Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-02 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 7 1S72. szeptember 2. Mezőgazdasági építkezések Kelet-Szlovákiában Ä CSKP XIV. kongresszusa, valamint a CSKP KB áprilisi plenáris ülése részletesen foglalkozott a mezőgazdasági építkezések helyzetével és hatá­rozatba foglalta, hogy a mezőgazdaság fejlesztését célzó feladatok sza­kaszán a jövőben' nagyobb mértékben ki kell venni részüket a mezőgaz­dasággal együttműködő üzemeknek, valamint az építő- és gépgyártó vál­lalatoknak, vegyiüzemeknek és minden tudományos kutatóintézetnek. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy a mezőgazdasági építkezések­nél milyen feladat hárul az építő vállalatokra és Kelet-Szlovákia építővál­­latai hogyan veszik ki részüket a mezőgazdasági építkezésekből. Kérdé­semre a legilletékesebb, JOZEF BÉHUNČIK mérnök a kerületi pártbizottság elnökségének tagja, a košicel Magasépítő vállalat vezérigazgatója adott kimerítő választ: — A nagy építkezési vállalatok fel­adata technológiailag biztosítani az összpontosított, komplex és szakosí­tott termelési központok építését, amelyek nagyságukkal és igényessé­gükkel túllépik a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium épitöüze­­meinek lehetőségeit. Ezen kívül biz­tosítaniuk kell a technológiailag igé­nyes építészeti, nagy kapacitású re­konstrukciós munkákat, amelyek lét­rehozására kombinált technológiai berendezésekre van szükség és jelen­tős igényeket támaszt a szakemberek­kel szemben. — Az elmúlt években milyen építkezéseket valósítottak meg Kelet-Szlováklában ? — Meg kell mondanom, hogy az elmúlt évben Kelet-Szlovákiában épí­tőipari üzemeink derekasan kivették részüket a különböző invesztíciós építkezésekből. Főképpen gyártási- és felvásárlási központokat építettek, be­leszámítva a takarmánykeverőket és raktárakat, a mezőgazdasági felvá­sárló és ellátó központoknak. Nyolc üzemet építettünk 180 ezer tonna ta­karmány elraktározására. Két ter­ménysiló építésénél a legkorszerűbb építészeti módszereket alkalmaztuk, amelyeket saját magunk kísérletez­tünk ki. Ezek a módszerek nagyon jól beváltak és a jövőben is alkal­mazzuk majd, miáltgl lényegesen meggyorsítjuk az épftkezésí munká­latok menetét. Az idei aratásra már 4 terménysilőt át is adtunk rendel­tetésének, 4 pedig befejezés előtt áll, mégpedig Kežmarokon, Plešivecen (Pelsőc), Krasná nad Hornádom-on (Széplak) és Trebišovon (Terebes). A belterjes gazdálkodási terv kere­tében biztosítjuk a különböző acél­­konstrukciós kísérleti farmok építé­sét is, mint például a Kiin nad Bodrn­­gom-i (Bodrogszög) Állami Gazdaság­ban a 860 férőhelyes tehénistállút, Cakalovon a tyúkfarm és Budkovcén (Budkán) a sertésfarm építését. A ne­veseit épületeket a követelményeknek megfelelően korszerű berendezések­kel szereljük fel. hogy a legkevesebb emberi munkaerőt kelljen igénybe venni. Részveszünk a kosicei Frncona üzem építésében is. £s így sorolhat­nám tovább a koiicei, sabinovi és a keZmarnki baromfifarm építését Is. — Jelenleg milyen fontosabb építkezésen dolgoznak? — A legfontosabb épftkezés a Malá Dobrá-i (Kisdobra) határban a ter­ménysiló. Ez a hatalmas siló 2000 va­gon termény befogadására alkalmas és teljesen automatizált lesz. Л beér­kező termény raktározásának eddigi problémáit oldja meg. és ugyanakkor a technológiai berendezésével kikü­szöböli az eddigi nehéz testi munkát. A Čierna nad Tisou-i (Tiszacsernyö) terményátrakodó építésére is nagy súlyt helyezünk. De nem feledkezünk meg a többi építkezésekről sem, ame­lyet építővállalatunk folytat Kelet- Szlovákiában. A mezőgazdasági és élelmezésügyi intézmények számára Kelet-Szlováikában csak ebben az év­ben 100 millió korona értékű mun­kálatokat kell elvégeznünk. Az ered­mények azt bizonyítják, hogy mos­tanáig a határidőket sikerült betarta­nunk. — Hallottam, hogy egyes épít­kezéseknél vannak lemaradások. Mi ennek az oka? — Az építkezéseknél valóban van­nak problémáink, mégpedig a befe­jezési munkálatoknál, a szakemberek hiánya miatt. KI kell jelentenem, hogy már megtettük a szükséges intézke­déseket és remélem, hogy ezen a té­ren is az elkövezendő időszakban lé­nyeget javulásra számíthatunk. — Milyen táviatokkal rendel­keznek az elkövetkezendő idő­szakra? — Már most, a tervezésnél keres­sük az utat. az új, nagykapacitású létesítmények progresszív megoldásá­ra. főképpen a különböző istállók és egyéb gazdasági épületek építésénél. Rövidesen megvalósítjuk az öntöző­berendezések építését Krár. Chlmec fKirályhelmec) és Michalovce (Negy­­mihály) környékén. A mezőgazdasági üzemek egyesülé­sekor nagy mezőgazdasági üzemek jönnek létre és fgy az intcnzifikációs elemek szükségszerűen mutatkuznak. A meglévő kis gazdasági épületek átépítésén kfvül elkerülhetetlen lesz az új épületek építése ott. ahol a szakosított gazdálkodásra térnek át, főképpen a szarvasmarha-istállóknál, sertéshizlaldáknál és a baromfifar­­moknál. Az új és nagy kapacitású létesít­mények modern technikát igényelnek és felépftésükkor új technológiára van szükség. Problémáink vannak a fedőanyaggal. Az új gyártási eljárás­nál könnyű, esetleg műanyag fedő­anyagot kell forgalomba hozni. Az elkövetkezendő időszakban az építke­zési munkáknál a gépek maximális kihasználására lesz szükség minimá­lis emberi erő mellett. Ez a kutatá­sok meggyorsítását követeli, hiszen mostanáig nem foglalkoztak kielégí­tően a mezőgazdasággal. A haladást ezen a területen szükséges lesz az említett fednanyagok és a műanyag panelok előállítására irányítani. To­vábbá meg kell oldani az istállókban a húgylé elvezetését és összegyűjté­sét. Ezt úgy kell megoldani, hogy a nagyipari elemek itt is érvényesül­jenek. A tervező és szállító vállala­toknak az építő vállalattal közösen kell kutatni az új építkezési formá­kat, amelyek lényegesen lerövidíte­nék az építkezési munkálatokat. Erre jó példával szolgál a koiicei Frukona üzem építése. Mindez célravezető munkát követel az invesztíciós terv kidolgozásakor, a gépi-technológia jó előkészítésekor, valamint a szállító és épftövállaiatok jó együttműködését igényli. A jelenlegi fejlődés azt mutatja, hogy az invesztíciós építkezések a mezőgazdaság és élelmezésügyi ága­zatban magasabb szintre kerültek, ami megfelel az ipari építkezések színvonalának, de egyes nehézsége­ket, amelyek a mezőgazdasági épít­kezéseknél még előadódnak, mielőbb le kell küzdeni. Végül csak annyit, hogy mi szóró­sán együttműködünk a mezőgazda­sági építkezéseket tervező és megva­lósító vállalatokkal és mindent meg­teszünk az egyes építkezések gyors realizálásáért. A bratislavai Pék- és Malomipar vezérigazgatóságával kö­zösen tervezünk különböző üzemeket, amelyek a legmodernebb technológia eljárással épülnek ás amelyeket a legkorszerűbb berendezésekkel sze­relnek fel. 1980-ig 20 hasonló üze­met építünk fel Szlovákiában. Alá­írtuk a szerződést a vítkovicei kohó­­iizemekkel, miszerint a jövőben kö­zösen fogjuk építeni a különböző siló- ás szenázstornyokat. A cél tehát világos: az építő­iparnak oda kell hatnia, hogy elősegítse a mezőgazdaság továb­bi fejlesztését, ahogy azt a CSKP áprilisi plenáris ülésén határozat­ba foglalták. Reméljük, hogy a jövőben ez maradéktalanul meg­valósul. Beszélgetett: ILLÉS BERTALAN I *' Bérkövetelés Egy vraknni (Várkony) olvasónk levelében írja, hogy az efsz mű­helyében dolgozik. A műhelyben dolgozó többi társa 9.30 korona órabért kap. míg ö csak 8.30-at. Olvasónk rámutat arra, hogy há­roméves mezőgazdasági iskolát végzett és 1988 óta az iskola el­végzése óta állandóan az efsz-ben dolgozik. Közben teljesítette a két­éves tényleges katonai szolgálatát is. — Olvasónk megjegyzi, hogy tudomása szerint a katonai szol­gálati idő is beszámítódik a mun­kaviszonyba és így nem tud)a, hogy miért tesznek esetében ki­vételt. * A levél alapján feltételezhető, hogy olvasónk és társai nem mun­kaviszonyban, hanem tagsági vi­szonyban dolgoznak, (valószínűleg szilárd bérezésü efsz-röl van sző). Ha olvasónk mint tag dolgozik az efsz-ben, az efsz fizetési és pré­mium-szabályzat alapján kell meg­ítélni esetleges magasabb — tár­saival egyenlő — órabérre való igényét. A fizetésre a végzett munka mennyisége, minősége szerint min­dig az érvényes fizetési rendelke­zések szerint keletkezik igény. Ha valamelyik munka-osztályra fize­tési rendszabály minimális és maximális összeget jelöl meg, a besorolás a vezető hatáskörébe tartozik, a dolgozó munkája, meny­­nyisége, minősége és a munkához, valamint a kollektívához való vi­szonyulásának értékelése alapján. A vezetőség a dolgozó kívánsá­gára köteles megmagyarázni, hogy mivel indokolja az eltérő díjazást. A helytelenül folyósított alacsony bér és a fizetési rendelkezések szerint megállapított bér közti kü­lönbséget az esedékességtől szá­mított egy éven belül lehet esetleg a járásbíróságon perelni (ha az efsz önként nem lenne hajlandó ügyét rendezni). Az ellenállási mozgalom egyes csoportjairól Egy olvasónk kérdezi: Részt vet­tem az ellenállási tevékenységben megszakítás nélkül, 1939-től a föl­szabadulásig. Az érdekelne, hogy az ellenállási mozgalom részvevői­nek melyik csoportjába osztanak majd be engem a nyugdíjbiztosí­tás céljából? Minek az alapján so­rolják be az ellenállási mozgalom részvevőit az egyes csoportokba, és a teljes öregségi járadékra való jogosultságnak mi a korhatára? Az ellenállási mozgalom részve­vőit, akik megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket a külföldi csehszlovák hadsereg tagjaira és a felszabadítás nemzeti harcának más tagjaira vonatkozó Tt. 255/1964 sz. törvény, továbbá a légionáriu­sok elhelyezéséről szóló és a Tt. 196/1946 sz. törvény alapján kiegé­szített Tt. 462/1919 sz. törvény szab meg, a nyugdíjbiztosítás céljából négy csoportba sorolják be. Az első csoportba az ellenállás olyan részvevőit sorolják be: 1. akik legalább 4 évig fejtettek ki ellenállási tevékenységet, és az alatt legalább 6 hónapon át a) katonai tábori szolgálatot teljesítettek fegyveres ala­kulatokban, b) a fasiszta üldözés következ­tében fogságba szenvedtek, 2. akik legalább 2 évig teljesítet­tek katonai tábori szolgálatot fegyveres alakúitokban, 3. akik aktív repülők vagy az el­lenség hátországába ledobott ejtőernyősök voltak, 4. akik harcokban estek el, vagy a fasiszta üldözés következté­ben börtönbe kerülve, ott meg­haltak, továbbá az említett okoknál fogva teljesen (részle­gesen) megrokkantak, és rok­kantságuk a nyugdíjjogosultság elérésének a napján még fenn­áll, 5. akik megszakítás nélkül foly­tatták ellenállási tevékenysé­güket 1939-től a felszabadulá­sig. A második csoportba azok tar­toznak: 1. akik legalább 2 évig fejtettek ki eletnállási tevékenységet, és ez alatt legalább három hóna­pon át a) hadi szolgálatot teljesítettek fegyveres alakúitokban, b) a fasiszta üldözés következ­tében börtönben sínylődtek, 2. akik legalább 6 hónapon ét hadi szolgálatot teljesítettek fegyveres alakútokban, 3. akik legalább 4 évig folytattak ellenállási tevékenységet s köz­ben nem felelnek meg az első csoport feltételeinek. A harmadik csoportba az ellen­állási mozgalom olyan részvevői tartoznak: 1. akik fegyveres alakulatok tag­jai voltak, vagy a fasiszta üldö­zés következtében börtönök­ben szenvedtek, 2. akik legalább 1 évig fejtettek ki ellenállási tevékenységet s közben nem tesznek eleget az T. és 11. csoport feltételei­nek. A negyedik csoportba azokat soroják be: 1. akiknek az ellenállási tevé­kenysége egy évnél rövidebb ideig tartott, 2. akik 1945. májusában részt vet­tek a felkelésben (a felkelés részvevője a Tt. 255/1946 sz. törvény 1. §, 1. bek. 1. Te. f) betűje értelmében minden olyan személy, aki 1945 májusában részt vett a felkelésben, a har­cokban elesett, súlyosan meg­sebesült vagy egészségét más­féle súlyos kár érte), és nem tesznek eleget az I., a II. és a III. csoport feltételeinek. Az első világháborúellenes zen­düléseinek a részvevőit a negye­dik csoportba sorolják be. Minthogy ön az ellenállási tevé­kenységben 1939-től tartósan és megszakítás nélkül részt vett, azért a nyugdíjbiztosítás céljából az ellenállási mozgalom részvevői­nek az első csoportjába sorolják majd be. A teljes öregségi járadékra való jogosultság korhatárát az I. és a II. csoportban úgy szabják meg, hogy a férfiaknál a 60 éves kor­tól, a nőknél az 55 éves kortól az ellenállási tevékenység minden megkezdett éve után leszámítanak 1 évet úgy, hogy az I. csoportban a férfiak szükséges korhatára legalább 55 év, a nőkét pedig 50 év legyen, a II. csoportban viszont a férfiaknál legalább 57, a nőknél 52 év. A III. csoportban azoknál, aki klegalább 6 hónapot töltöttek fogságban fasiszta üldözés követ­keztében, a teljes öregségi jára­dékra való jogosultság korhatára a férfiaknál 59 év, a nőknél 54 év. Az ellenállás részvevőjének az öregségi és rokkantsági járadéka a nyugdíjbiztosítás folyósításakor bármilyen más járadékkal együtt nem haladhatja meg a havi 2500 koronát. Legkisebb összege azv I. csoportban 1400 korona, a II. cso­portban 1200 korona, a harmadik csoportban 1000 korona és a IV. csoportban 800 korona havonta. Ugyan ilyen összegben folyósítják az ellenállási mozgalom részvevő­jének, ha megállapították számára a társadalmi nyugdíjat is. Ha valaki az ellenállási tevé­kenység okozta egészségromlás következtében állást változtat, ak­kor a nyugdíjának kiszámításához szükséges átlagos havi jövedelmet, amennyiben az számára előnyö­sebb lesz, annak a jövedelemnek az alapján határozzák meg, ame­lyet az ugyanolyan minősítésű dol­gozók érnek el abban a hivatás­ban, amelyben azelőtt az ellenál­lási mozgalom részvevője dolgo­zott. Mikor mehet nyugdíjba ? Kőén Gyuláné dubovcei olvasónk levelében írja, hogy 48 éves, 25 éve özvegy, egy gyermeket nevelt fel. Eddig 22 ledolgozott éve van, eb­ből 16 az efsz-ben, ahol jelenleg is dolgozik. Az 1964/103 sz. efsz nyugdíjtör­vény szerint azok a nők, akik leg­alább 25 évet dolgoztak le, amely időbe be kell számítani áz efsz nyugdíjbiztosítás idején kívül az 1948. október 1-től kezdve ez egyéni gazdálkodási tevékenysé­get, valamint az időpontra való tekintet nélkül a munkaviszony idejét a következő korhatárok be­töltése esetében szereznek igényt öregségi nyugdíjra: az 53. életévük betöltésével, ha 5 vagy több gyermeket neveltek fel, az 54. életévük betöltésével, ha 3 vagy négy gyermeket nevel­tek fel, az 55. életévük betöltésé­vel, ha legalább 2 gyermeket ne­veltek fel, az 55. életévük betölté­sével, ha egy gyermeket neveltek fel, az 57. életévük betöltésével, ha nem neveltek fel gyermeket. Mindegyik esetben feltételt képez, hogy az igény megnyíltakor a biz­tosítás még tartott. Továbbá öregségi nyugdíjra van igénye az efsz-ben (a gyermekek számára való tekintet nélküli dolgozó nőnek a 60. életéve betöl­tésével, ha 1943. október 1-töl kezdve legalább 20 évi efsz nyug­díjbiztosítási évet, vagy mint egyé­ni gazdálkodó, illetve mint az egyénileg gazdálkodó együtt dol­gozó felesége (családtagja) az efsz munkatevékenységgel együtt szerzett 20 beszámítható nyugdíj­évét. További feltétel, hogy a nyugdíj igény keletkezésekor és előtte legalább 5 éven át megsza­kítás nélkül érvényben volt a nyugdíjbiztosítása. Végül öregségi nyugdíjra van Igénye annak a nőnek is, szintén a gyermekek számára való tekin­tet nélkül, aki betöltötte 65. élet­évét és vagy mint efsz tag, vagy mint egyénileg gazdálkodó leg­alább 10 nyugdíjévét szerzett és nyugdíjbiztosítása az igény meg­nyílásakor érvényben van. Az utolsó két esetben pétidé­ként be kell számítani a rokkant­járadék folyósításának idejét, a betegállományos időket, azokat az időket, amikor szülési segélyt vagy a kisgyermek ápolása címén pénz­segélyt élvezett, továbbá pótidő­ként be kell számítani — a gyer­mekéről — vagy anyai gondozást helyettesítő ellátásba fogadott gyermekről — annak hároméves koráig való gondoskodás Idejét is. Az ön esetében a válasz tehát az, hogy legkorábban az 56 élet­éve elérésekor szerezhet igényt öregségi nyugdíjra. öregségi nyugdíj vagy rokkantjáradék? Szecei Ernő sazdicet fSzázdl lakoz levelében frja, hogy 1950-ben betegség következtében hosszabb ideig betegéllományos, majd rnk­­kantjáradékns volt. Mivel a rok­kantjáradék (feltehető, hogy rész­leges rokkant járadékról vau szó) összege alacsony volt és olvasónk egészségi állapota megjavult, ren­des munkaviszonyban ledolgozott 15 évet és most, 80. életéve be­töltése után kérelmezte az öreg­ségi nyugdíját. — Olvasónk kér­vényére olyan értelmű választ ka­pott, hogy esetét az 1904/101 sz. törvény 116. § 2. bekezdése értel­mében kell elbírálni, mivel még 1957. ajnuár 1. előtt keletkezett а rokkantjáradéka és a rokkantjá­radékra való igénye 1964. július 1. után (az említett törvény hatály­balépésének napja) továbbra is fennáll. Az olvasónknak megküldött át­irat szerint a Nyugdíjigazgatóság megkeresi a levícei (Léva) járási szociális biztosítási véleményező bizottságot, hogy vizsgálja meg az ön egészségi állapotát, vajon rok­kantsága fennáll-e még az öreg­ségi járadék-igény keletkezésének időpontjában is. Ha a válasz — mint feltehető — az ön számára kedvező lesz, az öregségi nyugdíj Iránti kérvényét érdemben letár­gyalják. A Nyugdíjigazgatóság válasza megfelel a törvény Idézett rendel­kezésének és feltehető, hogy az említett módon ügye — bár kis késéssel — rendezést nyer. Ha a vélemnyezési bizottság dön­tése az ön számára kedvezőtlen lenne, a törvény merevségének megszűntetése címén (odstránenie tvrdosti zákona) kérelmezze majd a Nyugdíjigazgatóság elnökéhez címzett .külön, kérelemben a kivé­tel engedélyezését (öregségi nyug­díj folyósítását). Dr. F. J. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom