Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-22 / 29. szám

A gyümölcsritkítás fontos munka Egy virágzatból csak egy ter­mést hagyunk, lehetőleg az első virágból valót. A gyümölcsöket 10—14 cm-re hagyjuk meg egy­mástól. Így egy folyóméter ter­­inűgally felületén 1 kg jó minő­ségű almát szüretelhetünk. Kü­lönben a ritkítást a fán mindig felül kezdjük és a korona belse­jéből kifelé haladva végezzük, tompavégű olló segítségével. A kis gyümülcszárat közvetlen a kocsány süllyedése felett vág­juk el. Arról a négyéves törpealma­­fáról, melyről kiritkítottiik és egyesével hagytuk meg a gyü­mölcsöt, 34 kiló elsőosztályé almát szedtünk. Ezzel szemben a másik, ugyanannyi éves és nagyságú fáról, melyen nem rit­kítottunk, csak 29 kiló másod­osztályú almát nyertünk. S a iorméstöbbleten túlmenően szép hajtásnövekedést és jó termö­­riigyberakodást eredményezett a gyümölcsritkítás. Ennek foly­tán a fa sem merül ki és a kö­vetkező évben még több termést ad. RÓMAI SZÉKIFŰ (Anthemis nobilis L., ruman rímsky) A római székifü (római ka­milla, római székfű, római ka­millavirág) Portugáliában, Spa­nyolországból és Franciaország­ból származó, nálunk is ter­mesztett évelő növény. Szára kúszó hajtású, alacsony 30— 50 cm magas, hengeres, fel­álló, gyéren leveles. Levelei többszörösen szárnyasán szél­deltek, szálasak, hegyesek. Az egész növény kellemes aromás illatú. A virágok hosszú kocsá­­nyúak, gömbölydedek, 2—3 cm Almérőjűek. Az orvosi kamilla virágától abban különbözik, hogy nagyobb és nincsen sárga korongvirága, csak fehér nyel­­ves virágocskái vannak. Június­tól szeptemberig virágzik. Talaj tekintetében nem válogatós, csak a szélsőségesen kötött vagy laza homoktalajok nem alkal­masak. Legjobb trágyázott ka­pások után ültetni. Nem aján-Növényvédelmi lexikon Selektin 50 — gyökéren keresztül ható szelektív gyomirtó. Hatóanyaga: 50 % promelryn A zöldség, burgonya és a hüvelyesek gyomirtására ké­szített szelektív gyom-irtószer. A borsó, szójabab, lencse stb. gyomirtására 2—3 kg/ha szükséges belőle. Hektáronként ez 1,5—3 kg a sárgarépa és a petrezselyem esetében. Zellert a melegágyban egy liter vízhez vegyített 2 g gyomirtó permetanyagával tisztftjuk. Ez a mennyiség elég 10 m2 területre. A dughagymát hajtás előtt egészen két három levél megjelenéséig kezelhetjük 1—2 kg mennyiségű oldott vegyianyaggal egy hektárnyi területen. A paradicsomot még kiültetés előtt egy héttel kezeljük 1—2 kg/ha mennyiséggel 400 liternyi vízhez vegyítve. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 51,4C korona. Bolti ára: 54 korona. Gyártja: A Bratislava! Dimitrov Vegyiőzem — CSSR. Sem erőn — szuszpenzió« vegyi készítmény a káposztafélék gyom­talanítására. Hatóanyag: 25 % desmefrin. A gyomirtót a növények részben a gyökéren keresztül, részben a leveleken át szívják fel. Hatása 4—12 hétig tart. Pusztítja a fehér libatopot, labodát, kicsiny gomba­­virágot stb. A káposztát ültetés után 10—14 nappal, 1,5—2 kg vegyszerrel kezeljük 500—1000 liter víz hígításába-n hek­táronkénti területen. Ára mezőgazdasági üzemeknek: BS BB korona. Bolti ára: 69,— korona. Gyártja: Ciha—Gelgy, Svájc. Sfinx síra — poralakú gombaölő készítmény. Hatóanyaga: 75 % elementáris kéo. A zöldségfélék védelmére szolgál az uborka liszlhar­­mat ellen 40 kg szükséges belőle hektáronként. A szőlő lisztharmata ellen 50 kg/ha ajánlatos. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 4,95 korona. Bolti ára: 5,— korona. Gyárija: Spolana — ČSSR. V. Grero mérnök Így tanácsolják az előadáso­kon és így van ez a szakköny­vekben s szakcikkekben is meg­írva. Ez igen egyszerű tanács, csak szem előtt tartsuk a cél­szerűségét. Nézzük meg hogy is van ez a gyakorlatban? Az állategészségügyi szervek által életbeléptetett intézkedé­sek alapján Szlovákiában az európai költésrothadás által fer­tőzött családokat az illetékes állatorvos, a helyi nemzeti bi­zottság képviselője, valamint a méhészeti szervezet képviselője jelenlétében az esti órákban le kell kénezni. E három közeg je­lenléte szükséges. A gyakorlat­ban azonban csak kivételes ese­tekben lehetséges, mert az esti órákban a méheskertben meg­jelenni (különösen akkor, ha a méhcsaládok a községen kívül, néha 5 km-es távolságra van­nak) nem mindig lehetséges. Az idézett intézkedés értelmé­ben a lekénezett méhcsalád lá­péiból: 1. a mézet ki szabad pergetni, 2. a lépkészletet ki szabad olvasztani, különben úgy a mé­zet, mint a lépépítményt és a kereteket köteles a méhész el­égetni, 3. a kaptárt feltétlenül fertőt­leníteni kell. Már a méz pergetésénél Igen óvatosnak kell lennünk, ne­hogy nagyobb ba) származzon, mint amit a feltélelezhető méz megér. A méz szaporodásra al­kalmas kórokozó mikrobákat tartalmazhat. Ha a kutató mé­hek érintkezésbe jönnek a fer­tőzött mézzel, könnyen meges­het, hogy a betegség további családokra kiterjed. Ezért ta­nácsos ezt a munkát kora haj­nali órában végezni, mikor még a méhek benn tartózkodnak. Az Így nyert mézet, valamint az egész telepen nyert mézet tar­talmazó kannákat H-betűvel („Hniloba“) kell megjelölni és csak így lehet felkínálni. Egyál­talán nem szabad a méhek ete­tésére felhasználni. Mind a per­­getőt, mind a mézzel érintke­zésbe került edények, fedelezó villák, keretállványok, sziták, kanalak stb.) 20 %-os szódaol­dattal alaposan fertőtlenítenünk kell. Először is tiszta vizet ön­tünk a pergetőbe a dob aljáig. Azután lassan, majd gyorsabban mozgásba hozzuk a dobot, hogy a víz elmossa a pergető falait. Kiengedjük a vizet, úgy hogy éz egy előre elkészített gödörbe folyjon és olyan nagy legyen, hogy az összes vizet eleméssze Majd 20 % os szódaoldatot ön­tünk a pergetőbe s újra úgy, mint az imént. Miután a szóda­oldat a pergető falait leöblítette azáltal, hogy a dobot jobbra majd balra forgatjuk, kivesszük a dobot s a pergetőbe tesszük a szűrőket, fedelezó villákat és egyéb holmit, amely a mézzel érintkezésbe jött s ezeket ala­posan megmossuk. Utána kiengedjük a szódaol­datot a gödörbe s tiszta vizet öntünk a pergetőbe, hogy az eszközöket többszöri vízben le­öblíthessük. Majd a dobot visz­­szahelyezzük s ismét aljáig érő víz segítségével a dob forgatása által jól lemossuk a szódaolda­tot, úgy a pergető oldalairól, mint a dobról. A fertőtlenítési munkák után a gödröt földdel betakarjuk, de legyünk óvato­sak, hogy a méhek ne juthassa­nak hozzá még ezen vízhez sem. Tanácsos ezt a munkát is kora reggel vagy esti órákban végezni. A lépet zárt helyiségben ki­vágjuk a keretekből s egy elné­zett nyak nélküli kannába vagy más edénybe helyezzük. Az aljú­ba kevés vizet óntünk s azt las­san megmelegítjük, hogy a viasz felolvadjon. Ha esetleg mézet is tartalmaz a lép, az aljába ösz­­szegyülemlik. A viasz olvadása után még egy ideig forraljuk a masszát. Majd lehűlés után le­öntjük az alján felgyülemlett mézoldatot s a megszilárdult masszát kivesszük. Megtörténhet az is, hogy a kórokozók még nem pusztultak mind el. Ezért a masszát külön csomagolva, hogy abból semmi el ne szóródhas­son, feldolgozás céljából szak­üzembe küldjük. A csomagot és a kísérőlevelet „Vigyázz! Köl­­tésrothadásos anyagi“ (Voštiny po hnilobe plodu) felirattal — látható helyen kell ellátni. Erre azért van szükség, hogy az üzemben ily küldeményeket kü­lön kezelhessenek s az anyagot alapos fertőtlenítésnek vethes­sék alá (kénsavval). Az edény alján felgyülemlett oldatot leg­célszerűbb gödörbe elásni. Nem nagy mennyiségű mézről lehet szó s nem érdemes amiatt az állomány egészségi állapotát kockáztatni. Ha a keretek még jók, azok fertőtlenítéséről is gondosko­dunk. Biztos helyen tároljuk, hogy a méhek hozzájuk ne jut­hassanak. A kaptárt fertőtleníteni köte­lező. Ha öreg kaptárról van szó, legjobb azt elégetni. Különben legelőször ismét ássunk gödröt, a kaptárt helyezzük melléje, fa­lait, alját s a nyergeket jól ka­parjuk le, hogy ne maradjon rajtuk se méhszurok, sem viasz. Ha nincs szó több kaptár fertőt­lenítéséről, leöntjük a gödörbe söpört törmeléket szesszel és meggyújtjuk. Ezután a kaptár belsejét forrasztólámpa segítsé­gével alaposan leégetjük. Külö­nösen nagy figyelmet szente­lünk a röplyuknak. A láng fel­olvassza a még esetleg vissza­maradt méhszurkot (propoliszt) és a viaszt. Ezután húzzunk ke­zeinkre gumikesztyűt (technic­ké rukavice), kaphatók drogé­riában. Szemünket védjük védő szemüveggel, vagy legalább kö­zönséges szemüveggel. Készí­tünk 5 %-os lúgoldatot, inkább kissé erősebbet mint gyengéb­bet. (Szintén drogériában kap­ható „Hydroxid sódny“ elneve­zésen.) A lűgoldntot óvatosan я kissé ferdén állított kaptár bel­sejébe öntjük úgy, hogy az azon­nal ki ne folyhasson (a kijáró­nyílás tehát magasabb helyzet­ben legyen). Aztán jó gyökér­kefével kezdjük súrolni a lúg­­oldattal a kaptár falait, majd az alját Is kefével (lehet fog­kefe Is) a röplyuk nyílását. Gondunk legyen, hogy a kap­tár belsejének minden részét súroljuk le alaposan. Ezután a lúgoldatot a gödörbe öntjük, majd a kaptárt tiszta vízzel ala­posan kiöblítjük s ezt a vizet is a gödörbe engedjük. Fertőtlení­tés után a kaptárt napos hely­re tesszük s a gödröt takarjuk be földdel. Napon a kaptár ha­mar megszárad s ami szintén fontos: a nap öli a bacilusokat. Nyomatékosan figyelmezte­tem kedves olvasóinkat, hogy e művelet közben igen óvatosak legyünk, hogy védetlen testré­szünket ne érhesse a lúgoldat, mert veszedelmes sebeket idéz­het elő. Különösen védjük sze­meinket, mert megvakulás is fenyeget. Mindezen munkákat igen lel­kiismeretesen kell elvégezni. Különösen a méheket kell távol tartani. Csak az így végzett munka járhat sikerrel, különbé« fáradozásunk eredménye két­séges lehet. Itt megemlékezem egy igen tanulságos esetről. A méhész az esti órákban leké* nezte ugyan az erősen megfer­tőzött családot, de miután „nem volt ideje“, aznap sem a követ­kező héten, elhalasztotta a töb­bi munkát hét napig. Nagy meg­döbbenésére megállapított», hogy a méhek azelőtt észre nem vett kis résen bejutottak a kaptárba, lassan elhordták a mézkészletet, kiszívták a kap­tárban maradt fiasítást Is. Nem szükséges mondanom, mily kö­vetkezményekkel járt ez a „kis“ mulasztás. Ez a gondatlanság egy farmon fordult elő, ahol több mint 100 család volt, a kör­nyékbeli méhcsaládokkal együtt azonban több mint 300! A le­­kénezés után tehát azonnal in­tézkednünk kell a mondottak szerint. Az állategészségügyi közegek által kiadott intézkedés szerint jelenleg minden fertőzött csalá­dot, mely európai költésrotha­dásban szenved, likvidálni keik Ezenkívül a gócponton (ohnis­ko) lévő méhcsaládokat profi­­laktikusan kötelező kezein), te­kintet nélkül szervezett méhész méhcsaládjairól van-e szó vagy nem. Erre a célra nálunk „Neo­mycin“ antibiotikum van elő­írva. Kapható gyógyszertárak­ban 1 g os ampullákban. A be­szerzési díjat a méhész viseli. Akáchordás előtt legalább há­rom héttel egy fél grammot kel) alkalmazni családonként és a hordás és pergetés, valamint a mézüreg eltávolítása után szin­tén fél grammot. Előkészítünk cukoroldatot 1:1-hez úgy, hogy fél grammot ötszöri etetéssel elfogyaszthassa a család. Ha pl. 10 méhcsaládról van sző, 5 g Neomycint etetünk fel akác­­hordás előtt s 5 g-ot a mézüreg eltávolítása után. Utána 1 g Neomycint öntünk a szörpbe és jól elkeverjük. Az így elkészí­tett oldatot aznap feletetjük 2,5 —2,6 dl-enként a tíz családdal. Következő négy napon át min­dig egy-egy kihagyásával csa­ládonként fél g Neomycint etet­tünk fel a tíz családdal. Persze összesen 10 kg cukorral 10 liter vízben oldva a 10 család részé­re. Ahol több, vagy kevesebb V méhcsalád, aránylag többet vagy kevesebbet szerzünk be. Nem tanácsos az elkészített oldatot másnapra hagyni. A Neomycin bevásárlásánál kérjünk elismer­vényt s azt őrizzük meg. A ke­zelést jelentsük be a méhészeti szervezet megbízottjánál. Az európai költésrothadás el­len való küzdelem szívós s lel­kiismeretes munkát Igénye). Ha jó sikert akarunk elérni, ne saj­náljuk. Soancer Ĺ. jC> latos a frissen trágyázott talaj­ba ültetni, mert ilyenkor csak a lombozata fejlődik. Szaporí­tása tőosztással történik, mivel virágnyerésre a telt virágú vál­tozata nem hoz magot. A tövek szétszedéséből nyert hajtásokat márciusban-áprilisban kell ki- i ültetni 60X20 cm távolságra. Gyűjtendő: virágfészkek tel­jes virágzáskor. 1972-ben fel­vásárolják a gyógyszeripar szá­mára, ára 75,— Kés/kg. A le­szedett virágokat vékony réte­gekben árnyékos szellős helyen kell szárítani. Holdanként oz első évben 100—150 kg (7—11 ezer Kčs), később 250—300 kg (10—26 ezer Kčs) virág termést hoz. A drognak fűszeres illata és kissé kesernyés íze van. A drog illóolajat, glikozidát, csersavat, keserű anyagot és kolint tartal­maz. Az illóolaja nem kékszínű, mint az orvosi kamillának, ha­nem világos barnássárga. A drognak gyomorerősftó és széthajtó tulajdonsága van. A drog illóolaja a hajmosó vizek alkatrésze. Külsőleg és belső­leg használják a főzetét és az olaját, főleg emésztési zavarok­nál, sebek öblögetésére, nól be­tegségeknél használják. Továb­­; bá a fejmosó vízben kifőzve, ; szőke haj ápolására alkalmas. Belső használatra a forrázatot t a következőképp kell elkészíte­ni: egy teáskanálnyi mennyisé­­, gű drogot leöntünk egy csésze forró vízzel, 30 perc;g hagyjuk állni, majd leszűrjük és az fgy nyert kivonatot 3-szor naponta I evés után fogyasztjuk. A külső használatra 12—15 gr drogot 1 leöntünk 2 liter forró vízzel és 15 perc múlva leszűrjük s csak langyos vagy meleg kivonatot alkalmazunk. Dr. Nagy Géza A belterjes minőségi gyü­mölcstermelés fontos agrotech­­■ikai művelete a gyümölcsök ritkítása, melyet a júniusi ter­mészetes gyümölcshullás után végzünk el, amikor az alma és körte nem haladja meg a mo­gyoró nagyságot. Nem minden gyümölcsnemet ritkítunk, de a túl bőven megrakott télialma, télikörte, kajszi és őszibarack fákon fontos és gazdaságos ezt elvégezni. A ritkítással két célt érünk el. Először is azt, hogy a ritkí­tás után a fán maradt gyümölcs sokkal jobban fejlődik és na­gyobb, egészségesebb gyümöl­csöt nyerünk, mint azokon a fá­kon, melyeken a ritkítást nem végeztük el. Másrészt ezáltal elősegítjük az erőteljesebb fej­lődést és ugyanakkor a termő­­rügyek nagyobb számú kialaku­lását a következő évre. A téli alma ritkítását könnyűszerrel végezzük az alacsonytörzsű ter­­mökaros almafákon, középtör­­*sö fákon pedig létráról ritkí­tunk. A ritkítást a kajszibarack ét őszibarack iákon is ajánlató! elvégezni a természetes kuliét után, de a csonthéj kialakulás« előtt. A barackból annyit hagy junk meg — 6—8 centiméterri a fajtáktól függően — bog] azok egymást a növekedésben ne akadályozzák. A gyümölcsritkítással előnyös egyensúlyi helyzet keletkezik a megmaradt gyümölcsök és a lombozat között. Ez az arány a télialmánál például 30—48 le­vélnek felel meg minden egyes gyümölcsnél és biztos feliétele a gazdag gyümölcsszülelnek. K. Sí. A kantárt fertőtleníteni kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom