Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-16 / 37. szám
Hevesi dinnyések ••• Valósággal izzik a levegő az év legmelegebb napján. Az augusztusi kánikulában a dinnyeföldön bizony csörgő verejtékkel szedték a gyümölcsöt a csoport szorgalmas tagjai. Augusztus 16-án a hőmérő higanyszála megközelítette a 35 fokot, és Horváth Gergely bácsi a dinynyetermelő csoport vezetője is gyakran megtörülte a tűző napsugaraktól lebarnult arcát. A- zonban a nagy hőség ellenére is szorgalmasan vagdosta le az indákról az érett dinnyéket. Munkáját egy kicsit hitetlenkedve néztük és kétségbe vontuk, hogy olyan gyorsan belelát a gyümölcsbe és tudja, hogy melyik az eladásra alkalmas. Ű azonban nem jött zavarba és diadalmas mosollyal lékeli meg néhány dinnyét, mutatva, vérpiros, ropogós húsát. A sikerek után kíváncsian érdeklődtünk tőle, hogy milyen varázslatos tudománnyal ismeri fel az érettség állapotát. Elmondotta, hogy 6 már biztosra megy, és nagyon ritkán fordul elő a tévedés. Hét üzletbe szállít egyszerre dinnyét, de idén még nagyobb reklamáció nem érkezett. A legfontosabb megfigyelni a dinnye virágzását és ettől számítva 29—31 nap múlva már érettnek kell lenni a gyümölcsnek. Az első kacs elszáradása is figyelembe vehető, de nem minden fajtánál. A legbiztosabb jel az érettségre, hogyha a gyümölcs földdel érintkező része sárgás-pirosas színű. Ha ez a rész még világos-zöldes, akkor a dinnye éretlen. Végigjárjuk a 40 holdas dinnyekertészetet, amit hattagú családjával művel. A balatonlellei Balaton Gyöngye mezőgazdasági termelőszövetkezet az egyezmény értelmében hektáronként 300 mázsa istállótrágyával trágyázza a földet, elvégzi a 30 cm mély szántást, és Szent György napig ültetésre készen átadja a földet a Gergely bácsi a jól megérett dinynye piros húsát mutatja. A kardvirág (Gladiolus) kártevője A kardvirágot gyakran elszórt, ezüstösfehér foltok torzítják. A növény minden részén előfordulhatnak, később nagyobb felületre elterjedve a foltok összeolvadnak. A levelek rendellenesen fejlődnek, deformálódnak és kisebbek maradnak. A fertőzött növény virágszára egyes esetekben meggörbül. A leírt kártételt kb. 1 mm hosszú gladiolusztripsz (Taenisthrips gladioli) okozza; a bimbók fellevelei elszáradnak, rendszerint ki sem nyílnak. Amennyiben mégis kinyílnának, kisebbek, torzultak és fehér foltosak lesznek. Kártétele a virágokban jellegzetes, mert a szirmok elszáradva befelé sodródnak. A virágszárat tömeges tojásrakásukkal is károsítják, mert a lerakott tojás helyén apró, ovális, barna foltok képződnek. Később ezek egybeolvadva feltűnő nagyságúak lesznek. A károsított gumókon jellegzetesek az elsötétedett, barna foltok, és ezeken fekete csepp alakban elhelyezkedő ürülékcsomócskák. Védekezés: A felszedett gumókat letisztítás után a téli raktározásra beszórjuk Dynocid, vagy Gamadyn rovarölőszerrel, vagy egy Vi órára bezárjuk 1 százalékos Metation E—50 oldatba, azután gondosan megszárítjuk, és csak szárazon raktározzuk. A tenyészidő folyamán, jelentősebb kártétel esetében, permetezzünk Metation E—50 rovarirtőszerrel 0,2 százalékos töménységben. A permetezést csak virágzás előtt végezzük! V. Z. dinnyetermelő csoportnak. E- zért a termelő szövetkezet a bevétel 60 százalékát kapja, a palántanevelésért, a palántázásért és a növényápolási munkákért, valamint az értékesítésért a dinnyének pedig a 40 százalékát. Ily módon mindkét fél érdekelt a termelésben. A növények levelei még augusztus közepén is üdék, ezért megkérdezem, hogy milyen növényvédelmi munkákat végeztek el. Kétszer permeteztek, és főleg azért kevés a gombabetegség, mert az összes jó tulajdonságot magába foglaló „Magyar kincs“ fajta dinnye ellenálló a betegségekkel szemben. Ennek örül tehát a legjobban. Azonban emellett a fogyasztók érdeklődésének megfelelően termel Sugár bébit, és hevesi dinnyét is. A Sugár bébi 3—5 kg-os, a Magyar kincs 5—10 kg-os, és a Hevesi óriás pedig 10—15 kg-os gyümölcsöket hoz. Érdekes, hogy Keszthelyen például az apró gyümölcsű Sugár bébit, Nagykanizsán viszont már a Hevesi óriást kedvelik. Páder István értékesítő (Gergely bácsi veje) tehát eszerint irányítja a szállítást, mert a tsz-szel együtt az állami és szövetkezeti boltok ellátása után szabadon is árulják a dinnyét. Egy-kettőre megtelik a lóvontatású pótkocsi, és a rögtönzött bődé elé kanyarodik. Amíg a fiatalok a járművet megszabadítják terhétől, frissen gőzölgő kávé szürcsölgetése közben beszélgetünk a dinynyetermesztés fortélyairól. Igazi mesteiekkel van dolgunk, tehát minden szóra figyelünk. A Heves megyei Csányból minden tavaszon 650—700 dinnyetermesztő család kerekedik fel. Idén csak a Balaton mellé 120 család jött dinnyét termelni, hogy a belföldi szükséglet mellett kielégíthessék a turisták igényeit is. Megrázó, amikor február 26-án búcsúznak a munka után vándorló családok. A dinnyetermesztés már a vérükben van. Ezért vállalják az átmeneti nehézségeket, a költözködéssel járó problémákat, viszontagságokat is. Bizony, kint a dinnyés kunyhóban nincs olyan összkomfort, mint otthon, de a jó keresetért ki kell bírni. Gergely bácsi már kilenc éves korában a dinnyeföldön dolgozott, apja mellett. Idestova 45 éve dinnyés, és családjával is igyekszik megszerettetni ezt a szakmát. A dinnyetermesztéshez elsősorban — amint Gergely bácsi magyarázza — félhomokos déli fekvésű, nyugatról sövénnyel védett talajra van szükség. Nagyon fontos, hogy ősszel hantosra szántsák a földet, hogy így minél több csapadékot fogjon fel és tavasszal porhanyósra lehessen művelni. A dinnyefészkekbe nem raknak trágyát vagy komposztot, mert szerinte ez szárítja a földet, elég az őszi trágyázás. Szent György napja körül kezdik a palántázást, és május 4—10-én fejezik be. A sor- és tőtávolság 120 X 120 cm, de a hevesi dinnyénél a 120 cm-es sortávolság mellett 240 cm tőtávolságot hagynak, mert nagy a lombja, és hely kell neki. Különösen a növények fejlődésének kezdeti szakaszában sarabolják, porhanyítják a földet, hogy a gyomok nagy részét elpusztítsák. A gyommentes dinnyeföldön sokkal kisebb a gombabetegségek keletkezésének lehetősége. Bár idén a dinnyére nem volt jő idő, mégis elég gazdag termést gyűjtenek be. A Sugár bébi 80, a Hevesi 100, a Magyar kincs pedig 120 mázsát adott holdanként. Voltak sikeresebb éveik, amikor elérték a 150 mázsás holdankénti átlagos hozamot is. Kiürült a póíkocsi, együtt a család. Elbeszélgetünk velük mindennapos gondjaikról. Kiderül, hogy a családfő járt Csehszlovákiában is, Levice (Léva), Štúrovo (Párkány) és Komárno (Komárom) környékén is. Fájlalja, hogy nálunk kevés dinnyét termelnek. Fellelkesedve kijelenti, hogy ha szükség lenne rá, Csányból néhány család eljönne dinnyét termelni Dél-Szlovákiába, legalább addig, amíg megkedveltetnék az itteni kertészekkel a dinnyetermesztést, mert szerinte a Csallóközben, Mátyusföb dön és még más részeken is jó feltételek vannak a dinnyetermesztésre. De arra is hajlandók, hogy szükség esetén levélben nyújtsanak szaktanácsot az érdeklődőknek. BÁLLÁ JÓZSEF Nyárvégi tolvajok ■^Minden évben igen, sok B B bosszúságot okoznak a redősszárnyú darazsak nyárvégi, őszi kártételükkel. A megelőző időszakban azonban hasznos tevékenységet folytatnak, mert lárváikat szétdarabolt rovarokkal táplálják. Ezzel jelentős mértékben pusztítják a kártevő rovarokat is. A későbbiekben az érlelődő, lédűs és érett gyümölcsöket, főleg a körtét, szilvát és szőlőt kezdik ki a darazsak, s a héj és magvak kivételével teljesen elhordják. Kártételüket gyakran a házi méheknek tulajdonítják, ez azonban csak felületes megfigyelésen alapul. Igaz, hogy gyakran láthatunk niélicket a már kikezdett gyümölcsökön, de csak azokon, amelyeket a darazsak már előzőleg megrágtak. A méhek szájszerve az ép gyümölcsök héjának átrágására nem alkalmas. Két faj, a német darázs (Vespa germanica) és a francia darázs (Polistes gallicus) kártétele fordul elő a leggyakrabban. Mindkét állat fekete alapon sárgán foltozott. A különbség közöttük annyi, hogy a német darázs potroha vaskos, míg a francia darázs karcsú, valóban „darázsderekú“. Fészeképítésük is különböző. A francia darázs buroknélküli, egyetlen lépbul álló fészkét padlások gerendáira, bokrokra, kövekre ragasztja, a német darázs több egymás fölé helyezett lépből álló, burokkal körülvett fészkét a talajban találjuk. A fészeképítést az áttelelt nőstények kezdik el tavasszal. A papírszerű fészekanyagot megrágott fából állítják elő. Néhány sejt elkészítése után megkezdik a tojásrakást, majd a lárvák kikelése után, azok táplálását. Az első lárvákból fejlődő dolgozók átveszik az építést és az etetést a nősténytől, így az a továbbiakban csak tojásokat rak. A nyár derekán fejlődő dolgozók is raknak tojást megtermékenyítés nélkül, ezekből fejlődnek a hímek, az ún. herék, melyek az áltelelésre készülő nőstényeket termékenyítik meg. E nőstények kivételével az egész család fokozatosan elpusztul ősz végére, a táplálékhiány és a hideg következtében. A gyümölcsérés időszakában károsításuk megelőzése érdekében nem lehet elkerülni gyérítésüket, annak ellenére, hogy korábban a kártevők jelentős pusztításával hasznot hajtanak. E célból egy befőttes üveget töltsünk meg egyharmadáig cukros vízzel — tegyünk bele néhány csepp ecetet is, a házi méhek távoltartására — az üveget kössük le pergamentpaplrral, majd a közepébe szúrjunk lyukat az ujjunkkal. A lyukon keresztül a darazsak bemásznak, kijönni azonban nem tudnak, majd a vergődéstől elfáradva a vízbe hullanak. Az elkészített csapdákat a ve-Közvetlen az országút mentén található a Kalinkovói (Szemet) Efsz kertészete, s ezért én is több alkalommal utaztam el mellette. Sajnos nem valami pompás kép fogadott, amikor kinéztem az autóbusz ablakán, mert egyszerűen a gyomtól nem lehetett látni a veteményt. A közelmúltban ellátogattam hát a szövetkezet hét hektáros kertészetébe, hogy ne csak futólag, hanem közvetlenül meggyőződhessek a valóságról. A bejárati kaputól pár lépésre szünidejüket töltő kisdiákok szorgoskodtak. Közöttük találtam a kertészet vezetőjét, Németh Máriát is. Elmondotta, hogy hét éven keresztül, mint kertészeti dolgozó tevékenykedett. Utána úgy határozott, hogy nem vállal tovább munkát a közösben. Azonban egy évre rá visszahívta a szövetkezet vezetősége, és megbízta őt a kertészet irányításával. Azóta már kerek négy év telt el. Nem volt könnyű a kezdet, mivel minden nagyon elhanyagolt volt. Sikernek számít ezért, hogy tavaly már a hét hektáron 370 ezer koronát értek el. Az idén 400 ezer koronát terveztek, amit túl szeretnének teljesíteni. Az év elején 16 áron ők is bevezették a fólia alatti termelést, ahol paprikát termeszteszélyeztetctt gyümölcsösben vagy szőlőben akasszuk ki a darazsak kártételének kezdete előtt. Ha darázsfészket fedezünk fel a talajban, kora hajnalban vagy este öntsünk bele szénkéneget, benzint, vagy petróleumot és tapasszuk be a bejáratát, így az egész fészekállományt elpusztíthatjuk. A művelet közben a tűz és a robbanásveszély elkerülése érdekében nyílt lángot ne használjunk. A padlástérben gerendára ragasztott fészkeket gyűjtsük össze és semmisítsük meg. b. j. nek. Jövőre szándékukban áll ezt tovább bővíteni, mert megtalálták benne számításukat. Nehézséget okozott, hogy tavasszal nem tudták beszerezni a különböző herbecídeket, illetve csak kis mennyiség állt a rendelkezésükre. így a palánták kiültetése előtt 10—12 nappal nem tudták elvégezni a gyomtalanítást, mivel treflant egyáltalán nem kaptak. Az állandó esőzések következtében pedig egyrészt nem lehetett rámenni a földre, másrészt a 16 dolgozó nem győzte elvégezni a munkálatokat. A kertészkert túlsó végén az asszonyokat éppen paradicsomszedés közben értük. Ott tudtam meg, hogy Simon Erzsébet már 6 éve aktív dolgozója a kertészetnek. Továbbá Františka Božíková idős kora ellenére (hetvenkét éves) teljes munkaerőnek számít. Találtam még brigádost is, Molnár Jolikát, aki a Bratislava-i Egészségügyi Szakközépiskola tanulója. Egy héttel később ismét a kertészet mellett haladtam el, s ekkor a gyomnak már nyomát sem láttam. Az asszonyok és a szorgoskodó brigádosok munkáját dicséri ez a változás. fíhol Gbelcén (Köbölkút) az idei szokványostól eltérő időjárási behatások ellenére a földműveszövetkezet 25 hektáros őszibarackosa nagyon szép termést adott. Amikor Kovács Ferenc mérnök-ökonómussal ellátogattunk a gyümölcsösbe, mozgalmas kép fogadott. Főleg nők, középkorúak és fiatalok, karjukra akasztott kosárral hordták az érett termést. Az osztályozöban óvatosan kiszórták, majd viszszatértek munkahelyükre. Az őszi- és kajszibarack ültetvény vezetője V o z á к Tibor pedagógusi képzettséggel is rendelkezik. A gondjaira bízott „facsemeték“ ma már meghálálják a velük tanúsított fáradozást és a My Flower, a Fertilia, a Morettl, a Red Hawen, a Fehér Hawen, kisebb hozamúak, az Arany Csillag, a Bársonypír és a legkésőbbi fajta az Elberta átlagos hektárhozama meghaladja a 90 mázsát. A megközelítően félmilliós tervüket már teljesítették, ami az egész munkacsoport igyekezetét, lelkiismeretes munkáját és szakértelmét dicséri. A 39 főnyi, főleg nőkből álló munkacsoport egész éven át az őszibarackosban foglalkozik. Sipos István gyümölcsész almaültetvényén kívül a faiskola kezelésével foglalkozik, ahol 20 000 db kajszi, körte, alma, meggy és szilvacsemete gyarapítja majd szövetkezeteink, állami gazdaságaink és a kiskertészek ültetvényeit. A 27 hektáros „almaligetnek“ fele részén az ízes, zamatos Jonathán, a másik felén Starking, a piros- és sárga Delicious, három hektárnyi területen pedig a Wealti almafajta terem. Ma már a fák 50 százaléka teljes termést ad, zömében jól raktározható télialmát. Ezidén az eléggé kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében a méhporzás eléggé gyér volt, s ezért kisebb termést eredményezett, de azért az alma 90 százaléka első osztályúnak mutatkozik. A szövetkezet gyümölcsösét tovább fejlesztik, majd 2000 meggyfacsemetét úgy ültetnek ki, hogy azok ne egyszerre érjenek be, hanem szakaszos érési fokkal. Erre három fajtát alkalmaztak: a legkorábbit, a Záhorácskát, a középérésűt (Körösit) és a legkésőbbit (Morei- Iát). 9 't A szövetkezet gyümölcsösében járva rövid idő alatt megállapítható, hogy a munkaszervezés színvonalas, és amint Sipos elvtárs kijelentette: „Nemcsak termelni, de eladni is tudni kell.“ Nos, ezen a téren is jelesre vizsgáztak. SZORGOS KEZEK A MUNKÁBAN ÖVÁRY PÉTER Jánosy Sándor, Nové Zámky A kertészet dolgozói paradicsomszedés közben. Foto: óp
