Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-09 / 49. szám
10 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. december 9. Egv a húsz közül A csinos, meggypiros kosztümbe Öltözött, mindig kedves és szolgálatkész hoszteszek üde színfoltként hatnak a szürke hömpölygő emberáradatban. Munkájukat csak az tudja igazán értékelni, aki tudatosítja, hogy „A Szovjetunió 50 éve“ című gigantikus kiállítást naponta átlagban több mint 20 ezer ember tekinti meg. Ok reggel 8-től este 7-lg talpon vannak. Magyaráznak, tolmácsolnak, irányítják a látogatókat, külföldi vendégeket fogadnak, kávét főznek, ügyelnek a rendre stb. Mindig otl találhalftk, ahol épp szükség van rá|uk. Mindössze húszán vannak [tízen Szlovákiából és tizen Csehországból |. de az embernek az a benyomása, hogy legalább kétszer annyian teljesítenek szolgálatot. Az egyik pillanatban itt, a másikban ott bukkannak fel. Megmagyarázzák, hogy az a zöld „micsoda“, a kiállított gyümölcsök között nem citrom, hanem egy nálunk Ismeretlen gyümölcs, melynek ananászhoz hasonló az íze. Az érdeklődő megtud-_ ja, hogy a kiállított funnoszt tranzlsz-' toros tv-készülék 3010 koronába kerül, vagy azt, hogy az üveg mögött látható értékes arany tárgyakat egyenesen a Kremlből hözták. Orosz nyelvtudásom sajnos eléggé hiányos, s mivel néhány adatra volt szükségem, én is igénybe vettem az egyik „plrosruhás tündér“ szolgálatát. Kaiser Alena nemcsak készségesen tolmácsolta az orosz szakember magyarázatát, de végigvezetett azokon a pavilonokon Is, ahol máskülönben a nagy érdeklődés miatt legalább egy félórát kellett volna várakoznom. A munka végeztével kihasználtam az alkalmat, hogy néhány kérdést intézzek csinos kalauzomnak, aki, mit tesz a véletlen, ugyancsak bratislavai. — Leányolvosóinkat bizonyara az érdekli u legjobban, hogy lehet valakiből UosxteHz. Nos milyen receptet tud erre adni? — Én csak azt mondhatom el, hogy nekem miként sikerült. A történet egészen egyszerű. Pályázatot hirdettek s én beneveztem. A felvételi bizottság aztán nyelvekből, történelemből, politikai ismeretekből és társadalmi illemszabályokból vizsgáztatta a jelentkezőket. Egy hét múlva értesítettek, hogy én is a Szlovákiából kiválasztott tíz lánv között vagyok. Természetesen nagyon boldog voltam, hogy hosszabb időt tölthetek Prágában, noha tudtam, hogy nem üdülés, de kemény munka vár rám. — Alenka mi a civil foglalkozása s az oroszon kívül milyen idegen nyelven beszél? — A Bratislavai ČTK fotólaboratóriumában dolgozom. Az orosz nyelven kívül, melyet még az Iskolában tabuul fám meg, angolul is beszélek, sőt a magyar nyelv sem teljesen idegen a számomra. — Kik tartoztak az eddigiek során legérdekesebb „kliensei“ közé es milyen ismertebb népszerű emberekkel találkozott a kiállításon. — Több szovjet küldöttséget kalauzoltam már, ezen kívül kubai újságírókat, perui művészeket és szudánl diákokat is végigvezettem a kiállításon. A sok népszerű látogató közül két Olyat említek, akiket az egész világon ismernek. Tegnapelőtt itt járt a műkorcsolyázó olimpiai világ- és Európa-bajnokunk Ondrej Nepela és régi riválisa és barátja a szoviet Csetveruliin. A televízió néhány perces beszélgetést is készített velük. Az eddigiek folyamán mi voll a legnagyobb élménye s a kiállítás melyik része az, melyet elsősorban ajánlana a vendégeknek? — A legmaradandóbb élményem az volt, hogy én is ott lehettem a megnyitó ünnepségen és azon a recepción melyen pártunk és kormányunk képviselői is megjelentek. Az embernek nem mindennap adódik meg, hogy együtt legyen Svoboda és Husák elvtársakkal. Ami a kiállítást Illeti, rengeteg a látnivaló. Meg nekünk is, akik a nap kétharmadát itt töltjük. Engem leginkább a kozmikus és a kulturális pavilon nyűgöz le. Ezen kívül az ún. élet fája elnevezésű terem, melyben — képletesen mondva — a gombostűtől a legdrágább nercbundáig — minden látható. E részlegen a közszükségleti cikkeken keresztül láthatiuk az életszínvonal emelkedését a Szovjetunióban. Ugyanakkor mindenkinek melegen ajánlhatom annak a 13 perces, több vászonra vetített színes filmnek a megtekintését, amely ugyancsak dióhé]ban, de nagyon kifejezően tárja elénk a .Szovjetunió történelmét. ORDÓDY VILMOS November második felében tehetséges, fiatal grafíkusnő kiállítását láthattuk a bratislavai Cyprián Maierník Galériában. Š. Szabó Erzsi nevét a csehszlovákiai magyar olvasóközönség már régóta ismeri különböző folyóiratokból. Rajzait, illusztrációit a Hét, a Nő, de főleg színes gyermeklapunk, a Kis Építő közölte azokban az években, amikor a művésznő főiskolásként még u fővárosban tartózkodott. Később vidéken telepedett le. s így meglehetősen elszakadt a szerkesztőségektől, de a magyar könyvkiadó számára továbbra is készített borítólapot, illusztrációt. A Kis Építővel az utóbbi Időben ismét élénk kapcsolatba került, s reméljük, ez a kapcsolat a jövőben mindinkább elmélyül s a többi magyar lap felé is kiterjed. 5. Szabó Erzsi Trnovéc n/Váhom (Vágtorúóc) született, 1941-ben. Rajzolni már gyermekkorában nagyon szeretett, amikor még azt sem tudta, létezik-e mifelénk olyan iskola, amelyben képzőművészeti érdeklődését elmélyíthetné. De tehetsége erősebb volt semhogy elkallódott volna a vidéki Ismeretlenség homályában: már az alaptskola elvégzése után Bratlslavába került, s itt a Képzőművészeti Középiskola növendékeként a grafika mesterségbeli titkaival ismerkedett meg. Am az ambiciózus kislányt ez sem elégítette ki, élénk fantáziám, alkotó hallama nem érte be azzal, hogy választott szakmáját ipari szinten művelje. A középiskolából a Képzőművészeti Főiskolára került. Ott Caemlczky László vezetése alatt a festészet alapjelt is elsajátította, de fő érdeklődési területe továbbra Is a grafika maradt. Vlucenl Hloíník legjobb tanítványai közé tartozott, többször nyert első díjat különbözó pályázatokon. Még főiskolás korában térihez ment, s a családi élet vidékre szólította, Turčiansky Martinban telepedett le. Kislánya szüléiéit, s bizony a napi gondok mellett művészi alkotómunkára kezdetben alig maradt ideje. Egyébként is nehezen alkot, igényes sége önmagával szemben nem engedi meg, hogy kiérleletlen dolgokat bocsásson a közönség elé. Kiállított hidegtűit, karcait a növényi motívumok uralják. Amint 6 maga mondja, a virágokat, növényeket mindig szerette, tanulmány rabokat is gvakran készített róluk, de művészi kifelezóeszközül sokáig nem tudta őket felhasználni. Vagy négy évvel ézelőif csinálta első nfivéuvinotlvumos hldegtű lapját, s ezt aztán a hasonló motívumokból összeállt kompozíciók egész sora követte. Így születtek meg a kiállított ciklusok, az utóbbi négy év termése: A föld érintései, a Mese, a Muzsika kertje, a Világítótorony, a Tiltakozás, az Alom. a Dal. A növényi motívumokon kívül az arc és a kéz motívuma tér vissza újra és újra ezeken a képeken. A Háborúellenes tiltakozás című ciklus lapjain fészkükről föil’lasztott madarakat látunk, amint kétségbeesetten igyekeznek szembeszegülni a békéjüket háborgató erőkkel, amint vijjogva, szárnyukat csapkodva menteni próbálják az élet folytatását jelentő tojásokat. Az Alom című ciklus Arany árnyék föliratú lapja a művésznő szőkébb pátriáját, gyermekkorának tájait Idézi elénk: Vághosszúfalun, a folyóparti töltés mellett meglapuló házaknak csak a csúcsai merednek a horizont fölé, s az Rrdei szürkületben rözsehordé asszonyok botorkálnak az úton. Nagy szakmai fölkészültség, komoly hivatástudat, fantázia s a belső világ minél pontosabb kivetítése jellemzik S. Szabó Erzsi művészetét. A képein megjelenő rétek, kertek nem a szabad szemmel látható természet másolatai, hanem tükrök, amelyekben a lélek mélyén lappangó érzések, a fölületes szemlélődő előtt rejtve maradó napsütések és viharok, örömök és tragédiák tárulkoznak elénk. Első látásra pazar pompában tündöklő, buja vegetáció, az élet csapásaitól még érintetlen, hamvas arc, a virágszirmokkal együtt reszkető ujjak fmindez olyan kidolgozottén, olyan dekorativen, hogy akt nem képes mélyebbre hatolni, annak is élményt nyújt) — de a vonalak gazdag csipkézete mögött a napi gondokkal küzdő ember vágyai, reményei, kudarcai, félelme, bánata, fölfölcsapő életkedve: egy ember egész sorsa. Csoportos tárlatokon már eddig Is szerepeltek S. Szabó Erzsi művei: A GRAPHIC ART szlovákiai és olaszországi kiállításain, valamint a középszlovákiai fiatal képzőművészeknek ez év tavaszán megrendezett salgótarjáni tárlatán. Most, miután egyéni kiállításon is bemutatkozott, bfzunk benne, hogy munkásságára még szélesebb körben fölfigyelnek S1MK0 1TBOR Szeretem a szódat mert rajta könnytelenül mulatnak a vágyak s a kertek alatt egymásra találnak Egyszerűen szólok és nem vitatkozom mert holnap már eldobom a vágyad s kikerülöm mint minden ócskaságot ÖVÄRY PETER Nemrégiben Horná Polôh ban (Fclsopatony I egy korszerű művelődési otthoni adtak át rendelletésénck. A művelődés fellegvára a helyi nemzeti bizottság ód a szövetkezet szoros * összefogása révén létesült. Természtesen a lakosság lühbsége is nagyban hozzájárult az építkezés gyors befejezéséhez. A kultúra fij hajlékában Győzelmes Február jegyében kiállítást rendeztek, amely hemnlatja a község, illetve a Vörös Csillag nevet viselő cisz fejlődését. A második felvételen a közös kitüntetését. a Mnnkaárdemrendet igazoló oklevelet láthatjuk és néhány dolgozónak a profilját, akik sokai tettek a szövetkezet felvirágoztatásáért. A MADÁCH KÖNYV-,és LAPKIADÓ gondozásában ismét új könyvek jelentek meg. Mér a közeli napokban megtalálhatók lesznek a Slovenská kniha könyvesboltjaiban, tehát nem okoz senkinek gondot a karácsonyi ajándékkönyvek beszerzése. Jaroslav Zyka: A KEGYETLEN LUENGA — elbeszélések. A kötetben levő elbeszélések az ázsiai őserdők, n csendes-óceáni szigetek bűvös légkörét, a forró égövi partvidék egzotikus, fülledt hagyományait tárják fel. Évezredes hiedelmek ütköznek bennük a jelen-kor tüneményeivel. Ara: 8,— korona. Szabó Béla: MINDHALÁLIG — Steiner Gábor életregényének második része. A szerző az életregény második részében Steiner Gábor férfikorát, mozgalmas életének legfontosabb szakaszát írta meg. a történelmi hűséghez ragaszkodva. E mű a délszlováktai földmunkásmozgalmat, a dél-szlovákiai magyarság kommunista hagyományait elevenít! fel. Ara: 18,— korona. Koréi Capek: ELBESZÉLÉSEK. E kötetben lévő elbeszélések az életről, az emberekről, a népről és a társadalomról, a lényegesről szólnak érdekes kivitelezésben. Capek elbeszélései. karcolatai, szatírái és bűnügyi történetei már a harmincas években is a cseh olvasók különleges csemegéi voltak. Ara: 31,— korona. Rudolf Jašík: A HOLTAK NEM ÉNEKELNEK — regény. * Ez az irodalmi alkotás lényegében lélektani regény. Kiemelkedően magas művészi színvonalon álló mű, amelyben az emberi kapcsolatok motívumai és okozati összefüggései hitelesek. Ara: 31,— korona. Fekete István: TÍZ SZÄL GYERTYA — elbeszélések Az elbeszélés-gyűjtemény egységét biztosítja egyrészt az, hogy valóban tíz szál gyertya történetéről beszél ez a könyv, másrészt pedig az, hogy jelentős írói egyéniség szól a magyarság életének sokféle arculatáról.. Ára; 20,— korona Kertész Erzsébet: VILMA DOKTORASSZONY — az első magyar orvosnő életregénye. A nagyszerű, bátor úttörő asszony, az első magyar orvosnő küzdelmes életét ismeri meg az olvasó Kertész Erzsébet vonzó, érdekes regénye nyomán. Ára: 21,— korona. Tudor Argliezi: A BOLDOGASSZONY MOSOLYA — regénv. E regény olvasásakor a szerző sajátos látásmódja ragadja magával az olvasót. Az, hogy a szerző a megfigyelt dolgok velejéig hatol, és kitapínthetóvá, konkréttá, szinte anyagszerüvé tesz minden élményt. Ara: 16,— korona. Vojtech Zamarovský: EGY ELTŰNT BIRODALOM TITKAI NYOMÄBAN. A szerző arra a feladatra vállalkozott, hogy ismertesse az eltűnt, egykori hatalmas hettita birodalom és a sajátos hettita kultúra felfedezésének történetét, hogy az olvasók előtt feltárja a „történelem nyomkeresőinek“ kevéssé Ismert világát. Ara- 32,— korona. Szeberényi Lehel: A RÉM — regény. E regény hősei különös népszigetből kéredzkedtek a regénybe A különös népszigetet az anyanyelvi és táji bezártság jellemzi. Szociográfusi hűséget tükröző ikörnyezetrajzzal ismerkedik meg az olvasó. Ara: 10,— korona. Charles Exbrayat: FIZETNI KELL, ISABELLE! — bűnügyi regénv. Ki ez a titokzatos Isabelle, és mjért kell fizetnie? Ki követte el a gyilkosságokat? Az izgalmas, fordulatos történet végén minden rejtélyre fény derül. Ara: 17,50 korona. IFfÜSAGI IRODALOM: Fekete látván: TÜSKEVÁR — regény. Egy vakáció története elevenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden kamasz álmodik. Ara: 21,— korona. Jiŕí Marek: AZ ALBATROSZ REJTÉLYE — detektívrfigénv. Ez az Ifjúsági detektívregény, érdekfeszítő, helyenként lélegzetelállítóan izgalmas, „vérfagyasztó“ fordulatokban gazdag történet. GYERMEK MESÉK: Ara: 15,— korona. Óta Hnfman: A KÉK ELEFÁNTOK ORÄJA Ara: 14,— korona Móra Ferenc: A NAGYHATALMÚ SÜND1SZNÖCSKA. *
