Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-15 / 28. szám

1972. fálins IS. SZABAD FÖLDMŰVES A munka megvéd az infarktustól A fudósok bebizonyították, hogy e nehéz munkát végző emberek gyakor­latilag tmműnlsak az Infartktussal szemben. Az 51 éves Lonnie Palmer, aki farmbérlő Georgia (USA) államban, a hét minden napján dolgozik, dohányzik, alkalomszerűen whiskyt iszik, és nem jár szabadságra. Állati zsírokban és szénhidrátokban gazdag ételt fogyaszt. Мегб ellentéte az 50 éves Aubrey Strickland, a georgiat Claxton városka bankjának alelnöke: 5 napot dolgozik hetente rendszeres munkaidővel, 20 000 dollár az évi jövedelme, és Floridán tölti háromhetes szabadságát. Szinte semmi alkoholt nem fogyaszt, és étrendje olyan, amilyent szív­kímélésre a diétás szakkönyv előír: kezdve a reggeli száraz toasttől a so­vány steakig, miközben minden étele kizárólag növényi zsírral készöl. És az Infarktus lehetőségének valószínűsége mégis nagyobb Strickland, mint Palmer esetében. Ezt a megdöbbentő prognózist több mint 10 éves megfigyelés és a Claxtonnal szomszédos vidék több mint 3000 lakosának — köztük a kísérleti személyként szereplő Palmernek és Strtcklandnak — rendszeres vizsgálata alapján állították fel az amerikai orvosok. Az „Archives of International Medicíne“ című orvosi szaklap tavaly decemberben közzétett ideiglenes zárójelentésében a következő megálla­pításra jutottak a kutatók: — Az alacsonyabb jövedelmű szociális réteghez tartozó és a szóban forgó tanulmányozáshoz kijelölt vidéken élő emberek „gyakorlatilag immú­nisak" az infarktussal szemben, — a gyengébb szociális réteghez tartozó embereknek elvben nagyobb az esélyük az Infarktus elkerülésére — fajra és zsiradékdús táplálékra való tekintet nélkül. Az USA déli államaiban működó sok falusi orvos azon megállapításából, hogy színes bórü pácienseiknél kevesebb volt az infarktus, mint a fehé­reknél, az orvosok eredetileg arra következtettek, hogy fajt sajátságú ellenállási képességről van sző. A Claxton környékén végzett tudományos vizsgálatnak azt kellett bebizonyítania, hogy ezek a megfigyelések helyt­­állőak-e és felfedjék az alacsony infarktus-arány okait. E célból vizsgálták a meghatározott vidék minden 40 évnél idősebb lako­sának és a 15—39 év közöttiek felének életszokásait, jövedelmét, élet­­színvonalát, följegyezték étrendjüket és megfigyelték az ételkészítés mód­ját. A vizsgált személyeknek be kellett számolniuk betegségeikről, és ezen túl fel kellett tüntetniük szüleik és nagyszülőik betegségeit, valamint haláluk okát. Ezenkívül a 3102 kísérleti személy mindegyike rendszeresen járt vizsgá­latra: az orvosok megmérték vérnyomásukat és koleszterinszintjöket, ele­mezték vizeletüket és vérüket, szövetmintákat vettek tőlük és elektrokar­­diogramot készítettek. Ha elhunyt valamelyik kísérleti személy, autopsziá­­val állapították meg az orvosok a halál pontos okát. Mikroszkóppal vizs­gálták a szívkamrákban és erekben levő lerakódást és változást. öt amerikai egyetem tudósai, valamint egész sor európai egyetem — így például a stockholmi Karolínska Institut — kutatói vettek részt a szerzett adatok értékelésében. Meglepő eredményként értékeli dr. Curtis M. Hamer, az evansi körzet egészségügyi igazgatósága és a tanulmány tér vezet vezetője azt a tényt, hogy az „életstílusnak“ — az infarktust kiválté többi fő tényezővel össze­hasonlítva — „döntö jelentősége van“. Az alacsony életszínvonalú kísérleti személyeknek, akik soványak, nem dohányoznak és fizikai munkát végeznek, nagy esélyük van —, amint azt a statisztika bizonyítja —, hogy elkerüljék az infarktust, még akkor is, ha rendkívül zsíros ételeket esznek, ha magasabb a koleszterin-szintjük és vérnyomásuk, tehát az Infarktus keletkezését elősegítő tényezők fordulnak elő náluk. Hogy ezt a szívinfarktussal szembeni „csaknem teljes immunitást“ ml okozza, arra még nincs részletes magyarázat. Hamer és munkatársai — a szívről szóló modern tudomány kulcsfogalmára mutató — stresszt emle­getik hipotézisként. Évmilliókkal ezelőtt, a vadászó és gyűjtögető életmód időszakában — magyarázza Hamer — a test fiziológia változásai, melyeket ma stressz­reakcióként emlegetünk, arra irányultak, hogy a szervezetet felfegyverezzék az élethalálharcra: ha az embert veszély fenyegeti, fokozódik a vér alva­­dási képessége — a sebek gyorsabban behegednek. A 20. század civilizált emberénél, aki egészen más formában találkozik a stresszel, már maga a vérsejtek reakciója se védi a szervezetet, sőt ellen­kezőleg: veszélyeztet! ezeket. í'ordíttota; Kardos Oszkár NAGY GONDBAN VOLT Cica-mama. Hogyan vigye haza vak kisctcáit a szomszéd Piros nénltOl. Mert fiálás előtt másként gondolta... Most mégis rádöbbent, hogy az este-reggeli friss te fecske mégiscsak főbb lenne fiainak. Egy reggel Cilit fogat közé fogva elindult, lassan, óvatosan cipelve ked­ves terhét hazafelé. — Hál te, honnan hurcolkodsz? — kérdi a kapuban állá Anna nént. — Mau, mau, engedd hazahozni iinmat — No, gyere te vándor — szólt Annus néni, s azzal kinyitotta a pad­­lásaftót. Mire elvégezte a reggelt munkákat a ház körül, Cica-mama még kettőt fordult: hazahozta Cirmit és Cingit. — Elég lesz már о hurcolkoáás­­ból...? — s azzal bezárta a padlás­­ajtót —. Remélem, több már nincs....? — Miáú, mtáü, hát a Ciperkével mi lesz? öt hová vigyem? A kis „traktoros“ — valódi vasparipán ... Foto: nkí *-V 9 A ruházkodás illemszabályait a cél szerűség és az alkalom határozza meg. Régi mondás: a ruha teszi az em­bert! Ez részben ma is igaz. Termé­szetesen, egyszerűbb ruhában is lehet valaki kitűnő tudású ember — és fordítva is áil ez. A ruha céija, hogy védje az embert az időjárás viszontagságaival szem­ben. Manapság az öltözködés sokkal praktikusabb mint régen. Például ma már nevetséges nyáron a kemény gallér viselése. Öltözködésünk legyen korszerű, harmonikus: ahhoz az alkalomhoz igazodó, ahová megyünk (esküvő, színház, zenei hangverseny, stb.). Ün­nepélyes alkalmakra öltözetünk le­gyen ünnepélyes: sötét színű ruha, lehetőleg egyszínű zakó és nadrág, fekete félcipő, a ruhához alkalmas zokni, fehér ing és nyakkendő. Egyes alkalmakra bizonyos ruhá­kat írnak elő. Ezeket illik betartani. Olyan alkalmi összejövetelek is létez­nek, ahol kérik az esetleges kitünte­tések viselését is. Ezt is feltétlenül figyelembe kell venni! hojyen férfi lehetőleg ne viseljen (1е8У8Уйги, pecsétgyűrű kivételével). A fiatalemberek öltözködjenek di­vatosan. Am a divat szélsőségei nekik sem ajánlatosak. Ugyanis, ezek a ru­hák hamar divatjukat múlják. Ma már a divat több szabadságot enged. Nyáron utcára is kimehetünk ingben, természetesen, nadrágunkra évet használunk. Továbbá nyilvános helyen is megjelenhetünk szép köny­­nyíí pulóverben. Mindenesetre vi­gyázni kell, amennyiben zakónk van. úgy — ha nem kibajtós gallérű az in­günk — nyakkendő viselése ajánla­tos. Zakót levetni csak akkor illik, ha nem nadrágtartót, hanem övét használunk. Női társaságban illik a nőktől engedélyt kérni a zakó le?e­­tésére. Egyet sose szabad elfelejteni: ki­mondott sötét ruha a nyakkendő vise­lését nyáron is kötelezővé teszi! A zakón levő szivarzsebben szép tiszta zsebkendőt viselhetünk, amely a zakóhoz, inghez illik; egyéb dolgo­kat ebben a zsebben ne tartsunk. A nyakkendő színe az inghez és a ru­hához . igazodik. Túlságosan hasonló színű nyakkendő nem ízléses. A zokni színének is igazodnia kell a ruhához. Még egy fontos tanács: túlságosan világos vagy kockás ruhát ne visel­jenek se molett nők, se molett fér­fiak! —feros— c mm A W tn a ■* Öltözködésünk az ntcán is legyen feltűnésmentes, így nem vétünk az öltözködés illemtana ellen. Munkahelyen tisztán, rendesen, de nem (úl elegánsan illik megjelenni. Előfordul olyan eset is. amikor mun­kahelyről azonnal esküvőre kell men­ni. Ebben az esetben elengedhetetlen a sötét ruha munkában is, de jó, ha ezt munkatársainkkal tudatjuk, miért is öltözködtünk így. Ékszert munka-ANNA NÉNI már ezt a korholást nem értette, s elment a mezőre. Eltelt pár nap. A padlásról vidám hancúrozás, nyávogás hallatszott. Ct­­perke is köztük volt. — Hát a negyediket hogy csem­pészted fel a padlásra? — érdeklő­dött Anna néni a Cica-mamától. Do­rombolás volt rá a felelet. Máig is rejtély, hogyan, s mikor vitte fel Cica­mama Ciperkét a bezárt padlásra. Am, jól tudjuk: az anyai szeretet nem ismer határt. A kiscicák azóta már vígan ego­­résznek a portán, s talán nem is em­lékeznek kalandos költözködésükre. FARKAS ROZSA S1MKÖ TIBOR: TkqtfCArcr Őütt*] peter enne, hogyha lenne, amit a szájába tenne; kacsa-, csibe-, libamáj, Peti, Peti, kiabálj! — Kiáltásért tele tányért! Koplalásom annyit tán ért Liba-, kacsa-, csíbemáj, az ínyemre Ide szállj! — Péter mostan jóllakottan ül, csak ül magában ottan; liba-, csibe-, kacsamáj: Petinek a hasa fáj! VtZSZINIES: 1 Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 28. sor­ban. 11. A búza­lisztnek fehérjéket tartalmazó finom anyaga. 12. Válo­gatott. 13. A föld felé. 14. A felesé­gem férje. 15. Az élőlények nemi jel­lege. 16. Bem be­tűi. 17. Orosz ural­kodó. 18. Férfinév. 19. Visszavágó! 20. Sándor Róbert. 21. Eladó. 22. Kedvelt ifjúsági regényíró. 23. A háború iste­ne az ókori görög mitológiában. 24. Ilyen a divatos szoknya, 25. futta­tok. 36. O-betüvel a végén: földalatti vasút. 27. Kettős betű. 28. Tömb. 29. Szövetség. 30. Pi­ros németül. 31. ég Ausztriában. 32. Ravasz állat. 33............In Hungária, áru-védjegy. 34. Hangtalan tag. 35. Apró. 36. Arad folyója. 37. Sógor. 38. Tenger idegen szóval. 39. Indogermán nép. 41. Magyar borfajta. 42. Lángol. 43. Egy — oroszul. 44. Levegő — lati­nul. 45. O. L. E. 46. Verssorvégződés. 47. Vágószerszám. 48. Nem egészen érett. 49. Flotow operája. FÜGGŐLEGES: 1. Kicsi szamár. 2. Kietlen. 3. Háziállat. 4. Spion. 5. Kraj­cár röv. 6. Híres. 7. Nyomás szlová­kul. 8. Zokog. 9. Ver. 10. Európai nép. 15. Becézett női név 16.........Viktor, államdíjas szlovákiai magyar író. 18. Véredények. 19. Neró betűi. 21. Part­menti mélyedés. 22. Szócsata. 23. Aki tartozik. 24.........fon. 25. Éppen hogy. 26. Kis Miklós. 27. Süteményekhez melegen tálalt mártás. 29. Pad. 30. Iker helyragok. 32. Folyó Szlovákiá­ban. 33. Becézett Mária. 35. Kevert pont. 36..........Ferenc, magyar író. 37. Időjárás (é. h.j. 38. Aldo...., olasz politikus. 40. Női név. 41. Testrész. 42. Lét. 44. Néni fölé. 45. Érzékszerv. 47. Lágy fém. 48. Az első emberpár név­jele. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 28. számú sorok megfejtése. MEGFEjTES, NYERTESEK A lapunk 25. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: A nők helytállása nagyabb megbecsülést érdemel! Könyvnyertesek: Marusinee Piroska, Vojnice (Bátorkeszi) — Selmeci Ist­­vánné, Selice (Sókszelőce) — Lfllei Lajos, Tehla (Töhöl). v

Next

/
Oldalképek
Tartalom