Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-09 / 36. szám

1972. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES A lucernaliszt hatása a tojás minőségére Az iparszerü baromfitenyésztés megköveteli, hogy a takarmánykeverékekbe bizonyos specifikus hatóanyago­kat (vitaminok, aminosavak, antibiotikumok stb.) és egyéb anyagokat keverjünk, melyek a hasznusság foko­zása mellett jelentősen javítják az előállított termék, például a tojás minőségét. A napjainkban már tömege­­sen gyártott, mesterségesen száríiott lucerna- és széna­lisztek szerves részét képezik a főleg baromfiak részé­re készült takarmánykeverékeknek, s egyúttal a termé­szetes karotinok és xantofylek fő forrását adják. Hogy a mesterségesen szárított lucernalisztek minősége ne romoljon (főleg a légköri oxigén hatására) a raktározás ideje alatt, oxidálódást gátló anyaggal kell állandósítani azok minőségét. Erre a célra a „Kiírásán“ elnevezésű hazai készítményt használjak. A megfigyelések igazol­ják, hogy segítségével eredményes munkát lehet vé­gezni. A kutatókat azonban az is érdekelte, milyen hatással van a teljesértékű lucernaliszt takarmánykeverékekkel együtt történő adagolása a tujók viselkedésére, a hasz­nosság alakulására és a tojás minőségére. Ezzel a té­mával foglalkozik írásában ing. V. Lautner, CSe., az Uhrinévesi Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója is. A kutatók megfigyeléseiket 7 hónapig mélyalmon tartott fehér leghorn tojókon végezték. Három, különböző mó­don takarmányozott csoportot vontak be a kísérletbe. Az I. csoportban lévő állatok a tojók számára gyártott takarmánykeveréket kapták, a II. csoport tojóinak ta­karmánykeverékébe 4,5 százalék nxidálódás elleni ké­­szítménnyel nem kezelt herelisztet kevertek, a III. cso­portba sorolt állatok eledelébe szintén 4,5 százalék, de már növényi olajban feloldott „Kurasan“ készítménnyel kezelt, tehát teljesértékü lucernalisztet kevertek. (20(1 mg Kurasan és 1 kg hereliszt.) A tudósok havonta figyelemmel kísérték az egyes ál­latcsoportok tojásainak karotín és А-vitamin tartalmát, valamint a tojás sárgájának színeződését. A sok munkát igénylő megfigyelések végülis a tudósok feltételezéseit igazolták. Megállapítást nyert, hogy a tojás sárgájának színeződése, pigmentálódása, a II. csoportban 59, a III. csoportban pedig 72,8 százalékkal volt intenzívebb, mint az I. ellenőrző csoportnál. A tojás sárgájának karotintartalma a II. csoportban 67,4 százalékkal, a III. kísérleti csoportban viszont 95 százalékkal volt nagyobb, mint a kontroll csoport állatai által termelt tojásoknál kimutatott eredmény. A két kísérleti csoport tojói által produkált tojások­ban növekedett a tojás sárgájának Л-vitamin tartalma is; konkrétan a II. csoportban 6, a IlI-ban viszont 13,7 százalékkal. A mesterségesen szárított lucarnaliszt adagolása ked­vező hatást gyakorolt a tojók produktivitására. A II. csoportban átlagosan 6 százalékkal növekedett a tojás­hozam, a II. csoportban viszont, ahol jobb minőségű, Kurasannal kezelt lucernaszénával egészítették ki a to­jók napi takarmányadagját, 6,5 százalékos növekedést észleltek a tojástermelésben. Ez igazolja, hogy az ilye­tén kezelt lucernaliszt takarmánykeverékbe történő applikálása nincs káros hatással az állatok, ebben az esetben a tojók egészségi állapotára, fejlődésére, ter­melékenységére, sőt ellenkezőleg. Mindamellett nem nö­vekedett a tojók takarmányfogyasztása és nem változott a tojások átlagsúlya sem. Mi következik mindebből? A mesterségesen szárított lucerna és szénalisztek készítésénél feltétlenül szüksé­ges alkalmazni a különböző oxidálódást gátló szereket, hogy a lisztek ne veszítsenek értékükből a tárolás ideje alatt. Ilymúdon főleg a karotintartalmat tudjuk állandó­sítani, de közvetve, — mint ahogy azt a fentiek is iga­zolják — befolyásolhatjuk tojóink hasznosságát, a tojás sárgájának színeződését, karotín és А-vitamin tartalmá­nak növekedését, egyszóval a tojás minőségének javu­lását is. A Zemédélské noviny nyomán: —dek— Ä TflBOMÄHYés ТЕШК1К* •No.v.V. .ssv.sv.-.s-.v.v.vé.v.v.svXv:*:.;.;.; í.«v.-.v.v.v.v.w.v.v:v.-;.>.*.v, ■mmí vitaijából IliíílllllllUllilllM A tejtermelés minőségi javításáért BRNO VÁRJA LÁTOGATÓIT D rno, Morvaország metropolisa ** ismét várja látogatóit, a mező­gazdasági termelésben alkalmazott gépek vonalán beállott és a jövőben ben immár XIV. nemzetközi gépipari vásár. Idén sem távoznak üres „tarisznyá­val“ az ide látogatók. Mezögazdasagi gépiparunk a már jól bevált gépek és berendezések mellett számos ój­­donságot is bemutat, nem beszélve a külföldi partnerek által kiállított gépek széles skálájáról. A „Z“ pavi­lón korüli szabad területen idén is akad elég megtekintésre érdemes érdekesség. A hazai és külföldi mezőgazdasági gépek szokásos gyakorlati bemuta­tójára idén — technikai okokból — nem a már megszokott helyen, vagyis a lískoveci efsz területén, hanem a bosonohyi szövetkezet (JZD Boso­nohý) parcelláin kerül sor, naponta háromszor: 10, 12 és 14 órai kezdet­tel. Egyes kijelölt napokon — ón. Nemzeti Napok — csak a megjelölt állam gépeinek bemutatására kerül sor. A külföldi kiállítók számtalan új gépet vonultatnak föl a gyakorlati bemutatókon. Az érdekidők rendsze­res autóbuszjárattal juthatnak el a kiállítás területéről a gyakorlati be­mutatók helyére. A XIV. Brnoi Nem­zetközi Gépipari Kiállítás szeptember 17-ig várja látogatóit! fkádek) A poliploid vöröshere Szakkörökben aránylag suk szó esik a poliploid réti lóhere, avagy vörös­here (Tritfolium pratense h) termesz­tésének jelentőségéről, sót a mező­­gazdasági szaklapok is egyre gyak­rabban foglalkoznak ezzel a témakör­rel. A „Pôda a úroda“ című szlovák szaklapban nemrég megjelentetett írásban ing. Jozef Polák, a Horná Streda-i nemesítöállomás dolgozója is az újonnan kinemesített P—4n po­liploid réti lóhere termesztési elő­nyeivel foglalkozik. A P—4n poliploid fajtát kísérleti megfigyelésnek vetették alá a szó­­banforgó nemesítő állomáson, s a nyert eredményeket a diploid Prerovi standard fajta, valamint az Ondava vetési lucerna eredményeivel hason­lították össze. A kísérletek 1988— 1971-ben folytak, az összes termelő­körzetben. Az elért eredmények iga­zolják, hogy az újonnan kinemesített P—4n poliploid fajta sokkal nagyobb züldtömeget biztosít hektáronként. A diploid Prerovi fajtához viszonyítva a hegyi körzetben 60,44 százalékkal, a bnrgonyatermö körzetben 21,94 száza­lékkal, a répatermu körzetben 9,71 százalékkal, a kukoricatermő kör­zetben viszont 21,60 százalékkal adott több zöldtömeget egy hektáron az új fajta. Itt meg kell említeni, hogy a P—4n fajta, s a poliploid fajták álta­lában igényesek a csapadékra. Mivel a répaturmö körzetben az utóbbi há­rom évben viszouylag kevés csapadék hullott, itt az eredmények is gyen­gébbek voltak. A Somotori Ontözőgazdálkodási Kutató Állomáson végzett megfigye­lések is bizonyítják, hogy a poliploid fajták rendkívül vízigényesek. Itt a P—4n poliploid, a Prerovi diploid és az Ondava vetési lucernát sorolták be a kísérletekbe. A vetés évéből, vala­mint az első produktív évről szár-A magszaporítás szempontjából a P—4n fajta egyelőre gyenge hozamo­kat ad. Mivel általában évente és termelőkörzetenként változik a szem­termés nagysága, kísérletek során figyelték meg, hol, hogyan és mikör ad bő szemtermést a nevezett poü­­ploid fajta. Bizonyított tény, hogy a 12,5 cm sortávolságra végzett vetés alkalmával a talajba juttatott 16—18 kg/ha vetőmagmennyiség biztosítja a legjobb eredményt. Árpába történő alávetés esetén viszonylag kevés volt termesztésének problémái mazó adatok alapján nyugodtan ki­jelenthetjük, hogy a P—4n poliploid fajta nemcsak az öntözéses gazdálko­dást folytató üzemek számára ajánl­ható. Normális feltételek között is megállja helyét, ám az öntözéses gazdaságban a lucerna átlaghozamát is túlszárnyalja. Megfigyelések sze­rint öntözéses termesztés folyamán mintegy 4 százalékkal haladta meg a Prerovi vöröshere és 20.22 százalék­kal az Ondava lucernafajta átlagho­zamát, s mindezt az első hasznossági év 4 kaszálása során. A vetési év három kaszálásának átlagában még lényegesebb a P—4n fajta fölénye. A lucerna ilyen irányú kudarcát a lu­cerna növekedésének biológiáján kí­vül elsősorban az idézi elő, hogy még mindig nem rendelkezik a gyakorlat az öntözéses gazdálkodás feltételei­nek megfelelő lucernafajtával. a szemtermés. A legjobb maghozamot a zöldtakarmányozás céljaira vetett tavaszi keverékek alávetéseként ter­mesztett réti lóherék adták. Az újonnan kinemesített P—4n po­liploid fajta tehát az öntözéses gaz­daságokban is jól hasznosítható, sőt itt adja a legnagyobb szénatermést. Igaz, a szemtermés szempontjából egyelőre elmarad a Prerovi fajtától, ám ez a probléma sem látszik meg­oldhatatlannak. A inagszapurítás cél­jaira meghagyott parcellákat úgy kell megválasztani, hogy azok a megfelelő termelési körzetben legyenek, ahul az igényeknek megfelelő a porzási le­hetőség, s biztosítani lehet a kellő tápanyagokat, a növényvédelmet és az egyéb agrotechnikai intézkedése­ket. A „Pôda a úroda“ nyomán: —bor— Kutatóinkat már régóta foglal­koztatja a tej feuérje- és zsírtar­talmának növelésével kapcsolatos problémák megoldásának gondo­lata. A Nitra; Állattenyésztési Ku­tató Intézet szakemberei már 1957 óta ezen feladatkör megoldásán fáradoznak, s nem eredménytele­nül. Kidolgozták a szlovák tarka jersey bikával történő keresztezé­sének koncepcióját, melynek fő feladata, hogy egy 4500—5000 kg évi tejhozamú típust állítson elő, melynél a tej zsírtartalma 4,5 %, fehérjetartalma viszont legalább 3,6 % lesz. Ezen koncepció keretén belül foglalkoztak (j. Faško és J. Ples­­ník) a jerseyvel történő kereszte­zésből származó utódok által ter­melt tej zsír- és fehérjetartalma közötti összefüggés tanulmányozá­sával is. A szlovák tarka, valamint a jerseyvel történő keresztezésből származó Fi és Fio generációjú ál­latok által 305 napos laktáció alatt kitermelt tej zsír- és fehérjetartal­mát ellenőrizték és bírálták el. Megállapították, hogy a szlovák tarka lényegesen kevesebb (4,19 százalék) tejzsírt produkál, mint a keresztezésből származó Fi (5,17 százalék), illetve Fm (4,75 száza­lék) generációjú utódok. Hasonló eredményt kaptak a tej fehérjetartalmának ellenőrzésénél is. A szlovák tarka tehenek 3,43 % fehérjét mutattak föl, az Ft gene­ráció 3,65 %-ot, az Fin generációjú állatok viszont 3,5 %-ot. A szerzett tapasztalatok szerint az Fio generációjú utódokat ott le­het elsősorban fajta-tulajdonság javítóként felhasználni, ahol a szlovák tarka tehenek által pro­dukált tej átlagos zsírtartalma nem haladja meg a 3,9 %-ot. (CHOV, 8/1972) Az ürülék eltávolítása a baromfineveldékbő! Hosszas kísérletezés után egy új típusú épületet szerkesztettek a külföldi szakemberek a kalitkás baromfitartást szorgalmazók számá­ra. Az újdonság abban rejlik, hogy a kalitkák nem a padlózaton van­nak elhelyezve, hanem a tetőszerkezetre vannak felfüggesztve és az egész padlőzati rész vízzel van elárasztva. Az épület falainál 20, a helyiség közepén viszont 80 cm-ts vlzréteg borítja a padlózatot. A vízrétég elősegíti a helyiség hőmérsékletének optimális szabá­lyozását, sőt állandósítását. Fo feladata azonban az, hogy izolálja, elszigetelje a kalitkákból a vízbe hulló ürüléket, s ezáltal meggá­tolja a helyiség levegőjének szennyeződését. Az új típusú istállóból havonta egyszer engedik ki a vizet, s ek­kor egyúttal a trágya is bemosódik a levezető csatornákba. A lagú­nákban az ürülék szedimentálódik, a híg. folyékony részi pedig ki­engedik a párologtató telepre. — r— Egysoros burgonyakiszántó A lengyel gyártmányú KGZVV 1—P jelzésű burgonyakiszántó könnyű, közepesen nehéz és nehéz talajokon termesztett burgonya ki­szántására alkalmas. Az egysoros gép normális és túl nagy talaj­­nedvesség esetén egyaránt jő) üze meltethetö, sőt a 6 °-os emelkedő két is jól bírja. Előnyei közé tar tozik, hogy kiszántás előtt nem kell előkészíteni a parcellát, vagyis nem kell eltávolítani, illetve szét­zúzni a burgonya szárát. Az egysoros gép ellenzővel van ellátva, ami csökkenti a gumók szétszóródásai; ennek következté­ben csökken a felszedéshez szük­séges kézi munkaerő száma is. Az ellenzőt — a hektáronkénti átlag­hozamnak megfelelően — szabá­lyozni lehet. A gépet a traktoros kezeli. A kiszántót a Z 3011 kere­kes traktorral lehet üzemeltetni. A kiszántó, kiemelő eketest mun­kaszélessége 65 cm, a gép súlya 208 kg, s 60—70 cm sortávolság esetén alkalmazható. Az eketest 20 cm mélyen hatol be a talajba. A munka közbeni haladási sebes­ség 4,5—6,5 kmJó között szabályoz­ható. A KGZW 1—P óránkénti át­lagteljesítménye 0,3 ha. Forgalom­ba hozza az Agrotechnika, n. v. —kg— várható fejlődés iránt érdeklődőket, kirándulókat egyaránt. Tegnap, szep­tember 8-án nyitotta meg kapuit a széles tömegek előtt az idei, sorrend-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom