Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-08 / 27. szám

SZABAD FÖLDMŰVES T972.v fffiliis 8-SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMOVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FOKOM A Mit tesz a szövetség prešovi járási bizottsága főfeladatamak teljesítése érdekében? így is lehet? WBIiKKÍttíl&f rr KUŽSKÁ КШ* тшАпиш *HAUm£ Így is lehet a szemes-takarmánnyal takarékoskodni... A Šamoríni (so­­mórjai) Efsz-ben nap mint nap „kicsapják“ a szarvasmarhaálloményt a legelőre. Foto: uki Bevetésre készen A gabonabetakarítás sikere nagymértékben függ a betaka­rítás technológiájától, a gépek üzemképességétől, s az embe­rek hozzáértésétől, illetőleg lelkiismeretességétől. Ezzel kapcsolatban elbeszélgettünk Bartos mérnökkel, a JMT igaz­gatójával, aki a következőkép­pen nyilatkozott: — Nálunk, a Dunajská Stre­­da-i (dunaszerdahelyi) járás­ban kedvező az időjárás. Az agrotechnika, a tápanyageliá­­tás és a növényvédelem terü­letén foganatosított komplex inlézkedésak következtében ;ó termésre számíthatunk. Különö­sen reményteljesek a Kaukázus, az Auróra és a Jubilejná 50 fajták, amelyek a vetésterület 34,9 százalékát képezik. Továb­bá a Bezosztája fajtából 7844, a Mironnvskájából 2923, s a Pan­nóniából, a Libellulából és az Odessza fajtából összesen 548 hektárt vetettek mezőgazdasági üzemeinkben. Л tavaszi árpa fajtaösszeté­telében lényegesen csökkent я lantár vetésterülete, s teljesen kizártuk a Sladar fajtát. Vi­szont a fajtakísérletek bebizo­nyították, hogy a H—464 és a H—481-es fajták jól beválnak. Különösen a szalmaszilárdság és a kiváló szemminőség foly­tán. Ezek a fajták a következő vetés-idényben már az árpa összvetésterületének 20 száza­lékát képezik. — A gabonabetakarítás első szakaszában a kétmenetes mód­szert, míg a gabona teljes be­­érése után a közvetlen betaka­rítási módszert alkalmazzuk. Nagy figyelmet szentelünk a Míronovskája, a Libellula, a Pan­nónia és a Jubilejná 50 fajták idejében történő betakarításá­ra, mivel ezek a fajták eléggé hajlamosak a szempergésre. Átalakítottuk az SZK-—4-es kombájnok tisztítóberendezését, š ezzel elérjük, hogy az E— 512-es kombájnokhoz hasonlóan tisztítják a gabonát. Ilymődon megfelelő nedvtartalom esetén már nem kell újra tisztítani. Esős idő esetén pedig elegendő szárítóberendezés áll rendelke­zésre. — A gabonabetakarításban 315 saját kombájn, s nyolc vendég-kombájn, 24 rendrakő, 54 tisztító, 49 cséplőgép, 160 szalmasajtoló, 100 öngyűjtő ko­csi, 1250 pótkocsi, 1063 kerekes és 154 lánctalpas traktor, vala­mint 20 nagyteljesítményű szá-, rftó vesz részt; ez utóbbi napi kapacitása összesen 140 vagon gabona tisztítása. — Az előző évekhez viszo­nyítva lényegesen meggyorsul a szalmabetakarítás, amit fő­leg a szalmagyűjtőkocsik tesz­nek lehetővé. így az alávetéses területeket idejében fejtrágyáz­hatjuk, s erre vonatkozóan az öntözés is biztosított. A tarlő­­hántás az idén is elmarad. Ehe­lyett a gabonabetakarltás után középszántást végzünk, s a ta­laj tömítésére nehéz hengere­ket használunk. Mlpt a fentiekből is kitűnik, a dunaszerdahelyi járásban felkészülten kezdik meg a ga­bona betakarítását. Remélhető, hogy a pótalkatrész-ellátás te­rületén sem lesz különösebb nehézség. Sikeres, veszteségmentes ga­bonabetakarítást! övAry péter esolatban az efsz-ek vezetői és tagjai Részére. Ugyanakkor a járási bizott­ság a szövetkezeti vezetők bevonásé vai figyelemmel kíséri a jogi normák hatékonyságát, s ezek módosítására vonatkozó javaslatokat terjeszt elő. A járási bizottság tagjai arra tö­rekszenek, hogy a szövetkezetekben nagyobb gondot fordítsanak a szociá­lis berendezések karbantartására, jobb kihasználására, a munkahelyek tisztaságára és szépítésére. A szövetség járási bizottsága Jú­liusban széleskörű versenyt hirdet a munkakörnyezet-javítással kapcsolat­ban, a járás szövetkezetei között. Szeptemberben és novemberben több szomszédos szövetkezet bevonásával kölcsönös látogatásokat, tapasztalat­­cseréket szervez, amelyeken szó lesz — főleg az asszonyok és a fiatalság részvételével — az egészségvédelem­ről és baleset elleni védekezésről, a munkakörnyezet kulturáltságáról, a szociális gondoskodásról stb. Továbbá a járási bizottság figyel­mét azokra a tagokra fordítja, akiket főleg a szövetkezetben végzett munka során ért egészségügyi károsodás. A jb gondoskodik arról, hogy képvisel­ve legyen a járási nemzeti bizottság egyes szakbizottságaiban, főleg az egésszégügyi kérdéseket felülbíráló bizottságban, stb., amelyek a szövet­kezeti parasztságot érintő ügyeket intéznek. A szövetkezeti taggyűléseken a já­rási bizottság tagjai Ismertetik a ta­gokkal a felnőttek és gyermekek ha­zai és külföldi üdültetésének elő­nyeit. Pontos nyilvántartást vezet majd az üdülésen résztvevőkről, hogy az üdültetéseken az efsz-ek valameny­­nyl érdeklődő tagja résztvehessen. November 1-ig elkészíti a járási bizottság az efsz-ek alapító-tagjainak névsorát, valamint azokét, akik be­töltik az 50. és 60. évüket. Tizenöt tagú aktívát alakít azokból a szövet­kezeti tagokból, akik már betöltötték a 60. évüket, s még tevékenyen dol­goznak a szövetkezetekben; ezen ak­tivista-csoport tagjai meglátogatják az ifjúsági körzeteket. Iskolákat, tan­intézeteket, s elbeszélgetnek a fiata­lokkal, sajátos problémáikról, a közös gazdaságok munkaerőhelyzetéről, я fiatalok lehetőségeiről, stb. A szövetség járási bizottsága a járás öt szövetkezetében megbeszéli a vezetőkkel az üzemi étkezdék léte­sítésének problémáit, s előnyeit. Járási gyermekrajz-vetélkedőt szer­vez a jnb iskolaügyi, valamint kul­turálisügyi szakosztályának és az Út­törő Szervezet járási tanácsával közö­sen. A rajzoló versenyen az alapfokú iskolák 1—5 osztályainak tanulói ve­hetnek részt. A verseny célja: feléb­reszteni a gyermekek érdeklődését a természet és a mezőgazdaság iránt, megjavítani az iskolák és az efsz-ek közötti együttműködést, megismertet­ni a gyermekekkel a szocialista me­zőgazdaság eredményeit és örömteljes távlatait. A járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói az efsz-ek VIII. kongresz­­szusának tiszteletére több mint 7 mil­lió korona értékű kötelezettséget vál­laltak, amelyek főleg az állami tetv­­feladatok teljesítésére, s munkakör­nyezet-javításra vonatkoznak. A „Min­denki szocialista módon“ mozgalom kibontakoztatása érdekében szeminá­riumra hívja meg a már létező szo­cialista munkabrigádok, ,s az e címért versenyző munkaközösségek vezetőit. E szemináriumon megvitatják а II. félévre vonatkozó feladatokat, érté­kelik a szocialista munkaverseny eredményeit. A bizottság négy köz­ségben összehívja a fejők aktíváját, hét község szövetkezetének legjobb gabonatermesztői, s ugyancsak öt szövetkezet burgonvatermesztöi jön­nek össze, amely értekezleteken ki­cserélik tapasztalataikat, elmélyítik szakismereteiket. Ezeken az értekez­leteken résztvesznek a legjobb efsz­­agronőmusok, s csoportvezetők is. A szövetség járási bizottsága a me­zőgazdasági termelési igazgatósággal karöltve figyelemmel kíséri a szövet­kezetek szociális-kulturális, valamint lakásépítési alapjának fejlesztését, hogy az efsz-ek hatékonyan hozzá­járulhassanak a szövetkezeti paraszt­ság életszínvonalának növeléséhez. Tevékenyen vesz részt a szövetség prešov! járási bizottsága a Nemzeti Front járási szerveinek munkájában. Együttműködik minden olyan társa­dalmi és tömegszervezettel, amely falvainkon ténykedik, mégpedig együttműködési egyezmény alapján. Szorosan együttműködik a mező­­gazdaság állami-irányítási szervével, a nemzeti bizottságokkal, hogy tevé­kenységük összehangolásával növelje munkájuk eredményességét. Különös figyelmet fordít továbbá az efsz­­eknek, mint a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége tagszervezeteinek a társadalmi tevékenysége javítására, tökéletesítésére. JUDr. MICHAL DüRDIAK Az utóbbi időben sokat hallunk és olvasunk a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások és a közélelmezés színvo­nalának javításáról, s érdekes, a leg­több esetben pozitív értelemben. Le­het, hogy a jól szituált tollforgatók csak a „jőlmenő“, hírneves helyeket keresik fel? Nem firtatom, mert az is lehet, hogy csak a kellemes élmé­nyeiknek adnak hangot. Sajnos, van az éremnek egy másik oldala is. A minap, Komárno közelében járva, kedvem támadt elfogyasztani egy jó halászlét. Letértem hát Tonnái (Tany) a föútról, s a Klizská Nemá-i halász­­csárda felé vettem az irányt. Igaz, 10 kilométert kellett megtenni odáig, de autóval nem nagy távolság, annak ellenére, hogy elég hepe hupás út ve­zet a csárdához. Mondom, nem tart sokáig az út, de ha feleslegesen tesz meg valaki oda-vissza 20 kilométert, bizonyára felszökik benne a higany­szál. De vegyük talán szép sorjában. A kiszolgálónő tájékoztatott, hogy ha­lászlével sajnos nem tud szolgálni, sót semmiféle halétellel, mert már azt sem tudja, mikor látott utóljára halat. A legmeglepőbb az volt az egészben, hogy közben olyan angyali mosoly ragyogott az arcocskáján, mint aki­nek a legnagyobb rendben van a szé­nája. Szinte úgy látszott, örül is, hogy nincs hal, mert így legalább kevesebb a dolga. Amikor bátorkod­tam tovább kérdezősködni, kerek­perec kijelentette: „Csak szalámival és virslivel szolgálhatok, s ha az nem tetszik...“ Nekem talán tetszett is volna — odabent ugyanis vérszomjas oroszlánként dörömbölt az éhség — de kenyér nélkül sehogy sem tudtam hozzáfogni az étkezéshez. Nálam ugyanis éppen nem volt kenyér, az úgynevezett halászcsárdában pedig az sem volt. A kiszolgálónő felaján­lotta, hogy az egyik alkalmazottat elküldi kenyérért a legközelebbi fe­­luba, de már elment az étvágyam az egésztől. Megköszöntem a szívélyes vendéglátást, s szinte menekültem a rendetlen helyiségből, a csárda őszi falevelekkel borított, cigarettavégek­kel teledobalt, elhanyagolt udvarából, ahol megtépázva lógtak a valamikor díszítőelemként használt halászhálók, stb. Hogy megértsük egymást; mindezt nem azért írom le, mert nem kaptam halászlét, hanem azért, mert valami­vel kulturáltabb körülmények között is eltölthetné szabad idejét az a né­hány (szezon idején pedig az a pár száz vagy ezer) kiránduló, akiket hozzám hasonlóan ide csábít a főút­vonal mellett elhelyezett reklámtábla. (Lásd a felvételen.) Szerintem talán helyesebb volna először optimális környezetet teremteni a vendégek számára, aztán „idecsndíleni“ a töme­geket, mert a látottak alapján nem hiszem, hogy még egyszer kedvein támad felkeresni a Kliž. Nemá-i (Ko­­lozsnéma) „halászcsárdát“. S hogy másnk se nevessenek a markukba, hadd teszem még hozzá mindehhez, hogy a régebben nagy közkedveltségnek örvendő moííi csár­da udvarát derékig érő gaz borítja, (vajon ki ezért a felelős?) s a Ková­čovo közelében található „Kék Hal“ nevű csárda főpincére is széttárt ka­rokkal magyarázta, hogy ritka „ven­dég“ náluk a hal, pedig alig pár lé­pésre vannak a Dunától. Azt hiszem nem szükséges kommen­tárt fűzni az elmondottakhoz. Min­denesetre jő volna, ha az Illetékesek nagyobb gondot fordítanának a gom­baként szaporodó csárdák ellátására, valamint a kiszolgáló- és vezető sze­mélyek megválasztására, hiszen nem egy esetben azon múlik minden, ki hogyan szervezi meg az ellátást, mi­ből mennyit rendel, vagy rendel-e egyáltalán. Pár nap múlva kezdetét veszi a turistaidény, s az egészévi fá­radságos munka után szórakozni, pi­henni akarnak az emberek, nem pe­dig bosszankodni. —Kádek— A szövetség járási bizottságai fő­feladataik kidolgozásán munkálkod­nak, figyelembe véve sajátos viszo­nyaikat. De nem elég csupán a ter­vezés: meg kell teremteni a fotelada­tok teljesítésének politikai-szervezeti feltételeit is. Többek között így cse­lekszik szövetségünk prešovi járási bizottsága is. Az e célból hozott in­tézkedéseit segítségképpen közüljük, azon járási bizottságok részére, ame­lyek most kezdik tevékenységüket. A prešovi járási bizottság az efsz-ek tagjainak eszmei-politikai nevelése érdekében a következőket tervezi: 9 A járási bizottság és ellenőrző­­bizottság tagjai a mezőgazdasági ter­melési igazgatósággal karöltve, részt­vesznek az efsz-ek taggyűlésein, me­lyek során az e területet (eszmei-poli­tikai nevelés) érintő problémák Iránt érdeklődnek, s szereznek ismerete­ket. • A Járási bizottság szakbizottsá­gainak, valamint ellenőrző bizottsága tagjai sorából aktivista-csoportot lé­tesít. Az egyes aktivisták — elsősor­ban a fejlődésben lemaradt szövetke­zetekben — a figyelmüket a termelés gazdaságosságának, s továbbfejlesz­tésének elősegítésére Tordítják. # Az aktivisták segítenek feltárni a lemaradt szövetkezetekben a terme­­lésfellesztés lehetőségeit. Megmagya­rázzák a „Mindenki szocialista mó­don“ mozgalom jelentőségét, a szo­cialista munkabrigád címért folyó verseny kibontakoztatását szorgal­mazzák. A szövetség járási bizottsága a já­rási nemzeti bizottsággal karöltve rövidebb időtartamú iskoláztatást szervez a szövetkezeti parasztság somi­ból származó jnb-i és hnb-képvise!ők számára. Ezen iskoláztatás keretében megmagyarázza a szövetség küldeté- és és ismerteti feladatait; illetőleg felkéri a képviselőket, hogy fáradha­tatlanul munkálkodjanak közre, ami a választási program végrehajtását illeti. A szocialista hazafiság elmélyítése érdekében továbbfejleszti a barátsá­got a prostéjovi járással, annak me­zőgazdasági termelési igazgatóságá­val, az egyes bizottságokkal, valamint efsz-ekkel. A nemzetközi kapcsolatok szilárdí­tása terén tovább szélesíti kapcsola­tait a szovjet kolhozparasztokkal és a szocialista országok szövetkezeti parasztjaival. Ezzel összefüggésben októberben és novemberben egyezmé­nyeket köt az 1973-ra vonatkuzó köl­csönös társasutazásokra, tanulmány? utakra, s eziránti kérelmét, valamint Javaslatait benyújtja 1373. első ne­gyedévére a szövetség Központi bi­zottsága üdültetési szakosztályára. A járási bizottságunk résztvesz a Nemzeti Front keretében, az mti-vel karöltve a járási béke-napok, vala­mint a szeptemberi aratóünnepély előkészítő és lebonyolító munkájában, számos községben. Segíti a szövetkezeti demokrácia fejlesztését az efsz-ekben, szem előtt tartva az államírányítási elvek betar­tását, s biztosítja a szövetkezeti tagok leszélesebb rétegeinek az irányításba valő bevonását. Az efsz-ek szakbizottságai (szociá­lis, kulturális és egyéb] működésének tökéletesítése érdekében november­ben szemináriumot rendez. Máris elemzést készített a szövet­ség járási bizottsága arról, vajon az efsz-ekben melyik tag, milyen újságo­kat járat egyénileg. Továbbá sajtó­­előftzetési kampányt szervez, hogy minél több szövetkezeti tag, részlete­sen tájékozódhasson a Rolnické no­­viny-ból, annak Život zväzu mellék­letéből a szövetségre háruló felada­tokról, a szövetség járási bizottságá­nak, s az alapszervezetek (efsz-ek) társadalmi tevékenységéről. A SZISZ járási titkárságával kar­öltve különös figyelmet szentel a sző­­banforgó járási bizottság az efsz­­ekben dolgozó fiatalokra. A mezőgaz­dasági termelési igazgatósággal és a SZISZ JB-val közösen szervezte meg ez év június 29-én a fiatal mezőgaz­dasági szakemberek, a mezőgazdasági szakiskolák idei végzősei járási érte­kezletét, amelyen 45ű-en vettek részt, s a közeli napokban foglalják el he­lyüket az efsz-ekben. A szövetség járási bizottsága a já­rás öt községében ifjúsági körzeti székhelyet létesít 1972. október 1-ig — a SZISZ járási bizottságával együtt­működve. E körzeti székhelyekre ne­gyedévenként összehívja az ifjú me­zőgazdászokat. Politikusok és szak­emberek bevonásával szemináriumo­kat, vitaesteket, tapasztalatcseréket szervez számukra. Ebbe a munkába bekapcsolódik a SZISZ járási bizott­sága védnöksége alatt működő Ifjú mezőgazdászok klubja is. Prešovi járási bizottságunk tagjai szorosan együttműködnek a jnb isko­laügyi osztályának dolgozóival, s tö­rődnek azzal, hogy a gyerekek már az alapfokú Iskolákban megszeressék a mezőgazdaságot, s ilymődon jól fel­készülhessenek a mezőgazdasági szak­­tanintézetekbe, mezőgazdasági közép­iskolákba jutásra. A járási bizottságunk — a Nőszö­vetséggel szorosan együttműködve — különös gondot fordít az efsz-ekben dolgozó asszanvok, lányok érvénye­sülési lehetősége megteremtésére, hogy azok közül mind többen bekap­csolódhassanak az efsz társadalmi te­vékenységébe, az egyes szakbizottsá­gok munkájába, illetőleg vezetésébe, sőt a közös gazdaságok irányításába. E célból a nők számára tapasztalat­­csere keretében vitaesteket rendez. Augusztus 1-ig mintegy 10—15 tagú szakelőadó-gárdát szervez; ezek lesz­nek majd a szak szemináriumok elő­adói. A járási bizottság elnöksége októ­ber 1-ig megvitatja a téli iskoláztatás komplett terveit mind járási szinten, mind az efsz-eket érintően. A prešovi járási bizottságunk, a mezőgazdaság-irányítás járási szervei­vel egyetértésben megszervezi a szö­vetkezetek alapításának (10., 15., 20.) évfordulóit. Különös figyelmet szen­tel az 1974-ben esedékes első szövet­kezetek megalakításának 25. évfordu­lójára. Járási bizottságunk mellett járási jogtanácsadó létesül, ahol egy szak­képzett jogász nyújt tanácsot szövet­kezeti és egyéb jogi kérdésekkel kap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom