Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-16 / 37. szám

„A feketekorrol, kortünetei alapján"

Mohos Károly tapolcai méhésztársuuk írása — bár pozitívumot egyáltalán nem tartalmaz — egyformán érdekes azok számára is, akik a szerencsés véletlen folytán eddig а Геке tekórt nem tapasztalták méhészetükben. Ezért érdemes vele foglalkoznunk. Magam az első világháború kitörése előtti Berlini Méhészeti Világkongreszsžus és Kiállítás alkalmával kaptam első híradást a feketekórról. Az akkori egyesületi titkárunk Schiller Aurél képviselt bennünket. Tőle kaptam két nyomtatott „Broschurát“. Mindkettőnek szövege a feketekórral foglalkozott. Emlékezésem szerint a szöveg magyar fordítása kb. így hangzott: „Alsóbajorországban Pfaffenhofenben az Ilia folyó partján lakom. Itt méhészkedők. Méheink legelője a körülöttünk elterülő erdőrengeteg virágmilliója. Azt tapasztaltam egy szép napon, hogy ntéheim között igen sok a „vad méh“, amelyek a kaptárba jutva fosztogatnak. Méheim mór az ajtóban szembeszállnak a betolakodókkal. Végül mégis sikerül soknak bejutnia. Ha vizsgálom méheimet, azt látom, hogy egy-egy kereten ide oda futkosva menekülni próbálnak az őket támadó méhek elől. Ezek a vadméhek feketék, fényesek és ha a keretet függőlegesen tartom, sietve elhagyják azt, szinte leejtik magukat a földre és onnan nagyon nehezen, vagy sehogy sem képesek tovább röpülni stb.“ Franz König méhész.

A másik broschura kb. így hangzik: „A felsőbajorországi Rotthalmünsterben lakom. Vidékem hegyes, erdős, de sok a hegyi legelő is, amely időnként firágdús. Majdnem ugyanazt tapasztalom, amit König méhésztársam. Nemcsak én, hanem rajtam kívül 3—4 méhész Is. A fekete fényes méheket én kifogdosom és megölöm, mert én betegnek tartom. Kezem ujjal ilyenkor büdösek, de nem olyan a bűzük, mint amikor rendes, egészséges méhet nyomunk agyon. Az a gyanúm, hogy a méhek ezért üldözik a fekete méheket. Azt hiszem, hogy ezek a méhek erdei odúkban laknak, mivel körzetükben főleg fenyőerdők vannak stb., stb.“ Krause méhész.

Schiller titkárunk személyesen is járt Bajorországban. Elmondta, hogy maga is látott fekete méheket. Elbeszélésé ben előadta, hogy szerinte már születésüktől fogva apróbb a termetük, nem életképesek és azért kopott a külsejük, mert a többi méh agyonsanyargatja. Vagy azért, mert bűzös, vagy azért, amiért nem teljesíti a kaptár családi rendjének reá éső kötelezettségét. A bajor méhészek, ahol a feketekor jobban el volt terjedve, mini

VÁLASZ MOHOS KÁROU AZONOS CÍMŰ ÍRÁSÁRA

sorsa. Az első tavaszi kiszállópéldául Thüriugiábqn, azt tartották, hogy valamelyik fának hónai jizzadmányát szívesen gyűjtik a méhek, és ha ez tej gyanánt a fiasításba jut, attól jönnek világra „nyomorult“ méhek. Ez persze csak feltevés volt.

Én először akkor láttam, amikor egy szövetkezet méhészetét vizsgáltam. A méhészet egy nagykiterjedésű erdős, hegyes vidék aljában volt. Feltűnt, hogy üres lépei kilós súlyúak és feketék, mint a szurok. A méhésztárs elmondta, hogy két éve kezeli a méhészetet, így vette át, és azóta sem képes egy erős családot összehozni, még egyesítéssel sem. A kaptáruk NB rakodórendűek, a fészek gyékényfonatból készült, hogy könnyű legyen. Amikor a méheket gondosabban vizsgáltam, feltűnt, hogy sok közöttük az apróbb testalkatú méh. Feltűnő volt az is, hogy a kézben tartott kereteken több kisebb csomóban verekedni látszó méhek között, apróbb testalkatú fekete fényes méhek láthatók. A méhésztársam gondolkodás nélkül rávágta, hogy „ezek erdei vadméhek, de el is bánnak velük“.

azt javasoltam a méhésztársnak, hogy a lehető legsürgősebben váltsa le a fekete kereteket. Építtesen még az akác előtt szirupos etetéssel, különben a méhészet pusztulásra van ítélve.

Meglepetésemre a méhésztárs azt válaszolta, hogy ő már tudja, hogy mi a bajuk a méheknek! Elmondta, hogy a téli takaró céljára papirzsákokat használt. A zsákokban ausztriai szuperfoszfát volt, s a nedves idő miatt nem voltak tisztára kiüríthetők. A téli takarásnál a kaptár nedvességét a papírtakarók magukba szívták és a feloldódott vegyszerrel a kaptárba csöpögtek. Az elmondottak után számomra elképzelhetőnek látszott, hogy a szuperfoszfát „keze“ van a dologban. Kértem méhésztársamat, hogy akác után haladéktalanul kezdje meg néhány kaptár-tartalék felújítását, fertőtlenítését. Ha módjában áll, váltsa le a gyékényfalú kaptárakat deszkafalú új kaptárakkal. Az új kereteket műlépelckel lássa el, és lehetőleg azokat a családokat, amelyeknél a fekete méhek a leggyakoribbak, újítsa fel áttelepítéssel.

somnál mosolygó méhész foga dott és nem elkeseredett. Elmondta, hogy szótfogadott, alig takarta a fészek rostszövetét, a méhek jól teleltek és az első tisztuló kirepülés kifogástalan volt. Egyetlen leeső méhet nem látott a kaptárok előtt, feketét meg kivételesen sem. Még tartott a gyümölcsvirágzás, de megkockáztattam egy gyors kaptárbontást. Meglepődtem, mert még mindig akadt kéthárom fekete méh a kereteken.

A betelelés előtti ellenőrzésemkor a méhésztárs elmondta a „nagy újságot“. Már nincs egyetlen feketekóros méh sem egyik másik családnál. Elmondta, hogy az egyik legjobb családja megrajzolt. A másodrajból sikerült néhány anyát átmentenie. Főleg azoknak a családoknak adott fiatal anyát, amelyeknél még feketekóros méheket tapasztalt. Ezek a családok most mind feketekórmentesek. Azonnal munkához láttam. Kiderült, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvemben megjelölt családok egyike sem szenved már feketekórban, mert egyik családnál sem találtam egyet sem. Ezt a méhészetet még két évig ellenőriztem, de semmi panaszt nem tapasztaltam.

Ekkor jutottak eszembe König méhésztárs szavai, aki szintén a vadméhekre gyanakodott. Látva a „rablóméhek“ körüli küzdelmet, ujjam hegyével igyekeztem a méhcsomókat szétválasztani. Mire a védekező méheket sikerült a szerencsétlen üldözőtől eltávolítani, abban a pillanatban ledobta magát a keretről valamennyi és vagy elrepült, ha tudott, vagy ugrándozva a földön maradt. A látottak és tapasztaltak után

Ugyanebben a méhészetben tett nyári, majd őszi látogatásom már vigasztalóbb képet nyújtott. A megvizsgált áttelepített családokban már csak 1—2 feketekóros méhet találtam. Ezeket sajátkezűleg eltá volítottam és összenyomtam. Két ujjam csakugyan kellemetlenül bűzös volt, utána rögtön kezet mostam Neo magnói-os fertőtlenítőszerrel. Télen át semmi sem izgatott jobban, mint ennek a méhészetnek a

Mohos méhésztárs cikkében két okra gyanakszik. Az egyik a bőrgomba változatára, az ismert 300 fajtájának egyikére, viszont a horgomba jelenléte tudtommal mikroszkópikusan is kimutatható. A másik egy parazita-féleség az ún. rühatka. Ez is megállapítható mikroszkópikusan. Tudomásom szerint a feketekóros métieknél még elektromikroszkóppal sem lehet kórokozókat kimutatni, úgy, mint például az emberi rákbetegségnél. Erről is csak azt tudjuk, hogy van, létezik és a sejtek eddig megmagyarázhatatlan módon szaporodnak, szaporodnak, amíg a vég be nem következik.

Nem érzem magam annyira felkészültnek, hogy a fentebbi tanulságos esetből kiindulva határozottan ki merjem mondani, hogy az általam ellenőrzött méhészetnél akár a sterilitás, akár az anya leváltása hozta meg a gyökeres váltó zást. Magam csak annyit merek nyíltan hangsúlyozni, hogy mindkettő szerencsés alkalma

zása okozhat meglepetést a feketekór elleni küzdelemben Különben kívánom Mohos Ká roly méhésztársnak, hogy fáradozása eredménnyel járjon, és ha az általam elmondottak

munkájában némi segítséget nyújtanak, már az ts öröm valamennyiünk számára.

NÉMETH LÄSZLÖ

Palántaágyak talajfertőtlenítése

A növényi károkat okozó talajlakó szervezeteket, mint a különböző élősködő baktériumokat, gombákat, kártevő rovarokat és ezek lárváit, fonálférgeket és a gyomnövények magvainak csírázóképességét talajfertőtlenítéssel semmisítjük meg. A talajfertőtlenítés főleg a kertészet egyes ágazataiban nyer felhasználást.

A különböző fizikális talajforlötlenítési módszerek, mint pl. a hőalkalmazási módszer (a talajt közel 100 °C hőmérsékletre hevítik) vagy a gözfertőtlenítés (a talaj fertőtlenítése a vízgőz egyenletes bevezetésénél történik, amelynél a talajhőmérsékletnek középértéke 15—20 percig nem szállhat ЭО-ЭБ^С alá — a legrégeben használtak, de ugyanakkor a legmunkaigényesebbek is, és ha beleszámítjuk a felszerelés beruházási és üzemeltetési költségeit, akkor a legdrágább is. A fizikális talajfertőtlenítés egyre jobban hál rászorul a nagyüzemekben, a kiskertekben azonban alkalmazásuk úgyszólván lehetetlen.

A vegyi talajfertőtlenítésre különböző vegyszerek használhatók (pl. hipermangán, formaiin, allylalkohol), csávázószerek (Agronal, Germisan, Hermái) vagy erre a célra gyártott talajfertőtlenítő szerek (Brassicol, Hernation) esetleg gombaölő permetezőszerek vagy rovarirtószerek, abban az esetben, ha csak bizonyos kórokozó, illetve kártevő ellen végzünk részleges fertőtlenítést.

TALAjFERTÖTLENtTÉSRE ALKALMAS NÖVÉNYVÉDOSZEREK ÉS EZEK

ALKALMAZÁSÁNAK

ÁTTEKINTÉSE

A talajnak teljes fertőtlenítésére alkalmas szerek:

FORMALIN 40 % — a vetést vagy palántaültetést megelőzve 3—4 héttel alkalmazzuk, 1 m2 felületre 250 ml adagot számítunk 10 liter vízben felhígítva. A A komposzt őszi időben történő fertőtlenítésére minden m3 főidre 100 liter vízben hígított 2,5 literes Formalin adagot számítunk. Kezelés után kb. 1 hétre a földet ponyvával vagy más jól záró takaróval (pl. melegágyaknál az üveg ráhelyezésével) elszigeteljük, hogy a vegyszerből elpárolgó gázok is átjárják. A takaró eltávolítása után a talajt újra átdolgozzuk, a komposzt esetében átlapátoljuk még a téli fagyok beérkezése előtt. A formalin különben kertészszerszámok fertőtlenítésére is alkalmas.

Gyártó, 111. forgalomba hozó vállalat: Chema n. p., Drogéria.

ALLYLALKOHOL — a frissen elkészített palántaágyak fertőtlenítésére kb. 6—10 nappal a vetés, illetve palántázás előtt alkalmas (nem ajánlatos a használata az üvegházakban). Vízzel hígítva használjuk, 30 ml allylalkoholt 3—5 liter vízben oldunk 1 m2 felület meglocsolására. A locsolásra öntözőrózsával felszerelt locsolókannák alkalmasak. A fentebb emlílett szer a talajlakó kártevőket csak a fiatalabb fejlődési szakaszokban semmisíti meg, a különböző gomba eredetű fertőzér sek talajban tartózkodó formáit és a gyomnövények magvainak csírázó képességét csökkenti.

Gyártó, illetve forgalomba hozó vallalat: külföldről importált szer a Poľnohospodársky nákupný a zásobovací podnik-on (PNZP) keresztül.

NEMATIN — teljes talajfertőtlenítésre alkalmas, igen hatásos talajfertőtlenítő és fonálféregölőszer (rtematocid). A hőmérséklettől függően 4—5 héttel a vetés, illetve palántaültetés előtt alkalmazzuk (az esetben, ha a hőmérséklet 15 °C fölött van). Vízzel hígítva használjuk, 150—200 ml Nematint 2—5 liter vízben számítunk 1 m2 felület meglocsolására.

5 literes vízmennyiséget 1 m2 25 cm vastag komposzt fertőtlenítésére használunk. A fertőtlenített komposztrétegre további rétegeket halmozhatunk újbóli locsolással. A Nematin már +5 °C hőmérsékletnél is hatásos, ezért alkalmas az ősszel végzett talajfértőtlenítésre.

A talajlakó kártevőkét, drótférgeket, pajorokat stb., továbbá a gombafertőzéseket és a gyomnövények magvainak csírázóképességét semmisíti meg.A palántadőlés kórokozói ellen alkalmazható talajfertőtlenítőszerek:

BRASSICOL — vetés, illetve palánta ültetés előtt alkalmazható vagy az egész kertészeti föld, ill. komposzt fertőtlenítésére — ebben az esetben 300—400 g adagot számítunk 1 m3 földre, — vagy az elkészített palántaágy felületének fertőtlenítésére — ebben az esetben 30—40 g-os adagot számiportált szer, forgalomba hozza: PNZP, Drogéria.

PEROZIN 75 — gombaölő permetezőszer, használható talajfertőtlenítésre 0,5—1

százalékos töménységben locsolásképpen, vagy porozzuk a talaj felületére — 1 m2-re 10—20 g adagot számítunk.

Gyártó, ill. forgalombahozó vállalat: külföldről importált szer, forgalomba hozza: PNZP, Drogéria.

Talajkártevők ellen alkalmazható rovarirtószerek:

LIDENAL — Talajkártevők, drótférgek, pajorok stb. ellen talajporozásra 30—40 g-os adagot számítunk 10 m2-re. A felszíni porozást sekélyen bedolgozzuk a földbe (pl. gereblyével). A palántanevelésre szolgáló földbe egyenletesen beledolgozzuk az említett rovarirtószert 1 m3 földhöz 400 g-os adagot számítva.

GAMACID — az előző szerhez hasonlóan használható. Porozáshoz 10 m2-re számítunk 200 g-os adagot, a talajba való eldolgozáshoz 2,5 kg-os adagot 1 m3 földhöz.

Figyelmeztetés: Abban a talajban, amely Lidenal vagy Gamacid rovarirtószerekkel volt fertőtlenítve, a legközelebbi 2 évben nem termeszthetünk gyökérzöldséget és burgonyát.

Gyártó vállalat: A Lidenal és Gamucid rovarölőszereket a J. Dimitrov vegyiművek gyártják. ■> Forgalomba hozza: Lidenalt PNZP, a Gamacidot — PNZP és a drogériák.

A fent leírtak áttekintésül szolgálnak a termelőknek a megfelelő vegyszer megválasztáshoz, de semmi esetben nem helyettesíti az egyes növényvédőszerek csomagolásán feltűntetett használati utasítást. Ez nemcsak a helyes vegyszerkezelésre utal, de a szükséges munkavédelmi óvrendszabályok betartására is. A fent leírt vegyszerekből sok a méregjelzésű csoportba tartozik, ezért csak azok a termelők szerezhetik be és használhatják, akik méregkezelési engedéllyel rendelkeznek.

S végül meg kell jegyezni, hogy a helyes adagolást fontos betartani. Ez könynyebben megy a vízzel hígítható szereknél. A porzó szerek adagolását és egyenletes kijuttatását úgy segíthetjük elő, ha a lemért adagot egyenletesen összekeverjük megfelelő mennyiségű száraz homokkal, fahamuval, vagy esetleg poralakú műtrágyával

Ing. Zlatica Vaneková

tunk 1 m2 felülelre. Vigyázat! — Brassicol nem alkalmas az uborkavetés alá elkészített talaj fertőtlenítésére.

Gyártó, ill. forgalombahozó vállalat: külföldről importált szer, a PNZP hozza forgalomba.

FALISAŇ (Germisan) — vetőmagcsávázószer, talajfertőtlenítésre kb. 14 nappal a vetés előtt használjuk vízzel hígítva, 20—25 g-os adagot 8 liter vízben számítunk 1 m2 felület meglocsolására. A fertőtlenített talajon nevelt növények palántázásánál vagy átültetésénél védjük kezeinket a szermaradványoktól kesztyűvel!

Gyártó, ill. forgalombahoző vállalat: külföldről importált szer, PNZP hozza forgalomba.

BENLATE (Fundasol 50— WP) — zöldség, illetve virágmagvak vetése után használjuk vízzel hígítva, 5 g-os adagot 8 liter vízben számítunk 1 m3 felület meglocsolására.

Gyártó, ill. forgalombahozó vállalat: külföldről importált szer, PNZP és 1973- ban feltehetőleg a drogériák is forgalomba hozzák.

H1PERMANGÄN — 14 nappal a vetés előtt használjuk vízzel hígítva. 1 m2 felület meglocsolására 5 g-os adagot oldunk fel 5 liter vízben. Hipermangánt általános fertőtlenítőszerként használunk a kerti szerszámok, oltó és metszokések stb. fertőtlenítésére.

Forgalomba hozzák: a gyógyszertárak és a drogériák.

HERMAL — vetőmag csávázószer. Felületi taiajfertőtlenítésre alkalmas, lehetőleg mielőbb a vetés utón használjuk a talaj meghintésére (beporzására). Porozásra 1 m2-re 10—20 g-os adagot számítunk.

Gyártó vállalat: Chemické závody J. Dimitrova, n. p., Bratislava. Forgalomba hozza: PNZP.

AGRONAL — vetőmagcsávázószer. Felületi talajfertőtlenítésre alkalmas. Használata és adagolása hasonló az előbbihez.

Gyártja: Spolana, n. p., Neratovice. Forgalomba hozza: PNZP.

ORTHOCID—50 — gombaölő permetezőszer, száraz vetőmag csávázószerként ill. talajfertötlenítö-szernek is használható. Talajfertőtlenítésre 0,5 százalékos töménységben locsolhatjuk, vagy porozzuk a talaj felületére — 1 m2-re 10—30 g adagot számítunk.

Gyártó, ill. forgalombahozó vállalat: külföldről im-