Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-14 / 41. szám

kezeltetés

Amióta méhészeti szakirodalom létezik, azóta napirenden volt és van a kaptárkérdés Is. Korábban a méh tartók hosszú évtizedek során, mit sem változtattak a kas formáján. Legfeljebb annyit fejlődött ez a „méhlakás", hogy a szalma- és gyékénykast követte a deszkaköpű. Ez az újabb méhlakás ~ a puha anyagokból készült más méhlakásokkal szemben, — hatékonyabban dacolt az Időjárással, nem rágta át falát egér, mint az előbbiekét, vándorláskor biztonságosabban feküdt a szállító eszközökön.

Amint a méhészeti irodalom megjelent, vele együtt létrejött — az egvéb méhészeti témák között — a méhlakás kérdése is. A megjelenő szaklapokat sokan olvasták, főleg olyan egyének, akik nagyobbszámú állománnyal rendelkeztek, érdekük volt a méhészkedés munkáinak könnyítésén gondolkodni. Ismerték a latin és a német nyelvet, mert az első nyomdai termékek ezen nyelveken jelentek meg. A sok oldalról megvilágított kérdés mindjobban foglalkoztatta az érdeklődőket ős a sok javaslatra mindig újabb javaslatok kerültek előtérbe és természetesen, amikor több hozzáértő vagy érdekelt kezdi a fejtegetést egy korszerűsítést sürgető dolog felett, egymást bátorítva mégis megszülettek az eredmények.

jelen korunkban újra felszínre lépett a méhlakás, vagyis a kaptárforma problémája a korszerű mezőgazdaságban a méhek pusztulását is jelentő tényezők miatt. Az utóbbi 3—4 évtizedben tért hódított a fekvőkaptür. Egyszerű kezelése, szállításnál a kényelmesebb munkák, a nagyobb keretek alkalmazása stb., sok pártfogót szerzett magának. Bármennyire is szépítjük a rakodórendszerű kaptárak szállítási nehézségeit el kell ismernünk a fekvők szállításának könnyebbségeit. A Nagyboconádi fekvő kaptár bakhátas keretfedőinek megfordításával 2—4 perc alatt emelhető is a szállítóeszközre. Míg a rakodórendszerű kaptárak, — ha csak nem hagyjuk úgy, amint azt a vándortanyán leraktuk, — sokkal több időt kíván, mire szállításhoz elrendezzük, ami munkák részben a keretek rögzítésére, a fiókok összekapcsolására stb.-re irányulnak. Bár ügyes méhész a rakodónál szükséges munkákat gyorsan elvégzi s nem látja ezen munkák hátrányát a fekvő képtárakéval szemben. Az utolsó évtized mezőgazdaságának korszerűsítése arra kényszerített bennünket, hogy a kisebb súlyú, vagyis alacsonyabb keretet befogadó kaptárak lépjenek a méhészeti életbe. Vándortanyáról több esetben „menekülni“ kell és a gyors pergetés leginkább az alacsonyabb keretű kaptámásfél méteres rendszerű kaptárral

raknál lehetséges, mivel súlyuk könnyebb, a méhek leűzése biztonságosabb stb. Sajnos nem áll módjában sok méhésznek hátrányos keretméretfl kaptárait átformálni, vagy lecserélni, mert a kaptár ára igen magas, a keretek átszabása, formálása fáradságos munka s bármennyire is előnyünket szolgálnák az emlttett tényezők, sehogyan sem követhetjük az „időt“, mert ehhez aztán pénz és természetesen idő is kell. Azután mi korosabbak úgy vagyunk, hogy nekünk így is jó, csak ne fizessünk rá túlságosan a méhészkedésre. Megtérülne a költség, a munka, de melyik az a vasárnapi méhész, aki hozzáláthatna állományának átalakítására, amikor legszükségesebb munkáival is állandóan késik? Különösen nem gondolhat átállásra az, akinek legalább 50 NB. méhcsaládja van. Az említett nehézségek után a következőkről kívánom a méhésztársakat tájékoztatni, mégpedig a rakodókaptáraknái csekélyebb befektetést igénylő félméztár bővítésével történő mézeltetésről.

Érsekújvárban szoktam vásárolni kisebb méhészeti cikkeket. Ott megfigyeltem a boltban álló alacsonykeretű kaptárakat. Különösnek láttam a keskeny, illetve alacsony fiókokat. Ügy véltem, hogy ez „játékszer“ s nem tartottam jónak. De amint múlt az Idő. fizikai képességem csökkent, rájöttem arra, hogy nem bírom a NB. mézzel teli kereteket a ládával cipelni. 10 évvel korábban a ládát, — ha nehezen Is, — de felkaptam és vittem egyedül a pergető barakkba. Most úgy érzem, mintha a földhöz ragadt volna a láda a mézes keretek súlya alatt. Csak rájöttem, hogy az alacsonykeretfi kaptár, amit akkor még játékszernek néztem, részemre kedvezőbb, nemcsak azért, mert a korszerű méliészkedés erre kényszerít, de a teli keretek szállítása Is könnyebb, ami nálam jelenleg döntő. Alacsonykeretű kaptár,

tjsakis rakodó rendszerű lehet s Így áttértem a rakodókaptáras méhészkedésre. Nálunk jobban a Hunor, Mogor, Tamaskö, NB rakodókaptárak terjedtek el, az újabb típusú alacsonykeretü kaptárak készítése csak most áll napirenden.

Németh László nógrádszakáli méhész és szakíró erre a tényre korábban ráeszmélt, hiszen idősebb Is néhány évvel tőlem, s ő maga hozott létre egy újabb típusú kaptárt, amit Németh méhésztárs, mint saját találmányát „Palócnak“ nevezett el. Kaptárja nagyon csinos, finom munka, 4 fiókja a minimális Igény, de ha a méhcsalád erős, a méhlegelő jó, szükség szerint szaporítható a méztérigény. Kaptárát a legutóbbi budapesti mezőgazdasági kiállításon mutatta be. Sok nézője volt és különösen nagy tetszést keltett, amikor a kaptárt vándorlásra alkalmatlannak minősítette egy érdeklődő és az összecsavarozott 4 fiókos kaptárt két végén felemelték és orra egy súlyosabb fiút ültettek, a kaptárt meghimbálták, meglógatták és beigazolódott, hogy a kaptár megfelelő összecsavarozással elbírja nemcsak a vándorlást, de az esetleges nagyobb lökéseket Is. Szállítási biztonsága vetekszik bármelyik másrendszerü kaptáréval.

A kaptárt Németh méhésztárs kísérletre a méhészeti központba küldte s úgy értesültünk, hogy a termelési eredményeket a következő évben fogják közzé tenni.

A kaptárak a zaloapáti méhészeti Iskolánál vannak. Az általam használt „MOGOR" képtárakhoz 1—1 mézterem van. Ez általában elegendőnek bizonyul közepes időjárás mellett. Ebben a kaptárban általában felerősödik a méhcsalád a hordásra. Ha' népessége bírja, akkor a méztér száma emelhető. Mivel a keretek magasásga 27,5 cm, teleléshez nem teljesen megfelelőnek tartottam, így minden kaptárhoz készítettem fél mézteret. A fél méztérből

néhányat kaptam az állománynyal együtt, tehát a korábban méhészkedő gazda Is rájött erre. Így egy-egy kaptár 1 fészekből, 1 méztérből és egy félméz térből áll. A félmézterek mére tel pontosak, így abból 2 darab egymásra helyezve megfelel egy egész méztérnek. Szükség bői a félméztereket Is használhatom hordáskor a normál keretek behelyezésére.

A méhcsalád a fészekben telel, felette a félméztér, melynek alacsony keretei telítve vannak pecsételt mézzel, s az alacsony fészekkeretek felett a félkeretek gazdagon egészítik ki a telelő mézet. A félméztereken kijáró nyílás van, melyeken tolózárak vannak s szabályozhatom a nyllá3 bőségét. Ezzel oldom meg teleléskor a szükséges enyhe szellőzést, biztosítom a levegő cseréjét. A félmézterek tetejére, közvetlenül a keretek re kivágott, azaz nyílással ellátott bőrlemezt helyezek. Ráhelyezem az egész mézteret, amibe összegöngyölt újságpapírt rakok s ez részben a nyíláson felszálló párát felfogja, feliszsza. Legfelülre teszem a kap táretető alá a rostaszövetes rámát s erre még egy vízhatlan viaszos vásznat. Nem kell szalma- vagy győkénypárna, amiből szemét lesz és a szalma egércsalogató.

Tavasszal a felső egész méz térből kikerül a párát felfogó papíranyag. A félméztér tetején levő, nyílással rendelkező bőrlemezre helyezem az etetőedényt — ami nálam filmdoboz alja vagy teteje — szükség szerint egyik vagv iháslk. Ebbe kapják a szirupot.

Ha csak gyógyszeres lepényt kap a méhcsalád, megfelelőbb a fólia-edény helyett, mert ez kisebb helyet kíván. A méhek a fészekből. Illetve a félméztérből, (mint a fészek kiegészítőből), a nyíláson könnyedén feljönnek az élelemhez s az anyag „felvételezése" után visszamennek a fészekbe. Ha nem nagy a hideg, a fészken a rostaszövetes rámán levő takarók elegendők. Ha nagyobb védelmet igényel a méhcsalád fészke, úgy az etetőtálcákra pálcikákat rakok, erre egy harmadik lemez kerül takarónak. A hármas takaró minden hideg ellen ele gendő. Az élelmet könnyűszerrel pótolom, az itatásra szükséges vizet is beönthetem s a méhek ezt a zavarást figyelembe sem veszik. Amikor a tömeges tavaszi virágzással a nektár és virágporhordás beindul, tovább nincs szükség a fészek felett az edényre. Kiemelem és a méztérbe helyezem az odavaló kereteket. A méhek ezeket gondozzák, tisztogatják. Ugyanekkor a fészek feletti, Illetve a félméztéren levő takarót kiemelem s helyére teszem a H. rácsot. Így az anya a fészket a (Folytatás a 7. oldalon)

Magyarország

bogvősgyíiműlcs-termesztéséröi

A bogyósgyűmölcsűeket, a Magyarországon a nagyüzemi szamócát, máluát, piros és fe- bogyósgyümölcs termesztésnek kete ribiszkét és a köszmétét már többéves múltja van. Az régebben kertekben, tehát kis országos bogyósgyümölcs-terüterületeken termesztették. Ez let 1959 ben 6 ezer hektár volt, azért volt így, mivel a termés és ez 1969-ben már elérte a 12 betakarításakor aránylag nagy ezer hektárt. Szilágyi Zsolt, az a kézi munkaerőszükséglet, Agrártudományi Intézet munkas így e kis területeken a tér- társának adatai szerint az 1968 mény betakarítása nem okozott és 70-es évek közt az évenkénti különösebb gondot. Az utóbbi termés kb. 40 ezer tonna volt, években azonban a bogyósgyü- de az 1980. évi igényt már több mölcsűck iránt szinte világszer- mint 80 ezer tonnára becsüli, te megnövekedett a piac és a Több tsz ben és állami gazdakereslet igéqye. Ezt a kis terű- Ságban található már nagyüzeletek termése már nem volt ké- mi termelés, elsősorban Pest és pes fedezni. Ezért növelésüket Nógrád megyékben. A Dél-Szlomegköveteli a tervezett egy fő- vákiával határos szobi és váci re eső gyümölcsfogysztás egész- járások szövetkezetei például ségügyi szükségessége, egész málnát már 1968-ban 806 ha on évi folyamatossága és a váltó- termeltek. Ojabban nagyobb zatosság is. A kerti kis ültetve- málnatelepek létesültek a Banyek mellett megkezdődött a konyhán és másutt is. nagyüzemi termesztésük folya- д börzsönyi Keszeg—Üsagármata, mely képes a megnőve- di Tsz már 1970 ben 25 ha-on kedett igényeket, a friss fo- termelt málnát és ez a terület gyasztást feldolgozó Ipart a jövőre már eléri a 60 ha t. Atmegkívánt minőségű áruval el- lagterméseik eddig hektáron■átnl. ként 40 mázsa körül ingadoztak. Az új telepítések már nem a régi Nagymarosi, de a bőven termőbb, nagyobb gyümölcsű Maelmg Expolit és az F—27-es fajtákkal történtek.

Hasonló nagyságú szamócatelepítések is léteznek Magyarországon. A drégelypalánkí Szondi Tsz 60 hektáron termel például saját szelektálású Madam Mantot, Souvenir és Govella szamőcafajtákat.

Köszmétéből Is léteznek már nagyobb ültetvények. A mezőnyáradi Új Élet Tsz tavaly telepített 9 ha-on támberendezésű köszmétét. A telepítési költség felére állami támogatásban részesült.

A termelés értékesítésének megkönnyítése céljából a bürzsönyvidéki termelőszövetkezet már 1968-ban Szobon egy gyümölcsfeldolgozó és értékesítő üzemet létesített. A kezdeti nehézségek leküzdése után tavaly Ez a folyamat országonként ez a vállalkozás már 5 millió más és más méreteket ölt. A forint tiszta nyereséggel zárta termesztési területek nagyságát a mérleget. Főleg a szőrpgyármajdnem mindenütt a termés tással foglalkoznak, s ebből betakarításához szükséges a- termelésük tavaly már elérte a ránylag nagy kézierőszükséglet 1700 tonnát. A tagoktól átvett határozta meg. Ez oknál fogva áru kilogrammjáért 50 fillérrel azokban az országokban, ahol fizettek többet a mindenkori a szedéshez elég munkaerővel érvényes felvásárlási árnál, rendelkeznek, a bogyósgyiinml- A bogyósgyümölcs termesztécsüek területe az utóbbi évek- sét természetesen hathatósan ben megnövekedett, ahol pedig támogatja a hűtő- és konzervkevesebb az e célra rendelkező ipar is.

munkaerő, a területek stagnál- A magyarországi bogyósgyüuak vagy csökkennek. Anglia- mölcs-termesztés fokozását és ban és a Német Demokratikus korszerűsítését nemcsak az ál- Köztársaságban a szamóca sze- lami irányítószervek és vállaladését a kis fogyasztók például tok támogatják, de igen hathasajátkezűleg is végzik, és a tér- tős segítséget nyújt e téren a melök az ilyen szedőknek a Kertészeti Kutatóintézet Fertőszedésliez igen ízléses és cél- di Kutatóállomása is. A legfeleszerű műanyag tálcákat, kosár- lősebb tényezőnek éppen az kákát bocsátanak rendelkező- utóbbit nevezhetjük. A bogyósükre. sok növényélettani és biokémiai

vitése, korszerűsítése és gazda ságosabbá tétele természetesen nem könnyű feladat. Több kérdés vár úgyszólván nemzetközi megoldásra. Az agrotechnikai kérdések közül például a sor közök kultiválásához és egyben vegyszeres gyomtalanításához kell a szükséges és legmegfele lőbb gépeket kiválasztani és a termelőknek biztosítani. A kézi málnaszedést helyettesítő vágó gép mielőbbi tisztázást követel. Korszerűsítésre vár a termés szállítása, különösen a termelőtől a feldolgozó üzemig és sok más^ kérdés is.

A bogyósgyümölcs-temesztéssel kapcsolatban érinteni kell a bodzalé szélesebb körű felhasználásának kérdését is, mely a szörpgyártásban, konzerv- és gyógyszeriparban helyettesíthetné a szintetikus festőanyagokat. E téren jó tapasztalatokkal rendelkezik a Siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Tsz, ahol már tavaly 120 ezer liter bodzalevet sajtoltak. Ezzel kapcsolatosan esetleg számításba jöhetne egy nemesített bodzafajtának a termesztése Is.

A bogyősgyümölcsüek termesztése ma már Magyarországon kinőtt a gyermekcipőből. A nagyüzemi termelésnek nem mostohagyermeke többé, hanem fontos ágazatává vált.

Összeállította: R. V.

A Herba Hungarica legújabb számából

•

A gyógynövényekről eredeti kutatásokon alapúié dolgozatokat és összefoglaló közleményeket csak kevés szakfolyóirat közöl. Ezek között szakmai színvonalával kétségen kívül az elsők közé a „Herba Hungaricá“-t kell sorolnunk. Tanúsága ennek a most megjelent legújabb 100 oldalas füzet is.

A közölt dolgozatok e szakmakör legújabb eredményeit tükrözik vissza, méghozzá világviszonylatban. A legújabb füzet például közli Máthé Imre és lf). Máthé a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátótl Botanikai Intézete mukatársainak a magyarországi Solanum dulcimara L. populációk alkaloidtartalmáról végzett beszámolóját. Indokínábél Puri H. S. A Panjabi Egyetem Gyógyszerismereti Intézetének munkatársa küldte el Igen érdekes beszámolóját, melyben eddig még nem vizsgált nyugat-indiai területek flórájának szűrővizsgálati eredményeit közli a szteroid, alkaloid, szapomin és tanin. előfordulásra. Mihalea A. és Silva F. a Bukaresti Mezőgazdcisági és Erdészeti Akadémia munkatársai a digitalis fajokkal, Reckin J., Finowfurtból, az NDK-ból pedig a papaver nemzetségen belüli fajtakeresztezések eredményeit -Ismertetik. Igen érdekes Sváb Jánosné és Nagy Ferenc közleménye a mentarozsda elleni védekezés terén elért eredményekről. Megállapították, hogy mente kihajtásakor 1 °/o Krezoit—E-vel végzett fertőtlenítő és egy későbbi preventív fungicides kezelés növel! az egészséges levelek arányát és csökkenti a növények felkopaszodását.

Lengyelországból dr. Henneberg M. a Poznani Gyógynövény Kutatóintézet munkatársa közli igen időszerű beszámolóját a klórozott insekticidek maradványairól az ottani menta- és kamildrogokban. Megállapította, hogy a vizsgált 14 mentalevéldrog közül 12 minta 0,12 és 1,58 ppm közötti mennyiségben tartalmazott DDT szermaradványt. A vizsgált 18 kamillavirág minta közül pedig 13-ban talált ugyancsak DDT szermaradványt 0,10 és 0,91 ppm mennyiségben. Zárőközleményként Tatár J. és a Budapesti Gyógynövény Kutatóintézet munkatársának közleményét olvashatjuk a kamillavirág-drogból előállított vízben oldódó tabletta vizsgálatairól. Megállapította, hogy ebben a kamillavirág extrahációja útján készített tablettákban a hatóanyag nagy része tönkremegy s így ezekkel nem érhető el olyan hatás, mint a kamillavirágból készült teával.

RENCZÉS VILMOS

kutatásain kívül fajtanemesítéssel és honosítással, agrotechnikai és növényvédelmi kérdésekkel foglalkoznak. Központi törzsültetvényében 5 szamóca, 4 málna, 4 piros- és 10 feketeribiszke fajta található. Az állomás munkatársai többek közt útmutatást adtak a palánta bevezetésénél és kidolgozták a málnavesszőpusztulás elleni védekezés módszerét. Nemesítő munkájuk eredményeként több bogyósgyümölcs fajtajelöltjük van már az állami fajtakísérletekben. Legújabb sikerük a „málnaszeder“ kinemesítése. A Fertődi Állomás munkatársai szoros kapcsolatban vannak közvetlenül a termelőkkel. Előadásokkal, szimpóziumok rendezésével, bemutatókkal, helyszíni tanácsadással igyekeznek a bogyósgyümölcs termesztés színvonalát és korszerűségét növelni.

A magyarországi bogyósgyümölcs-termesztés tervezett kibő-