Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-16 / 37. szám

Hevesi dinnyések ••• Valósággal izzik a levegő az év legmelegebb napján. Az au­gusztusi kánikulában a dinnye­földön bizony csörgő verejték­kel szedték a gyümölcsöt a cso­port szorgalmas tagjai. Augusz­tus 16-án a hőmérő higanyszála megközelítette a 35 fokot, és Horváth Gergely bácsi a diny­­nyetermelő csoport vezetője is gyakran megtörülte a tűző nap­sugaraktól lebarnult arcát. A- zonban a nagy hőség ellenére is szorgalmasan vagdosta le az indákról az érett dinnyéket. Munkáját egy kicsit hitetlen­­kedve néztük és kétségbe von­tuk, hogy olyan gyorsan bele­lát a gyümölcsbe és tudja, hogy melyik az eladásra alkalmas. Ű azonban nem jött zavarba és diadalmas mosollyal lékeli meg néhány dinnyét, mutatva, vér­piros, ropogós húsát. A sikerek után kíváncsian érdeklődtünk tőle, hogy milyen varázslatos tudománnyal ismeri fel az érettség állapotát. Elmondotta, hogy 6 már biztosra megy, és nagyon ritkán fordul elő a té­vedés. Hét üzletbe szállít egy­szerre dinnyét, de idén még nagyobb reklamáció nem érke­zett. A legfontosabb megfigyel­ni a dinnye virágzását és ettől számítva 29—31 nap múlva már érettnek kell lenni a gyümölcs­nek. Az első kacs elszáradása is figyelembe vehető, de nem minden fajtánál. A legbiztosabb jel az érettségre, hogyha a gyümölcs földdel érintkező ré­sze sárgás-pirosas színű. Ha ez a rész még világos-zöldes, ak­kor a dinnye éretlen. Végigjárjuk a 40 holdas dinnyekertészetet, amit hattagú családjával művel. A balaton­­lellei Balaton Gyöngye mező­­gazdasági termelőszövetkezet az egyezmény értelmében hek­táronként 300 mázsa istállótrá­gyával trágyázza a földet, el­végzi a 30 cm mély szántást, és Szent György napig ültetés­re készen átadja a földet a Gergely bácsi a jól megérett diny­­nye piros húsát mutatja. A kardvirág (Gladiolus) kártevője A kardvirágot gyakran elszórt, ezüstösfehér foltok torzítják. A növény minden részén előfordulhatnak, később nagyobb felületre elterjedve a foltok összeolvadnak. A levelek rend­ellenesen fejlődnek, deformálódnak és kisebbek maradnak. A fertőzött növény virágszára egyes esetekben meggörbül. A leírt kártételt kb. 1 mm hosszú gladiolusztripsz (Taenisth­­rips gladioli) okozza; a bimbók fellevelei elszáradnak, rend­szerint ki sem nyílnak. Amennyiben mégis kinyílnának, ki­sebbek, torzultak és fehér foltosak lesznek. Kártétele a virá­gokban jellegzetes, mert a szirmok elszáradva befelé sodród­nak. A virágszárat tömeges tojásrakásukkal is károsítják, mert a lerakott tojás helyén apró, ovális, barna foltok képződnek. Később ezek egybeolvadva feltűnő nagyságúak lesznek. A károsított gumókon jellegzetesek az elsötétedett, barna foltok, és ezeken fekete csepp alakban elhelyezkedő ürülék­­csomócskák. Védekezés: A felszedett gumókat letisztítás után a téli raktározásra beszórjuk Dynocid, vagy Gamadyn rovarölőszer­­rel, vagy egy Vi órára bezárjuk 1 százalékos Metation E—50 oldatba, azután gondosan megszárítjuk, és csak szárazon raktározzuk. A tenyészidő folyamán, jelentősebb kártétel esetében, per­metezzünk Metation E—50 rovarirtőszerrel 0,2 százalékos tö­ménységben. A permetezést csak virágzás előtt végezzük! V. Z. dinnyetermelő csoportnak. E- zért a termelő szövetkezet a bevétel 60 százalékát kapja, a palántanevelésért, a palántázá­sért és a növényápolási mun­kákért, valamint az értékesíté­sért a dinnyének pedig a 40 százalékát. Ily módon mindkét fél érdekelt a termelésben. A növények levelei még au­gusztus közepén is üdék, ezért megkérdezem, hogy milyen nö­vényvédelmi munkákat végez­tek el. Kétszer permeteztek, és főleg azért kevés a gombabe­tegség, mert az összes jó tu­lajdonságot magába foglaló „Magyar kincs“ fajta dinnye ellenálló a betegségekkel szem­ben. Ennek örül tehát a leg­jobban. Azonban emellett a fo­gyasztók érdeklődésének meg­felelően termel Sugár bébit, és hevesi dinnyét is. A Sugár bébi 3—5 kg-os, a Magyar kincs 5—10 kg-os, és a Hevesi óriás pedig 10—15 kg-os gyümölcsö­ket hoz. Érdekes, hogy Keszt­helyen például az apró gyümöl­csű Sugár bébit, Nagykanizsán viszont már a Hevesi óriást kedvelik. Páder István értéke­sítő (Gergely bácsi veje) tehát eszerint irányítja a szállítást, mert a tsz-szel együtt az álla­mi és szövetkezeti boltok ellá­tása után szabadon is árulják a dinnyét. Egy-kettőre megtelik a ló­­vontatású pótkocsi, és a rög­tönzött bődé elé kanyarodik. Amíg a fiatalok a járművet megszabadítják terhétől, fris­sen gőzölgő kávé szürcsölgeté­­se közben beszélgetünk a diny­­nyetermesztés fortélyairól. Iga­zi mesteiekkel van dolgunk, tehát minden szóra figyelünk. A Heves megyei Csányból min­den tavaszon 650—700 dinnye­termesztő család kerekedik fel. Idén csak a Balaton mellé 120 család jött dinnyét termelni, hogy a belföldi szükséglet mel­lett kielégíthessék a turisták igényeit is. Megrázó, amikor február 26-án búcsúznak a munka után vándorló családok. A dinnyetermesztés már a vé­rükben van. Ezért vállalják az átmeneti nehézségeket, a köl­tözködéssel járó problémákat, viszontagságokat is. Bizony, kint a dinnyés kunyhóban nincs olyan összkomfort, mint otthon, de a jó keresetért ki kell bírni. Gergely bácsi már kilenc éves korában a dinnyeföldön dolgo­zott, apja mellett. Idestova 45 éve dinnyés, és családjával is igyekszik megszerettetni ezt a szakmát. A dinnyetermesztéshez első­sorban — amint Gergely bácsi magyarázza — félhomokos déli fekvésű, nyugatról sövénnyel védett talajra van szükség. Na­gyon fontos, hogy ősszel han­tosra szántsák a földet, hogy így minél több csapadékot fog­jon fel és tavasszal porhanyós­­ra lehessen művelni. A dinnye­­fészkekbe nem raknak trágyát vagy komposztot, mert szerin­te ez szárítja a földet, elég az őszi trágyázás. Szent György napja körül kezdik a palántá­zást, és május 4—10-én fejezik be. A sor- és tőtávolság 120 X 120 cm, de a hevesi dinnyénél a 120 cm-es sortávolság mellett 240 cm tőtávolságot hagynak, mert nagy a lombja, és hely kell neki. Különösen a növé­nyek fejlődésének kezdeti sza­kaszában sarabolják, porha­­nyítják a földet, hogy a gyo­mok nagy részét elpusztítsák. A gyommentes dinnyeföldön sokkal kisebb a gombabetegsé­gek keletkezésének lehetősége. Bár idén a dinnyére nem volt jő idő, mégis elég gazdag ter­mést gyűjtenek be. A Sugár bébi 80, a Hevesi 100, a Ma­gyar kincs pedig 120 mázsát adott holdanként. Voltak sike­resebb éveik, amikor elérték a 150 mázsás holdankénti átla­gos hozamot is. Kiürült a póíkocsi, együtt a család. Elbeszélgetünk velük mindennapos gondjaikról. Ki­derül, hogy a családfő járt Csehszlovákiában is, Levice (Léva), Štúrovo (Párkány) és Komárno (Komárom) környé­kén is. Fájlalja, hogy nálunk kevés dinnyét termelnek. Fel­lelkesedve kijelenti, hogy ha szükség lenne rá, Csányból né­hány család eljönne dinnyét termelni Dél-Szlovákiába, leg­alább addig, amíg megkedvel­­tetnék az itteni kertészekkel a dinnyetermesztést, mert szerin­te a Csallóközben, Mátyusföb dön és még más részeken is jó feltételek vannak a dinnyeter­­mesztésre. De arra is hajlan­dók, hogy szükség esetén le­vélben nyújtsanak szaktaná­csot az érdeklődőknek. BÁLLÁ JÓZSEF Nyárvégi tolvajok ■^Minden évben igen, sok B B bosszúságot okoznak a redősszárnyú darazsak nyárvé­gi, őszi kártételükkel. A meg­előző időszakban azonban hasz­nos tevékenységet folytatnak, mert lárváikat szétdarabolt ro­varokkal táplálják. Ezzel jelen­tős mértékben pusztítják a kár­tevő rovarokat is. A későbbiek­ben az érlelődő, lédűs és érett gyümölcsöket, főleg a körtét, szilvát és szőlőt kezdik ki a darazsak, s a héj és magvak kivételével teljesen elhordják. Kártételüket gyakran a házi méheknek tulajdonítják, ez azonban csak felületes megfi­gyelésen alapul. Igaz, hogy gyakran láthatunk niélicket a már kikezdett gyümölcsökön, de csak azokon, amelyeket a darazsak már előzőleg megrág­tak. A méhek szájszerve az ép gyümölcsök héjának átrágására nem alkalmas. Két faj, a német darázs (Ves­pa germanica) és a francia darázs (Polistes gallicus) kár­tétele fordul elő a leggyak­rabban. Mindkét állat fekete alapon sárgán foltozott. A kü­lönbség közöttük annyi, hogy a német darázs potroha vaskos, míg a francia darázs karcsú, valóban „darázsderekú“. Fé­szeképítésük is különböző. A francia darázs buroknélküli, egyetlen lépbul álló fészkét padlások gerendáira, bokrokra, kövekre ragasztja, a német da­rázs több egymás fölé helye­zett lépből álló, burokkal kö­rülvett fészkét a talajban ta­láljuk. A fészeképítést az áttelelt nőstények kezdik el tavasszal. A papírszerű fészekanyagot megrágott fából állítják elő. Néhány sejt elkészítése után megkezdik a tojásrakást, majd a lárvák kikelése után, azok táplálását. Az első lárvákból fejlődő dolgozók átveszik az építést és az etetést a nőstény­től, így az a továbbiakban csak tojásokat rak. A nyár derekán fejlődő dolgozók is raknak to­jást megtermékenyítés nélkül, ezekből fejlődnek a hímek, az ún. herék, melyek az áltele­lésre készülő nőstényeket ter­mékenyítik meg. E nőstények kivételével az egész család fo­kozatosan elpusztul ősz végére, a táplálékhiány és a hideg kö­vetkeztében. A gyümölcsérés időszakában károsításuk megelőzése érdeké­ben nem lehet elkerülni gyérí­tésüket, annak ellenére, hogy korábban a kártevők jelentős pusztításával hasznot hajtanak. E célból egy befőttes üveget töltsünk meg egyharmadáig cukros vízzel — tegyünk bele néhány csepp ecetet is, a házi méhek távoltartására — az üveget kössük le pergament­­paplrral, majd a közepébe szúr­junk lyukat az ujjunkkal. A lyukon keresztül a darazsak bemásznak, kijönni azonban nem tudnak, majd a vergődés­től elfáradva a vízbe hullanak. Az elkészített csapdákat a ve-Közvetlen az országút men­tén található a Kalinkovói (Sze­met) Efsz kertészete, s ezért én is több alkalommal utaztam el mellette. Sajnos nem valami pompás kép fogadott, amikor kinéztem az autóbusz ablakán, mert egyszerűen a gyomtól nem lehetett látni a veteményt. A közelmúltban ellátogattam hát a szövetkezet hét hektáros kertészetébe, hogy ne csak fu­tólag, hanem közvetlenül meg­győződhessek a valóságról. A bejárati kaputól pár lépésre szünidejüket töltő kisdiákok szorgoskodtak. Közöttük talál­tam a kertészet vezetőjét, Né­meth Máriát is. Elmondotta, hogy hét éven keresztül, mint kertészeti dolgozó tevékenyke­dett. Utána úgy határozott, hogy nem vállal tovább munkát a közösben. Azonban egy évre rá visszahívta a szövetkezet veze­tősége, és megbízta őt a kerté­szet irányításával. Azóta már kerek négy év telt el. Nem volt könnyű a kezdet, mivel minden nagyon elhanya­golt volt. Sikernek számít ezért, hogy tavaly már a hét hektáron 370 ezer koronát ér­tek el. Az idén 400 ezer koro­nát terveztek, amit túl szeret­nének teljesíteni. Az év elején 16 áron ők is bevezették a fólia alatti terme­lést, ahol paprikát termeszte­szélyeztetctt gyümölcsösben vagy szőlőben akasszuk ki a darazsak kártételének kezdete előtt. Ha darázsfészket fedezünk fel a talajban, kora hajnalban vagy este öntsünk bele szénké­­neget, benzint, vagy petróleu­mot és tapasszuk be a bejára­tát, így az egész fészekállo­­mányt elpusztíthatjuk. A műve­let közben a tűz és a robbanás­­veszély elkerülése érdekében nyílt lángot ne használjunk. A padlástérben gerendára ra­gasztott fészkeket gyűjtsük össze és semmisítsük meg. b. j. nek. Jövőre szándékukban áll ezt tovább bővíteni, mert meg­találták benne számításukat. Nehézséget okozott, hogy ta­vasszal nem tudták beszerezni a különböző herbecídeket, illet­ve csak kis mennyiség állt a rendelkezésükre. így a palánták kiültetése előtt 10—12 nappal nem tudták elvégezni a gyom­talanítást, mivel treflant egy­általán nem kaptak. Az állandó esőzések következtében pedig egyrészt nem lehetett rámenni a földre, másrészt a 16 dolgozó nem győzte elvégezni a munká­latokat. A kertészkert túlsó végén az asszonyokat éppen paradicsom­szedés közben értük. Ott tud­tam meg, hogy Simon Erzsébet már 6 éve aktív dolgozója a kertészetnek. Továbbá Fran­tiška Božíková idős kora elle­nére (hetvenkét éves) teljes munkaerőnek számít. Találtam még brigádost is, Molnár Joli­kát, aki a Bratislava-i Egész­ségügyi Szakközépiskola tanu­lója. Egy héttel később ismét a kertészet mellett haladtam el, s ekkor a gyomnak már nyo­mát sem láttam. Az asszonyok és a szorgoskodó brigádosok munkáját dicséri ez a válto­zás. fíhol Gbelcén (Köbölkút) az idei szokványostól eltérő időjárási behatások ellenére a földműveszövetkezet 25 hektáros őszi­­barackosa nagyon szép termést adott. Amikor Kovács Ferenc mérnök-ökonómussal ellátogattunk a gyümölcsösbe, mozgalmas kép fogadott. Főleg nők, közép­korúak és fiatalok, karjukra akasztott kosárral hordták az érett termést. Az osztályozöban óvatosan kiszórták, majd visz­­szatértek munkahelyükre. Az őszi- és kajszibarack ültetvény vezetője V o z á к Tibor pedagógusi képzettséggel is rendelkezik. A gondjaira bízott „facsemeték“ ma már meghálálják a velük tanúsított fárado­zást és a My Flower, a Fertilia, a Morettl, a Red Hawen, a Fehér Hawen, kisebb hozamúak, az Arany Csillag, a Bársony­­pír és a legkésőbbi fajta az Elberta átlagos hektárhozama meghaladja a 90 mázsát. A megközelítően félmilliós tervüket már teljesítették, ami az egész munkacsoport igyekezetét, lelkiismeretes munkáját és szakértelmét dicséri. A 39 főnyi, főleg nőkből álló munkacsoport egész éven át az őszibarac­kosban foglalkozik. Sipos István gyümölcsész almaültetvényén kívül a faiskola kezelésével foglalkozik, ahol 20 000 db kajszi, körte, alma, meggy és szilvacsemete gyarapítja majd szövet­kezeteink, állami gazdaságaink és a kiskertészek ültetvényeit. A 27 hektáros „almaligetnek“ fele részén az ízes, zamatos Jonathán, a másik felén Starking, a piros- és sárga Delicious, három hektárnyi területen pedig a Wealti almafajta terem. Ma már a fák 50 százaléka teljes termést ad, zömében jól rak­tározható télialmát. Ezidén az eléggé kedvezőtlen tavaszi idő­járás következtében a méhporzás eléggé gyér volt, s ezért ki­sebb termést eredményezett, de azért az alma 90 százaléka első osztályúnak mutatkozik. A szövetkezet gyümölcsösét tovább fejlesztik, majd 2000 meggyfacsemetét úgy ültetnek ki, hogy azok ne egyszerre érjenek be, hanem szakaszos érési fokkal. Erre három fajtát alkalmaztak: a legkorábbit, a Zá­­horácskát, a középérésűt (Körösit) és a legkésőbbit (Morei- Iát). 9 't A szövetkezet gyümölcsösében járva rövid idő alatt meg­állapítható, hogy a munkaszervezés színvonalas, és amint Si­pos elvtárs kijelentette: „Nemcsak termelni, de eladni is tudni kell.“ Nos, ezen a téren is jelesre vizsgáztak. SZORGOS KEZEK A MUNKÁBAN ÖVÁRY PÉTER Jánosy Sándor, Nové Zámky A kertészet dolgozói paradicsomszedés közben. Foto: óp

Next

/
Oldalképek
Tartalom