárnyi területen) csaknem elképzelhetetlen. De ahol túlerős az oldalnyomás és beszakadástól kell tartani, onnan a havat eltávolítjuk. Ahol szakadás keletkezett, azonnal tegyünk alá fóliadarabokat, a bordákon kifeszítve, s ha kienged a talaj a már ismert „haspánttal“ kívülről szorítsuk le a hézagot. Jól zárjuk le a sátrak végeit, ha szükséges fóliafüggönnyel is kiegészítve az ajtókat. Minél jobban felmelegszik a sátor, annál hamarább tűnik el róla a hó. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy erős vázszerkezet, jó minőségű, jól kifeszített fólia és ésszerű fűtés teljes biztonságot nyújt a hó ellen. —bóm— Ebben a hónapban, ahogy “ enyhül az időjárás, már О C foknál megkezdhetjük a gyümölcsfák koronáinak alakítását (metszését). Idősebb gyümölcsfáinkat megtisztítjuk a korhadó kéregtől. A levágott ágakat és az öreg kérget egy helyre gyűjtjük és eltüzeljük. Ezzel is védekezünk a kártevők terjedése ellen. A fák levágott ágai helyét és az idősebb fák fagy által megkárosított törzsét bekenjük oltóviasszal. További intézkedéseket tehetünk ha 15 %-os mésztejjel bemeszeljük fáinkat, ezzel megvédjük a fagykároktól. Nem fontos a meszelést elvégezni azoknál a fáknál, melyeket elkerítettünk náddal, szalmával, papírral, vagy más anyaggal. A védőtfúrkolatot állandóan ellenőrizzük, hogyha károsodás érte, kijavítjuk. Nem szabad megfeledkeznünk az elraktározott gyümölcs ellenőrzéséről és a helyiség szellőztetéséről. Állnadó 4—6 C fokon s 85—90 %-os nedvességtartalomnál kell tartani a raktározott gyümölcsöt. Főleg az alma idő előtti ráncosodása ellen. Ha a helyiség száraznak bizonyul, akkor a talaját többször locsoljuk vízzel. A gyümölcsöt osztályozzuk érési ideje szerint és úgy fogyasztjuk. Nagyon fontos ezt betartani az alma raktározásánál, mert vannak fajták, melyek nem elállók. Nagyon jól tárolható a Golden Delicius, és a Jonathan, melyek decembertől márciusig érnek be. Az Ontário pedig januártól áprilisig (raktározási érési idő). A szőlőt szintén ellenőriznünk kell, hogy nem károsították-e meg a rágcsálók. A fiatal töveket legalább ötéves korig becsomagoljuk papírral vagy műanyaggal, hogy megvédjük a, károsodás ellen. Feltétlenül el kell végeznünk azon borok fejtését, melyeket tovább hagytunk állni a seprőn, hogy az meg ne savanyodjon. A hordókat mindig felöntjük, ugyani azon fajta vagy hasonló borokkal. Ha nincs borunk felöntésre, feltétlenül át kell fejtenünk kisebb hordókba vagy demizsonokba. A fejtésnél vigyáznunk kell arra, hogy a bor minél kevesebbet érintkezzen a levegővel. Az elraktározott zöldséget is ellenőrizzük és a rothadt egyedeket távolítsuk el, hogy ne okozzanak nagyobb kárt az egészséges zöldségben. Nem szabad a zöldséget nagyon nedves homokban raktározni, mert az elősegíti a rothadást. Már januárban kell gondoskodnunk a tervezett jó minőségű fajták kiválasztására beszerzett vetőmagvakról. Ha fólia alatt aka^ runk primőrárut termeszteni vagy palántát előhajtatni, feb tétlenül gondoskodnunk kell á fólia beszerzéséről. Virágtartókban vagy zöldséges ládákban 15—20 C fok hőmérséklet mellett nagyon gyorsan elő tudjuk hajtatni a petrezselyem, zeller és a hagyma szárát, 11ogyha az említett ládákba földet teszünk és abba ültetjük. De még gyorsabban előhajtathatjük, ha a zeller vagy a petrezselyem felső részét levágjuk és az elvágott résszel lefelé vízzel töltött tányérba helyezzük és a vizet időnként kicseréljük. VLAGYIMIR GREČO, mérnök Magyar-spanyol kapcsolat A magyar és a spanyol mezőgazdaság között sok hasonló vonás fedezhető fel, egyes kertészeti termékek (a szőlő, gyümölcs, fűszerpaprika) előállítása vonatkozásában, pedig nemcsak termelési módszereink azonosak, hanem feldolgozási, forgalmazási problémáink is hasonlatosak. A múlt hetekben — egy korábbi magyar delegáció látogatásának viszonzásaként — Magyarországon járt D. Luis Garcia de Oteyza, az Agrarreform és Fejlesztési Intézet elnökének vezetésével egy kormányküldöttség, amelynek tagjai a spanyol mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, valamint kutatás vezető személyiségei voltak. A delegáció több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben tett látogatást, és tanulmányozta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a Kertészeti Kutató Intézet munkáját is. A delegációt logadta dr.. Dimépy Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd a tárgyalások eredményét emlékeztető formájában foglalták össze. Elutazás előtt a magasrnngú spanyol vendég tájékoztatta a mezőgazdasági újságírókat Magyarországon szerzett benyomásairól. Hangsúlyozta, hogy igen kedvező tapasztalatokat szerzett a magyar mezőgazdaság színvonaláról és szükségesnek tartja a tapasztalatok kölcsönös cseréjét. Ennek során mód nyílik arra, hogy magyar szakemberek vegyenek részt az ОПТ szőlészeti tanfolyamán, amelyet Zaragozában, a Mediterrán Intézetben rendeznek. Ugyancsak magyar szakemberek tanul* mányozhatják Spanyolország fűszerpaprika termelését és ай ottani talajjavítás! munkákat. Ennek ellenében spanyol szakemberek tanulmányozzák maja Magyarországon a minőségi magtermelést és a fajtamtnősítől módszereit. , A tárgyalások során felmerült egy Spanyolországban léteal» tendő narancslé üzem építésének lehetősége is.
