Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-08 / 27. szám
Lajos bácsi gyomiálás közben. Szikár termetű férfi jön elém, amikor belépek az udvarra. Különben egyszerű ember, mint a nyugdíjasok bármelyike. Hajnali négy órakor kel. Egyrészt, mert a 24 áras kertjében mindig akad tennivaló, másrészt így szokta meg. Iván Lajosról van szó, aki Kvetoslavovban (Űszor) él. Annak ellenére, hogy tanult kertész, a múltban nem sokra vitte. Bár tizenhárom évig Nová Lipnicán (Tores), és hat éven keresztül Bratislavában is kertészkedett. A hasznot persze nem ö, hanem a tulajdonosok látták. Számára is a felszabadulás hozta meg a jobb életet. Részt vett a szövetkezetesítésben s a Samoríni (somorjai) közösnek az egyik alapítótagja volt, ahol tovább folytatta a kertészkedést. Éjt nappallá téve dolgozott, hogy bebizonyítsa tudását. Munkájával meg voltak elégedve. Tizenegy év eltelte után, azonban a dízelmotor beindítása közben az Indftókar megütötte a lábát, s részben munkaképtelenné vált. Hiába akarta, tovább nem vezethette a szövetkezet kertészetét. Akkor elhatározta, hogy vesz egy nagyobb telket, ahol kertészkedni fog, s a család beiktatásával a nyugáíj mellett némi jövedelemhez jut. Kertjében a tisztaság uralkodik. Bár elárulta, hogy vegyszereket nem használ. Évente csupán 50 kilogramm mésznitrogént szór a földre, s azt ősszel leszállt ja. Elengedhetetlen követelmény azonban, hogy a földnek megadjuk a megfelelő menynyiségű istállótrágyát. Tavasszal 220 darab karalábéi, 900 darab kelt és 1700 darab káposzta palántát ültetett ki, s a termésért 5600 koronát kapott. Palánták nevelésével Is foglalkozik, amit szintén a piacon értékesít. Azonkívül termeszt még sárgarépát, hagymát, paprikát, paradicsomot (lmon), cukorborsót (Elida) és salátauborkát. Számítása szerint paprikából és hagymából 4 mázsa, paradicsomból három és fél mázsa, uborkából öt mázsa és cukorborsóból hat mázsa termése lesz. Van még negyvenhárom kajszifája is, — ha nem lesz jégverés — előre láthatólag meg fogja adni a tíz mázsát. —úváry— Vérbeli kertész JÚLIUS a növényvédelemben Időszerű tennivalók a gyümölcsösben: Júliusban nagy gondot kell fordítani kertjeinkre, hogy meg tudjuk védeni a különböző betegségektől és kártevőktől. Milyen betegségek fordulhatnak elő és milyen kártevők jelentkezhetnek? GOMBABETEGSÉGEK: Nagyon veszélyes és elterjedt betegség az almafák varasodésa (Fasicladium dentriticum], mely nedves időben nagyon terjed. Ezért főleg az idén védekezzünk ellene Perozin—75, 0,4 százalékos, vagy Dilhane M—45 0,2 százalékos, esetleg Orthocid—50, 0,3 százalékos töménységben. Az említett vegyszerek használatát gyümölcsszedés előtt 21 nappal beszüntetjük. További betegség a lisztharmat (Podosphera leucitricha), amely megtámadja almafáinkat. Ellene Benlate 0,6 százalékos töménységű készítményt használunk. A lisztharmat ellen védekezhetünk továbbá Karathane 0,1 százalékos vagy Szulikol 0,5—1 százalékos vagy Morestan 0,03 százalékos töménységű készítménnyel, Ezen vegyszerek egyben megvédik fáinkat az almalevél-gubacsatkák ellen, de a fent említett vegyszerek ts fékezik az atkák terjedését. Az egres bokrait is megtámadja az egreslisztharmat (Sphaerotheca mors-uvae). Ellene Bentale 0,06 százalékos vagy Morestan 0,03 százalékos, esetleg Karathane 0,1 százalékos töménységű vegyszerrel védekezünk. A permetezést 14 naponként ismételjük, de 21 nappal a gyümölcs szedése előtt már nem szabad permetezni. GYÜMÖLCSFÁK ROVARKÁRTEVŐI: Alma, körte és diófa gyümölcsénél a férgssedést az almamoly (Laspeyresia pomonella) Idézi elő. Ennek Dél-Szlovákia melegebb vidékén két generációja van. Második generációja rendszerint július második felében lepke formájában jelentkezik. Petéi az érett alma férgesedését idézi elő. A második generáció sokkal nagyobb mennyiségben jelentkezik, mint az első és ezért veszélyesebb. Károkat okoz minden gyümölcsben. Ahogyan észrevesszük a lepkék repülését, tüstént védekezzünk ellenük. Július második felében feltétlenül szükséges a permetezés, hogy a lerakott petéket és a kelőfélben lévő hernyókat pusztítsuk. S ezt 10—14 nap múlva megismételjük. A szébanforgó kártevők ellen a következő vegyszereket használjuk: Metation 0,2 százalékos vagy Diazinon 0,15 százalékos töménységben. Szilvafáinkon ugyanebben az időben permetezzünk a szilvamoly (Laspeyresia funebrana) ellen. Ez azonos kártevő az almamollyal. Ellene Metationnal védekezünk, de lehet Perozinnal is keverni. Az utóbbi jól hat a gyümölcs varasodása ellen. Mivel a Metation nagyon hatásos a szívó és rágó kártevők ellen, ezért a permetezést 14 naponként ismételjük, de 21 nappal a gyümölcsszedés előtt már nem alkalmazzuk. A levéltetvek ellen Fosfotiont 0,2 százalékos vagy Ultracid E—40 0,15—0,2 százalékos vagy Diazinon E—60 0,15 százalékos, esetleg Thiocron 0,15 százalékos töménységben használhatunk. Ott, ahol a levéltetvek (Eriosoma lang erűm J jelentkeznek, javasoljuk a Thiodan vegyszer 0,15 százalékos töménységű alkalmazását. Szükség szerint a permetezést ismételni lehet, de csak 30 nappal a gyümölcsszedés előtt. TEENDŐK A SZŰLOSKERTBEN: A szőlőfajtákat többféle gombabetegség veszélyezteti. Az idén nagy figyelmet kell szentelni a szőlőskertjeinkben a peronoszpóra (Plasmopara viticola) veszélye ellen. Ezen betegség ellen az időjáráshoz megfelelően kell alkalmazkodnunk. Figyelembe kell venni az esetek mennyiségét, valamint a használt vegyszerek hatóerejét. (A szerves fungicidokkal többszöri permetezést végzünk.) Ajánlatos az egyes vegyszerek keverése is. Például 0,5 százalékos töménységű Kuprikolt keverhetünk 0,2 százalékos töménységű Perozinnal. Továbbá esetenként alkalmazlitó a bordódé 0,7—1 százalékos, a Dithane M—45; 0,2—0,3 százalékos, a Oorthofaltan—50; 0,2— 0,3 százalékos töménységben. Vagpdegi leporozzuk Niroxiddal hektáronként 30 kg mennyiségben. Ha észrevesszük a lisztharmat (Oidium-tuckeri) megjelenését, ellene feltétlenül Szíra Szfinksszel védekezzünk. A porozást hektáronként 20 kg mennyiségű vegyszerrel végezzük, vagy pedig permetezzük Karathane-nal 0,1 százalékos töménységben. A szürkepenész (Botyrytis cinarea) ellen Euparen 0,25 százalékos töménységű vegyszert használjunk. Ezt keverhetjük a peronoszpőra ellen használt vegyszerekkel is a bordódé kivételével. Milyen kártevők fordulhatnak elő szőlőskertjeinkben? Veszélyes kártevő a gubacsatka (Tetrenichidae). Ellene úgy védekezünk, hogy a háztáji kertészkedők azokat a vegyszereket használják, amelyekről a gyümölcsfák permetezéséről szóló részben irtunk. Nagyüzemi gazdaságokban a következőképpen: Fosfotton 50- ből 2,5 litert adunk 1 hektárra 1200 liter vízhez, vagypedig Szulikol—K-ból 8 kg-ot keverünk 1200 liter vízhez, mely 1 hektárra elegendő permetet nyújt. A szőlő veszélyes ellensége a szőlőmoly (Totricidae). Ellene Metation 50-nel védekezünk, melyből 2 litert adunk egy hektárra 800 liter vízhez. A permetezést július második felében a másik generáció megjelenésekor végezzük. Ezen kártevő ellen használhatunk Szoldepot is, mégpedig 5 litert egy hektárra 1200 liter vízzel keverve vagy Fosfotiont 2,5 litert egy hektárra 1200 liter vízmennyiségben oldva. TENNIVALÓK A ZÖLDSÉGES KERTBEN: Gombaljetegségek: Nagyon veszélyes gombabetegség a burgonyapenész (Phytophtora infastans), mely a paradicsomot megtámadja és abban nagy károkat okoz. Ezért július közepétől Kuprikollal védekezünk ellene 0,75 százalékos töménységben. Alkalmazható szedés előtt hét nappal, vagy Perozin —75; 0,5 százalékos töménységben 21 nappal szedés előtt. A hagyma peronoszpőra (Peronospora destruktor) veszélyezteti a hagymát. Ellene használhatunk Kuprikolt 6 kg-ot egy hektárra 600 liter vízben. A permetezést hét nappal a szedés előtt befejezni! Továbbá Perozint vagy Dithane M—45 vegyszert egyenlő arányban 2 kg-ot 100 liter vízzel egy hektárra. Hét nappal a szedés előtt a permetezést befejezni! Ezen vegyszerekhez 25 ml Citowettet keverhetünk 100 liter keverékhez. A permetezést szükség szerint 7—14 naponként ismételjük. Nagy károkat okoz az uborkán is a lisztharmat (Erysiphe polyphaga). Ez ellen Szulikol K-val permetezünk 0,75 százalékos töménységben vagy használhatunk Karathant is 0,1 százalékos töménységben, esetleg Merostant 0,05 százalékos töménységben, de a permetezést hét nappal szedés előtt be kell fejezni. A kártevők elleni védekezés. A hagymát a hagymaugarlégy (Helemya antigua) támadja, mely károkat okoz gyökérnyakán. Ellene a tojásrakás időszakában Metationnal védekezzünk, mégpedig két litert adunk egy hektárra, de ugyanúgy alkalmazhatjuk a Diazint is, s ebből 0,6—0,9 litert adunk egy hektárra. A káposztalepke (Pieris brassicae) ellen a második generáció megjelenésekor permetezéssel harcolunk. A Hozdrin elnevezésű vegyszerből adunk 0,6 litert egy hektárra. A permetezést a szedés előtt hét nappal befejezzük. GRECO VLADIMÍR mérnök A gyümölcsfák kioltása A diófa kivételével, alanyra való tekintet nélkül, minden gyümölcsfa átoltható. Ez akkor válik szükségessé, amikor nem megfeleld a fajta, vagy nem való az adott viszonyokhoz. Az átoltást azonban indokolttá teszi a sűrűn előforduló telepítés is. Az ilyen esetekben a szakszerűen végrehajtott átoltás sokkal előnyösebb, mint az új oltványok telepítése. Az átoltott fák 3—4 év múlva ismét termővé válnak. Az addig elmaradó termést bőven kárpótolja az értékesebb, nagyobb gyümölcshozam. Átoltással kiváló eredményeket érhetünk el az alma, a körte, a szilva, a cseresznye és a meggy esetében. Minden esetben a fiatal fák bíztatnak nagyobb sikerrel. Az átoltásra való alkalmasság elbírálásakor elsősorban a fa életerejét és egészségi állapotát vizsgáljuk meg. A ráktól, szálul, taplógombától megtámadott, nedves törzsű fák csak ritkán viselik el az átoltást. Kár próbálkozni a vér-, illetve a pajzstetveklől fertőzött héjú, vagy gombabetegségekben szenvedő fákkal. A 10 cm átmérőjű és ennél vastagabb ágakat nem ajánlatos átoltani. Inkább több fiatal 3—5 cm átmérőjű ágcsonkot hagyjunk meg. A lecsonkolt ágakon levő fiatal vesszőket, gallyakat nem tanácsos lemetszeni. Ugyanis ezek a szívógallyak biztosítják a lecsonkított fa táplálkozását. Fontos szabály az is, hogy gyengén növő fajtát csak erősen növő alanyra szabad oltani. (G) Értékelés, tervezgetés KÖRÖMVIRÁG (CALENDULA OFFICINALIS, NECHTÍK LEKÁRSKY) GYŰJTENDŐ 1972, FELVÁSÁROLJÁK A GYÓGYSZERIPAR SZAMÁRA, 1 KG ÄRA 18 KORONA. A küriiinvirág (fülemülefű, kertiperemér, körömke, náthavirág, sárga oláhvirág, tűzvirág) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Nyugat-Ázsiából származó, nálunk a kertekben és a parkokban termesztett dísznövény. Nem nagy igényű, mert megterem a száraz köves talajon is. Egyéves vagy áttelelű növény. Szára felálló, elágazó 25—50 cm magas, kissé szögletes, szőrös. Levelei hosszú, viszszás tojásdadok, 10—15 cm hosszúak, enyhén fogazottak. Virágfészkei a szárak csúcsán állnak, 5—10 cm szélesek. Virágai kétfélék, éspedig a térmős-citrom narancssárga színű — sugár virágok, és a kétivarú sárga csöves virágok. Habár igénytelen növény, mégis megművelt talajokban nő jobban, mert a mély fekvésű, levegőtlen helyeken a lisztharmat támadja meg. Kapásnövények után ősszel mélyen szántott talajban vetik márciusban, 40—50 cin sortávolságra. Kelés után 5—10 cm távolságra ritkítjuk. Gyűjtendő a fészkes virágzatok teljes virágzáskor, lehetőleg száraz időben. Mesterséges hővel szárítsuk, hogy szép aranysárga színűket megtartsák. A drognak gyenge illata van, kissé bódító, íze keserű, fanyar, sns. Illóolajat, keserű anyagot, gyantát, almasavat, szalicilsavat, calendula festőanyagot, karotint, szaponint, fitoslcrint és glikozidikus oleando-savat tartalmaz. A drog gyenge görcsoldó, epeműködést serkentő, bélféregűző és sebliegcsztő. Még most is kiviteli cikk a Balkánon (narancsszínű drog) Egyiptomba és Szíriába (piros virágú drog). Valamikor a virág főzetét bélfércgíízés céljából itták. Ma a legújabb kutatások szerint a belső hatása problematikus. Inkább kUlsőleg használják, mert a bőrbetegségeknél hatásos. A főzetéből készült borogatás gyógyítja a sebek és más bőrkiütések gyógyulását. A kenőcs elkészítéséhez legtöbbször friss virágokat szoktak használni, meri attól jobban gyógyulnak a sebek. A virágok forrázatát, úgy készítjük, hogy két teáskanál drogot leöntünk Уг liter forró vízzel. Ezt sebek lemosására és toroköblögelésre lehet felhasználni. Szép színe miatt mint színezőt teakeverékekhez szokták hozzákeverni. Festékanyagát, mely csak zsírban oldódik, mint ártalmatlan festékanyagot sajt, vaj színezésére használják. Dr. Nagy Géza A Veiké Kapušany-i (Nagykapos) kertészek 70 tagot számláló szervezete a múlt héten, egynapos • összejövetel keretében rendezte meg évzáró tagsági gyűlését. Ez a szervezet Nagykaposon, a vajáni hőerőmű dolgozói kezdeményezésével 1966-ban, 40 taggal jött létre. Az efsz-től jelentős földterületet kaptak. A szervezet tagsága a múltban figyelemreméltó eredményeket ért el. Az átadott területet körülkerítették, egyesek a műveléshez szükséges kézigépek és szerszámok részére raktárokat építettek, s a közelmúltban üzembe helyezték a locsoló berendezést is. Minden kis parcellára kiépített esőhálózaton át eljuttatja az éltető vizet. Kezelése egyszerű, mellyel még a gyerekek is elvégezhetik a locsolást. A szervezet persze a szépítés terén sem áll meg. A kiskertészek területén díszbokrok, törpe gyümölcsfák kiültetését tervezik. A tagság eddigi törekvéseinek és szorgalmas munkájának eredményeiből már eddig is szép sikerek születtek, amelyek társadalmi szempontból is jelentősek. Többen már annyi zöldségfélét tei mesztenek, hogy ebből a piacra is tudnak juttatni. Hogy csak egyet említsünk. Például Varga József tavaly 200 kg petrezselymet, 200 kg sárgarépát értékesített, még családját is bőségesen ellátta. Termékei kiválóak. Az évzáró hivatalos aktusát szakmai eszmecsere követte, majd bográcsgulyás, lacipecsenye és az ehhez szükséges jó kedvre derítő toronyi hegyleve melleit szórakoztak a kertészek. (-i -n)
