Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-08 / 27. szám

1972. július S. SZABAD FÖLDMŰVES-3 Qasdaszemmel Helyet a Mint ismeretes, a hüvelyesek je­lentős szerepet töltenek be a lakos­ság élelmiszerellátásában, de mint fehérjedús komponenseket, a takar­mánykeverékek előállításánál sem lehet nélkülözni. Mindennek ellenére — a ]6 termelési feltételekhez mér­ten — a szemesek vetésterületének csak jelentéktelen hányadán ter­mesztjük ezeket a növényféleségeket, bár tudjuk, hogy a hüvelyesek első helyen állnak a fehérjetartalom szem­pontjából. A búza pl. csak 10,5 %, a kukorica 6,5 %, a borsé viszont 19,4; a szója pedig 30,4 % emészthető nit­rogéntartalmú anyagot tartalmaz. A szója különben az egyik legna­gyobb fehérjetartalmú növényünk, mégis aránylag kevés figyelmet szen­telünk termesztésének. Tizenöt má­zsa átlaghozam esetén 300 kg ola­jat és 456 kg emészthető nitrogén­­tartalmú anyagot termel hektáron­ként, melynek kilójára — az olaj ér­tékének leszámítása után — mind­össze 1,30 korona termelési költség jut. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a hüvelyesek közül a szója tartalmaz­za a legtöbb lizint (2,226 °/o), ami az állati eredetű fehérjékhez hasonló tu­lajdonsággal ruházza fel a szójából nyert emészthető nitrogéntartalmú anyagokat. Az illetékes körökben köztudomású, hogy minden évben hiány mutatkozik az emészthető nitrogéntartalmú anya­gokban. Évente több tízezer tonna hiányt mutatunk ki országos méret­ben, s ezt behozatal útján kell fedez­nünk, ami érthetően nem olcsó mu­latság. Az olajpogácsával történő el­látásban mutatkozó hiányt saját ter­melésből is fedezni tudnánk, mégpe­dig 40 ezer ha szója, esetleg 20 ezer ha szója és 27 ezer ha egyéb takar­mányhüvelyes termesztésével. A me­zőgazdasági termelés távlati fejlesz­tésével kapcsolatos elképzelések hangsúlyozzák, hogy bár ez az elkép­zelés csak a távlati perspektívák szemszögéből nézve reális, de már az ötéves tervidőszak folyamán meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy a szóbanforgó elképzelést való­ra lehessen váltani. A jelenlegi helyzetet és a távlati célkitűzéseket mérlegelve, több járás­ban igyekeznek nagyobb teret bizto­sítani a hüvelyeseknek. A Dunajská Streda-i (Dnnaszerdahely) járásban három évvel ezelőtt kezdtek behatóan foglalkozni a hüvelyesek, elsősorban a szójabab termesztésének fejleszté­sével. Már korábban is termeltek szóját a járás területén, de a rendel­kezésre álló fajták, az agrotechnikai ismeretek hiányossága, valamint a be­takarítógépek hiánya silány ered­ményt biztosított. Sokan felhagytak a nevezett növény termesztésével, s így a járási mezőgazdasági társulás ve­zetőinek nagy erőfeszítést kellett ki­szójának! fejteni, hogy újra meghonosítsák a szóját. A múlt évben 193 hektáron termett szója a járás területén. Zora fajtát vetettek, ami 12,5 q járási átlaghoza­mot adott. Persze voltak üzemek, ahol néhány hektáros parcellán en­nek dupláját is elérték, de ott már jórészt érvényesült a vegyszeres nö­vényápolás és a gépi betakarítás. Pardon, gépi betakarítás. A begyűjtés általában átalakított SZK—4 gabona­­kombájnokkal történik, s a szemvesz­teség nem egy esetben eléri a 20— 25 %-ot, ami tetemes veszteségnek mondható. Némely gazdaságban ki­próbálták a speciális betakarító gé­pet, s alig észleltek némi veszteséget. Mindenesetre ajánlatos volna egy olyan fajtát kinemesíteni, amely a száron magasabban elhelyezett hüve­lyekben hozza a termést. Tudniillik, az eddig használatos fajtáknál túl alacsonyan helyezkednek el a hüve­lyek a száron, s így a gépek vágó szerkezete sok hüvelyt szétforgácsol. SZÜTTER PÄL agronómus, a jmt dolgozója úgy nyilatkozott, hogy ok a növény agrotechnikai igényeinek tökéletes kielégítésével igyekeznek megoldani a problémát, már ameny­­nyire lehet. Imeretes, hogy a szója a vízigényes növények közé tartozik, s főleg a virágzás kezdetén és folya­mán igényel sok nedvességet. Tapasz­talataik szerint, ha megfelelő időben kellő mennyiségű csapadékot juttat­nak a növényzetnek, akkor megnyú­lik a szár, tehát magasabban lesznek a hüvelyek. Ez már bizonyos mérték­ben csökkenti a begyűjtési vesztesé­get. A szóbanforgó járásban egyébként Szutter elvtársra bízták a szójater­­mesztés irányítását. Az epyes terme­lők számára pontosan kidolgozta az agrotechnikai teendőket, beleértve a tápanyagpótlás hogyan s mikéntjének alapelveit is. A járásban átlagosan 260 kg tiszta tápanyagot adnak egy hektárra, a szójánál viszont 220 kg (1:2,2:3.6 arányban) a hektáronkénti adag. Mivel vízigényes növényről van szó, a szója termesztését csak az öntözőgazdálkodást végző üzemekben szorgalmazzák. Evek óta nagy gondot jelentett számukra a hüvelyesek, el­sősorban a szója gyomtalanítása. Idén Velká Pákán (Nagypaka) — ebben a szövetkezetben egyébként 67 ha szója van — gyakorlatias kísérletek során próbálják ki a legismertebb gyomir­tószereket, hogy meghatározhassák, melyikkel érhető el a legjobb ered­mény. Itt különben más irányú kísér­letek is folynak a szójával, s a szer­zett tapasztalatokat aztán az egész járásban kamatoztatni szeretnék. Idén 265 hektáron terem szója a járásban. A nevezett növény, s egy­általán a hüvelyesek területének to­vábbi növelésére már nincs nagy le­hetőségük, mivel a szántó 85 %-án szemeseket termelnek. Viszont javí- л tani szeretnék az átlaghozamot. A pontos agrotechnika betartásával, a » vegyszeres növényápolás tökéletesí­­tésével és a gépi betakarításnál ta- *** pasztáit veszteségek minimálisra tör- +?* ténö csökkentésével 25 mázsára sze- *J* retnék növelni a szója járási átlag- »J» hozamát. így egyrészt hozzájárulnak a külföldi behozatal csökkentéséhez, I másrészt viszont elősegítik a jobb *•* minőségű takarmányok előállítását, *•* nem beszélve arról, hogy jó elővete­­ményt teremtenek a búza számára. ♦$* A dunaszerdahelyi járásban szeret- »•« nének teljes mértékben áttérni а то­­nodiétás takarmányozásra, tehát sok * júminőségű silóra lesz szükségük. A *♦ siló minőségének javítását is a szójá- V tói várják. Idén kísérletképpen vetet- *1* tek néhány hektár szója-silókukorica keveréket, s ha ez a módszer bevá­­lik, akkor 1973-ban már minden ф*ф üzemben így járnak el, hogy sok, íe- I hérjében gazdag takarmányt biztosit­­sanak az állatok számára. ❖ A HÜVELYESEK TERMESZTÉSE Л IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS CSÖKKENÉSE * Л felett a komárnoi járásban is elgon- 1 dolkodtak. Korábban nem volt itt baj *♦* a hüvelyesek termesztését illetőleg, *♦* hiszen némely szövetkezetben több száz hektáron termett hüvelyes. Az utóbbi két évben csökkent a felvásár- л«ф lási ár, s ezzel párhuzamosan a tér- ♦ illesztők érdeklődése is. Idén mintegy * 120—130 ha hüvelyest termesztenek a **' járás mezőgazdasági üzemei. Mindösz­­sze egy mezőgazdasági üzem döntött »*» a szója mellett. Összesen 125 tonna hüvelyestermény eladását tervezik, viszont az állami előírás 200 tonna J volt. Előreláthatólag 63 % erejéig *** tesznek eleget az előirányzott muta- V tónak. *1* Ing. KOČIŠ ĽUDOVÍT elvtárs, a jmt dolgozója szerint 400—450 ha étkezési „J. és 250—300 ha takarmányozási hű- ф.ф velyest kellene termeszteni a járás- » ban ahhoz, hogy teljes mértékben * eleget tehessenek a távlati fejlesztési V tervben feltüntetett igényeknek. Mint *1* mondotta, az idei terméskilátások le- ♦*» hetővé teszik, hogy ismét tért hódit- »♦» sanak a hüvelyesek, s ezzel megte- ф«ф remtődik a vetésterület kibővítéséhez I szükséges feltétel. Ügy tervezik, hogy 1973-ban néhány üzemben összpon- *•>* tosítják a hüvelyesek termesztését, ahol a legkedvezőbb feltételek révén biztosítani tudják a jó eredményeket. «♦» ... Ismerjük a hüvelyestermesztés elő- *•* nyeit, hátrányait, tudjuk mit jelen- *♦* tenek ezek a növények a közélelme­­zés és az állatok takarmányozása szempontjából. Helyes volna tehát, ha ф*ф a szóbanforgó két járáshoz hason- t lóan, mindenütt, ahol kedvező feltété- * lekkel és termelési lehetőségekkel V rendelkeznek a hüvelyestermesztést illetőleg, elgondolkoznának ezen tér- «*♦ melési ágazat fejlesztésének lehető- .»* ségei felett, hiszen közös érdek, hogy ф«ф minél rövidebb időn beiül biztosítani ", tudjuk saját termelésből a hüvelyesek ' szükséges mennyiségét! KÄDEK GÁBOR Y V Növeljük az öntözött területek nagyságát t А XIV. pártkongresszus irányelvei szerint a jövőben még behatóbban kell foglalkozni vízgazdálkodási rend­szerünk racionalizálásával, amit a mezőgazdasági termelőerők gyors fejlődése, valamint a lakosság élet­színvonalának emelkedése tesz egyre sürgősebbé, mivel ezzel az intézke­déssel is hozzájárulhatunk a mező­­gazdasági termelés számára nélkü­lözhetetlen optimális feltételek meg­teremtéséhez. A felmérések szerint Szlovákiában mintegy 690 ezer hektár termőterü­letet szükséges bevonni az öntözéses gazdálkodásba. A távlati tervek sze­rint 1975-ig kilencvenezer hektáron kell öntözéses gazdálkodást létesíte­ni. Ez annyit jelent, hogy az ötéves tervidőszak végén a termőföldnek mintegy 26 %-át szeretnénk öntözni. *»* A tervszerű öntözéses gazdálkodás v különösen ott döntő jelentőségű, ahol V kevés a természetes csapadék. A *»♦ szükséges öntöző berendezések, háló- V zatok kilenc százalékát a kukorica- V termő körzet veszi igénybe. Ez ért- *♦* hető is, hiszen a nevezett körzetben *'* mindössze 3Ü0—350 mm csapadék hűl- ! lik évente a vegetációs időszakban, ^ holott legalább 550 mm-re lenne szűk- J ség. Mint ismeretes, a kukoricatermő ф*ф körzetben minden tíz évből három- д négy év csapadékszegény, Illetve száraz esztendőként van elkönyvelve. A múlt év végén 116 ezer hektár kapacitást meghaladó, állandó szivaty­tyú-telepekkel és többnyire föld alat­ti vízvezető nyomócsövekkel működő öntöző berendezést tartottunk nyíl- *1* ván Szlovákiában. Ezen berendezések V értéke közel másfél milliárd korona. V ♦ Az öntözéses gazdálkodás előnyeit ♦ ma már nemigen kell bizonygatni, ’j* hiszen a jó példák magukért beszél- ** nek. A Šaľa—Kolárovo nagykiterje- J désű öntözőrendszer területén „esu- ", ♦ ♦ pán“ 3342 korona termelési növeke- ф.ф déssel számoltak az öntözött terüle- д teken, s ezzel szemben 4484 korona ... növekedést értek el. —r— '«г/ж/да V A TOĎOMÁNY ÉS TECHNIKA 'V-ičôxLcíb'CrC/ Birkanvirés-vegyszerekkel A fejlett juhtenyésztéssel rendel­kező országokban még napjaink­ban is nagy gondot okoz a juhok nyírása. A nevezett tenyésztési ágazatban megvalósított nagymér­tékű összpontosítás még nagyobb problémák elé állította az egyes mezőgazdasági üzemeket, valamint a szakembereket, mivel egyrészt aránylag költséges a juhok hagyo­mányos módon történő nyírása, másrészt viszont egyre csökken a szükséges munkaerők száma. Az illetékes szakemberek sokat töprengtek azon, hogyan, milyen úton-mödon lehetne egyszerűbbé, olcsóbbá és az élő munkára igény­telenebbé tenni a szóbanforgó mun­kafolyamatot. A Német Demokra­tikus Köztársaságban végül is si­került előállítani egy olyan vegyi készítményt, melynek használata lehetővé teszi a mechanikai esz­köz, vagyis a gyapjúnyfrő olló al­kalmazásának nélkülözését. A szó­­banforgö készítményt a VEB Je­napharm NDK-beli cég gyártja. A CYKLOFOSFAMID elnevezésű anyagot, illetve készítményt ha­zánkban is kipróbálták. A Szlovák Mezőgazdasági Akadémia Állat­egészségügyi Kísérleti Intézetének juhbetegségekkel foglalkozó kosi­­cei részlegén MVDr. Skalka, MVDr. Chyla és MVDr. Vrzgula, CSc., do­cens kísérletezett a juhok vegy­szerek segítségével történő nyírá­sával. A CYKLOFOSFAMID német készítményt intravénás, azaz gyűj­tőérbe történő befecskendezés út­ján juttatták az állatok szerveze­tébe. A tudósok azt tapasztalták, hogy a szer adagolása utáni har­madik héten nagyobb erőkifejtés nélkül, — csupán a tenyerek se­gítségét kell igénybe venni — könnyen, s aránylag rövid idő (mintegy 1—2 perc) alatt el lehet távolítani az állatok bundáját. A „birkanyírás“ hagyományos és új módszerének összehasonlításából kitűnt, hogy az időmegtakarítás és az egyéb ráfordítások csökkenése révén lényegesen olcsóbbá válik a juhok nyírása. A régi módszer al­kalmazásakor 15—20 korona, az új eljárásnál viszont mindössze 3 ko­rona ráfordításra volt szükség. A kísérleti megfigyeléseket vég­ző szakemberek kijelentették, hogy a szóbanforgó nyírási módszer al­kalmazása sokkal előnyösebb, töb­bek között azért is, mert az újon­nan fejlődő bunda gyapjúszálat egyforma hosszúak, tehát értéke­sebbek lesznek. A kutatók szerint feltétlenül a vizsgált eljárás jó tulajdonságai közé kell sorolni azt is, hogy ennél a munkafolyamat­nál nem következhet be az állatok bőrének megsértése, tehát már eleve ki van zárva a fertőzéses megbetegedés lehetősége. Végezetül meg kell jegyezni, hogy a kísérleti állatok egészség­­ügyi megfigyelése során észlel­ték, hogy a CYKLOFOSFAMID ada­golása után rövidebb-hosszabb ideig kisebb volt a vörös vérsejtek képződésének intenzitása. Idén három szakosított állatfarmon folytatják a kísérleteket, melyek­nek fő célja az lesz, hogy megha­tározást nyerjen, milyen hatással van a nevezett szer adagolása az állatok egészségi állapotára. A tu­dósok remélik, hogy ezek a kísér­letek is sikeresen végződnek, s akkor a gyakorlatban is el le­het terjeszteni a vegyszerek segít­ségével történő juhnyírást, amit bizonyára örömmel fogadnak majd a juhtenyésztéssel foglalkozó me­zőgazdasági üzemek. —bor— Meleg nvarunk lesz! A fenti cím alatt érdekes írást olvastam a minap a romániai „Előre" című napilapban. A közlés szerint neves európai meteoroló­gusok, a napfoltok tevékenységé­ből ítélve, meleg nyarat jósolnak. A tudósoknak állítólag sikerült megállapítaniuk a naptevékenység és a földi időjárás közti összefüg­géseket. Az írás rámutat arra is, hogy az új feltevés ugyan nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy adott helyen mikor és milyen me­leg lesz, vagyis hány fok lesz a hőmérséklet, s várható-e csapadék, viszont képes meghatározni, hogy a naptevékenység, konkretebben a Nap korpuszkuláris és ibolyántúli sugárzása milyen várható hatást gyakorol a Föld mágneses terére, valamint a légtömegek mozgására, amitől lényegében az időjárás ala­kulása függ. Mint a cikk is ki­emeli, ennek alapján a tudósok számos törvényszerűségre döbben­tek rá, többek között arra is, hogy mintegy 22 évenként ismétlődik a naptevékenység jellege. A román meteorológusok — ha­zai és külföldi tapasztalatok alap­ján — több évszázadra visszame­nőleg összehasonlították a napte­vékenység és földi időjárás alaku­lását, minek során meggyőző ha­sonlatosságot találtak. Az összeha­sonlításokból kiviláglott, hogy az idei márciusi, áprilisi és májusi időjárás hasonló volt a 22 évvel ezelőttihez. A román meteorológusok ebből arra következtettek, hogy ennek alapján hozzávetőlegesen meg le­het határozni az időjárás jövendő alakulását is. Következetesen az idén forró nyárra számíthatunk, mivel a kezdeti lehűlést máris fel­váltotta a felmelegedés, amit elő­reláthatólag kisebb lehűlés szakít majd meg július közepén. Ezután szintén fölmelegedés következik, a meleg idő tartós lesz, s csak ki­sebb esők törik meg a hőséget. Ed­dig tehát az előrejelzés. Kérdés, nem vall-e kudarcot ez is, mint az eddigiek többsége. Jó volna, ha végre feltalálnák a meteorológiai előrejelzés olyan módszerét, mely­nek segítségével pontosabban meg lehetne határozni az időjárás vár­ható alakulását, s így nagy mér­tékben megkönnyíthetnénk a me­zőgazdasági termelésben dolgozó szakemberek helyzetét. —kg— у Oj szovjet búzafajták A legfrissebb hírek szerint, a gabonafélék fajtakísérletével fog­lalkozó Szovjet Állami Bizottság két új szovjet búzafajtát — a Ka­zachstan 50 és a Zsanazsulduz el­nevezésűeket — sorolt be az utol­só s egyszersmind döntő jelentő­ségű kísérleti-ellenőrző folyamat­ba. A nevezett fajtákat több éven keresztül termesztették kísérleti jelleggel Szovjetunió csapadékban legszegényebb kerületeiben, leg­szárazabb körzeteiben. A gyakor­lati tapasztalatok azt mutatják, hogy a két fajta beváltja a hozzá­juk fűzött reményeket. A „Kazach­stan 50“ elnevezésű ú| fajta pél­dául 37,4 mázsa hektáronkénti át­laghozamot biztosított öntözetlen területen, vagyis mintegy kétszer annyit, mint a szóbanforgó terü­leten ezidáig termesztett fajták. Hasonló eredményt értek el a „Zsanazsulduz“ elnevezésű új bú­zafajtával is. —rn— A kerekes traktorok tisztogatása és javítása alkalmával jól hasznosítható a képen látható, bárhol felszerelhető, fémből készült szerelöhíd. —hai—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom