Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-02 / 35. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1372. szeptember 2, Magyar vendégek hazánkban A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének meghívá­sára hazánkban tartózkodott a Magyar Népköztársaság parlamenti kül­döttsége, élén Apró Antallal, az Országgyűlés elnökével, a Magyar 'Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjával. A becses vendégeket pártunk és kormányunk vezető funkcionáriusai fogadták. A prágai fogadáson a CSKP KB, a Szövetségi Kormány és a Szövetségi Gyűlés nevében a magyar parlamenti delegációt Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke üdvözölte. Beszédében hangsúlyozta, hogy я küldöttséget, mint a testvéri magyar nép küldötteit, mint szomszédot és hagyományos barátokat üdvözli hazáinkban. Apró Antal, a Magyar Országgyűlés elnöke, megköszönte a meghívást és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a látogatás további hozzá­járulást jelent a két ország parlamentjei kapcsolatainak elmélyítéséhez, és még jobban megszilárdítja Csehszlovákia és Magyarország népeinek barátságát és együttműködését. A magyar küldöttség prágai tartózkodása után, ahol több fogadáson vett részt, ellátogatott Ostravába, majd Bratislavába is. A Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosában a magyar vendégeket Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke, és Vincze József, a Magyar Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete kísérte. A szívélyes fogadtatások után a vendégek ellátogattak a Slovnaít dolgozói közé és a smolenicei kastélyba. A két ország közötti egyre jobban megélénkülő diplomáciai látogatások lényegesen hozzájárulnak politikai és gazdasági kapcsolataink elmélyí­téséhez. A látogatások és eszmecserék eredménye például többek között a nemrég aláírt határmenti együttműködési egyezmény, amelynek értel­mében a két ország határmenti községei a jövőben egyre jobban kisegítik egymást. Szó van közös vízgazdálkodási rendszerek létrehozásáról, ivóvíz­ellátásáról. Az egyezmény értelmében a mezőgazdasági vagy ipari üzemek gépekkel és munkaerővel is kisegíthetik egymást szükség esetén, jelentő­sen hozzájárul majd az áruválaszték bővítéséhez a kölcsönös árucsere­forgalom, amely kiterjed még az építkezési anyagokra is. A magyar parlamenti küldöttség nagyon kellemesen érezte magat nálunk, pionírjaink virágcsokrokkal fogadták őket, a dolgozók pedig szeretettel érdeklődtek a Magyar Népköztársaság polgárainak a szocializmus építé­sében elért sikereiről. A hagyományos barátságot tehát a parlamenti kül­döttség látogatása még jobban elmélyítette, szorosabbra fűzte. Ifjúságunk kongresszusai A nemzetközi élet hírei A pionirszervezetek augusztus 25-én és 26-án tartották országos konferen­ciájukat Prágában. Ilyen nagyarányú összejövetelre 1970 november óta nem került sor. A konferencia után szep­tember 8-a és 15-e között a Cseh Szocialista Köztársaságban, szeptem­ber 15 és 17. között pedig a Szlovák Szocialista Köztársaságban kerül sor az ifjúsági szervezetek nemzeti kong­resszusaira. A SZISZ országos kong­resszusa szeptember 27—30-án lesz. A főiskolás fiatalok november 1—2-án tartják értekezletüket. Az ifjúsági mozgalom egyre színvo­nalasabbá válik, többek között a piu­­nírszervezetekben 1200 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A pionírok száma a legutóbbi országos értekez­let óta megkétszereződött és napjaink­ban már mintegy 860 ezren tevékeny­kednek az alapszervezetekben. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség szervezetei ipéltón ünnepük majd a Szovjetunió megalakulásának 50. és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 55. évfor­dulóját. December 5. és 12. között megrendezik a csehszlovák és szovjet ifjúság napjait. ELBÚCSÚZTUNK KOLDER ELVTÄRSTÖL Hazánk dolgozói megrendül­ve búcsúztak el Drahomír Kol­­der elvtárstól, a CSKP Központi Bizottságának tagjától, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrző Bizottságának elnökétől, a Szövetségi Gyűlés képviselőjétől, szövetségi mi­nisztertől, aki 47 éves korában, súlyos betegség után elhünvt. Ludvík Svoboda, köztársasági elnök a CSKP KB elnökségének javaslatára Drahomír Kolder elvtársnak in memoriam a Mun­kaérdemrendet adományozta. GYORS ÜTEMBEN IPAROSODIK ROMANIA Az elmúlt napokban ünnepelte a Román Szocialista Köztársaság dol­gozó népe az ország felszabadulásá­nak 28. évfordulóját. A felszabaduias óta a Román Kommunista Párt veze­tésével a román nép igen figyelemre­méltó sikereket ért el a szocializmus építésében. Amint az ünnepségeken elhangzott beszédekből kitűnt, az ipari termelés a háború előttihez vi­szonyítva 21-szeresére növekedett, es így az agrárországbúl fejlett ipari állam jött létre. A sikerek jórészt a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségének kö­szönhetők. Románia egyre szorosabb­ra fűzi kapcsolatait a többi szocia­lista országokkal, főleg a Szovjetunió­val. A Szovjetunió gazdasági segít­ség-nyújtása révén építették és fej­lesztették például a traktorgyártást, a gépgyártást, a petrokémiai ipar­ágakat és a nemzetgazdaság más szakaszait is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanacsa komplex program­jának keretében a Szovjetunió és Románia a vegyiparban, a gépiparban, a famegmunkáló iparban és más ága­zatokban már a gyakorlatban való­sítja meg a szakosítást. Románia a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt komoly erőfeszíté­seket tesz a béke megőrzéséért és a nemzetközi feszültség csökkentéséért, ROHAD A MONARCHIA Hasszán marokkói király elleni me­rénylet hátteréről meg mindig sok ta­lálgatás folyik világszerte. Az ural­kodó. aki 1961 februárjában lépett trónra, már a második merényletet úszta meg szárazon. Ismeretes, hogy 1971. július Ю-én a katonai állam­csínyt is csak szerencsés véletlen következtében vészelte át. Fortuua istennője az augusztusi merénylet so­rán is liozzászegődött, mert bár re­pülőgépét két vadászgép szitává lőt­te, és sokan meghaltak mellette, ö maga életben maradt. II. Hasszán most megtorló intézkedéseket léptet életbe, azonban ideje lenne már fel­figyelnie a merényletek igazi hátte­rére. Bár Ufkír volt hadügyminiszter csak a hatalmat akarta magához ra­gadni, az országban általános elége­detlenség van, mert Marokkó tovább­ra is elmaradott agrárország és a királyság a régi feudális rétegekre és korrupt politikusok kasztjára tá­maszkodik. Az egészséges demokra­tikus ellenzéket távoltartjék az or­szág közügyeinek irányításától. JAPÁN-KÍNAI KÖZELEDÉS japán politikusok kijelentették, hogy Kínához fűződő kapcsolataik normalizásának keretében esetleg sor kerülhet egy japán—kínai meg nem támadási szerződés aláírására, vagy egy olyan kétoldalú nyilatkozat köz­zétételére. amely kimondja, hogy egyik ország sem követ el agressziót a másik ellen. Ohira külügyminiszter az egyik sajtóértekezleten kijelentet­te, hogy japán meg nem támadási szerződés aláírására törekszik Kíná­val. REHABILITÄCIÖ EGYIPTOMBAN Szadat elnök rendelete nyomán megkezdték az első gyakorlati intéz­kedéseket annak a nemrég hozott törvénynek a végrehajtására, amely lehelévé teszi, hogy a fegyveres erők­től eltávolított tisztek visszakapják korábbi beosztásukat és rendfokoza­tukat. Nasszer elnök az 1952-es for­radalom után. majd pedig az 1967-es izraeli agresszió során elszenvedett vereség után jelentős tisztogatást hajtott végre a hadseregben. A reha­bilitáció nem vonatkozik azokra a tisztekre, akik az 1971. május 13-e utáni Ali Szabri-féle politikai cso­porthoz tartoztak. EGYSÉGESÍTIK AZ ERÜKET SRI LANKÁBAN Sri Lanka (Ceylon) Kommunista Pártja VIII. kongresszusa elemezte az Egységfront kormányának tevé­kenységét, amelynek tagja a Kommu­nista Párt is. A határozat célul tűzi, hogy még jobban egységesíteni kell a haladó erőket és jelentős politikai, gazdasági és szociális változásokat kell létrehozni az országban. A JOBBOLDAL ISMÉT VERESÉGET SZENVEDETT Chilében a jobboldal ismét provo­kációkat hajtott végre. Az egységfront kormány azonban határozottan lép fel a felforgató elemek ellen. Intézkedé­sei szerint tilos mindenfajta nyilvá­nos tüntetés, megbüntetik a rémhir­­terjesztőket és a lövöldözőket. Az üzemek dolgozói nagygyűléseken tet­tek hitet az egységfront kormánya mellett és támogatásukról biztosítot­ták a baloldalt. Az életszínvonal általános emeléséért A Szovjetunió gazdasági sikerei év­ről évre nagyobb ámulatba ejtik a nyugati közgazdászokat. A ..földrajzi fogalom“ (így nevezték 50 évvel ez­előtt az imperialista hatalmak az ala­kuló fiatal szovjet államot) ma már a világ legnagyobb imperialista ha­talmával, az Amarikai Egyesült Álla­mokkal vetélkedik az ipari és mező­­gazdasági termelésben, valamint a nemzeti jövedelem fokozásában, an­nak ellenére, hogy a második világ­háború óriási károkat okozott az ígé­retesen fejlődő szoeialista államnak, hisz a fasiszták ellen folytatott győ­zelmes Honvédő Háborúban sok mil­lió szovjet polgár vesztette életéi es az anyagi károk elérték a 679 mil­liárd rubel értéket. Az ezer meg ezer felperzselt falvat, számtalan várost romjaiból ójjó kellett építeni és ój gyárakat, mezőgazdasági termeloköz­­pontokat, kutatóintézeteket kellett létesíteni. A nyugati közgazdászok azt állították, hogy a Szovjetunió nép­gazdasága munkaerőhiány miatt vál­ságba kerül és az ötéves tervekre ki­tűzött mutatók csak papíron marad­nak. Ezzel szemben ma a Szovjetunió népgazdasága már ugyanannyi ter­melőeszközt állit elő, mint az Ame­rikai Egyesült Államok és gépipari bázisa is ugyanolyan, de 1975-ben már több acélt termel, mint az USA és az ipari, valamint a mezőgazdasági ter­melése is túlszárnyalja a legfejlet­tebb kapitalista állam termelési szint­jét. A tervek szerint 1975-ig az ipari termelés öt év alatt 47 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 20—22 százalékkal növekedik, a nemzeti jö­vedelem pedig 38 százalékkal gyara­podik. A termelés növekedése forra­dalmi változások következtében gyor­sul meg. A tudományos műszaki for­radalom követelményeinek megfele­lően, felhasználva a tudomány vívmá­nyait. minden szakaszun korszerűsí­tik. lehetőleg automatizálják a ter­melést. és így a munka termelékeny­sége a lehető legmagasabb lesz. Az említett termelési növekedést, ha a munka termelékenysége nem emel­kedne, csak ágy lehetne elérni, ha 37 millió ój dolgozót állítanának munkába. Azonban a termelés auto­matizálásával 32 millió munkaerőt takarítanak meg. Persze, ahhoz, hogy a termelés hatékonyságát ilyen nagy mértékben fokozzák, művelt, szak­képzett munkás- és földműves osz­tályra van szükség. Ennek érdekében megtörténtek az intézkedések, és a szovjet iskolarendszer minden tehet­séges polgár számára megnyitja az érvényesülés kapuit. Ma a Szovjetunió lakosságának 54.5 százaléka munkás, és 21,5 százaléka pedig kolhozparaszt vagy szövetkezeti kistermelő. Ez az arányszám a munkásosztály javára állandóan változik, mert a mezőgaz­dasági termelés gépesítése következ­tében egyre több mezőgazdasági dol­gozó válik munkássá vagy alkalma­zottá. A munkásosztály tehát egyre hatalmasabb. De erejét nemcsak a számbeli gyarapodás fokozza, hanem az is. hogy egyre több a munkások közül a közép-, vagy főiskolát végzet­tek száma. A legutóbbi kimutatások szerint ma már a szovjet munkásuk 50—60 százalékának van közép- vagy főiskolája. A tanulási vágy azonban egyre jobban no és ezek százaléka a jövőben még nagyobb lesz. A társadal­mi szociális változások következtében úgy néz ki a helyzet, hogy a városi alkalmazottak háromnegyed részének van közép- vagy főiskolája, a falusi alkalmazottaknak pedig több mint fe­le rendelkezik közép- vagy főiskolai végzettséggel. Az utóbbi négy évtized alatt a Szovjetunióban a szellemi munkával foglalkozók száma megtíz­szereződött. Nagyon egészséges jelen­ség, hogy az ój szocialista értelmiség főleg a munkások és parasztok sorai­ból kerül ki, akik ój, friss vért visz­nek az intelligencia közé. Az egyre nagyobb tudományos fel­készültséggel rendelkező munkás- és parasztosztály évről évre gyorsítja és olcsóbbá teszi a termelést, és ez meg­mutatkozik az életszívonal általános emelkedésében is. A világ első szo­cialista államában, ahol először szűnt meg az embernek ember által való kizsákmányulása. a Szovjetunió Kom­munista Pártja olyan szociális politi­kát folytat, amely arra irányul, hogy lehetőleg az egész lakosság életszín­vonala emelkedjen. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresz­­szusának határozata például kimond­ja, hogy a munkások és alkalmazot­tak átlagbérét 20—22 százalékkal, a kolhozparasztokét pedig 30—35 szá­zalékkal kell emelni. A reálbérek 33 százalékkal emelkednek, de nemcsak a béremelés következtében, hanem az árcsökkentések és különböző olcsó vagy díjtalan juttatások következté­ben is. Az ötéves tervben 40 száza­lékkal több lesz a díjtalan vagy ol­csóbb juttatás, vagy szolgáltatás, mint az előző ötéves tervben. A társadalmi fogyasztási alapok 1,4-szer emelked­nek és értékük eléri a 90 milliárd rubelt, amit főleg, az egészségügy, va­lamint az oktatási rendszer megsegí­tésére, korszeríísílésére, valamint az új nemzedék nevelésére fordítanak. Tervbe vették például a terhesség ideje alatt a szölési szabadságon lévé anyák fizetésének 100 százalékos ki­fizetését. De emellett még sok más segítségben és kedvezményben része­sülnek a munkaviszonyban lévé gye­rekeket nevelő anyák, mégpedig te­kintet nélkül arra. hogy hány éve dolgoznak. A szociális juttatások az életszínvonal emelésében a Szovjet­unióban egyre nagyobb szerepet kap­nak és ez megfelel a szocialista tár­sadalom kitűzött céljainak, mert így a kisebb keresetű dolgozók élet- és munkakörülményei lényegesen javul­nak, és a nem túlméretezett bérek csökkentik az egyének nem kívána­tos harácsolásának elburjánzását. A szovjet állam tehát öt évtized alatt megmutatta életképességét, és ma már olyan fejlett munkás- és pa­­rHsztosztállyal rendelkezik, amely a termelési versenyben túlszárnyalja a világ legfejlettebb kapitalista álla­mainak termelési szintjét is, szociális vívmányai, juttatásai pedig olyan irányúak, amelyek a lakosság általá­nos életszínvonalának emelkedéséhez vezetnek. BÁLLÁ JÖZSEF A tanév elejétől kezdve... Üjból becsengetnek az isko­lába. Megkezdődik az 1972/73-a-s tanév. A tanévkezdés mindig a ter­vek, az alkotó-nevelőmunka körvonalazásának az Ideje. A pedagógusok, sőt a tanítvá­nyok legtöbbje nagy akarással, hittel látnak munkához. Az elő­ző évben gyengébb eredményt elérő diákok fogadkoznak, hogy mindent rendbehoznak, fárad­hatatlanul tanulnak, és sorra Javítják az osztályzatot. A gye­rekek legtöbbjében tehát meg­van a jó szándék, elhatározás, amelynek legjobban a tanítóik örülnek. Persze az eredményes tevé­kenységhez más is kell, a szü­lői ház és az iskola jó kapcso­lata. Helyes, ha már az iskola­év kezdetén felveszik a kapcso­latot az osztályvezetőkkel, az osztályfőnökkel, és elbeszélget­nek a gyermek adottságairól, problémáiról. A szülők és az iskola kapcsolatának őszinté­nek, önzetlennek és tartósnak kell lennie. Áldozzon a szülő az idejéből, járjon el az érte­kezletekre és vegyen részt a szülői közösség tevékenységé­ben. Lehetőleg mindenki vállal­jon valamit, hogy így közelebb kerüljön az iskolához, vagyis a kapcsolat ne legyen alkalom­szerű. Helyes, ha alaposan is­merik az iskola házirendjét, a tanulói szabályzatot. Tartsák nagyobb becsben az ellenőrző füzetet is. Ne restelkedjenek sűrűn belenézni, ne vonakodja­nak azt aláírni. Szoktassák meg a gyerekekkel, hogy a nem kí­vánatos bejegyzést is azonnal mutassák meg otthon, s vállal­ják a történtekkel kapcsolat­ban a következményeket. Érez­tetni kell viszont, hogy a szü­lők örülnek a gyermek sikeré­nek, s iiyenkor nem szabad fukarkodni a dicsérő szóval. A segítés, a tanulás ellenőr­zése legyen rendszeres a tanév első napjától. Az se legyen ki­fogás, hogy a szülők nem jár­tak magasabb fokú iskolába. A felszerelés teljességét, a táska tartalmát, napirend megtartá­sát, a lecke elvégzését kellő méretben és módon mindenki szemmel tarthatja. А XIV. pártkongresszus mély­rehatóan foglalkozott a felcse­peredő nemzedék nevelésével. Megállapították, hogy olyan szocialista Iskolára van szük­ség, amely rendszerünk szi­lárd támasza. Küldetése az ifjú nemzedék felkészítése a szo­cialista társadalom szükségle­teivel, a fejlődő gazdaság és az egyes társadalmi területek kö- 9 vetelményeivel összhangban. A | kongresszus állást foglalt amel­lett, hogy különös gondot kell fordítani a munkás- és paraszt környezetben nevelkedő gyer­mekekre, jól előkészíteni őket és lehetőséget biztosítani, hogy hozzájussanak a magasabb mű­veltséghez. Ez azt jelenti, a pedagógu­soknak kétszeres gonddal kell törődniük, hogy a munkás- és parasztszármazású gyerekek jó tanulási eredményeket érjenek el. Megkülönböztetett gondot kell erre fordítani a falusi is­kolákban. Ezért nem szabad mindenféle feladatot ráróni a falusi tanítókra, olyat, amelyet más értelmiségiek is elvégez­hetnek. A falu vezetői, akik szintén szülők, törődjenek az­zal, hogy a pedagógus teljes emberként, jó felkészülten áll­jon napról-napra a katedrára és legyen elegendő ideje meg­látogatni diákjait, s elbeszél­getni a szülőkkel a gyermek előmeneteléről, esetleges prob­lémáiról. Ismét kitárultak az iskolák [ kapui. Megszépült, réndbeho­­zott épületek .tiszta tantermek, jól felkészült pedagógusok vár­ják a hosszú szünet után ta­nulni vágyó gyermeksereget. A tanév sikere nagyban függ j attól, milyen szoros lesz az is­kola és a család kapcsolata, hogyan segítik, ellenőrzik a szülők első naptól fogva gyer­mekük munkáját. TÖTH DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom