Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-22 / 29. szám
/> <d o M u, é % X3 N O «> m N O yjj »Я s ^ vo d. <o Я Ch n r; j* 2« •* « -o s w a £ 'S <L> Ш C > ^ 'OJ 540 <0 0) -Q M s — _. >0) d E z a g Ez év júnii.s 27-én ünnepelte 73. születésnapját és egyben névnapját is Németh László méhésztárs, aki már 1967-től aktív levelezője a Szabad Földműves Kertészet-Méhészet szakmellékletének. Németh méhésztárs többéves tapasztalatait propagálja lapunkban, melyet szeretettel olvas minden méhészkedő. Magyarországi levelezőnk nagyra becsült szakember hazájában is. Ezt bizonyítja az ezüst és aranyérem, melyet érdemeiért és kifáié munkájáért kapott. Negyvennégy éve méhészkedik. Több vezetőtisztséget töltött be a méhészek szervezeténél. Hét évig egy méhészszövetkezet elnöke volt, amely 99 taggal, valamint közel 3000 méhcsaláddal rendelkezett. Többek között tizenkét évig a négrádmegyei termelőszövetkezetek méhészeti szervezetének szakfelügyelője s egyben védnöke volt. Ugyancsak 8 évig töltötte be a megyei méhészeti szakbizottság elnöki tisztségét s így a megye méhészeinek szakirányítója lett. Ez idő alatt a méhész-igazságügyi szakértői tennivalókat látta el, mind rendőrségi, mind bírósági vonalon. Közel 80 szakcikke jelent meg különböző újságokban s ebből a Szabad Földművesben több mint 60-at megjelentettünk. Most kísérleti kaptárakkal foglalkozik a mérsékelt levegőzés, száraz teleltetés hirdetője. Tervezője és egyben kivitelezője a „palóc kaptárnak“, melynek előnye, hogy könnyű s nagyon jól lehet vándorlásra alkalmazni. Továbbá biztonságosan szállítható és télen egymás mellé tolva védi méheinkei a hidegtől. Kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel köszöntjük kedves jubilánsunkat és kívánunk a további közös munkához erőt, egészséget és sok sikert. Gál J. ■ igy-ahogy lezajlott az akácvirágzás. A méhészek kazött ilyenkor megindul a tájékozódó látogatás. Kiváncsiak, kinél hogy sikerült. Szeretnének összehasonlítást tenni saját eredményeikkel. Régről ismert, bevett szokás ez. Tavaszi látogatásaim viszonzásaképpen, engem is meglátogatnak méhésztársaim, aminek nagyon örülök. Látogatóimnak gyakran szolgálnak vitaanyagul udvaromban álló kísérleti kaptáraim. A vita tárgya legtöbbször a kaptárakon télen-nyáron egyformán nyitva álló alsófelső rröpnyílás. Ha egyszerre több látogatóm érkezik, akkor egymás között vita alakul ki, amit magam is érdeklődéssel hallgatok, hiszen holtig tanul az ember. Hallgatom a különféle érvek és ellenérvek összecsapását és élvezem a vélemény variációk „pergőtüzét“. Az alsó és felső kijáró EGY VITA ÉRDEKES BEFEJEZÉSE Egyszerre kél „jól felkészült" méhész látogatóm érkezett. Az csak természetes, hogy a főbb beszédtéma az akác alatti sok eső volt. Megbeszélésük végén az egyik méhész azt kérdezte, hogy én mikor pörgetek? — Július végén vagy közepén — válaszolom. — Minden attól függ, hogy az erősen vizes mézet mennyi idő alatt képesek a méhek a melegebb időben átdolgozni. A másik méhész a várakozási időt soknak tartotta, mert mint 6 mondotta: a kaptáraknak alul és felül nyitva áll a röpnyílása, így gyorsabb a levegőcsere, tehát a besűrítés könnyebb lehet. Mivel az idő már hordástalan volt, kíváncsian kérdezte, hogy nem rabolják-e ki idegen méhek a begyűjtött mézet, hiszen az alsó röpnyílás teljes kaptárszélességben nyitva áll? Megnyugtattam, hogy nem, mivel a családoknak petéző anyjuk van és jő népesek, nincs ok félelemre a rablástól. Ekkor a „nagyobb felkészültséggel“ rendelkező méhésztárs elmondta, hogy ő már olvasta a méhcsaládok „autothermikus mechanizmusáról“ szóló írásomat és tudja, hogy a fészek fiasításmelege ilyenkor a párologtatás melegével a kémény légáramlásához hasonlóan felfelé áramlik és kaptáron belül gyors légmozgással a felső röpnyíláson távozik. És most megszólalt a pörgetés ideje Iránt érdeklődő méhésztárs is. „Azért kérdeztem, mert tudom, hogy Németh méhésztárs azért tartja a felső röpnyílást is nyitva, hogy segítsen a méhek munkáján.“ Ez kétségtelen, de az önhőszabályző rendszer Imost kivételesen másként működik! Kérem az olvasókat, szíveskedjenek pár sorban megírni a szerkesztőségnek, hogy a mi esetünkben hogyan működik a hőszabályző és hogy igaza volt-e a kérdező méhésznek? Tájékoztatásul csak annyit: négyfiókos rakodó kaptárról van szó a fészek és röpnyílás alul van, a legfelső fiókon van a kijáró. A beérkezett legjobb válaszokat a lapban közöljük! N. L. §J a fél életemnél többet nem ■ ■ töltöttem volna eredményes méhészkedéssel, akkor M. méhésztárs „A tartalék család hasznáról“ szóló cikkének olvasása után rádöbbentem volna, hogy mennyire hibásan méhészkedtem negyvennégy éven át. M. méhésztárs cikkéből tudtam csak meg, hogy tulajdonképpen nem is a törzscsaládok azok, amelyektől elvárjuk, hogy tavaszra termelő erősségűre fejlődjenek, hanem a tartalék családok. Megtudhattam, hogy a tartalék családoknak nem is kell más, mint egy kis őszi serkentő etetés. „Számukra az augusztusi serkentés hordástalan időben fontosabb, mint a törzseké.“ Továbbiakban azt írja, hogy „ezzel teremtjük meg a jő telelés, a kiváló tavaszi fejlődés feltételeit“. Továbbá azt írja, hogy: „A tartalékokból Insznot remélünk.“ (De miért iisak remélünk?) Nem kilókban •ínérhető mézet, hanem népet, átlasítást, anyát! „Ezért kell jpámukra bőven gondoskodni a gfezükséges feltételekről. Kevés ^Hépű, rossz-anyás tartaléktól pwiki sem várhat eredményt, de ► jó erőben lévő, elég élelmfi, A tartalék család hasznáról jó anyás tartalék család, csodára képes! (Miért nem képes csodára egy jől kezelt törzscsalád, kérdem?) Ezek ismerete után a következő bekezdéstől azt várhatná az olvasó, hogy M. méhésztárs számokkal is érzékelteti a tartalék családok hasznát, amiről a cikk címében Is említést tesz. Nem ez történik! Folytatódik a kronológikus sorrendű beszámoló a tartalék családok fejlődéséről és még mindig nem esik szó arról, hogy ugyanekkor hogyan fejlődnek azok a törzscsaládok, amelyek előbb-utóbb ezeknek a „jól fejlődő“ tartalék családoknak segítségére szorulnak? Nem esik sző arról sem, hogy miért is szükséges a törzsek megsegítése egyáltalán? M. méhésztárs fényképekkel is bizonyítani kívánja a fejlődés valóságát, amit mi olvasók fényképek nélkül is elhiszünk és elképzelünk. Sajnos írásában egyetlen sorban sem tesz említést a törzscsaládok tavaszi gyors efjlődéséről, de arról sem, hogy ha nem fejlődnek kívánatos mértékben, miért nem? Az olvasónak tulajdonképpen a cikk olvasása közben kell ráébrednie, hogy a valóságban törzscsaládokkal nem is érdemes méhészkedni, csak tartalékokkal, mivel csak ezek fejlődhetnek rohamosan? Engedje meg nekem kedves M. méhésztárs, hogy én ezt az elméletet kétségbe vonjam, mert egy kissé hasonlít a „fából vaskarika" elmélethez és mivel tartalék családra csak a nagykeretű kaptárakban van szükség, így ezt ne általánosítsuk! Tudom és betűről betűre elhiszem a nagykeretű, fekvő kaptárakban — legyen a fészekmézkamrás, vagy közönséges 24 keretes —, méhészkedni csak úgy lehet, ha tavasszal a fészek feltöltésére néhány családot feláldozunk. Nevezzék ezt tartalék, vagy törzscsaládnak, az teljesen mindegy. Kérdezem M. méhésztárstól: miért nem tesz cikkében egyetlen szóval sem említést arról, hogy tudomása van olyan méhészetekről Is, ahol a tartalékcsaládok rendszere teljesen Ismeretlen? Ha netán ilyennel még nem találkozott volna, elmondom, hogy 44 év alatt, soha egyetlen tartalék családra nem volt szükségem és eredményeimmel mégis nagyon meg voltam elégedve. (Sokan mások meg is irigyelték!) Gondolataink, tetteink — mint ahogy ujjaink sem egyformák. Nagyon jó, hogy kedvenc szaksajtónk teret enged számunkra a hasonló problémák megvitatására. Helyet és lehetőséget biztosít vélemény és ellenvélemények tárgyilagos megvitatására. Én rakodókaptáras méhészkedés mellett a tartalék családoknak nem tulajdonítok semmi más jelentőségét, mint azt, hogy a velük való munka és pepecselés minden szabad idejüket igénybe veszi a méhészeknek. Végeredményben a számszerű eredményeket a ceruza dönti el! Ezen az eredményen lehet vitatkozni. Németh László 1 KERTÉSZET-MÉHÉSZÉT A Szabad Földműves s z a U m e 11 é к 1 e t e л Velká Maűa-i (Nagymácséd) Kertészek és Gyümölcstermesztők Szövetségének egyik alapító tagja Duba Lajos elvtárs. Örömmel fogadja vendégeit, akik kertlátogatőba mennek hozzá, és szívesen ellátja szakszerű tanácsokkal is. Kertjében, ahol minden talpalatnyi föld gazdaságosan van kihasználva, sok szépet láthar a látogató. Van ott gyümölcs, zöldségféle, különböző fajtákból. A gyümölcstermesztést főleg az alma, körte és az őszibarackhoz alapozza. Annak ellenére, hogy sok szép bőven termő gyümölcsfája van, még mindig nincs megelégedve a kert elrendezésével. Ezért újabban a vadalany neveléssel foglalkozik, hogy azokba a kertjében lévő jól bevált fajtákból szaporíthasson. A szaporított fákat saját szükségletére, később pedig eladásra neveli. Már 1500r- 1600 alany áll rendelkezésére. Elmondta, hogy gazdasági szempontból milyen eredményt ér el a vadalany neveléssel. Kertjében több mint 1500 gyümölcsfát akar telepíteni. A fákat kordonszerűen ülteti. Ha ezeket pénzért kellene vásárolnia és csak 10 koronába kerülne darabja a szállítási költségeken kívül, akkor is 15 ezer koronába kerülne. Telepítésével — melyet még mint tapasztalatlan kertész végzett —, elégedetlen. Hogy miért, arra magyarázatot az alábbiakban adta meg: Elsősorban gyümölcsöse nem volt fajta szerint telepítve. Ez akadályozta a permetezést. Másodszor az egyes sorokba ribizlibokrokat is telepített s ezeket a nyári permetezéskor le kellett takarni, hogy a permetanyag ne károsítsa. Hibáján okulva, nem sajnálva a sok munkát sem kertjét, újonnan akarja rendezni 4—5 15. SZÁM 1972. JÜLIUS 22. ф Tokaj-hegyaljai szőlőtelepítés távlatai {Római székifű A gyümölcsritkítás fontos munka m A gyümölcstermő növényeket fertőző levéltetű fajok áttekinthető táblázata Őszi paprika hajtatás fólia alatt « Az nborka helyes szedéséről Л Nyári teendők az őszibarackosban ,-л Zöldségtermesztési * távlatok SAz élet ereje Az alsó és felső kijáró щ A tartalékcsalád w hasznáról (vita) A kaptárt fertőtleníteni kell f Nyugodt, kiegyensúlyozott emberek A gyümölcsfasorok közt nevelt vadalanyok, melyek a jövő évben oltásra várnak. PÉLDÁS KERTÉSZKEDŐ év húlva. Ezt úgy fogja irányítani, hogy az egyes fajok külön sorokban legyenek. Természetesen a korai érőket külön ülteti. Az őszibarackfák koronáit csónak-alakban fogja nevelni, mivel így könnyebb az alattuk lévő terület megmunkálása. Gyümölcsfáiról a betakarított termésből családja szükségleteit biztosítani tudja, sőt az almából és körtéből még eladásra is jut. Idén nem volt megelégedve az egyes alma- és körtefajtákon mutatkozó terméshoT.'maxzokon kordonszerűen nevelt körtefa. zammal, ezt azzal magyarázta, hogy a virágzás idején hideg volt s az eső is közrejátszott, s a méhek nem repülhettek a beporzás így minimális volt. Egyes fajtáknál, melyeknél bő termés mutatkozik, már a ritkítását elvégezte. Hangsúlyozta, hogy a gyümölcsritkítás nagyon fontos, mert ellenkező esetben a termés silány maradna. Hű segítőtársa a felesége, akit a kertészkedés minden csínjára megtanított. Az almái érett állapotban elérték a 30— 35 dkg-ot. Van egy körtefajtája, Krivice nevezetű, melynek gyümölcse 70 dekára is megnőtt. E fajtával több kiállításon vett részt, ahol díjat nyert. Említést tett arról is, hogy van egy meggyfajtája, mely dúsan virágzik, mégis gyér termést ad. Még nem termett többet 10 kilónál. Különben a meggy nagyra nő, színe fekete, íze kitűnő, de nem tudja megállapítani, hogy milyen fajta. Rátért a szervezeti életre is. Elmondta, hogy mind a téli, mind a nyári időszakban tervszerűen végzik a háztáji kertészek iskolázását. A nyári Időszakban a szakelőadásokat az egyes tagok kertjében tartják, és minden esetben az időszerű problémákkal a helyszínen foglalkoznak. Büszke rá, hogy szervezetük jőnéhány szakelőadót nevelt, akik az előadás terén ős gyakorlatban szakszerűen tanítják a tagságot. Gál Jeromos fel int ismeretes, a trebišovi (terebesi) járás a szőlészet és borászat hazája Trfta (Toronya) környéke. A Slovenské Nové Mesto-i Állami Gazdaság tulajdonát képező 280 ha szőlő a jól ismert Tokaj-hegyaljához tartozik, így az Itt termő borokra jellemző a tokaji borok jellegzetes aromája. A szőlőtelepítés távlati terve szerint 1980-ig további 452 hektár új telepítéssel bővítik az eddigi területet. Az idén negyven hektárral bővül. Az új telepítéseket már a legkorszerűbb művelésnek megfelelően végzik, vagyis 3,5 méteres sortávolságra. Ezzel nemcsak a nagyobb termést biztosítják, de megoldják a munkaerőhiányt Is, mivel a megművelést teljesen gépesítik. Egyébként az idén, Tokajhegyalja eme vidékén jő termés ígérkezik, s hogy a kártevők és más káros kihatások ne veszélyeztessék a termést, a gazdaság két permetező repülőgépet szerződtetett a szőlő permetezésére. Ezáltal jóval túlszárnyalhatják a tervezett hektárhozamot. 4 4) Tokajhegyalji szőlőtelepítés távlatai
