Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-08 / 27. szám
> MrSgt kártevők o iVHiiesesken Aranyfarkö lepke (Euproctis chrysorrhaca) hernyói a roszszul kezelt, elhanyagolt háztáji gyümölcsösök és azokkal határos tölgyesek időszakos kártevője. A három-négy évig tartó tömeges elszaporodás idején a gyümölcsösökben érzékeny károkat és termésveszteséget okozhat. Károsítása a levelek összeszövésében és hámozásában, a rügyek összerágásában, tömeges elszaporodás idején tarrágásban és a (iatal gyümölcs felületi rágásában nyilvánul meg. Évente egy nemzedéke van. A lepke 17—20 mm hosszú, kiterjesztett szárnya 30—35 mm A lepke 18—21 mm hosszú a hímek kiterjesztett szárnnyal 30 mm, a nőstények 40 mm szélesek. Évente egy nemzedéke van. A tojások gyűrű alakban több sorban veszik körül a vékonyabb vesszőket. Egy nőstény 250—400 tojást rak június végétől. A hernyók a következő évben, április—májusban kelnek ki. A kifejlett hernyó 45— 50 mm hosszú. A levelek, kéregrepedések között alakul át bábbá. Gyapjas lepke (Lymantria dispar) hernyói az erdőkkel határos gyümölcsösöket veszélyeztetik leginkább. A hernyó károsítása a levelek karéjozásából áll, illetve tarrágást is okozhatnak. A gyümölcsfákon kívül a legtöbb lomb- és tűlevelű erdei fákat is megtámadja. A hímlepke barnásszürke, hossza 18—22 mm, ki feszített szárnyakkal 35 —40 mm, a nőstény 30—40 mm bosszú kifeszített szárnyakkal 50—70 mm széles. Évente egy nemzedéke van. A kék és piszemölcsös kifejlett hernyó 55— 80 mm hosszú. A júliusban repülő lepkék közül a hím keresi fel a nőstényt, amely megtermékenyítés hiányában szüz-Cyúrúslcpke 18—21 mm hússzá, a hímek kiterjesztett szárnnyal kb. 30, a nőstények 40 mm szélesek. A színestestű hernyó 45—50 mm bosszú. széles. A kifejlett hernyók 30— 35 mm hosszúak. A június—júliusban rajzó nősténylepkék tojásaikat 300—450-es csomókban rakják le a levelek fonákján, majd a potrohúk végén lévó aranysárga szőrrel fedik be. Az ősszel kelő lárvák együtt maradnak, a leveleken hámozgatnak, később a levélcsomokból szürkésfehér szövedékkel bevont un. nagy hernyófészket készítenek, amelyben áttelelnek. A fészkekből koratavasz-’ szál előjövő hernyók eleinte együttesen, majd elszéledve a fák rügyeivel, leveleivel, világaival, sőt a gyümölcs kezdeményekkel is táplálkoznak. Többszöri vedlés után kb. 4—6 héten belül a levelek között, ágvillákban feliér gubót szőnek, amelyben bábozódnak. Gyűrííslepke (Malacosoma neustría) főleg az erdőkkel határos gyümölcsösök időszakos kártevője. A gyümölcsfákon kívül főleg nyárfán és tölgyen károsítanak hernyói, hámozgatva, karéjozva a leveleket, olykor tarrágásokat is okoznak. nemzéssel is 300— 450 tojást rak. Ezeket csomókban a fák törzsére helyezi és a potroha végén lévő sárgásbarna szőrökkel fedi. Ezek a tojáscsomók különösen télen feltűnőek. Tavasszal a kikelt hernyók általában április második felében a fakadó hajtásokra vonulnak. Többszörös vedlés után június—júliusban a levelek között vagy a fakéreg repedéseiben csoportosan bábozódnak. Amerikai fehér szövőlepke fHyphontria cunea) őshazája Észak-Amerika, Európába behurcolták. Nálunk két nemzedéke van, bábalakban telel. Május elején rajzó lepkéi között nagyobb mértékben, főleg a hímek között fordul elő a fekete pettyes forma, a nyáron rajzó lepkék majdnem mind fehérek (szenzodimorfizmus). A hímek 11—16 mm, a nőstények 12—18 mm hosszúak. Egy nőstény 400—1600 tojást rak le csomókba a levelek fonákán. A kis hernyók pár levelet sűrű szövedékkel fonják körül és az így készített hernyófészek védelme alatt hámozva rágják a leveleket. Az idősebb hernyók erősen szőrösek és a fészket továbbterjesztve, kisebb csoportokba már lyuggatva és karéjozva rágják a leveleket. A fejlődés végefelé 20—30 mm hoszszúak. Rendszerint tömegesen bábozódnak egy helyen, fakéregben, repedésekben. A bábok egy része diapanzában maradhat a következő évre. A második nemzedék nyár közepén jelenik meg. Védelem szempontjából a legfontosabb az első tavaszi nemzedék hernyófészkeit megsemmisíteni. Védekezés: A lombrágó kártevő hernyókat legeredményesebben akkor semmisítjük meg, ha célszerűen összekötjük a megelőző mechanikai és vegyi beavatkozásokat azokkal a növényvédelmi eszközökkel, amelyeket a kártevő megjelenésének észrevételekor alkalmazunk. A megelőző védelem alapját a hernyófészkek gondos eltávolítása és a téli permetezés teszi. Igen fontos a tavaszi és nyári hernyófészkek gondos megsemmisítése pl. az amerikai fehér szövőlepkénél. A közvetlen vegyi beavatkozásra az erdősávokon alkalmas a Dykol 0,4 %-os töménységben, gyümölcsösökben a Metation E — 50 0,2 %-os töménységben. Vanek Aranka, mérnök Növényvédelmi lexikon POLYBAR1T — gombaölő és kontaktméreg. Hatóanyaga: bárium polysulfidja 20 % kénpolyszulfid dal. A zöldségtermesztésben az uborka lisztharmata, szőlőlisztharmat és rügyfakadás előtt levélfodrosság ellen alkalmazzuk 3 %-os töménységben, zsenge levélsládiumban 1 % rígítás. Az egres amerikai lisztharmata ellen vagy ősszel vagy rügyfakadás előtt 3 %-os töménységben nyer alkalmazást, a vegetáció idejében viszont 1 %-ra csökkentjük a töménységét. A rózsa rügyfakadása előtt 0,3 %-ban, rügyfakadás után 0,2 %-ban alkalmazzuk annak lisztharmatos megbetegedésénél. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 6.80 korona. Bolti ára: 7 korona. Gyártja: Spolana — ČSSR. PREVENEOĹ konc. — olyan készítmény, amely a magról ültetett hagyma, dughagyma, póréhagyma, petrezselyem, sárgarépa és tulipán gyomnövényeit pusztítja. Hatóanyaga: 40 % C1PC. A hajtás kezdetén elpusztítja a csírázó és kikelt gyomnövényeket: libatopféléket, vadrepcét, gyujtoványfüvet, mezei tarsókát és másokat. Gyompusztíló hatása 2—3 hőnapig tart. A dughagymát kiültetés után azonnal kezelhetjük. A magról ültetett hagymát,, sárgarépát, póréhagymát és petrezselymet vetés után kezelhetjük, de csak a kikelés előtti 4—5 napig hektáronként 5—7,5 litert 600 liter vízben elvegyítve, a sárgarépa esetében ez 7,5—10 liter védőszer is lehet ugyanannyi vízhez adva. Tavasszal a tulipánok gyomirtására is hasznosítható azok 3—7 cm magasságig, amíg a levelek szélei záródottak. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 28,30 korona. Bolti ára: 30 korona. Gyártja: Sherling A. G., Berlin. RAMROD — a káposztafélék és a hagyma gyomirtására alkalmas vegyi készítmény. Hatóanyaga: 65 % N — isopropyl-2 — chloracetanilid. Levélen és gyökéren keresztül ható gyomirtószer. A kétszikű növényeket pusztítja csírázás idejétől egészen a második valódi levelek megjelenéséig. Az egyszikűekre is hatással van a fejlődés hasonló szakaszáig. Az egyszeri kezelés hatása 6—8 hétig tart. Káposztaféléknél a gyomirtót egészen a begyökeresedésig használhatjuk 6—8/ha 500—600 liter vízben vegyítve. Ez a mennyiség a karfiolnál 7 kg/ha. A korai káposzták kezelésére nem javasolt. Hasznosíthatjuk a hagymában burjánzó gyomnövények pusztítására is 6—8 kg/ha 400—600 liter vizes oldalban. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 72.00 korona. Bolti ára: 76 korona. Gyártja: Monsante — USA. SELEKTIN 50 — gyökéren keresztül ható szelektív gyomirtó. Hatóanyaga: 50 % prometryn. A zöldség, burgonya és a hüvelyesek gyomirtására készített szelektatív gyomírtószer. A borsó, szójabab, lencse stb. gyomirtására 2—3 kg/ha szükséges belőle. Hektáronként ez 1,5—3 kg a sárga répa és a petrezselyem esetében. Zellert a melegágyban egy liter vízhez vegyített 2 g gyomirtó permetanyagával tisztítjuk. Ing. V. GREČO Egy érdekes megfigyelés A rajzó méhcsaládok kereteit vizsgáló méhészek előtt ismeretes, hogy ha a méhek között egy frissen kikelt anya feújkál és közben „tü-tü“ hangokat hallat, ugyanakkor a keret méhei „hasra ereszkednek“ és néhány másodpercig mozdulatlanok maradnak. Ha ilyenkor a még bölcsőben lévő és kikelésre váró növendék anya „kvákváu hanggal válaszol, az addig mozdulatlanul fekvő anya a hang irányába indul és vele együtt a méhek is mozgásba jönnek. Méhészetemtől mintegy 30 méterre vasúti sín halad. Újabban gőz- és Diesel-mozdonyos a vontatás vegyesen. Számtalanszor megfigyeltem, hogy amikor a Diesel-mozdony többhangú sípja élesen visít, a kezemben lévő keretek méhei ugyanúgy „lehasalnak“ és mozdulatlanul maradnak, mint az anya „lütülésekor“. Ez a jelenség nem tapsztalhaló akkor, amikor a gőzmozdony erősen sípol, mert valószínű ez a hang a méhek számára nem érzékelhető rezgésszámú. Mivel a jelenséget többízben volt alkalmam megfigyelni, kíváncsi voltam, hogy a kézbentartott kereteken észleltek, a nyitott kaptár né))einél is ugyan ilyen hatást váltanak-e ki? Többszöri kísérletem alkalmával tapasztaltam, hogy a nyitott káplár népe ugyanúgy viselkedett, ami azt bizonyítja, hogy kaptáron belül is felfogják a hanghullámokat a méhek, akárcsak a kézbentarlott kereteken, a hanghulláni felfogó szervtik ugyanúgy érzékeny a rezgésszámokra. Elképzelhető volt, hogy a léli méhcsomóban az éles siphang ugyanilyen következménnyel járhat. Ezért tölcséres hallgatóval elhelyezkedtem jónéhánysznr a kaptárak előtt és vártam az érkező Diesel-mozdony állomásbejárati sípjelzését. A síphang megszűnte után azonnal a kaptárak röpnyílásához helyeztem a tölcsért és gondosan megfigyeltem, változott-e a család korábbi csendes zúgó moraja a sípolás után? Többszöri hallgatás alatt egyetlen egyszer hallhattam élénkebb zúgást, amely kb. 1 percen belül megszűnt. Az emberi, állati, vagy zenei hangok különféle rezgésszámú hanghullámok. Ha a méhek csápjai bizonyos regésszáinú hanghullámra érzékenyek, akkor felfogják, illetve érzékelik az oda érkezett hangluiilámnkat. A magasabb hangok magasabb rezgésszámon, a mélyebb hangok alacsonyabb rezgésszámon terjednek tova. így magyarázható, hogy a gözmozdony által terjesztett hangok rezgésszámait a mellek csápjai nem képesek felfogni. Ezek után nyitott kérdés maradt, hogy a téli nyugalom ideje alatt a naponta megismétlődő és a méhek által érzékelhető hanghullámok, nem váltanak-e ki elobb-utóbb kellemetlen következményeket? Több évi tapasztalatom szerint nem! NÉMETH LÁSZLÓ A Fekete-tenger keleti partvidékén fekvő Szuhumiban szubtrópikus növényekkel foglalkozó kísérleti gyümölcstermesztő állomás működik a Szovjetunióban. (шала Ez az állomás új déligyümölcsfajták kísérletezésével foglalkozik. Munkájuk eredményeként nemrégiben született meg egy újfajta gyümölcs, amit nevezzünk „grapeinandá“-nak, tekintet■ ■ ■■ GYÜMÖLCS tel arra, hogy az új gyümölcsöt a mandarin és a grapefruit keresztezéséből nyerték. A grapemanda gyorsan érő, fagyálló gyümölcs, íze kellemes, vitamintartalma magas. A grapemanda Szuhumi legújabb specialitása. Az itteni kutatók azonban már több más újdonságot is bevezettek, például a mag nélküli citromot és a körte alakú narancsot. VESZÉLYES MEHEK 7 Értékesítsük a mák!eleket! Ismeretes, hogy a mákfej sok ópiumot (magyarul mákony) tartalmaz és ezért nagyon keresett nyersanyag a gyógyszergyártás terén. A hlohoveci Slovakofarnia például hatvankétféle gyógyszert gyárt belőle, amelyek legtöbbje fájdalomcsillapító. Sebészeti műtétek végzése, nagyobb sérülések, égési sebek, rákbetegségek valamint a különböző tüdőbetegségek kezelése ezek nélkül csaknem lehetetlen. Még nem is olyan régen a mákfejet értéktelen hulladéknak tekintették és a trágyadombra vetették vagy elégették. Ma már alig tudjuk — a rendelkezésünkre állé mákfejmennyiségből — kielégíteni a morfint, codeint, tebaint, papaverint, narcotint, narceint és egyéb bódító anyagot tartalmazó gyógyszerkeresletet. A Slovakofarma ilyeneket szállít a Szovjetunióba, Albániába, Mongolországba, Cyprus szigetére, Bulgáriába, Vietnamba, Jugoszláviába, Brazíliába, Finnországba, Uruguayba, Magyarországra, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Dél-afrikai Unióba is, ami jelentős devizát jelent népgazdaságunk számára. A kivitelre szánt anyagot, azaz a mákfejet rövid szárral letörjük vagy levágjuk, zsákba gyűjtjük és száraz helyen vékony rétegekben elterítjük, hogy teljesen beérjen. Az érdeklődők, akik nagyobb mennyiségű mákfejjel rendelkeznek, részletes utasításért forduljanak a „JEDNOTA“ üzletekhez. A felvásárlási üzemek készségesen átveszik még a kisebb mennyiségű mákfejet is. Megjegyzendő, hogy eladásra a hibás, a mákperonoszpőrás és a féregrágta mákfejek is alkalmasak. —m— Brazil tudósok 1956-ban különleges mákfajtát hoztak be Afrikából. A fajtát az jellemezte, hogy 50—100 százalékkal több mézet termel, mint délamerikai rokonai, de ugyanakkor rendkívül agresszív, támadó természetű. A tudósok azt tervezték, hogy a fajtát hazai méhekkel keresztezve, termelékeny mézelő rajokat hoznak létre. De még mielőtt ezt megtehették volna, 26 afrikai méhkirálynő elszabadult és rövid idő alatt óriási, pusztító méháradatnak adott életet. Ez a veszedelmes méhhadsereg Sao Paolo határától kiindulva északi irányban évenként mintegy 300 kilométerrel jutott tovább, déli irányba lassabb volt az előrenyomulása. Az afrikai méhek 17 év alatt nemcsak Brazília hatalmas területeit „szállták meg“, hanem Uruguay, Argentína, Paraguay, Bolívia és Peru egy részét is. Miután a méhek minden jel szerint a tropikus és szubtrópikus éghajlatot küvetik, amerikai szakemberek komolyan tartanak attól, hogy a pusztító rajok 10—15 esztendő alatt elérik az USA déli államait. Ezek az afrikai méhek kUlön-külün nem veszedelmesek. A fullánkjukból kilövellt méreg nem erősebb más méhekénél. A baj az, hogy az afrikai méhek hatalmas tömegekben repülnek, s ha egyetlen társuknak baja esik, az önvédelemből fullánkját használja, egyben olyan vegyianyagokat bocsát ki, amelynek szaga a raj összes többi tagját is támadásra mozgósítja. Például 1971 végén, amikor afrikai méhek nagy rajokban jelentek meg Curitiba brazíliai városban, a helybeli tűzoltók hatalmas vízifeeskendöikkel sem tudták őket visszavonulásra kényszeríteni. A méhek megöltek három kutyát és a város lakosai is házaikban voltak kénytelenek elrejtőzni előlük. Az importált inéheket egyszerűen lehetetlen kiirtani, mert természetes tevékenységük nélkül elpusztulna a növénytermé* nagy része. A tudósok tehát nehéz problémával állnak szemben: miként lehetne az afrikai méheket minél előbb és minél hatásosabban megszelídíteni. A probléma annál égetőbb mivel az afrikai méheknek Brazíliában az eloiúlt 17 esztendő alatt 45 ember és igen sok háziállat esett áldozatul. I D x
