Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-08 / 27. szám

1972. július 8. SZABAD FÖLDMŰVES .15 i ALAIZUNK "kérdésükre A munkaviszony megszűnése Kecskeméthy Gábor, Veľký Cetin: A Munka Törvénykönyv érteimében a dolgozó a munka­viszonyát tetszőleges időpont­ban megszüntetheti a munka­adó vállalattal kötött kölcsö­nös megegyezés alapján. A megegyezés további módja, ha a munkaadó vállalat az ön azon Írásbeli kérelmére, hogy bizo­nyos, a kérelemben megadott nappal egyezzék bele a munka­­viszony megszüntetésébe és az ajánlatba beleegyezik. Bele­egyezésnek számít az is, ha a munkaadó vállalat az ilyen írásbeli kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül a ké­relemre nem ad választ. Az ilyen esetben a kérelemben meghatározott nappal a tör­vény által védelmezett kölcsö­nös egyezség alapján szűnne meg a munkaviszony. Az Ön esetében az említett egyezség létrejöttét a vállalat vezetősége a közvetlenül felé­rendeltje beleegyezéséhez kö­tötte. Mivel a közvetlen felé­rendelt a beleegyezést nem adta meg, kölcsönös egyezség egyik formájáról sem lehet be­szélni az adott esetben. A Munka Törvénykönyv az 51. § 1. bekezdésében sorolja fel azokat a törvényes okokat, amelyek alapján a dolgozó írásbeli felmondással, amelyet a munkaadó vállalatnak vagy személyesen kézbesít, vagy ajánlva posta útján adhat fel­mondást az életkornak megfe­lelő törvényes felmondási ha­táridő betartásával (30 évig 1 hónap, 30—40 között 2 hó­nap, 40 év fölött 3 hónap). Az első ok, ha a dolgozó a nem­zeti bizottság munkaerő-tobor­zási akciója keretén belül je­lentkezett más munkára (rend­szerint bánya vagy más nehe­zebb munka), ha a dolgozót előre kihirdetett pályázat alap­ján veszik fel a kiírt munka­helyre (rendszerint tudomá­nyos munkakörök), további ok, ha a dolgozónak az orvosi vé­leményező bizottság (lekárska posudková komisia) vagy az egészségügyi hatóság nem en­gedélyezi a munka továbbfoly­tatását, s ha a dolgozó rokkant vagy öregségi nyugdíjba megy; ha a női dolgozó teherbe esik vagy gyermekéről kíván gon­doskodni (rendszerint iskola­­köteles korban levő vagy fia­talabb gyermekről van szó). További okok, ha a munka­adó vállalat lényegesen meg­sérti a jogszabályokból folyó valamilyen kötelezettségét, vagy ha az ilyen kötelezettségét szervezési okok miatt nem tud­ja teljesíteni. Felmondási oknak számit az is, ha a vállalat az utolsó Í2 hónap alatt legalább 6 hónapon keresztül nem hasz­nálja ki a dolgozó minősítését. (Ez az ok jön az ön esetében még leginkább számításba, az egészségi ok csak a fentebb említett igazolás, illetve hatá­rozat alapján.) Végül felmondási oknak szá­mít, ha a házastárs követi há­zastársát, illetve a fiatalkorú dolgozó szüleit új lakóhelyükre. Az ilyen okok alapján adott írásbeli felmondásnak tartal­maznia kell a felmondás leg­alább valamelyik idézett törvé­nyes okát. Ha a munkaadó vállalat az ilyen felmondás kézbesítése után azon a véleményen van, hogy a felmondási ok nem nyert igazolást, a felmondás kézbesítésétől számított 15 na­pon belül a járásbíróságon be­adott keresetben kérheti, hogy a bíróság ítéletben állapítsa meg, hogy a dolgozó felmondá­sában idézett törvényes felmon­dási ok nem forog fenn. Ha a dolgozó nem hivatkoz­hat az előbbiekben említett fel­mondási okok egyikére sem, minden törvényes ok nélkül is adhat írásbeli felmondást, de ebben az esetben a már emlí­tett 1—3 hónapig tartó alap­­felmoridásei idő 6 hónappal meghosszabbítható (lásd a Munka Törvénykönyv 51. § 2. bekezdését J. Dr. F. J. Ablakok és kerítések R. Gy. olvasónk kérdezi: Csa­ládiházamban még egy szobára lenne szükségem. Bővíthetném lakásomat egy szobával, ha át­építeném a jelenlegi kamrát, elsősorban ha megnagyobbíta­nám ablakát, amely szomszé­dom udvarára néz. Szomszédom azonban azt állítja, hogy nincs jogom az ablak megnagyobhí­­tására. A kerítést illetően sem tudunk megállapodásra jutni. A kérdés, megnagyobbíthatom-e a szomszédom udvarára néző ab­lakot? Azt is szeretném tudni, hogy mely jogszabály foglalko­zik az ingatlanok közötti kerí­tések kérdéseivel? Hazánkban nincs olyan jog­szabály, amely kifejezetten megtiltaná a szomszéd udvará­ra, kertjére stb. néző ablak létrehozását. Az ilyen átépítés persze elő­feltételezi az építési hivatal engedélyét. Az építési hivatal mérlegelni fogja az engedély kiadása előtt a fennálló ténye­ket. Ugyanakkor azt az elvet is meg kell tartani, hogy bizonyos dolog tulajdonosa (az adott esetben a családiház tulajdono­sa) köteles tartózkodni az olyan cselekedetektől, amelyek­kel zavarná szomszédait, vagy veszélyeztetné jogaik érvénye­sítését. Tehát, ha az ablak lét­rehozásával veszélyeztetve len­nének szomszédjának jogai (persze jelentős jogai), vagy ha ez szomszédja háborgatását je­lentené, az engedély kiadását megtagadhatják. Azt is tekintetbe kell venni, hogy az ablak létrehozása ne legyen ellentétben a közérdek­kel; csupán az az ellenvetés, hogy a szomszéd ház lakói be­látnak az udvarba, a folyosóra stb. egyéb komoly ok nélkül nem fogadható el. Az építési hivatal minden ilyen kérelmet köteles a hely­színen kivizsgálni, mégpedig a szomszédos telek tulajdonosá­nak jelenlétében. Amennyiben a szomszédos ingatlan tulajdo­nosa kifogásokat emel, az épí­tési hivatal csak a már említett okok alapján ad helyt a kifo­gásoknak. Tudatában kell len­ni annak, hogy az ilyen építési átalakításokról minden esetben az építési hivatal határoz, ezért problémáját oly módon oldhat­ja meg, hogy kikéri az építési hivatal döntését. Ami a kerítést illeti, az in­gatlanok tulajdonosai gyakran fordulnak az építési hivatalhoz azzal a kérelemmel, hogy kö­telezze a kérelmező szomszéd­ját kerítés felállítására. Viszont nem létezik jogszabály, amely e kérdést szabályozná. Oj kerí­tés felállítása a két szomszédos telek közöt a két telek tulajdo­nosának megállapodásától függ. A Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést, amely­nek alapján kötelezni lehet a telek tulajdonosát az ingatlan bekerítésére. Motormelegítés nyáron is? Az autó feltalálása óta téma a hideg motor bemelegítése; különösen télen, amikor na­gyobb a különbség az üzemi és a külső hőmérséklet között. De a külső hőmérséklettől függet­lenül is jő tudni, hogy a motor csakis üzemi hőmérsékleten fefti ki károsodás nélkül (ter­helés mellett) teljesítőképessé­gét. Ez a hőmérséklet pedig 80—90 C fok között van, de az is szükséges, hogy az egész motortest egyenletesen felmele­gedjék. A melegítésre vonatkozó szak­­irodalom és szakértői vélemé­nyek sokszor ellentmondóak. Régebben meg volt az alapja annak, hogy a motorokat elő kellett melegíteni. A szorosan illesztett és a mainál kedvezőt­lenebb tágulásé szerkezeti ré­szek ezt megkívánták. A régeb­bi motorolajok meredek visz­­kozttásgörbéje — amely azt mutatja, hogy a hideg kenőolaj dermedt és nem biztosít meg­felelő kenést — szintén óva­tosságra Intett. A mai moto­roknál Is Indokolja a melegítés szükségességét a szívócső elő­­melegítő-rendszere. valamint a hűtőrendszerbe épített hőfok­szabályozó „termoszfát“ műkö­dése. Az előzőek alapján nem le­het egyértelmű tanácsot adni, hogy indulás előtt mennyi ideig járassuk a motort melegítés céljából. Az ma már elfogadott, hogy a kopás alakulása szem­pontjából hátrányosabb az üres­járatban történő hosszú mele­gítés, mint a kíméletes vezetés közben folyó étmelegedés. Az utóbbi lényegesen gyorsabban történik, emellett nem veszi igénybe a vezető idejét. Az üzemi hőfokot tulajdonképpen csak üzem közben éri el a mo­tor. Üresjáratban ezt csak ab­normálisán hosszú idő után le­hetne megközelíteni, ami cél­szerűtlen, sőt káros. Tehát a korszerű autónál megfelelő olajjal csak addig melegítsünk üresjáratban, míg a kocsival kíméletes vezetéssel el nem tudunk indulni. Amíg a motor nem éri el az üzemi hőfokot, óvatosan bánjunk a gázpedállal. Ne adjunk hirtelen gázt, mert a hideg motor erre kedvezőtlenül reagál. Az álló­­helyzetben történő melegítés mértékét alapvetően az hatá­rozza meg, milyen út-, illetve forgalmi viszonyok között in­dulunk el. Emelkedő útnál, vá­rosi csúcsforgalomban, hosz­­szabb előmelegítés szükséges, mint ha kis forgalomban, sik úton kezdjük az autózást. LASSAN JÁRJ, TOVÁBB ÉLSZ Világszerte. így hazánkban is egyre több áldozatot követel az egyre élénkebb forgalmú közlekedés. Az ilyen és hasonló kép — főleg most, a nyári turistaidény folyamán — sajnos, nem ritkaság. A közúti balesetek túlnyomó többségét az elő­vigyázatlanság, a gyors hajtás vagy az előny meg nem adása okozza, de sok esetben az alkoholfogyasztás is közrejátszik. Utainkon napról napra fokozódik a forgalom, jó lesz tehát vi­gyázni és szem előtt tartani a régi közmondást: — l assan járj, tovább érsz — ás óvatosan, körültekintéssel vezetni a gépjár­müvet, hogy se magunknak, sem másoknak ne okozzunk kel­lemetlenséget, kárt, s ne legyünk előidézel egy esetleges halá­los kimenetelű közúti balesetnek. Foto: -bor-DIVAT, LAKÁSKULTORA MINDENKI SZÄMÄRA ÉRDEKESNEK ÍGÉRKEZIK A LiBERECi ÁrumintavAsAr Az iskolák kapui bezárultak, a tűző nap a nyári pihenés, üdülés, szabad­ság időszakát jelzi. Megkezdődött a szabadságolok nyári népvándorlása. A július hónap azonban még egy to­vábbi érdekességgel is szolgál. Ugyan­is e hónap 14-től 30-ig szeretettel várja az érdeklődőket, a divatos ru­haneműt vásárolni szándékozókat a libereci áruminta­vásárt, mely hazai piacunk, főleg tex­til, ruha és cipő, a divat és az öltöz­ködés, valamint az öltözködés-kultúrá­val összefüggő ága­zatok gyártmányaiból hazai piacunk jó ellátottságát hivatott dokumen­tálni. A libereci árumintavásár széleskörű áttekintést nyújt textil-, ruha-, cipő- és egyéb az öltözködés-kultúrát ki­egészítő iparunk termelési színvona­láról. Az árumintavásáron résztvesz­­nek mindazok a nemzeti vállalatok, amelyek a kiállítás tárgyával, vala­milyen formában kapcsolatban van­nak, továbbá a szövetkezeti vállala­tok és a helyi gazdálkodás üzemei, amelyek a közszükségleti cikkek elő­állításához munkájukkal hozzájárul­nak. Az idei libereci árumintavásár ugyanakkor kiváló alkalmat ad a kül­föld, elsősorban a szocialista orszá­gok, ruha-, divat- és közszükségleti iparának a hazaival való összehason­lítására, mivel több szocialista or­szág is képviselteti magát ezen a már tizenhetedszer megrendezett vásáron. Egyik hagyományos résztvevője a Szovjetunió, nyári ruhakollekciőkkal lép a nagyközönség elé. Továbbá a Lengyel Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság és Magyar­­ország is konfekcióiparának és divat­cikkeinek legújabb termékeivel kép­viselteti magát. A látogatók tehát összehasonlíthatják e baráti országok divatújdonságait s ezen lemérhetik hazai iparunk színvonalát. Érdemes néhány szót ejteni magá­ról az árumintavásár atraktiv képzőművészeti megoldásáról. A ki­állítás tervezői a legaktuálisabb és közérthető képzőművészeti formára, megoldásra törekedtek, amely szoro­san kapcsolódik a jelen kor életkör­nyezetéhez, s ezen felül mindenki számára könnyen érthető és közeli. A tömegkultúra olyan ágazatára esett választásuk, amely nagy mértékben segítette és segíti elő most is a tár­sadalmi konszolidálódás folyamatát. Ugyanakkor a lakosság minden réte­gében közkedvelt, elismert és a leg­elterjedtebb művészeti ág. Ez pedig a csehszlovák filmművészet. így tehát új elemmel, színfolttal gazdagodik a libereci árumintavásár, ami még jobban kiemeli e hagyomá­nyos akció küldetését — keresni és megtalálni a közszükségleti cikkek termelői, továbbá a kereskedelem, valamint a fogyasztók közötti össz­hang az eredményesebb kapcsolat és az igények kielégítése jobb lehetősé­gét. Mellesleg jegyzem meg — igen vnnző jellegzetessége a libereci áru­mintavásárnak, hogy minden évben új köntösben, érdekes és újszerű for­mában rendezik meg. A hatásos for­makeresés eredménye a kiállítás ki­képzésében mutatkozó ötletgazdag­ság. Az idén is, a kiállított újdonsá­gok nagyszerű aláfestése, háttere lesz a divattal mondhatnánk párhuzamo­san fejlődő filmművészet. Mert való­ban snk közös vonás fedezhető fel a divat és a film között. E közös voná­sok legjellemzőbbje talán éppen az, hogy a film, csakúgy mint a divat is a legszélesebb rétegek figyelmét és érdeklődését élvezi. A tervezők ügyességét dicséri, bogy a nagysikerű filmek egyes jelenetei­nek és az ezekben szereplő színészek óriásira felnagyol'tott fényképeit hasz­nálták fel a pavillonok hátterének díszítésére, kiképzésére. Az egyes csarnnkokban szinte a filmstúdiók légkörét teremtették meg, s így a lá­togató a kiállítás megtekintésekor egyben a filmek nézőközönsége is lesz. A nagy közönségsikert aratott régebbi filmek, tévé-filmek és sze­replőik mellett a látogató így megis­merkedhet a még bemutatásra váró legújabb filmalkotásokkal is. Mindez érdekes látványosságot ígér, amely hatásosan egészíti ki a bemutatásra kerülő divatújdonságokat. Feltehető, hagy ez ez eredeti elrendezés és meg­oldás elnyeri a látogatók tetszését. A libereci árumintavásár női láto­gatóit bizonyára mágnesként vonzzák majd a divatbemutatók, amelyeken a kisipari szövetkezetek, a konfekcióipar nemzeti vállalatai, a szűcsipart képviselő Kara nemzeti vállalat, valamint a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Lengyel Nép­­köztársaság ruhaipara vonultatja fel legérdekesebb modelljeit. Napjában több helyen lesz alkalmuk a látoga­tóknak, főleg a gyengébb nemnek, válogatni a bemutatott ruha és egyéb öltözék legújabb modelljei közül. Körülbelül 500 textil-, ruha-, cipű­­ipari és más divatkelléket gyártó cég számára nyílik itt lehetőség, hogy az árumintavásár látogatóinak, tehát.ve­vőközönségének beszámoljon arról, mit tesz a közszükségleti cikkek pia­cának kellő ellátása, a fogyasztók ízlésének megfelelő áru bő választé­kának kialakítása érdekében. Ezáltal a közszükségleti ipar számára adva van összegezve bemutatni, mit vehet majd meg a legközelebbi időszakban a fogyasztó. Ugyanakkor a közönsé­get képviselő látogatók kifejezésre juttathatják a divatcikkeket gyártó üzemekkel szemben támasztott Igé­nyeiket és kívánságaikat is. Mivel a divatújdonságok áruminta­­vásáráról van sző, jóelőre gondos­kodtak arról, hogy a látogatók azon­nal meg is vehessék a nekik tetsző közszükségleti cikkeket. A kereske­delmi szervezetek egyrészt a kiállí­tás területén, másrészt a város üzle­teiben bő áruválasztékkal várják a vásárlókat. Csupán lábbeliből 22 mil­lió korona, ruhafélékből 15 millió korona értékű árukészletet összpon­tosítottak, a kiállító szocialista orszá­gokból érkező és eladásra szánt nyári divatújdonságokon kívül. Hasonlókép­pen jelentős árumennyiséget halmo­zott fel a vásár tartamára a többi kereskedelmi szervezet, a kisipari szövetkezetek és a kommunális gaz­dálkodás üzemei is egyrészt a kiállt táson felállított sátrakban, a közeli iskolákban berendezett négy elárusító központban, valamint az erre kijelölt üzletekben. Tavaly a libereci árumin­tavásár látogatói 100 millió korona értékű árut vásároltak, s előrelátha­tólag az idei forgalom sem lesz gyen­gébb. Jablonec szintén szót kér. Sok érdekességet, széraknzást és üdülési lehetőséget biztosítottak a kiállítás rendezői. A festői környezet, a gyönyörű és változatos táj, a leg­igényesebb üdülési követelményeket is kielégítheti. E környezetbe nagy­szerűen beleillik a sátrak és egyéb sportfelszerelések kiállítása is. De alig 13 kilométerre Liberectől július 8-túl 30-ig további érdekes kiállítás tekinthető meg jablonecben. Ez a ki­állítás a ma emberének életkörnyeze­tét, lakáskultúráját és az e téren vár­ható fejlődés távlatait igyekszik be­mutatni. A látogató elé vetíti mind­azt, ami a korszerű lakás tartozéka, ami ezt kulturáltabbá, lakályosabbá teszi, ami a ma emberének életkör­nyezetét még korszerűbbé, szebbé, kényelmesebbé varázsolja. Más sza­vakkal kifejezve, ez a jabloneci kiál­lítás igyekszik komplex módon, egy­séges összességében áttekinthetővé tenni a lakáskultúra fejlesztésének legcélravezetőbb módjait és útjait. A kiállítást a „Tárgyak világa“ meg­nevezés alatt rendezik. Valóban úgy van, hogy az ember életét az öt körülvevő tárgyak és az egyes események alkotják, tehát nem lehet közömbös, milyen is az egyént környező tárgyak világa. Ennek esz­tétikai összhangja a jelen kor embe­rének életstílusával, munkájával és pihenésével — nagyban befolyásolja gondolkodásmódját, cselekedeteit. S ebben kíván segítséget nyújtani az idén Jablonecben megrendezett „Tár­gyak világa“ lakáskultúra kiállítás. Tehát annak, aki még nem döntött véglegesen, hova megy szabadságra, jó alkalma nyílik összekötni a hasz­nosat a kellemessel, festői környezet­ben sok érdekes látnivalóval tarkí­tott maradandó élményt szerezni, és kellemesen üdülve néhányt napot ha­zánk egyik kies zugában az észak­­csehországi Liberecben, illetve kör­nyékén eltölteni. OBENAU KAROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom