Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-07 / 40. szám
1972. október 7. SZABAD FÖLDMŰVES ÚJ TECHNIKA NAPJA CHOTÍNBAN Jó segítőtársnak ígérkezik a nagyteljesítményű zöldségbetakarító gép A XIV. pártkongresszus határozatainak értelmében a mezőgazdaságnak minden lehetséges eszközt ki kell használni annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben tudjuk saját forrásokból fedezni a lakosság élelmiszer szükségletét. Ez természetesen vonatkozik a zöldségfélék iránti igények kielégítésének biztosítására is. Mint Ismeretes, hazánkban egyre növekszik a friss és tartósított zöldségfélék iránti kereslet. A termelőknek és a feldolgozóiparnak mind nagyobb gondot okoz a lakosság igényeinek kielégítése. Miért? Elsősorban azért, mert a mezőgazdasági üzemekben állandóan csökken a munkaerők száma, viszont a zöldségfélék termesztése és betakarítása még napjainkban is sok fizikai munkát igényel. A termelőüzemek ezért nem tudják növelni ezirányú termelési kapacitásukat, minek következtében természetesen nem tudnak kelló mennyiségű zöldségfélét a fogyasztók, illetve a feldolgozó ipar rendelkezésére bocsátani. A több! haladó mezőgazdasággal rendelkező országhoz hasonlóan, hazánkban is számtalan kísérlet folyik annak érdekében, hogy a zöldségtermesztés és betakarítás munkálatait a lehető legnagyobb mértékben gépesíteni tudjuk. Ezt a célt tartotta szem előtt a Veiké Bílovice-i szövetkezet is, amikor leleményes dolgozói révén kifejlesztett egy új megoldású betakarítógépet. Ez közel nyolc évvel ezelőtt történt. Sajnos, senki nem vállalta a gép sorozatgyártását. A Hurbanovoi Gép- és Traktorállomás is elutasította a felkínált lehetőséget. A Hustopeőel Gép- és Traktorállomás végülls kötélnek állt. Múlt évben már 20 darab ilyen betakarítógépet gyártottak, s ezek a CSSZK mezőgazdasági üzemeiben dolgoznak. Idén már második éve segítik az emberek munkáját, s az üzemek vezetői elégedetten nyilatkoznak a szőbanforgó gépekről. Idén 40 db PSZz-b-21 zöldségbetakarítót gyártott a nevezett gtá, melyből idáig 4 darabot kaptak Szlovákia mezőgazdasági üzemei. Az egyik gép a chotíni szövetkezetben található, ahol a minap a Slovlik Treníín és a 4 Hustopeőei Gép- és Traktorállomás közreműködésével megrendezték az Űj Technika Napját, bemutatták az érdeklődőknek az új gépet. A PSZz-b-21 jelzésű gépről annyit kell tudni, hogy elsősorban az uborka és a gyökértermésű zöldségfélék begyűjtésének megkönnyítése céljából készült, de kitűnően hasznosítható a paprika, hagyma és korai burgonya betakarításánál is. Szélsőséges esetekben a paradicsomszedésnél is alkalmazható. A betakarítógép tulajdonképpen egy egytengelyes alvázra szerelt 4 végtelenített szállítószalag-rendszeren alapszik. A gép két oldalán elhelyezett vízszintes gyűjtő szállítószalagok 10 m-es kivitelezésben készülnek, melyeknek a föld felszínétől mért távolságát a traktor vezetője hidraulikus hengerek segítségével folyamatosan változtathatja. A gép munkaszélessége 21,5 m, ebből produktív munkaszélesség 20 m. A munkaközbeni haladási sebesség 500 m/ó. A gép nyomtávolsága 1,36 m, súlya 975 kp, maximális magassága 3,8 m. Egy műszak alatt 5—6 hektár termésének begyűjtését lehet vele megvalósítani. A gép üzemeltetése 21 dolgozó folyamatos munkáját biztosítja. Tökéletes bedolgozás után — a hagyományos módon történő kézi szedéshez viszonyítva — a paprika betakarításánál például háromszorosára növelhető egy dolgozó átlagteljesítménye. A gyártó cég adatai szerint a munkateljesítmény növekedése és a termelési-betakarítási költségek csökkenése következtében fél idény alatt megtérül a beruházási költség. Itt kell megjegyezni, hogy az előzetes hírek szerint, 25 ezer korona körül mozog majd az új gép ára. A betakarítás a következőképpen történik: a zöldségfélék szedését végző dolgozók a két oldalra kinyúló 10—10 m hosszú gyűjtő szállítószalagra helyezik a paprikát vagy egyéb terményt, ahonnan az az átemelő, majd a felhordó szállítószalagra, végül pedig a gép után vontatott pótkocsira kerül. Az ömlesztett terményt azután a parcella végén kupacokba szórják, válogatják és ládákba rakják. Ezzel lényegében megszűnik a parcellákon a ládákkal, kosarakkal és egyéb alkalmatosságokkal történő szedés közbeni manipuláció, könynyebbé válik a munka, s központosítva van a termény szállítóeszközökre történő felrakása is. Ott, ahol a jövőben számolnak a szőbanforgó gép beszerzésével, ne feledjék, hogy már az ültetéskor, palántázáskor úgy kell eljárni, hogy biztosítsák a betakarító gép tökéletes kihasználását. Mivel az oldalt elhelyezett gyűjtőszalagok 10 m hosszúak, egy parcella, vagyis a két betakarító út közötti terület nagysága nem haladhatja meg a 20 m szélességet, hogy kétoldalről teljes mértékben elvégezhető legyen a begyűjtés. Az utak, vagyis a begyűjtő járatok legalább pinkában a sokoldalúan hasznosítható betakarító gép. 1,5 m szélesek legyenek, hogy a traktor, illetve a pótkocsi ne okozzon kárt a növényzetben. Végezetül még annyit kell megjegyezni, hogy az unifikált traktorsor bármelyik erőgépével (a gyártó cég a Z—3011-et javasolja) üzemeltethető betakarító gép a forgókban nehezen mozog. Ezért igen fontos, hogy a gépi begyűjtésre szánt zöldségtermesztő parcellák végén, vagyis a forgókban ne magasszárú növény (pl. kukorica), esetleg fás terület legyen, mert a munkahelyzetben lévő s csak alig megemelhető oldalsó szállító szalagokkal nagyon nehéz, esetleg teljesen lehetetlen lenne megvalósítani a forgást. KÄDEK GÁBOR ßj módszerek az öntözésben A Stará Zagora-i kísérleti állomás dolgozóinak kollektívája, amely ez öntözéses gazdálkodás kérdéseivel foglalkozik, nyolc féle öntöző berendezéssel folytat kísérletet. Ezen berendezések közül az egyik a merítós vízkivételi csap (hidráns) elvén alapszik. Egyedül ez a kísérleti állomás végez különböző ellenőrző munkálatokat Bulgáriában a „Kék lövedéknek nevezett esűztetö berendezéssel. Ezen berendezés iizemküzbeni áthelyezése gépesítve van, ami lehetővé teszi a kezelés egyszerűbbé tételét, valamint az öntözés műveletének magasabbfokú automatizálását. Mint különlegességet, műanyag csöveket használnak a hagyományos eternit csövek helyett. A szóbanforgó állomáson igyekeznek meghatározni az egyes kultúrnövények optimáiis vízigényét. Mint új találmányt rögzítették a gépesített öntözésnél alkalmazott, elasztikus anyagból készült csővezetékeket. Ez az újítás nagyban megkönnyíti és gyorsabbá teszi a csövek szétrakását, összeszerelését és szétszedését. Az új berendezés főleg a rövid- és husszúszárú növények, valamint némely évelő növények és a zöldségfélék öntözésénél válik be. SOFIAPRESS Indiai iuffatök, tüskésuborka... A magyarországi Kertészeti Kutató Intézet szentesi állomásán egzotikus növények meghonosításával is kísérleteznek. Ilyen például az indiai származású Iuffatök, melynek termése a megtévesztésig hasonlít a mosdószivacsra. Kis sündisznóra emlékeztető alakú termése van az ugyancsak indiai eredetű tüskésuborkának. A zergeszarva nevű növényből likőr készíthető. Méteres hosszúságú csöveket növeszt a zöldbab egyik különleges változata. A szóbanforgó nemesítő és kutató állomáson nemesítenek továbbá rebarbarát, mángoldot és édes féniket is. Ez utóbbi pl. az ananászra emlékeztető, és kitűnő csemege előétel készíthető belőle. A kutató állomás eddig már több tonna értékes féniket adott át a Szegedi Konzervgyárnak. (Kertészet és Szőlészet, 1972, 35. sz.) oltárából <■«■** A mechanikai növényvédelem két módszere A hannoveri Mezőgazdasági Kamara Jork-i Gyümölcstermesztési Kísérleti Intézetében látható a mechanikai növényvédelem alábbi két módszere. Mint ismeretes, télen-nyáron nagy kárt tesznek a fák törzsének mcgrágásával a rendkívül fürge és szapora üregi nyulak. Ellenük vékony alu-fólia csíkokkal tekerik be a védtelen gyümölcsfák törzsét a szóbanforgó kísérleti állomáson. Még nagyobb kárt szenved a termés a többnyire csapatosan rajzó seregélyektől. Ezek ellen több országban acetilén ágyúk segitségével védekeznek. Ezek hibája, hogy szabályos időközükben durrannak, s a ravasz seregélyek hamarosan átlátnak a szitán. Az említett kísérleti állomáson ezért elektronikus vezérlésű ágyút fejlesztettek ki, melynek előnye, hogy teljesen rendszertelenül, előre ki nem számítható időpontokban adja le a „lövéseket“. Ezenkívül alkalmaznak megafonokat is, melyek a ragadozómadarak által elfogott seregély vészkiáltását utánozzák, s ezzel szintén riasztó hatást váltanak ki. —kész— A napenergia kihasználása a Szovjetunióban Ha nem teszünk idejében szigorú intézkedéseket, a következő évszázadban problémák merülnek fel a világ vízellátása körül, jelentették ki a világ élenjáró tudósai. Napjainkban igen rossz az édesvizek hasznosítása, mivel az emberiség csupán 6,6 százalékát használja fel a rendelkezésére álló édesvíz mennyiségének, a felmaradó rész pedig elvész a tengerekben és a párolgás folyamán. A tudósok feltételezik, az elkövetkező száz évben a fejlődés következtében biztosítani lehet a csapadék maradéktalan felhasználását, s ezzel — ha egy főre ezerhetven köbméter vízszükséglettel számolunk — mintegy 19 milliárd lakos igényét lehet kielégíteni. Hogyan lehetne biztosítani a csapadék tökéletes kihasználását? Egy görög mezőgazdasági szakember különleges megoldást javasol. Nézete szerint, három részre — egy természetes, egy mezőgazdasági és egy városi zónára — kellene felosztani a világot, vagyis a földet. Az az elképzelése, hogy az első zónában, vagyis a természetes övezetben, amely a föld felületének mintegy felét adná, az erdők, hegyek és síkságok óriási rezervátumát kellene kialakítani. Ez a földrész teljesen lakatlan maradna, s ez a terület biztosítaná az emberiség számára a víztartalékokat. A mezőgazdasági zóna a lakott terület 45 százalékát képviselné, s tökéletesen automatizált, mintegy 2 milliárd embert foglalkoztató mezőgazdaságával közel 21 milliárd ember élelmezéséről gondoskodna. A harmadik részen egy hatalmas város keletkezne, melynek élelmiszer- és vízszükségletét az előbbi két zóna biztosítaná. Ez valóban forradalmi megoldás lenne, bár egyelőre nehezen elképzelhető a kivitelezése. Merőben más úton járnak a szovjet tudományos dolgozók. A Szovjetunióban már 1926 óta foglalkoznak a napenergia felhasználhatóságának meghatározásával. A kísérletek és megfigyelések az 1949-ben létesített héliotechnikai laboratóriumának több állomáshelyén folynak. A Türkmén állomáson például a napenergiának a sós vizek sótartalmának elvonásával, vagyis a sós vizek desztillálásával kapcsolatos felhasználhatóságával foglalkozik. Ma már bizonyított tény, hogy a közép-ázsiai szovjet köztársaságok vízellátásának biztosításával kapcsolatos feladatokat egyszer teljesen átruházzuk a Napra. A „Bacharden“ Türkmén szovhozban immár két éve üzemel egy napenergiára működő sóelvonó állomás, mely 1,5—2 rubelért állít elő egy köbméter édes vizet. A sóelvonó egy hektáros területéről évente több mint 14 ezer tonna desztillált vizet lehet nyerni. A gyakorlat igazolta, hogy ahol a természetes édesvíz forrása 40 kmnél távolabb esik, a felhasználás helyétől, ott gazdaságosabb a földalatti sós vizek desztillálása, mint az édes víz szállítása. Ennek elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából van nagy jelentősége, mivel a Türkmén SZSZK-ban jelenleg drágán fizetnek minden köbméter vízért. Taskent mellett 82 m2 felületű a napenergiára működő „vízmelegítő“, amely nyáron ivóvizet szolgáltát, s ellátja vízzel az építkezéseket és háztartásokat, télen pedig a lakások fűtéséhez ad forró vizet. A napenergiát fűtésre is fel lehet használni. Az abszorpciós hűtőszekrények elvén alapuló, napenergiával működtetett klimalizációs berendezés 5—6-szor olcsóbban üzemeltethető, mint az elektromos áramkörre kapcsolt berendezések. A szovjet tudósok kidolgozták már az úgynevezett „Napház“, vagyis a napenergiával fütött-hűtött ház tervét is. A hatalmas épület több lakásegységet foglal majd magába, s különleges tetőszerkezete napenergiára működő lapos fűtő elemekkel lesz borítva. Ezek a tények is igazolják, hogy a szovjet tudósok valóban jó úton haladnak a napenergia tökéletes kihasználási lehetőségeinek vizsgálata, kutatása szakaszán. Ennek köszönhető, hogy sokkal reálisabbnak tűnő lehetőségeket javasolnak pl. a világ, az emberiség elkövetkező évszázadokban történő vízigény-biztosítására. (A Mezőgazdasági Technika és a Zemédölské noviny nyomán: —dek—) Kukoricatermelési rekord várható? A világ múlt évi össz-kukoricatermése 293,5 millió metrikus tonna volt, ami 16 százalékkal több a két évvel ezelőtti hozamnál. A közzétett becslések szerint, Nyugat-Eurőpában hat százalékkal többet 17,2 millió tonnát törtek, Kelet-Európábán pedig rekordmennyiséget, 24,8 millió tonnát, vagyis négy millió tonnával többet takarítottak be, mint 1970-ben. A Szovjetunió múlt évi kukoricatermését 9,5 millió tonnára becsülik, ami 2 millióval több a két évvel ezelőtti hozamnál. Múlt évben hazánkban is gazdagon fizetett a szemeskukorica. Idén még kedvezőbb feltételek között termesztettük ezt a növényfélét, s ha az érés szempontjából nem is a legkedvezőbb az időjárás alakulása, a múlt évinél, sőt minden eddiginél nagyobb ho-amokra van kilátás. —r— A PSZz-b-21 jelzésű zöldségbelakarító gép vázlata.
