Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-09 / 36. szám

1972. szeptember 9. SZÖVETSÉGI SZEMLE A díszbokrok további kiültetése is az akcióprogramban szerepel. Foto: óp Megszépült A Duna töltése mellett húzódé erdővel szemben terül cl a Bratislava vidéki járás egyik kisközsége, Hamuliakovo (Gúior). A községbe érkező idegent kellemes érzés járja át, amikor látja, hogy az utcák portalanitot­­tak, s az utak két oldalán a betonjárda sem hiányzik. Néhány évvet ezelőtt, bizony az utak még nagyon elhanyagolt állapotban voltak. Esu után például félcipőben gondot okozott a falu főutcáján végig menni. Am ez már mind a múlté — mondja elégedetten Machán Gyuláim, a szövetkezet elnöke. Idén kétezer brigádóra ledolgozását vállalta a közös, aminek pénzértéke több mint harmincezer korona. Főleg gépekkel és szak­emberekkel járulnak hozzá az akcióprogram sikeres megvalósításához. A nyolcszáz lelket számoló kisközség lakosainak többsége a szövetkezet­ben dolgozik. Így érthető azután, hogy a négyezer brigádórából legtöbbet a közös vállalt. Persze nem panaszkodhatunk a SZISZ alapszervezetére sem — mondja Tóth Mihály, a hnb elnöke, hiszen a fiatalok szer brigád­óra ledolgozására kötelezték magukat. Erről saját szememmel is meggyő­ződhettem. ugyanis ottjártamkor éppen az autóbuszmegállónál szorgosko­dott néhány fiatal, akik a megálló belsejét és környékét betonozták. S ahogy ott álltam, egy kislány frissítő italt hozott nekik. Később megtud­tam, hogy ö volt a SZISZ alapszervezetének az elnöke. Igen. A faluban nagyon meg vannak elégedve Bogár Annával, akinek a szavára hallgatnak a fiatalok. Kislány létére — ha azt a közérdek megkí­vánja — erélyes is tud lenni. Ezt a szorgoskodó fiúk jegyezték meg, ami­kor az elnöknő elment. Rajtuk kívül persze a Vöröskereszt és a testnevelési egyesület is kiveszi részét a munkákból. Örvendetes, hogy a falu polgárait nem kell nógatni, mindenki lelkiismertesen bekapcsolódik a szépítési akciókba. Régen meg­győződtek arról, hogy amit csinálnak, azt elsősorban saját érdekükben teszik. Büszkeségük, hogy a közelmúltban átadták rendeltetésének az egészség­­ügyi rendelőt, ahol a fogorvoson kívül, a belgyógyász és a gyermekorvos is helyet kapott. A volt hnb épületét alakították át, s csupán az átépítése 286 ezer korona beruházást igényelt. Felszerelést a járástól kaptak — az épületből még a központi fűtés sem hiányzik —, a kor követelményeivel összhangban. Nagy segítséget jelent ez a falu lakosságának, mivel nem kell betegen az autóbuszon rázatni magukat, hogy eljussanak az orvoshoz. Az egészségügyi rendelő előnyt jelent a szomszédos Kalinkovo (Szemet) polgárainak is. mert teljes egészében a rendelkezésükre áll. A faluban elég sok a fiatal házaspár, ami magával vonja a népszaporo­dás törvényszerűségét. Ezért a hnb vezetősége elhatározta, hogy játszó­teret lélesít, ahol a gyerekek kellő felügyelet mellett élvezhetik majd a mozgás örömét. Végezetül elmondhatjuk, hogy a hnb és az efsz szoros együttműködése következtében megszépült a hajdani sáros falu, ami feltétlenül elismerést érdemel. ÖVÄRY PÉTER A traktorosok járási vetélkedőjéről A Rimavská Sobota-i járást Mező­gazdasági Társulás ebben az évben már hetedszer rendezte meg a járási szántóversenyt, és a traktorosok ügyességi versenyét. A járás trakto­rosainak ezen versenye a Rimavské Jánovce-i (Rimajánosi) Jánošík Egy­séges Földművesszövetkezet határá­ban került lebonyolításra. A szán tó versenyt két kategóriában rendezték meg. Az első csoportban a két ekével, a másodikban pedig a kettőnél több ekével szántó traktoro­sok vetélkedtek. Az első csoportban a győzelmet Balázs István, a Jesen­­skéi Állami Gazdaság traktorosa sze­rezte meg. Pataky Barnabás, a Mar­­tinovái (Mártonfala) Egységes Föld­­művesszövetkezet versenyzője és Tég­lás János a Šafarikovoi (Tornaija] Állami Gazdaság traktorosa előtt. A második csoportban az elsőséget Radnóty István szerezte meg a Šafa­rikovoi Állami Gazdaságból, második Raček |án, a Veiké Terjakovce-i (Nagytöréki) Egységes Földműves­­szövetkezetből, a harmadik pedig Bobroczky József a Bátkai Állami Jó feltételek, jó eredmények MERÉSZ, DE REÁLIS TERVEK ф SZÁLLODA ÉS USZODA IS ÉPÜL ф A JUTALMAZÁS, HL. BÜNTETÉS EREDETI FORMÁJA ф JÖVŐRE A LÁNYOKRÓL IS HALLUNK MAJD? Egy gyermek fejlődését, növekedé­sét az érzékeli a legjobban, aki hosz­­szabb távoliét után öt ismét viszont­látja. Én is így voltam vele a minap, amikor egyik riportutam során Veiké Ülany-ra (Nagyfödémes, &alantai já­rás] vetődtem. Vagy hat-hét éve Jár­tam itt legutóbb, s e néhány év alatt végbement változások valójában ámu­latba ejtettek.. Hiába kerestem régi helyén a szövetkezet és a hnb irodá­ját. Már réges-rég korszerű, emeletes épületbe költöztek. Oj kávéház, mo­dern posta, betonjárdák, parkok, szö­kőkút, gyönyörű futballpálya, s ki tudja, mi minden épült még fel a közelmúltban, s épül az elkövetke­zendő esztendőkben e községben. Mert, hogy épül, az biztos. Pl. a fut­ballpálya üde gyepszőnyegét csodál­va, — mely a Járásban a legjobbak közé tartozik — egy betonkeverő ti­pikus zaja ütötC'3 meg fülemet. Kissé távolabb egy emeletes épület körvo­nalai rajzolódtak ki a fák mögül, mikor közelebb mentem, láttam, hogy az emberek nemcsak a magas­ban dolgoznak, de lent, néhány mé­terrel a föld színe alatt is. Rövidesen megtudtam, hogy szálloda és uszoda épül a labdarúgópálya közvetlen szomszédságában. A medence már jó­formán elkészült, s ha az Idén már nem is, de a jövő nyáron már bizto­san szolgálni fogja célját. Míg szót váltottam a serényen dol­gozó emberekkel, s készítettem né­hány felvételt, a labdarúgópálya is benépesült lassan. Amíg a játékosok az öltözőben készültek, én elbeszél­gettem Pongrácz Györggyel, az egy­séges földművesszövetkezet könyvelő­jével, hogy megtudjam, mennyire is segíti az efsz a falu sportfejlődését. — Noha pillanatnyilag egyetlen labdarúgó sem tagja szövetkezetünk­nek, mégis kötelességünknek érezzük a sportszervezet támogatását. Évente mintegy 5—6 ezer koronát bocsátunk rendelkezésükre, s csaknem minden esztendőben felszerelést is vásáro­lunk. Az új pálya építésénél buldo­­zérral, traktorokkal segédkeztünk, ezenkívül dolgozóink a betonozásnál, zsaluzásnál stb. is alaposan kivették részüket a munkából. — Szakembereink legalább 160 órát dolgoztak le szombatonként — toldot­ta ki az információt Németh Ferenc, az építkezési csoport vezetője. — A múlt évben aratás után végeztük el a munka javát, amikor a pálya ala­pozása folyt. Rengeteg követ, földet szállítottunk: el, s hoztunk helyette újat. — Ezzel azonban még nem merül ki segítségünk — vette át a szót is­mét Pongrácz elvtárs. — Szükség ese­tén autóbuszunkat Is a fiúk rendel­kezésére bocsátjuk. Évente leszállít­juk őket Magyarországra és vissza is hozzuk onnan. Az idén is tíz napot töltöttek a Balaton partján. Az elhangzottak után nagyon érde­kelt, hogy vajon a labdarúgócsapat mennyire értékeli a kedvező feltéte­leket, teljesítménye egyenes arányban áll-e a kitűnő lehetőségekkel. Az ő szereplésükről az egyik leghivatot­­tabb, Pécsi Dániel edző beszélt. — Elöljáróban megemlítem, hogy három esztendővel ezelőtt Sládkovi­čovou (Diészeg) magasabb osztályban edzösködtem, de távolról sem voltak ilyen kedvező feltételeink, — mon­dotta. — Két és fél évvel ezelőtt vet­tem át a helyi gárda irányítását, s az 1970—1971-es évadban már bajnoksá­got nyertünk. Felkerültünk az I/'B osztályba, ahol az idén újonc létünk­re az előkelő 3. helyen végeztünk. Az idei szezonban legnagyobb célunk is­mét a bajnoki cím. Kertelés nélkül mondom: bajnnkok akarunk lenni! Lehet, hogy kijelentésem kissé sze­rénytelenül hangzik, de húsztagú ke­retemmel úgy készültem az idényre, mint még soha. Zamárdiban az össz­pontosításon naponta kétfázisos ed­zéseket végeztünk. Kilenc nap alatt 37 érát tréningeztünk.-Az erőnléttel tehát nem lesznek bajok. Az első ta­lálkozó, melyet 4:0 arányban nyer­tünk Selice (Sókszelöce) ellen, iga­zolta feltevésemet. ■— A játékosok nagy része Idegen­ben dolgozik, de az edzések látoga­tottsága így is 82 százalékos, sőt té­len, mikor tekintet nélkül az időjá­rásra, tehát hóban, fagyban, sárban fél nyolckor este tréningezünk, a já­tékosok 99 százaléka vesz részt az edzéseken. Az utánpótlás kérdésének is nagy gondot szentelünk. Kocsis László által vezetett ifi csapatunk a kerületi В-osztályban játszik. — A kiadós edzéseken és hathatós támogatáson kívül még milyen ténye­zőknek köszönhető a labdárúgésport fellendülése? — A 23 tagú sportvezetőség tagjai­nak nagy része, élükön Gasparik Fe­renc elnök és Marcel Ede alelnökkel, igen lelkesen és aktívan tevékenyke­dik, s nagyrészt az ő érdemük is ed­digi jő szereplésünk. A kitűnő kol­lektív szellem is megfizethetetlen. A megfelelő jutalmazás sem marad el. A játékosok minden mérkőzés után közös vacsorán vesznek részt, s az idegenben elért győzelmekért a csa­pat betétkönyvének számlája 1000 koronával gyarapszik. Döntetlen ese­tén ez az összeg 500 korona. Ha vi­szont Idehaza szenvedünk vereséget, vagy végződik találkozónk pontosz­tozkodással, ez mínusz 1000, ill. mí­nusz 500 KCs-t jelent. Ez a jutalma­zási forma is ösztönzi csapatunkat. A támogatásról szólva köszönetét kell még mondanunk a helyi nemzeti bi­zottságnak és az állami gazdaságnak, mert ők is tőlük telhetőén segítik egyesületünket. Nem szabad népes szurkolótáborunkról sem megfeled­kezni: az 6 buzdításuk a legkiválóbb „dopping“, és a belépőkből összegyűj­tött összeg is tekintélyes, hisz egy­­egy találkozón 1000—1200-an is meg­jelennek. Ezúton is szeretnénk meg­köszönni három patrőnusunk és a közönség támogatását, mely remélhe­tőleg a jövőben sem marad el. Mindehhez már csak annyit kívá­nunk hozzáfűzni, hogyha a Veiké Ulany-i sportvezetők lelkesedése to­vábbra sem lankad, jövőre már nem­csak foci- és asztalitenisz csapata lehet falujuknak. Nemsokára elkészül ugyanis az úszómedence, s a 300 ezer korona értékű futballpálya köré 10O ezer korona befektetéssel atlétikai salakpálya is épül. Sportlehetőségek tehát lesznek, csak meg kell ragadni az alkalmat, találni kell néhány to­vábbi lelkes vezető edzőt, hogy szak­szerűen irányítsák majd a legtehet­ségesebbeket, akik között reméljük, nemcsak fiúk lesznek. Mi a vélemé­nyetek ulanyi lányok? (ordódy. v.) Gazdaság traktorosa lett. Az ügyességi versenyben, mely a traktorosok pótkocsival való vezeté­séből, a mezőgazdasági rakodógépek­kel való bánásmódból, a közúti for­galom előírásainak ismeretéből, trak­torkezelésből és tájékozódást verseny­­számból tevődött össze, a győzelmet a Rimavská Söbota-i Haladás Egységes Földművesszövetkezet traktorosa, Bur­­ta Gyula szerezte meg, aki egy hiba­ponttal kevesebbet kapott, mint a im. Janovce-i szövetkezet traktorosa, Samu István. A harmadik helyen Ka­locsai János, a Hrnöiarská Vés i Egy­séges Földművesszövetkezet traktoro­sa végzett. A kétnapos versenyen bebizonyoso­dott, hogy a járás traktorosai meste­rei szakmájuknak és jól ismerik trak­toraikat. A már hagyományos ver­seny jó feltételei megteremtéséért külön dicséretet érdemel a Rím. Ja­­novee-i Efsz vezetősége. A győztesek, reméljük méltóképpen képviselik majd traktorosainkat a žilinai orszá­gos versenyen is. ÁDÁM ATTILA Pécsi Dániel edző egy kis „fejmosást“ tart a szünidőben. Az épülő szálloda és uszoda. S I Minden évben a jorró nyári na­­' pokon szinte kötelező látogatást I teszek a dudincel (Gydgy) és a ' santookal (Szántál fürdőben. Egy­{ részt azért, mert élvezettel lubic­^ kolok gyógyító hatású vizeikben, I másrészt azért, mert érdekel, hogy N milyen módon fejlesztik a lakos­\ säg igényeinek megfelelően eze-V két a fürdőzésre igen alkalmas I központokat. \ Santovkán idén is a megszokott \ kép fogadott. A tágas fürdömeden­s céhen vidáman lubickoltak a fiir-У dőzök, körülötte pedig „szaharai“ S kietlen pusztaságban sütkéreztek a napozók. Sehol egy fa, sehol ár­­\ nyék, ahova a tűző napsugarak I elől elhúzódhatnának azok, akik \ nem bírják a fürdés után a' túl sok I napozást. Vajon meddig kell még s várni arra, hogy néhány árnyékot к nyújtó fát ültessenek és így kel­\ lemesebbé varázsolják az itt-tar I tózkodást. Ma már nem okoz küiö­y nősebb gondot nagyobb fák átüt b tetése sem, talán ilymódon győr­it síthatnák meg a parkosítást. A I fürdőmedencék is elhanyagoltak. \ Az egyik jól sikerült fejes után a \ medence feltöredezett alja kishíján levitte a bőrt az orromról. De az éles betoncserepek is sok vendég lábát sértették meg. Feltehetjük a kérdést, vajon nem volt idő a ja­vításra? Vagy a bevételből nem telik a karbantartásra? ... Csak a pénz fontos? Dudlncfyi majdnem rosszabbül jártam, mint Santovkán. Alig ha­ladtam át a „mini strand“ bejára­tán, amikor éktelen robajjal le­szakadt a tetőzet. Még az a sze­rencse, hogy a kritikus időpontban senki sem tartózkodott alatta. Azonnyomban ott termett Gustáv Vilém, a gyógyfürdő gazdasági ve­zetője, aki sopánkodva mentege­tőzött, hogy a strandfürdő-részleg fejlesztésére nincs elég pénzük. Elmondotta, hogy az intézményes gyógykezelésre egyre jobbak a le­hetőségek a gyönyörűbbnél gyö­nyörűbb új pavilonokban, és na­ponta mintegy 300 környékbeli la­kos számára tudnak jelenként 25 korona lefizetés ellenében rendelé­­ses gyógykezelést nyújtani a leq korszerűbb körülmények között, a bentlakó betegek pedig igazán minden kényelemben és a lehelő legjobb ellátásban részesülnek, azonban a külső strandfürdő a szégyenük. Bizony sokszor megsaj­nálja az ember a heringmódra egymáshoz szoruló fürdözökel, akik a lubipkolás után a néhány akácfa árnyékától eltekintve po­ros, sáros földön henteregnek. Idén ugyan a strandfürdő mögött már kinyitottak egy új részt, ahol heverészni lehet, azonban itt sem ártana nagyobb méretű parkosítás. Mindkét fürdő nagyon sok pénzt vesz be a fürdőzőklöl, úgy gondo­lom, ebből jutna a környezet szeb­bé, kellemesebbé tételére is, Vagy csak a pénz a fontos?l... (balia) w. г,ж/,т/.жлж/.ж/.лг./.жлж/,> 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom