Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-08 / 27. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. július 8. Tanácskozott a Szövetségi Gyűlés Az elmúlt hál végén Prágában ülé­sezett a Szövetségi Gyűlés két kama­rája. Napirenden szerepelt az 1971. évi állami zárszámadás és más fontos kérdés, többek között a szocialista törvényesség megszilárdítása. Megállapíthatjuk, hogy a múlt év­ben a gazdasági eredmények kedve­zően alakultak. Aktív a külkereske­delmi mérleg és a belkereskedelem is sirekes eredményeket ért el. Az eredmények főleg a munka termelé­kenysége növekedésének köszönhetők, s annak, hogy a termelés fokozására a népgazdaság különböző szakaszain jelentős tartalékokat tártunk fel. De nem mindent. Az iparban komoly anyagi eszközök fekszenek kihaszná­latlanul, különösen a felhalmozott tartalékokban és a befejezetlen épít­kezésekben. Megállapítható, hogy a kereskedelmünk nem elég rugalmas, mivel egyes árucikkekből fölösleg van s a másik oldalon pedig a hiánycik­kek egész sora. Kulturális és szociális célokra az 1970-es évhez viszonyítva az ország 4,4 milliárd koronával költött többet. Különösen a szociális'biztosításra lett sok fordítva. Ez azt jelenti, hogy egy­re nagyobb erőfeszítéseket teszünk, hogy hazánk minden polgára jobb szociális körülmények között éljen. Lényegében jól gazdálkodtunk a múlt évben. Persze fel kell figyelni az egyes szakaszokon a jelentős le­maradásra, s a jövőben arra töreked­ni, hogy lehetőleg a népgazdaság minden szakaszán teljesítsük a kitű­zött feladatokat. Az idei népgazdasági terv teljesí­tése általában pozitívnak mondható, mert az első négy hónapban az ipari termelést Я százalékkal s az építési feladatokat 15,6 százalékkal teljesítet­tük jobban, mint tavaly ebben az idő­szakban. Elértük , azt is, hogy a fize­tési mérlegünk mind a szocialista mind a tőkés országokkal szemben aktív. A Szövetségi Gyűlés behatóan fog­lalkozott a szocialista törvényesség megsértésével. Megállapítottak, lyjgy a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában sem szűnik meg a bűnö­zés. De az új társadalmi rendben a legfontosabb a bűnözés megelőzése, amely az állam valamennyi gazdasági és más szervezetének érdeke. Viszont arra kell törekedni, hogy a közrend megsértőivel szemben a hivatásos szervek és a lakosság még erélyeseb­ben lépjen fel. Különösen a megrög­zött bűnösökkel kell még szigorúb­ban eljárni. Az ülésen felmentettek és új bírót választottak a Legfelsőbb Bíróság tagjává, és kilenc hivatásos bírót az egyes katonai körzeti bizottságok testületébe. J4flovákia-szerte rendkívül szilaj záporok, zivatarok sorozata gubancolta össze, s teper­­te földre a gabonát. Mondhatnánk, az utóbbi évtizedek legnehezebb aratása kezdődött. Előtérben a „Harc minden szem gabonáért!“ elv gyakorlati alkalmazása. Az eredményes gabonabetakarítás tár­sadalmi összefogást sürget. Az aratást végző emberekről való sokoldalú gondoskodás is je­lentősen befolyásolhatja a munka­sikereket. A galántal Jednota pél­dául sajátos módon segíti a gabo­nabetakarítás minél sikeresebb el­végzését. Stefan Dojéan vendég­látóipart szakosztályvezető szaval szerint számottevő kedvezménye­ket nyújtott a Jednota a mezőgaz­dasági üzemeknek, amelyek elfo­gadták közétkeztetési ajánlatuk feltételeit. Ez esetben а IV. árcso­portba tartozó vendéglátőüzemeik mellőzik az 5 százalék illetmény MELEG-ÉTELT, HŰSÍTŐT A MEZŐRE hív segít a Jednota felszámolását, mind az ételekre, mind a sörre, valamint az alkohol­­mentes italokra vonatkozóan, s a bizalom sátraiban felszolgált árúk egész sorára ugyanezen elvet ér­vényesítik. Ezt a kedvezményt ed­dig még nem nyújtották. A közétkeztetésre megállapodást kötött mezőgazdasági üzemek (jobbára efsz-ek! I 3—5 tagú étke­zési bizottságot alakítottak. Ezekre tartozik a napi étlap-összeállítás és egyebek. A mezőgazdasági üze­mek számára az is előnyt jelent, hogy a közétkeztetéshez élelmezé­si nyersanyagot" is adhatnak, kö­zös ármegegyezés szerint, (burgo­nya, zöldség stb.J, kiskereskedel­mi áron. Az étkezés ideje alatt a Jednota illetékes szakosztálya disz­pécser-szolgalatot tart, hogy a köz­ben felmerülő problémákat rugal­masan oldhassák meg. Mind a múlt évben, mind az idén az efsz-ek megközelítőleg öt­ezer adag főételre kötöttek meg­állapodást. A járás efsz-eiben dol­gozó vendégkombájnosok is a Jed­­nota-éttermek útján kapják napi kosztjukat. S mi a helyzet frissítők dolgá­ban? A sörellátással nem lesz kü­lönösebb probléma: három sör­gyár szolgáltat friss hordós és pa­lackos sört a járás mezőgazdasági dolgozóinak. Ugyanez nem mond­ható el előreláthatólag a kofola, limonádé (70%), s még kevésbé az ásványvízellátásra (50%); ezen a téren lényeges javulás nem is várható. Nos, a galántal Jednota ilymő­­don könnyít az efsz-ek közétkez­tetési és frissítőellátási gondján, s ha szükséges, a gabonatáblákra is kiszállítja, s fel is szolgálja a meleg ételt, s hűs italt. nki kommentárunk Hz agresor prevakäl A világ békeszeretd emberisége már többször remélte, végre valamilyen megoldás történik Közel-Keleten és elcsendesülnek a fegyverek a íöldteke e háborús tűzfészkében is. Az arab országok részéről több komoly erő­feszítés volt a problémák békés rendezésének érdekében, azonban Izrael ezeket nem vette figyelembe, illetve olyan lépéseket tett, amelyek fegyveres konfliktusokat váltottak ki. Ebből máris világosan látszik, hogy az agresz­­szor, amely a hatnapos háborúban jogtalanul foglalta el az arab területe­ket, továbbra is az erőszak politikáját helyezi előtérbe. Az izraeli háborús körök a nyílt erőszak mellett bújtogató ellentétszitó tevékenységet is folytatnak, amellyel fel akarják számolni a palesztínai haladó mozgalmat, konkrétan a több arab országban otthont kapó palesztin gerillák tevékenységét. Világos, hogyha az arab haladó mozgalom ezen jelentős erői megszűnnek, Izraelnek könnyebb munkája lesz az arab orszá­gokkal. Az izraeli kormány azért igyekszik kiprovokálni a palesztínai gerillákat, még pedig olyan körmönfont ravasz módon, hogy összetűzé­sekre kerüljenek az illető arab ország kormányával, illetve hadseregével. Ez történt például Jordániában, ahol az izraeliek álfal befolyásolt kormány végül is parancsot adott a hadseregnek, hogy számolja fel a gerilla csa­patokat. Napjainkban egyre több nyugtalanító hírt kapunk egy újabb jordániai helyzet kialakulásáról. Hogy csak a főbb eseményeket említsük, az történt, hogy az izraeli repülőgépek megtámadták a dél-libanoni gerillatáborokat. Ugyanebben az időszakban egy izraeli rohamcsapat betört Libanon terü­letére és szíriai, valamint libanoni katonákat raboltak el. Tehát semmibe véve a nemzetközi jogokat, kalóz módra cselekedtek. Az eset felháborí­totta a világ haladó közvéleményét és milliók ítélték el az izraeli agresszo­­rok gaztettét. Megközelítőleg félszázan pusztultak el a gerillák közül és többen a békés polgári lakosság közüj is. A provokáció viszont kedvezett a libanoni jobboldalnak. Máris kamatozik Izrael elképzelése, hogy a liba­noni kormány esetleg erőszak alkalmazásával is — felszámolja a palesztí­nai gerillák táborait. Jobboldali körök vezetői, szóvivői máris követelték hogy érvénytelenítsék az 1969-es kairói megállapodást, amely szerint a palesztínai gerilláknak joguk van arab országok kijelölt helyein tartóz­kodni. Persze megindult az arab haladó körök mozgalma, s kairói politikai körökben úgy vélik, hogy helyes lenne, ha összehívnának egy arab csúcs­­értekezletet és összehangolt arab stratégiát dolgoznának ki az agresszor elleni harcban. A provokációk, az emberrabló akció óta is folytatódnak. Izraeli naszádok lőtték például Libanon falvait, városait. A libanoni és a szíriai kormány a provokációs sorozatok miatt panasszal fordult az ENSZ Biztonsági Ta­nácsához, hogy tegyen konkrét intézkedéseket az incidensek megszünte­tésére. Mindkét ország területén táborozó palesztínai gerillák előzőleg ígéretet tettek, hogy nem kezdenek semmilyen fegyveres akciót izraeli csapatok ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa alapos vita után elítélte a li­banoni területek ellen intézett izraeli támadásokat és felszólította az agresszort, hogy a jövőben tartózkodjon ilyennemű akcióktól. A határozat világosan kimondja, hogy Izraelnek szabadon kell bocsájtanía a dél-liba­noni határ közelében foglyul ejtett öt szíriai katonatisztet. A Biztonsági Tanács határozata mellett tizenhármán szavaztak és az Egyesült Államok, valamint Panama tartózkodott a szavazástól. Az Amerikai Egyesült АНапшк állásfoglalása, és az általa beterjesztett javaslat arról tanúskodik, hogy továbbra is Izraelt támogatja, és egyetért agressziós cselekményeivel. Ugyanis olyan javaslatot terjesztett be, amelynek alapján a Biztonsági Tanácsnak egyformán el kellett volna ítélnie úgy az agresszor Izraelt, mint Libanont és Szíriát. Az állásfoglalásból nagyon kilóg a lóláb, mert ismeretes, hagy az incidens-sorozatokat az izraeli hadsereg követte el. Tehát nem lehet mind két félt elítélni. Ismeretes, hogy az izraeli kardesörtetö kormány akcióit nem támogatja az ország népének jelentős része. Az izraeli Kommunista Párt a hatnapos háború óta harcol az agressziós cselekmények ellen. Az Izraeli Kommunista Párt XVII. kongresszusának határozata felhívja Izrael összes békeszeretd erőit, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a kormány agresszív politikája ellen és küzdjenek azért, hogy az izraeli csapatokat vonják ki a megszállt arab területekről. Felhívja egyben az izraeli dolgozókat, hogy álljanak ellen az imperialista kormány antidemokratikus és munkásellenes politikájának, harcolják ki a sztrájkjogot és küzdjenek azért, hogy a munkások élet­­színvonalát a lehető legmagasabb szintre lehessen emelni. Egyben mél­tatja a Szovjetunió segítségét az arab államoknak, amellyel igyekszik Közel-Keleten megteremteni a békés együttműködést. Az agresszor tehát provokál, viszont a haladó arab erők sem alszanak és a Szovjetunió segítségével igyekeznek megfékezni az izraeli imperialista körök háborús törekvéseit. A Biztonsági Tanács tehát elítélte a provoká­ciókat, most már csak arról van szó, hogy az arab egység megteremtésével, a világ haladó közvéleményének nyomásával meghátrálásra kényszerítsék a Közel-Kelet agresszorát. Balia József A termelékenység növekedése az életszínvonal emelkedését eredményezi (Folytatás az 1. oldalról.) 1936-ban mintegy 38 ezer cigány élt hazánkban, ma 176 ezer. Ez a kérdés néhány év alatt nem megoldható. Előre bocsátom, hogy á cigány szár­mazású lakosság között is vannak olyanok, akik becsületesen dolgoz­nak, becsületesen élnek, tisztességes körülmények között laknak, törődnek családjukkal, taníttatják gyermekei­ket, beleilleszkednek a szocializmus körülményeibe és részt vállalnak épí­téséből. Közülük ma már sokan értel­miségiek. — Hiszen ezekkel nincs is problé­ma. Azokra gondolok, akik még min­dig a régi. ismert életmódot folytat­ják. — A cigánylakosságban i s beállt a differenciálódás. Figyelembe kell vennünk, hogy nekik egy sajátságos életstílusuk van, melynek megváltoz­tatása nem megv egyik napról a má­sikra. Egyesek továbbra is a régi életformát akarják folytatni, ami azt jelenti, hogy keveset dolgozni, jől él­ni, tehát spekulálnak. Több esetben lopnak és összeütközésbe kerülnek törvényeinkkel. Az utóbbi években nagy gondot okoz az oláh cigányok életformája is. Továbbra is vándorol­nak. A probléma megoldása a külön­böző színtű nemzeti bizottságokra vár. A legfontosabb íeladat, hogy a ci­gánygyerekek szervezett iskola előtti és iskolai foglalkoztatása megoldód­jon. Ha kötelezzük őket az iskola­­látogatásra, akkor a műveltség magá­val hozza az új életforma kialakulá­sát, eljuthatnak a tanonciskolákba, a középiskolákba és tovább. Tehát ér­vényesülhetnek az élet minden terü­letén. Másik intézés alatt álló kérdés, hogy még ebben az évben minden munkaképes cigány lakost felszólí­tunk munkavállalásra. Munka nélkül élni nem lehet, ezt mindenkinek tu­datosítania kell. Nem szeretném, ha a cigány lakosság félremagyarázná intézkedéseinket. Ezen kérdések mi­előbbi megoldása elsősorban az ő ér­dekeiket szolgálja. — A cigánykérdés megoldása fel­tételezhetően nagy türelmet és segítő­­készséget igényel a többi nemzetisé­gek részéről is? — Igen, ez így van. Felmerül olyan probléma ts, hogy a cigánynak van pénze. Szeretne egy szobás lakást építeni, de nem kap házhelyet. Ez helytelen. Minden állampolgárnak biz­tosítani kell a lakásproblémáinak megoldásához szükséges feltételeket. Külön kell foglalkozni azon Járások­kal, amelyek területén cigánylakossá­gunk zöme él. A cigánytelepeket fel kell számolni, de megfelelő lehetősé­geket Is kell biztosítani. Ezek a ci­gánytelepek magukkal hozzák a spe­ciális életformát. Ugyanolyan élet­­körülményeket akarunk biztosítani, mint a többi lakosság számára. A cigánylakosság kulturális igényei­nek kielégítéséről sem szabad meg­feledkezni. A cigány lakosságnak megvan a sajátos kultúrája. Ezt nem akarjuk felszámolni, hanem fejlesz­teni szeretnénk. Célunk az, hogy köz­pontilag szervezetten, azon egyénekre támaszkodva, akik hajlandók pártunk és kormányunk programját megvaló­sítani, elősegítsük a cigány szárma­zású lakosság kulturális fejlődését. Összegezve elmondhatom, hogy a probléma megoldásán dolgozunk. Ko­moly anyagi áldozatokat is hozunk. A szociális segélyek területén is ren­det teremtünk. Ma, ha a munkaképes cigány nem dolgozik sok esetben szo­ciális segélyt kap. Előfordul, hogy a kocsmában ül, és a szociális juttatást élvezi. Ez helytelen, mert arra ser­kenti, hogy ne dolgozzon. Üzemeink­ben lehetőséget kell teremteni a ci­gányok alkalmazására. Helytelen, hogy egyes vállalatok vezetői nem alkalmazzák őket, mondván, hogy nincs számukra munka. Ez főképp azokban a járásokban fordul elő, ahol a lakosság nagy hányadát cigányok alkotják. Ez nem’ helyes; minden vá­rosban, minden faluban építkezünk, állandó munkaerőhiány van, fel kell venni őket dolgozni, mivel csák így teremthető meg az egészséges iégkör. — Összegezve hogyan látja helyze­tünket a miniszter elvtárs? — Helvzetünk sokat ígérő. Gazda­ságunk dinamikusan fejlődik. Termé­szetesen vannak problémáink is, amelyeket nem szabad eltitkolnunk. Személyes véleményem az, hogy ami­kor a problémák 'felmerülnek, azon­nal meg kell keresni'" a megoldást, mert a mai kis-probléma holnap nagy gonddá válhat. Hiszek abban, hogy pártunk vezetőségével meg tudjuk ol­dani az előttünk álló feladatokat. Fejlett munkásosztályunk van, szor­galmas parasztságunk, segítőkész ér­telmiségünk. Céljainkat elérhetjük, ha mindannyian odaadőan dolgozunk, s mindenki a legjobb tudása szerint kiveszi részét а XIV. kongresszus ha­tározatainak valóra váltásából. Meg­győződésem. hogy életszínvonalunk emelkedni fog, a lakosság biztonság­­érzete tovább növekszik, népjóléti politikánk továbbra is segítséget nyújt nyugdíjasaink részére is. Ez a mi célunk, ez a szocializmus feladata. Beszélgetett: WIMMER ZOLTÁN A nagyvilágból Árvizet akarnak előidézni. Az Ame­rikai Egyesült Államok légi hadereie barbár pusztítást végez a békés la­kosság között. De már ezzel sem elé­gednek rneg, dokumentumok szerint, amerikai nehéz bombázók az utóbbi időben 77 esetben bombázták a viet­nami vízgyűjtő medencék, csatornák gátjait, és 37 szakaszon súlyosan meggyengítették a gátrendszereket, olyannyira, hogy ha megjön az esős időszak, katasztrófális árvizek kelet­keznek. A világ legnagyobb imperia­lista hatalma tehát még ilyen ember­telenségektől sem riad vissza. 21 milliárd dollár fegyverkezésre. Az amerikai képviselőház elfogadta a következő évre szóló katonai költség­­vetéseket. Az USA összesen 21 mil­liárd dollárt fordít fegyverkezésre, és ebből több mint egymiiliárd dollárt atommeghajtású tengeralattjárók, szu­perszonikus stratégiai bombázók és rakéta elhárító, rakétarendszerek fej­lesztésére. A képviselők jelentős része követelte, hogy a moszkvai megálla­podások szellemében csökkentsék a hadi kiadásokat. Mi lesz az észak-ír katolikusokkal? Észak-Irországből olyan hírek érkez­nek, amelyek azt bizonyítják, hogy tűzszünet van fegyvernyugvás nélkül. Ugyanis többoldalú provokációk tör­téntek, és a napokban megölték a 102-ik angol katonát. A villongások­nak eddig már 350 észak-ír polgár esett áldozatul. A helyzet rendezésé­vel kapcsolatban több javaslat hang­zott el, esetleges föderális rendezés is szóba jött, amelynek több tartomá­nyi kormánya lenne. Egyelőre a hely­zet nem sokat változott. Az elszegé­nyedett katolikus kisebbséget tovább­ra is üldözik, és az egyik elbarikádo­­zott gettóba villanyáramot sem adnak s vizet sem juttatnak. Lebeg a font. Ojra megnyitották a londoni tőzsdét és bejelentették, hogy a legutolsó értékhez képest 4 száza­lékkal ér kevesebbet a font. A Közös Piac országaiban többféleképpen fog­laltak állást a font értékével kapcso­latban, a dánok például 4,5 százalé­kos értékcsökkenés mellett vannak. A dollár után tehát az eddig igen szilárdnak hitt fonttal is baj van. Elkötelezett harcra van szükség. Belgrádbah ülésezett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksé­ge és a jugoszláv dolgozók szocia­lista szövetségének konferenciája. Az összejövetelek fő programja az volt, hogy a jugoszláv tömegtájékoztató eszközökre olyan hatást gyakorolja­nak, hogy azok tudatosítva forradal-. ml küldetésüket elkötelezettebben harcoljanak a szocialista rendszer megszilárdításáért. A felszólalók hangsúlyozták, hogy minden kommu­nista újságírónak elkötelezetten keil küzdeni a káoszt előidézni akaró elemek ellen. Üj olasz kormány. Sok huzavona után végre megalakult a háború utáni 34. olasz kormány. Mivel az új kor­mány-koalíció meglehetősen csekély parlamenti többségre támaszkodhat, fennáll a veszély, hogy, eltitkolt úton támaszkodik az új fasisztákra is. Az új kormánnyal kapcsolatban az Olasz Kommunista Pártnak is az a vélemé­nye, hogy a nép érdekeivel ellentét­ben, a jobboldalt fogja szolgálni. Baráti, elvtársi légkörben. Fidél Castroval, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val és kísérőivel baráti és elvtársi légkörben folytatódnak a Szovjetunió­ban a kétoldali tárgyalások. A kubai küldöttséget megismertetik a Szovjet­unió népeinek életével, a népgazda­sági tervek teljesítésével és a távlati célkitűzésekkel, valamint élénk esz­mecsere folyik a nemzetközi kérdé­sekkel kapcsolatban is. Kedvező kilátások a tartós békére a Hindusztáni félszigeten. Az indiai — pakisztáni tárgyalások végülis ered­ménnyel jártak, bár erre eleinte nem sok remény Volt. Megegyezés történt a csapatok visszavonására a határ­menti területekről. A két német állam ENSZ-tagaágá­ért. Otto Winzer, az NDK külügymi­nisztere Genfben találkozott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. A talál­kozóra azért került sor itt, mivel az Egyesült Államok nem ad beutazási engedélyt az NDK diplomatáinak és államférfiainak. A tárgyaláson a két ország közeledéséről volt sző, az az NDK küldöttsége javasolta, hogy az NSZK is kérje felvételét az ENSZ-be. A két német állam felvétele az ENSZ- be jelentős lépés lenne a két ország kapcsolatainak normalizálására is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom