Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-07 / 40. szám

2 SZABАП FÖLDMŰVES lV72i,itifttin>Br TV Д SZOCIALIZMUS soha nem látott lehetőségeket biztosít IFJÚSÁGUNKNAK A prágai Fucík Park Kongresszusi Palotájában iilÖSezett a Szocialista Ifjúság' Szövetségének I. Kongresszu­sa. Az 1200 küldött előtt Juraj Varho­­lík a SZISZ KB elnöke, valamint Gus­táv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitká­ra mondott értékelő, előremutató oe­­számolót. t , Az ifjúság főleg Gustáv Husák elv­társ beszámolójára reagált az élénk vitában. Pártunk főtitkára részletesen foglalkozott az ifjúsági mozgalom ed­digi eredményeivel, hiányosságaival, célkitűzéseivel. Megemlítette, hogy a párt konszolidációs politikája kedve­zően hatott az ifjúságra is, és hamis prófétáknak bizonyultak azok, akik azt állították, hogy az 1968-as esemé­nyek után Csehszlovákiában a fiata­lok között senki sem tud évtizedekig rendet teremteni. Amikor a iiatalok látták, hogy a párt egy komoly kon­cepcióval igyekszik a társadalmi ' és gazdasági helyzet megjavítására, ma­guk is alkotó módon kapcsolódtak be az országépítésbe. Az első gazdasági sikerek is konkrétan támasztották alá a párt célkitűzéseit és az ifjúság en­nek nyomán tömegesen jelenkezett a komoly küzdelmek után megalakult Szocialista Ifjúsági Szövetségbe. Azok­ba a helyi szervezetekbe, ahol eleinte csak két-három tag tevékenykedett, tizesével-hiiszasával jelentkeztek, és ma már büszkén mondhatjuk, hogy a SZISZ és a pionírszervezet 1 millió 700 ezer fiatalt tömörít magába. Ez olyan óriási erő, amely már nagymér­tékben segíti a pá^t célkitűzéseinek megvalósítását. Az ifjúság magáénak vallja a párt és állam politikáját és lelkesedéssel tűzi ki országépitő fel­adatait. Husák elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az eddiginél jóval többet kell foglalkozni az ifjúsággal és részlete­sen kell ismerni mindennapi gond­jait, problémáit. Az ifjúság az egész társadalom része, nem választható el mesterségesen a szocialista állam munkásosztálya, és többi szociális ré­tege problémáitól, gondjaitól, örömei­től és sikereitől. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt pártunk és tár­sadalmi szervezeteink bizonyos mér­tékben elszigetelődtek az ifjúságtól, amelyet így saját hibáján kívül félre­vezettek, dezorientáltak. Á választá­sokon körülbelül 59 ezer fiatalt vá­lasztottak a néphatalmi szervekbe, a különféle fokú nemzeti bizottságokba, egészen a Szövetségi Gyűlésig, ezeket aktivizálnunk, mozgósítanunk kell a választási programtervek teljesítésére és más feladatok megvalósítására. Küzdeni kell az ifjúság helyes marxis­ta világnézetének kialakításáért és,el kell érni, hogy osztályszemszögböl Ítélje meg az eseményeket. Pártunk főtitkára utalt* arra. hogy á kapitalista országokban milyen nyo­morúságos helyzetben él az ifjúság, és elismeréssel nyilatkozott azokról a haladó fiatalokról, akik a különböző országokban küzdenek az imperia­lista, kapitalista agresszorok ellen. Örömmel állapította meg, hogy a ml ifjúságunk előtt megvan az érvénye­sülési lehetőség és ma már lelkes fia­tal jaínk olyan eredményeket érnek el a szocializmus építésének különböző szakaszain, ami dicséretre méltó. A jövőre vonatkozólag hangsúlyozta, hogy az ifjúsági alapszervezeteknek az eddiginél még aktívabb munkát kell kifejteniük, hogy a fiatalok tel­jes mértékben kivehessék részüket az építőmunkából. Igyekezetükhöz Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, a Nem­zeti Front szervezetei, a Szövetségi Kormány és a nemzeti kormányok is minden támogatást megadnak. A múlt hét szombatján ért véget a SZISZ első kongresszusa. A zárőaktu­­son ismét megjelent Gustáv Husák elv­­társ a CSKP KB főtitkára a pártkül­­döttség étén, és a világ 27 ifjúsági szövetségének képviselői. A kongresz­­sztis megválasztotta a 135 tagú Köz­ponti Bizottságot és a 35 tagú reví­ziós bizottságot. A SZISZ KB elnökévé egyhangúlag isméé Juraj Varholíkot, alelnökké pedig Michal Zozulákot, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságá­nak elnökét, valamint Ján Poledníkot választották. Juraj Varholík elvtárs az ifjúság nevében Ígéretet tett, hogy a fiatalok szocialista hazánk felvirá­goztatásáért végzett munkájukban a jövőben is ki akarják érdemelni a párt bizalmát és elismerését. A fegyverbarátság évfordulója OKTOBER B A NÉPHADSEREGÜNK NAPJA A duklai hadművelet 1944. szeptem­ber 8-án kezdődött. A hatalmas offen­ce bevezetője egy kétórás pergőtűz volt. Aztán rohamra indultak a szov­jet egységek és velük az I. Csehszlo­vák Hadsereg katonái is. A német fasiszta egységek elkese­redetten védekeztek. Kihasználták a hegyes terep nyújtotta lehetőségeket s így a harc nehéznek Ígérkezett. Nyolc nap , ejjel-nappal folyt a harc az 530 méteres magaslati pontért. Vé­­gülis sikerült elfoglalni, s rövidesen utána a lengyel Dukla váruska si el­esett. A 38. Szovjet Hadsereg egységei a csehszlovák csapatokkal együtt már szeptember 27-én megközelítették a szlovák határt. Október B án, hajnal ban a duklai szoros országúlja men­tén újból hevesen támadták a szívó san védekező németeket. Soka azon ban nem tudták tartani állásukat, és a tüzérség támogatásával előrenyo­muló egységek, rohammal elfoglalták a duklai szorost és kitűzték a cseh­szlovák lobogót. Az ellenség újabb és újabb hadosz­tályokat vetett be, de már nem sike­rült kiverni hazájukból a csehszlovák katonákat és a harcedzett szovjet egy­ségeket. A közel egy hónapig tartó duklai hadműveletben 19 ezer szovjet és kö­zel 2000 csehszlovák katona halt hősi halált és a sebesültek száma megkö­zelítette a 80 ezret. Miért vált sürgőssé a duklai áttö­rés? Az augusztus 29-én kirobbant Szlo­vák Nemzeti Felketés válságba jutott. A szétszórt partizán egységek elkese­redett harcot vívtak a fasiszta túlerő­vel szemben. A legfelsőbb szovjet ka­tonai vezetés nem nézte soká tétle­nül az élet-halál harcot vívó partizá­nok erőfeszítéséi. Megváltoztatták az előzetesen kidolgozott hadilervel és Moszkalenko tábornok Kroszno alatt harcoló 38, hadserege parancsot ka­pott a déli irányú támadásra, a Kár­pátokon történő áttörése, vagyis a Szlovák Nemzeti Felkelés sürgős meg­segítésére. A 38. hadsereg köteléké­ben harcolt a Szovjetunióban meg­alakult Csehszlovák Hadsereg csoport, amelynek parancsnoka Ľudvík Svoün­­da liadseregtábornok volt. A harcok­ban megedzett szovjet, csehszlovák es más nemzetiségű katonák mindent el­követtek, hogy minél előbb menekü­lésre kényszerítsék a betolakodó gyű­lölt ellenséget. A duklai győzelem a két különböző csoport politikájának is az igazolója volt. Amíg a Londonban tartózkodó Beneš-vezette burzsoá politikusok az angolszászokra számítottak, addig a Moszkvában tartózkodó Csehszlovák Kommunista Párt vezetősége a fel­szabadító harcot a Szovjetunióval való szoros szövetségre alapozta. A kom­munisták tudták, hogy a megszálló fasisztákat csakis a szovjet hadsereg segítségével lehet mielőbb kiűzni. Az eltelt évek során Dukla a nem­zeteink történelmébe lépett és az ott megszületett jelszó is hagyományos­sá vált: „Örök időre a Szovjetunió­val!“ Valójában a duklai harci tapasz­talatok teremtették meg az alapot is a csehszlovák hadsereg j létrehozásá­hoz. Ezelőtt négy évvel a jobboldali np­­nortunisták ezt a vérrel megpecsételt barátságot meg akarták bontani. El akarták szigetelni hazánkat szövetsé­geseitől, különösképpen a Szovjet­uniótól. Az ellenforradalmi erők szá­mítása azonban kudarcba fűlt, mert a Szovjetunió, valamint a Varsói Szer­ződésbe tömörült országok katonai segítsége megakadályozta a szocializ­mus ellenségeinek mesterkedéseit. Vagyis hasonlóan, mint annakidején Duklánál, a Szovjet Hadsereg segítsé­gére sietett a bajbajutott testvérnem­zetnek. A csehszlovák néphadsereg példa­képe a kiválóan szervezett Vörös Had­sereg. Éppen ezért a nevelés nálunk is a marxista-leninista osztálypolitika alapján történik, és Csehszlovákia felszabadításának 25. évfordulóján megkötött csehszlovák—szovjet szer­ződés értelmében a két ország had­serege szorosan együttműködik a Var­sói Szerződés haderőivel. Hadsere­günk katonái jól tudják, hogy ez a szerződés nagyban hozzájárul az eu­rópai biztonsághoz, és a béke meg­őrzéséhez. Éppen ezért tisztában van­nak azzal is, hogy állandóan fokozni kell a hadsereg védelmi képességét. Sokoldalúan fel kell készíteni a ka­tonákat, hogy a szovjet és a többi szocialista hadsereg segítségével meg­védhessek a szocializmus vívmányait. A vérrel megpecsételt barátság év­fordulóján minden őszinte állampol­gárunk hálával adózik a duklai har­cokban elesett hősöknek és azoknak a tiszteknek, katonáknak, akik részt­­vettek a súlyos harcokban. —tt— л Szlovák Nemzeti Tanács mező-' gazdasági bizottságának 10. ülését Uodrcj Holec a bizottság elnö­ke vezette és Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter helyettese tartott tájékoztató jellegű beszedet. A képviselőkkel is­mertette, hogy a járási és kerületi ! termelési igazgatóságok a 37/72 'ib: rendelet szerint megkezdték működé­süket. Marko mérnök az Erdő- és Víz­gazdálkodási Minisztérium képviselő­je elmondotta, hngy bar a féléves ter­vet teljesítették, — mivel sok a rak­táron lévő tűzifa — komoly nehézsé­gekkel küzdenek. Az áldatlan helyze-Az SZNT mezőgazdasági bizottságának 10. ülése ten úgy igyekszenek változtatni, hogy október 1-e óta a tűzifa erdei méterét 40 koronával olcsóbban adják el. Németh elvtárs. elemezte a mező­gazdaság féléves tervteljesitését és arra a következtetésre jutott, hogy bár globálisan jók az eredmények, — egyes mutatókban gyorsabb az ütem az előirányzottnál — egyes szakaszo­kon lemaradtunk, vagy egy helyben topngunk. Még mindig kevés a tehen, egyrészt azért, mert a háztáji tehene­ket nem a nagyüzemi gazdaságok vá­sárolják fel. A jövőben alaposabban ; kell ellenőrizni a tehenek kiselejte­zését, mert egyes körzetekben évi, 2500, más körzetekben viszont évi 3500 liter tejet adó teheneket selejtez-j nek ki. Mivel még mindig sok a túl zsíros sertéshús, a jövőben valószí­nűleg 5—10 kilóval csökkentik a ser­tések átlagos vágósúWát Megközelí­tőleg egyinn/sés sertéseket vesznek át a felvásárló üzemek. —ba— A Belorusz SZSZK szerepe a KGST-ben A Szovjetunió a KGST tagállamok együttműködésében a kellO nyers­anyagbázissal rendelkező legerősebb partner szerepét tölti be. A szovjet köztársaságok sorában Belorusszia je­lentős mértékben vállal részt a szo­cialista országok gazdasági integrá­ciójának megvalósításában. Az APN szovjet sajtóiroda munkatársa ezzel kapcsolatban több kérdést tett fel Fi­lip Kohonovnak, a Belorusz SZSZK Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesének, a Belorusz Állami Tervbizottság elnöké­nek. — Köztársaságunk — mondta Filip Kohonov elvtárs — aktívan vesz részt a Szovjetunió külkereskedelmi forgal­mában. A belorusz ipar termékeit több mint 80 ország vásárolja. Legfonto­sabb partnereink azonban a szocia­lista országok. Kivitelünknek csaknem % része éppen a baráti szocialista or­szágokba irányul. — Mit szállít Belorusszia a KGST . tagállamoknak? — Exportunk jelentős hányada gép­ipari termék. Ezek a cikkek szállítá­saink térfogatának mintegy 50 száza­lékát teszik ki. A Belorusz SZSZK traktorokat, gépkocsikat, forgácsoló szerszámgépeket, villamos készüléke­ket, rádiót, televíziót, órát szállít a KGST tagállamoknak. Csupán néhány példát említek. A belorusz autóipar egyik „specia­litását" a nehéz dömperek és nyer­gesvontatók jelentik. A zsugyinói au­tógyár a világon az egyetlen olyan üzeni, ahol futószalagon történik a „szupernek (óriás teherautók és döm­perek) kibocsátása. Ezeket a gépeket valamennyi KGST tagországba szállít­juk. — A vegyipar igen fontos szerepet játszik napjainkban valamennyi or­szág népgazdaságában. Mondjon né­hány szót az ország vegyiparának fej­lődéséről! — Az egész Szovjetunió kálisó ter­melésének csaknem a fele Belorusz­­sziára jut. A kálisót, a „termelékeny­ség elixirjét“, Lengyelországba, az NDK-ba és Jugoszláviába exportáljuk. — Belorusszia a Szovjetunió egyik legfiatalabb olajtermelő vidéke. Ter­melése 1970-ben meghaladta a 4 mil­lió tonnát. Ennek az értékes fűtő­anyagnak nagy része a Barátság kő­­olajvezetéken kérésztől jut cl Len­gyelországba, Csehszlovákiába. Ma­gyarországra és az NDK-ba. Ugyan­ezekbe az országokba, valamint Ro­mániába villamos energiát is szállí­tunk, azon a 220 kilovolt feszültségű vezetéken, amely a Béke európai egyesített energetikai rendszerbe van bekapcsolva. ~7~ Mivel segítik a KGST országok Belorusszia fejlődését? — A KGST tagállamokból elsősor­ban komplett cukor- és farostlemez gyárakat, forgácsoló szerszámgépeket, kovácsoló, sajtoló berendezéseket, autóbuszokat, optikai műszereket és sok más közszükségleti árucikket ka­punk. Nálunk, a legnagyobb kereslet á KGST tagállamukból származó ruha­­féleségek, bútorok, valamint élelmi­szerek iránt mutatkozik. — A gazdasági integráció alapja a KGST tagállamok termelési-technoló­giai kapcsolatának erősítése. Mit tud­na említeni ezzel kapcsolatban Koho­nov elvtárs? — Bővül az egyes aggregatok és gépek szerkezeti részegységeinek gyártási kooperációja. Ilyen részegy­ségeket szállítanak egymásnak a minszki autógyár és a magyarországi Ikarusz gyár, a minszki traktorgyár és Lengyelország, valamint Románia traktorgyárai, a minszki háztartási hűtőgépgyár és a hasonló cikket gyártó csehszlovák üzemek. Fejlődik a műszaki dokumentáció cseréje, va­lamint az együttműködés az elektro­nikus számítógépek, fémforgácsoiő szerszámgépek és egyéb készülékek új típusainak megtervezésében és elő­állításában, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Né­met Demokratikus Köztársaság válla­lataival. Mindaz azunban, amit a Be­lorusz SZSZK és a KGST tagállamok gazdasági együttműködésének elmé­lyítése érdekében tettünk, még csak a kezdetet jelenti. A KGST nemrég ki­dolgozott komplex programja komoly távlatokat nyit meg és semmi kétség sem lehet affelól, hogy ezeket a cél kitűzéseket sikeresen megvalósítjuk (AČN-) Egy szlovákiai magyar forra­“ dalmár mártírhalálának 30. évfordulóján ezrek és ezrek gon­dolnak a munkásmozgalom tánto­ríthatatlan, kiváló harcosára. Steiner Gábor Komárno szülött­je, mint nyomdász a kibontakozó magyar munkásmozgalom neveltje volt, de a Magyar Tanácsköztársa­ság bukása után nőtt igazán nagv vezető forradalmárrá. Emléke ki­törölhetetlenül, Örökké él Dél- Szlovákia lakossága között, mert egész élete nehéz küzdelemben forrt egybe a föld népével. Amel­lett, hogy a kommunisták, dolgo­zók tanítómestere volt, sztrájkok, tüntetések egész sorát szervezte, tiltakozásul a dolgozó nép kizsák­mányolása ellen. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja alapítőtagjának forradalmi tevé­kenységét nem nézte sokáig tétle­nül a burzsoázia és a huszas évek derekán az „úgynevezett“ államfel­forgató tevékenységért börtönbün­tetésre ítélték. A dél-szlovákiai nép válasza a jogtalan ítéletre az volt, hogy parlamenti képviselővé vá­lasztották Steiner elvtársat, hogy ezzel mentelmi jogot biztosítsanak a számára. Ez azonban nem volt elegendő, mert a polgári demokrá­cia urai, a demokrácia durva meg­sértésével a kommunista képviselő mentelmi jogát felfüggesztették és Steiner elvtársat bebörtönözték. Harcos forradalmárra emlékezünk A kiváló pártmunkást az oppor­tunista elemek eltávolítása után Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjává vá­lasztották s később a szlovákiai párttitkarság vezető dolgozójaként tevékenykedett. Az országrész sok helységében jól ismerték az okos szavú kommunistát, aki puszta megjelenésével hitet öntött a párt­tagokba és a falu elhagyott né­pébe. Mint képviselő a prágai Par­lamentben is őszinte tolmácsolója volt Szlovákia földhöz ragadt né­pének. Bátran, keményen bírálta a burzsoáziát, amelynek hamis de­mokráciája egyre nagyobb nyomor* ba döntötte a dolgozókat. A gazda­sági válság idején, az egyik parla­menti beszédében a következőket mondta: „Vannak vidékek, ahol kenyeret már hosszú hónapok óta nem láttak, s a dolgozóknak krumpliból sincs elegendő. A ma­gyar paraszt különösen Dél-Szlo­­vákiában az önök rablópolitikója és a természeti csapások következ­tében gyötrelmes, és elviselhetet­len nyomorban él. S önök ahelyett, hogy segítenének rajta, vagy leg­alább beszélnének arról, hogyan lehetne segíteni, adópolitikájukkal meg akarják fosztani ezeket азг éhségtől gyötört embereket az utolsó darab kenyértől Is.“ A hitleri fasiszta megszállás előtti időben a legfontosabb fel­adatnak tartotta a köztársaság megvédését és arra mozgósított minden becsületes állampolgárt. A kommunisták minden erőfeszí­tése ellenére a megalkuvó bur­zsoázia eladta az országot, és Stei­ner Gábort 1939 tavaszán elfogta a Gestapo. Sajnos a Szovjetunió közbelépésére sem sikerült kisza­badítani őt a fasiszták kezéből. Buchenwaldban több mint három évig volt lakója a kegyetlen kon­centrációs tábornak. Steiner elv­társ az embertelen sorsban is tör­hetetlen kommunista maradt s a forradalmár éleslátásával, bizako­dásával hitt a fasizmus leverésé­ben és a kommunista eszme győ­zelmében. Minden reménykedése ellenére a felszabadulást nem ér­hette meg, mert a gyilkos SS-őrök golyói 1942. október 8-án kioltot­ták életét. így nem volt módja, hogy a hazájában a kibontakozó új rendszer kovácsa legyen, s an­nak megvalósításáért állhasson csatasorba, amelynek létrehozá­sáért oly hittel, rettenthetetlen bá­torsággal harcolt egész életében. Az igazhitű kommunistát népünk örökre a szívébe zárta. Utcák, te­rek viselik a nevét, szülővárosá­ban a legnagyobb üzem, a komár­­noi hajógyár is. E napokban országszerte, sőt a szomszédos Magyarországon is megemlékeznek a harcos íorradal- 1 már életútjáról, amely példakép lehet valamennyiünk számára. TÓTH DEZSŐ <

Next

/
Oldalképek
Tartalom