Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-14 / 41. szám
Bonvôs-gviimttlesííek ültetése 1. RIBISZKE: A bogyós-gyümölcsűek ültetését ősszel végezzük. Az ültetés előtt azonban ismerni kell a nálunk beszerezhető fajtákat, talajigényt és ültetési módokat. Földünkön kb. 150 fajta ribiszkét termesztenek. A pomológiai fölosztásuk színük szerint történik. A beérés ideje szerint a ribiszkét korai, középkorai és késői-re oszthatjuk. Az egyes fajták rendszerezése szempontjából azonban nemcsak a gyümölcs színét és beérésének idejét veszik számításba, hanem az egyéb tulajdonságokat — levelek színét, növekedését, a gyümölcs alakját is. Hazánkban engedélyezett fajták jegyzéke az alábbi fajtákat tartalmazza: a) Pirosgyiiinölcsfiek: Dévényi nagygyümölcsű, Hollandi piros, Vierlandeni, Karlštejni piros, Houghton castle. b) Fehérgyümölcsűek: Versailles! fehér, Cseresznyefehér. c) Feketegyiimülcsűek: Silvergieter, Karlštejni hosszúfürtű, Hollandi fekete. Ezek a fajták hazánkban a legjobb eredményeket mutatják. Jól alkalmazkodnak éghajlatunkhoz, és talajviszonyainkhoz. Inkább a közepesen meleg éghajlatot szeretik — az optimális átlaghőmérséklet 8—10 C. A legmegfelelőbb, évi csapadékmennyiség 750—800 mm. Nincs szükségük kifejezetten napos helyekre, jól fejlődnek árnyékosabb helyeken is. A legmegfelelőbb talajösszetétel számukra a humusszal jól ellátott, nem túlságosan nyirkos, mérsékelten savanyú, vályogos homoktalaj. Ne ültessünk ribiszkét meszes, kötött, magas víztükrű talajokba. A talaj előkészítését legjobb jó elővetemények ültetésével végezni. Igen jó elővetemények a kapások, és hüvelyesek. A talajt elegendő 30—35 cm mélyen megdolgozni. A ribiszke művelési módja többféle lehet. Kiskertészek számára a legmegfelelőbb azonban a szabadon növő bokoralak. Kísérletek igazolják, hogy az így nevelt növény a leghosszabb élettartalmú, és a legnagyobb termést adja. A helyesen kezelt bokor átlagtermése elérheti az 5—6 kg-ot is. A terméshozam egyenletesnek mondható. En nek a bokoralaknak van azonban hátránya is. A nagyra nőtt bokrok szélső ágai elfekszenek, ezért a gyümölcsérés egyenlet lenné válik. A bokor belsejében fejlődő gyümölcsök is később érnek. A faalakű ribiszke nagyon szépen színezett, egyenletesen érő gyümölcsöt ad. (A vegyi védelem, a gyomirtás), a szüretelés kényelmesebb, egyszerűbb, mint a bokor alakú ribiszke esetében, terméshozama viszont kisebb. A ribiszkét jól előkészített talajba ültetjük, 1,5—2 m távolságra egymástól. A faalakű ribiszkét 30—100 cm tőtávolságra ültessük. A sortávolság — köztesek ültetése esetében — legyen 2—2,5 m. A bokrok gyökérzetét ültetés előtt egyharmadnyival metsszük vissza, a sérült gyökereket távolítsuk el. A metszlapok legyenek ferdék, hogy a növény még ősszel megerősödjön, és jól kihasználja a téli nedvességet. A koronaalakítást kora tavasszal végezzük. Módját a későbbiek folyamán ismertetjük. A ribiszke legfontosabb , tápanyaga a kálium, és a nitrogén. A káliumtrágyák közül a legalkalmusab a kénsavas káliumtrágya. Kálium hiányában a ribiszke levelei már koratavaszszal elszáradnak, és lehullanak. A káliumtrágyán kívül — amelyet ősszel alkalmazunk, — amennyiben a talaj foszforhiányban szenved — foszfortrágyát is adagolunk. E két trágyát kb. 70—80 %-ban alkalmazzuk ősszel, a megmaradt részt tavasszal, virágrügyek képződése előtt. A nitrogéntrágyát a levek növekedése előtt juttatjuk a földbe, az összmennyiség kb. 60—70 °/o át. A megmaradt részt a virágképződés előtt. A bokrok jó fejlődését, rendszeres, bő termését, valamint nagy életkorát — a jó tápanyagellátáson kívül — a növényápolás biztosítja. Évente legalább 3—4 kapálásra, vagy ásásra van szükség, mivel az elgyomosodott ültetvény gyengén fejlődik, és egészségi állapota leromlik. PÖSZMÉTE: A pöszméte is fontos helyet foglal el a bogyósgyümölcsüek családjában. Rendkívül vitamindús gyümölcs. A, Bi, B2, C vitamin, Valamint kalcium, foszfor, Gazdag az idei szőlőtermés és vas, egyaránt megtalálhatók benne. Nálunk kb. 200 fajta pöszméte fordul elő, de ezek közül csak néhány rendelkezik olyan kiváló tulajdonságokkal, melyek lehetővé teszik a pomológiai besorolásukat. A pöszmétefajták nagy sokaságából, a gyümölcs minősége, és egyéb tulajdonsága szempontjából a legmegfelelőbb fajta a Fehér győztes, a Triumphant, és Lady Delamare. A kertészegyesületek is ezeket a fajtákat ajánlják. A fajtajegyzékekben ezek képezik a legfőbb engedélyezett fajtákat. A kedvelt pirosgyümölcsüek közül a legalkalmasabb az Industrie (Piros győztes). Bratislava környékén nagyon elterjedt a károiyfalusi pöszméte. Az óriásgyümölcsűek közül meg kell említeni az Aranyfüge, Britannia, Cseli korona, és a Podfípi óriást. Ültetés előtt vegyük figyelembe a környezet, és talajigényt, valamint a helyes talajelókészítést. A pöszméte az éghajlat iránt nem igényes. Jól bírja a nagy fagyokat is. Jól bírja a félárnyékot, és a szellős, légáramlatos helyeket. Az utóbbi kedvező hatással van néhány gombabetegség elleni védekezés folyamatára, mivel pi. a lisztharmat nem szereti a szeles környezeti viszonyokat. Pöszméteültetésre legalkalmasabb a nedves, vályogos homoktalaj. A talajban fontos a mészkészlet. A pöszméte lúgos kémhatást igényel, a savanyú talajokat nem tűri.. A szárazság is nagy ellensége, mivel ilyen esetekben leveleit idő előtt elhullatja. A túlságosan kötött agyagtalajokat meszezéssel iavítjuk. Az ilyen talajba lehet csak bokor, vagy faalakú pöszmétét ültetni, s jó eredményeket elérni. A pöszmétét nagyon hosszú időre ültetjük, 20—25 éves pöszméteültetvény nem ritkaság. Érdemes, és szükséges tehát a jó talajelökészítés. Legfőbb követelmény itt a mély talajlazftás, kedvező talajszerkezet kialakítása, a talaj humusztartalmának növelése, és a meszezés. Arra azonban vigyázzunk, hogy a meszezést ne végezzük egyidejűleg az istállótrágyázással, mivel az istállótrágya hamar elbomlana, és veszít nitrogéntartalmából Is. A meszezéssel javítjuk a talaj kémhatását — mivel a pöszméte lúgos, vagy semleges — 7—8 pH értéket kíván. A szamócával, és ribiszkével ellentétben tehát a pöszméte eltérő talajigényt mutat. A legtermészetesebb, és leghasználatosabb faalak a bokoralak. Kinevelése nagyon egyszerű, a költségek alacsonyak, a terméshozam helyes gondozás mellett magas — 8—10 kg Is lehet. A pöszméte bokoralakjának azonban sok hátránya is van. A vesszők elfekvése miatt a gyümölcs sokszor beszennyeződik, rosszul érik, rothad. A bokor belsejében növő gyomokat nehéz kiirtani, mivel a pöszméte tövises. Ugyanúgy körülményes a szüretelése is. Ajánlatosabb tehát a pöszmétét falakban nevelni. A törzs kinevelése nagyon egyszerű, mivel ezt bokoralakú alanyon is el lehet végezni úgy, hogy az oldalkinövéseket eltávolítjuk. A törzs magassága legyen 60—70 cm. A jó talajelőkészítés után meg kell választani az ültetés távolságát. Ha a pöszmétét bokoralakban akarjuk ültetni, és nevelni, 1,5—2 m távolságra ültessünk, mivel a szétterülő bokorhoz jó hozzáférhetőséget kell biztosítani. Ha faalakban neveljük a kiültetett pöszmétét elegendő a 100 cm tötávolság. A pöszmétét is legalkalmasabb ősszel ültetni. Csapadékos, langyos október—november hónapokban a pöszméte gyökérgyarapodása 1—2 cm is lehet. A kiültetett pöszmétebokrokat lássuk el kellően tápanyaggal. A szerves trágyák közül istállőtrágyát, komposztot, zöldtrágyát használhatunk. Műtrágyával lehetőleg minden évben trágyázzunk. A pöszméte is igényes a káliumra — ebben az esetben is a legalkalmasabb a kénsavas kálium. A ribiszkéhez hasonlóan, a pöszméte is gondos talajmunkát igényel nemcsak a vegetáció időszakában, hanem közvetlenül az ültetés után is. MÄLNA: Jelenleg hazánkban a málna hiánycikk, így behozatalra szorulunk. Legfőbb partnereink Magyarország és Románia. Nagy szükség van tehát arra, hogy a málnatermesztés hazánkban föllendüljön. Főleg a kiskertészek foglalkozhatnának intenzívebben ezzel a problémával, hiszen a málna értékes gyümölcs. Ismeretes például, hogy Magyarországon a kistermelők még exportfeladatokat Is képesek ellátni. Pomológialig a málnát több szempontból osztályozzák. A gyümölcs szfne szerint van piros, sötétpiros, narancsszínű, sárga, fehér málna. Termesztés szempontjából a málnafajokat egyszertermö, és kétszertermókre osztjuk. Vannak folytontermő fajták is. Külön csoportot képeznek az USA-bél származó szedermálnák. Kiskertészelnk szempontjából a nálunk jól bevált fajtáknak van jelenősége. Ezek a fajták a Preussen és a Lloyd George. Igen közkedvelt a Lloyd George, mivel folytontermö. Első termése, melyet az előző évi sarjakon (Folytatás az 5. oldalon.) (Folytatás a 4. oldalról*) hoz, július elején érik. A második termése októberre érik be. Nagyon termékeny, nagy gyümölcsei még a szállítást is jól bírják. * ^ Környezeti és talajigényeiről meg kell említeni, hogy a Lloyd George melegigényes, a Preussen viszont inkább a hűvösebb tájakat szereti. Mindkét esetben ültessük napos helyre, árnyé kos kertsarkak, falak mellé málnát ne ültessünk. A növényzet ugyan buján nő árnyékos helyen is, de bő termést nem ad. A málna termesztésére a legalkalmasabb talajok a vá lyogos homoktalajok, vályogos agyagtalajok, sőt az agyagtala jók is. Homoktalajba csak akkor ültessünk málnyt, ha öntözőberendezés áll rendelkezésünkre. A talajkémhatást tekintve, a legalkalmasabb a kissé savanyú talaj, — 5—6 pH. A talajelőkészítésnél figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy 10—12 év időtartamra ültetünk. Előnyös előveteményt alkalmazni, legmegfelelőbb a korai burgonya és zöldborsó. A talajt kb. 20 cm mélységre porhanyósítjuk. Pajorveszély esetén Gamacid segítségével fertőtlenítsük a talajt. Ősszel — szeptember végén ássunk, vagy szántsunk le megfelelő mennyiségű istállótrágyát, vagy komposztot. Jő terméshozamok elérése érdekében szükséges műtrágya-, adagolás is. A málna maximális terméshozamát kálium, foszfor és nitrogén-trágyázással érhetjük el. Az adagolás mennyisé-1 gét úgy számíthatják kt olvasóink, hogy megadjuk az 1 hara eső mennyiségeket: A kultúrák teljes terméshozamában tehát hektáronként: 100 kg nitro gén, 40 kg foszforsav, 140 kg kálíumoxid szükséges. Az összetett trágyák közül alkalmazható a Cererit. A málna tápanyagellátásának alapját azonban a szervestrá gyák képezik. Az adagolási mérték — ismét 1 ha-ra eső rész: 400—500 mázsa. A málna vízigényes növény. A legalkalmasabb öntözési mód az áztatás. Minden öntözés után takarjuk a talajt — végezzünk „mulcsozást“, ezzel megakadályozzuk a víz elpárolgását. Alkalmas erre a műanyagfólia, papiros, stb. Az ültetésnél legalkalmasabb a 2X0,6—1 m-es kötés. A málnát csak bokoralakban nevel hetjük, természetesen az elága zások kiképzése többféle lehet, jó eredményeket lehet elérni — az említett ültetési mód mellett az ikersodronyos kikötés, vagy a három-négysodronyos művelés. A sodronyok támasztékul szolgálnak. Az ültetést leghelyesebb ősszel végezni. A málna gondozására a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Csak a legerősebb sarjakat hagyjuk meg. Évente legalább 5—6 kapálást végzünk. BÍLEK GÄB0R, mérnöki Ez év szeptember 14. és 17-e közöt nem tárult szélesre a Calovoi (nagymegyeri) kultúrház színpadának függönye. Nem került sor vígjátékok előadására, vagy valamilyen ünnepi gyűlésre. Am mégis több százával fordultak meg az említett kultúrházban a szakmai tapasztalatokra szomjazó, kíváncsi szakemberek. Hogy miért? Ezzel minden olvasónk tisztában van. Ugyanis a Calovoi Gyümölcstermesztő Szövetség aiapszervezetének vezetősége a Jednota vezetőségének támogatásával 1972. IX. 14. és 17-e között rendezte meg a Calovoi kultúrház nagytermében a nagyon értékes körzeti mezőgazdasági kiállítást. Ezen a környék falvaiból minden gyümölcstermesztő szövetség alapszervezete benevezhetet a tagságból néhány tagot. Minden tag 2—3 kg gyümölcscsel, 1—2 kg zöldséggel, csokor vágott rózsával és egyéb dísznövénnyel vagy egyéb mezőgazdasági terménnyel képviseltette magát. Ezek alapján egyszerű megállapítani, hogy a kistermelőket óriási megtiszteltetés érte, hiszen a nagyüzemi termelők mellett ők is kiállíthatták terményeiket és összemérhették egymással azok minőségét. A kiállításon különféle kaktuszok, déli növények, de az állatvilág néhány szép példányát is ott találhattuk, mint például az éneklő kanárimadarakat, pa pagájokat, nyulakat, fácánokat stb... A kiállítás népszerűségét és magas színvonalát az a tény is tükrözi, hogy az esztétikusán berendezett helyiség nemcsak elgyönyörködtelte látogatóit, hanem azon igen gazdag szakmai tapasztalatot is szerezhettek. A kiállított gyümölcs, szőlő, zöldségfélék egyes fajtáit könynyen elkülöníthették egymástól a kifüggesztett táblácskák alapján. A kistermelők a termesztés szakszerűsége mellett megismerkedhettek egyes növényvédő permetanyagokkal, permetező- és porozógépek különböző típusaival. Az értékelő bizottságnak nem volt könnyű dolga, amikor a szebbnél szebb gyümölcsöket kellett elbírálnia. A bíráló bizottságban ott találtuk Belucz János mérnököt, Zmojkovics mérnököt, Tóth István és Iván Imre elvtársakat. A díjazásnál a 7 szériás rendszert alkalmazták, melyen arany-, ezüst- és bronzérmek találtak gazdára. A díjnyertes termények tulajdonosait a megnyert fokozat alapján értékes tárgyakkal jutalmazták. A kiállítás a teljes elégedettség jegyébon zárult, s abban a reményben, hogy a jövőben is sor kerül hasonló színvonalas és tanulságos kiállításra. Krajcsenics Géza A FEJESSALÄTA GYOMlRTÓSZEREI Három évi kísérlet eredményei szerint a közvetlenül vetés után kipermetezett 10 1/ha Legurame a fejessaláta állományában jól használható gyomirtószernek bizonyult. A vegyszernek bizonyos fészkesvirágú gyomok ellenállnak. A vizsgált fajták között a vegyszertűrőképességben nem találtak különbséget, a vetés mélysége sem befolyásolta az eredményt. Ha a talaj humusztartalma 2 százalékkal kevesebb, az esetleges termésveszteség kétségessé teszi a vegyszer eredményeit. Ä széleskörű használat előtt az eljárást tanácsos kipróbálni. AZ UBORKA LISZTHARMATELLENÁLLÓSÄGÄRÚL Az uborka lisztliarmat-ellenállósága a sejtnedv koncentrációtól függ. A legnagyobb koncentrációt az ellenálló vad fajtákon észlelték. Ez a tény felhasználható az uborkafajták lisztharmat-ellenállóságának vizsgálatára és kevésbé fogékony fajták kiválasztására is. Dysneyiand (Florida) parkosításához 196li-ban — homoktalajon — jól fejlett Eucalyptus saligna fákat ültettek át. A fákat — teljesen csupasz gyükérzettel — a törzsbe fúrt lyukon átdngott vasrúdnál fogva emelték új helyükre, daru segítségével. A kifúrt törzsbe az átültetés után pontosan illesztett keményfa dugót ütöttek. A bal oldali alsó képen az ál ültetés, a jobb oldalin ugyanaz a ía egy évnél idősebb korában látható. (American Horticultural Magazin) Mezőgazdasági kiállítás
