Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-02 / 35. szám
\ M 1972. szeptember 2. SZABAD FÖLDMŰVES jokon lehetne sikerrel alkalmazni. Ami a minimális művelés gépesítési lehetőségeit illeti, megállapíthatjuk: a magágy egy munkamenetben történő előkészítéséhez az alapfeltételek hazánkban is megvannak. Nagy teljesítményű erőgépekkel rendelkezünk, amelyek alkalmasak összevont talajművelő és vetőgépcsoportok üzemeltétésére. Azonban ez idő szerint még nincsenek talajporhanyító eszközökkel felszerelt, kombinált vetögépeink, melyek alkalmasak volnának a talaj lazítására, illetve tömörítésére és ugyanakkor a vetőmagnak, a műtrágyáknak, gyomirtó és növényvédő vegyszereknek egyidőben történő átalakítására. A tudósok feladatuknak tekintették a tudományos igényességgel végrehajtott kísérletekkel tisztázni az új eljárásnak a talaj fizikai, kémiai és biológiai sajátosságaira gyakorolt hatását. Kérdés, hogy a változott viszonyok között milyen mértékben érvényesek a szokásos agrotechnika elméleti alapjai. Meglátásom szerint az új talajmüvelési módszer bevezetése — bizonyos sajátos jelleggel — nálunk is észlelhető. Meggyőződésem, hogy az új módszer hazánkban is hozzájárulhat a gazdaságosabb, eredményesebb mezőgazdasági termeléshez, ami által időben teljesíteni tudjuk a párt XIV. kongresszusának mezőgazdaságra háruló határozatait. —ib— Űj irányzat a talajmuvelesben A világ agrotechnikusai érdeklődésének homlokterében jelenleg a Szovjetunióban kidolgozott és ott, valamint sok más országban sikerrel alkalmazott új talajművelési irányzat, a minimális talajművelési módszer áll. Mezőgazdasági kutatóink is komoly erőfeszítéseket tesznek e talajművelési módszer bevezetéséért. A módszer lényege, hogy a szokásos művelési eljárások felülvizsgálása után, a nem feltétlenül szükséges munkameneteket elhagyják, megfelelő gépkombinaciók létrehozásával csökkentik a szántóíüldi munkamenetek számát. E módszer alkalmazásával sok időt és költséget takarítanak meg anélkül, hogy ezáltal csökkene a terméshozam. Hazánkban az új eljárással kapcsolatos kísérletek bizonyították, hogy bizonyos éghajlati és talajkörülmények közt a termés önköltségi ára szinte felére csökkenthető, mert célszerű agrotechnikai rendszer keretében kevésbé használódnak el a mezőgazdasági gépek és traktorok, csökken az üzenianyagfogyasztás, területegységenként kevesebb munkaerő szükséges és ugyanakkor gazdaságosabban, eredményesebben lehet kihasználni a traktorok teljesítő képességét. A munkálatok számának csökkentése révén kisebbedik a gépek kerekeinek kedvezőtlen talajtömörítő hatása. Ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi tíz-tizenutszöri taposás helyett az új eljárásnál mindössze egyszerkétszer kell a traktorokkal rámenni a földre, beláthatjuk: a jobban megkímélt, jobb szerkezetű talajon javul a víz-, levegő-, talajanyag- és högazdálkodás, csökken a nálunk is oly nagy problémát jelentő talajerózió veszélye. A különböző vegyszerek széleskörű és szakszerű felhasználása következtében ugyancsak javulnak a termesztett növények életfeltételei. A minimális talajművelési módszer, azaz a talajelőkészítás, vetés, talajerő-pótlás, gyomok és kártevők elleni védekezés egy menetben történő elvégzése főleg a Szovjetunióban és az Egyesült Államok egyes részein, elsősorban a kukorica termesztésben valósult meg. Az új módszer alkalmazása világszerte terjed. Hazánkban is jól bevált a kukorica termesztésénél és kísérletek folynak egyéb kultúrák művelésével kapcsolatban is, a legkülönbözőbb éghajlati és talajadottságok között. Hazánkban a minimális talajművelési módszert szerintem elsősorban Bodrogközben és, az Ung-vidéki vályngtalajokon, valamint a hnmoktala-Mezőgazdasági gépek seregszemléje Pár nappal ezelőtt tárta szélesre kapuit látogatói előtt a Ceské Budejovicén megrendezett „Zeme živiteľka 72“ kiállítás. A CSSZSZK területén ez a legnagyobb mezőgazdasági kiállítás. A rendezőség úgy készítette elő ezt a szakosított seregszemlét, hogy az hűen tükrözze az állattenyésztés indusztrializálásának és kooperációs kapcsolatainak eddigi eredményeit, és távlati perspektíváit, melyekkel a XIV. pártkongresszus és az idei Vili. szövetkezeti kongresszus is behatóan foglalkozott. Mit láthat a kiállításra érkező? Bevezetőül talán annyit kell megjegyezni, hogy az idei seregszemlén elsősorban az állattenyésztéssel és a takarmánytennesztéssel kapcsolatos munkák gépelt, illetve gépsorait vonultatják föl a mezőgépipari üzemek. A közismert gépek mellett újonnan kifejlesztett gépekkel is találkoznak az érdeklődök. A gyártó vállalatok két egymástól függetlenül összeállított technológiai gépsorban mutatják be a széna, Illetve a hervadt állapotú silózásra kerülő here begyűjtésénél alkalmazható gépeket. A mezőgazdasági gépeket bemutató kiállítási területen a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztésben használatos gépi eszközök különböző változatait is megtekinthetik a látogatók, s bizonyára a hazai és külföldi gyártmányú régebbi és új traktortípusok sem Kerülik el az emberek figyelmét. Az Agrostroj Pelhfimov az RZS 160 rotációs kaszálógéppel, az SP 152 herekaszáló-betakarftőgéppel, valamint a magasítóval ellátott RU 5 műtrágyaszóróval, az új DZD 5 jelzésű, halszálkás fcjöházzal, a DZ 100 fejőautomatával, továbbá a DO 1 fejögéppel és a DZ 2 К fejőberendezéssel képviselteti magát. Az Agrostroj prostéjovl üzemrészlegének termékei közül a jól bevált NTVS 2,5 önrakodó kocsik mellett az NTVS 4 jelzésűekkel is találkozunk. Ők állítják ki a TjB 7 és T 4 К 14 kistraktorokat is. A jicíni üzemrészleg a ŽB 18§, 4 oldalhordozású kaszálógépet, az MF 70 motoros kézi kaszát és tartozékait mutatja be. Kiállítja termékeit a humboleci gépgyár és a letovicei Letostroj is. A kiállításon részt vesz többek között a Mezőgaz-A jól bevált, nagy közkedveltségnek örvendő NTVS 2,5 jelzésű önrakoóó kocsik után az NTVS 4 jelzésűek is egyre inkább elterjednek mezőgazdasági üzemeinkben. A ZT 303 erőgép a jól bevált ZT 300-as traktor tükéletesitésével jött létre. Ezen traktornál az első kerekek is meghajthatok, s így főleg a szélsőségesen könnyű vagy nehéz talajokon alkalmazható kitűnően. A dombos területeken is jó teljesítményt nyújt. Ha a hátsó kerekeknél a legkisebb csúszás bekövetkezik, automatikusan bekapcsol az első kerékmeghajtás, nagyobb a gép munkabiztonsága, jobb a nehéz viszonyok közötti teljesítménye. Elsősorban oil hasznosítható, ahol a talaj ellenállása kisebb mint 38 kp/dm2, vagy nagyobb, mint 82 kp/dm2. Az MF—70 motoros kézi kaszálógép kétütemű léghűtéses 7 lóerős benzinmotorral van ellátva. A 120—160 em munkaszélességű gép óránkénti átlagteljesítménye 0,5 ha. Francia szabadalom alapján a jicíni Agrostroj gyártja. Különböző kellékekkel ellátva sokoldalúan kihasználható. dasági Gépkísérleti Intézet (Praha— Chodov) is, mely a mezőgazdasági teherautók nagykapacitású és billenthető magasítóin kívül bemutatja a takarmány brikettkászítő gép funkciós modelljét, és a méréstechnika különböző berendezéseit. A színvonalas és szakmai szempontból értékes kiállítás sok látnivalót kínál a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak és vezetőinek. A pillanatnyilag használatos gépek mellett néhány gépújdonságot is felvonultatnak a gyártó vállalatok. A hazai és külföldi mezőgazdasági gépeket látva és ismerve, nagyobb lehetősége kínálkozik a mezőgazdasági termelés irányítói számára, hogy a termelési technológia várható fejlődésének megfelelően feltöltsék, kibővítsék gépparkjukat, gépesítsék az egyes termelési folyamatokat, s ezzel korszerűbbé, gazdaságosabbá tegyék termelésüket. —dek— Firjm’-jn A TUDOMÁNY ES TECHNIKA Megfelelőbb fajták kellenek Az utóbbi években az egész világon nagy figyelmet szentelnek a szójatermesztés fejlesztésének. Magyarországon pl. az lregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet pontosan meghatározta — a meteorológiai és egyéb termesztési feltételek figyelembevételével — hogy az ország melyik részén lehet sikeresen termeszteni ezt a növényt. A tudósok megjegyezték, hogy a szója vetésterületének növelésére jelentős hatással van a termelés jövedelmezőségének alakulása, amit viszont a termesztett fajták, a gépesítés foka és az elért átlaghozam befolyásol. A magyarországi Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben már egy éve folynak a szőjatermesztés gépesítésével kapcsolatos megfigyelések, olvasom a magyar Mezőgazdasági Technika idei 7. számában. Mint ismeretes, a szójánál igen fontos a kellő csíraszám kivetése, az optimális vetési mélység betartása, s a vetés Idejének sikeres megválasztása. A vetési munkák tökéletesítésére a John Deere 1300 típusú kukoricavetőgépet, valamint a szemenkénti vetés szempontjából figyelembe vehető egyéb pneumatikus vetögépeket próbálták ki a magyar szakemberek. A John Deere 1300 vetőgépnél jól szabályozható a vetőmag mennyisége, kielégítő a munka minősége, ezért a tudósok szerint alkalmazni lehetne a szója vetésénél. Megállapítást nyert továbbá, hogy az SPC—6 és PUMA—6 pneumatikus kukorlca-szemenkéntvető gépek megfelelő vetötárcsákkal történő ellátás után jó eredménynyel alkalmazhatók a szójabab szemenkénti vetésére. A pneumatikus vetőgépeknél az 5,0 mm átmérőjű furatokkal ellátott vetőtárcsék. váltak be leginkább. A betakarításra SZK—4 kombájnt használtak, s megállapították, hogy ha 550—600-ra csökkentik a cséplődob fordulatszámát, s gumi dobverőléceket alkalmaznak, 2—3 °/o-ra mérsékelhető a szemtörés, miközben 96—98 °/o-os a szemtisztaság. Megfigyelték, hogy az aratórész talajkopírózó szerkezetének leszerelése után 6—7 cm-es tarlómagasságot lehet elérni, ami annak ellenére, hogy csak 3—4 km/ó munkasebességgel lehet üzemeuetnl a gépet, kifizetődő, mivel csökken a begyűjtési szemveszteség. A magyarországi nemesítésű ISz—8 és GSz—3 szójafajtákkal végzett kísérletek során beigazolódott, hogy nagy — mintegy 11,09—16,22 százalék — a begyűjtési veszteség, melynek 4— 7 °/o-át a talajon, valamint a levágatlan szárrészeken visszamaradt hüvelyekben található magvak alkották. Ezzel szemben a Szekszárdi ÁG-ban az AMSOY amerikai szójababbal végzett kísérletek esetében csupán 3,92 % volt az összes veszteség, s ebből mindössze 0,12 °/o jutott az elhagyott hüvelyek által előidézett veszteségre. Mi idézte elő a különbségeket? A fajtakülönbség, vagyis a hüvelyek száron való elhelyezkedése. A magyar fajták hüvelyei a talajtól számított 5 cm magasságban kezdődnek elhelyezkezni, s itt még a 6—7 cm magas tarló esetén is aránylag nagy a veszteség. Az AMSOY amerikai szójabab hüvelyei magasabban, mintegy 12—15 cm-nél kezdődnek, s így 13 cm-es tarló esetén is csak СД2 % volt az elhagyott hüvelyekből eredő veszteség. Szükséges megemlíteni, hogy az amerikai fajta közel kétszer annyit (28 q) termett egy hektáron, mint pl. a magyar nemesítésű ISz—8 fajta. A magyar tudósok egyhangúlag kijelentették, hogy a gépesítés ütemének fokozása feltétlenül megköveteli olyan fajták kinemesítését és termesztésbe vételét, melyeknél magasabban helyezkednek el a hüvelyek. Egyébként hasonló követelménnyel fordultak a nemesltók felé a csehszlovákiai szójatermesztők is. Hazánkban, s az egész világon tovább folynak az ezirányú kísérletek, kutatások, s reméljük, rövidesen egy új, az eddigieknél nagyobb hozamú és a gépesítés szempontjából megfelelőbb fajtát kapnak a termelők, s munkájuk eredményesebbé válik. —dek— Gépesített káposzta-szüret A balti körzetek mezőgazdasági üzemeiben dolgozó újítók segítségével egy új, univerzális hasznosítású betakarító gépet fejlesztettek ki a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei. Az univerzális gép a kertészeti munkák, nevezetesen a répa, karfiol, valamint a fejes káposzta begyűjtését teszi könnyebbé, gyorsabbá. A gép üzemeltetését a szovjet MTS 50 traktor segítségével lehet megvalósítani. A gép alkalmazásával teljesen nélkülözhetűvé válik az élőmunka-ráfordítás. Az univerzális géppel végzett begyűjtésnél a betakarítás össze van kapcsolva a termék, vagyis a káposzta lielybeni előkészítésével, s így azonnal szállítani lehet az eladóhelyre. „Selchoztechnika 72” Szeptember 6. és 20. között rendezik meg a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában a „Mezőgazdasági technika 1972“ elnevezésű nemzetközi kiállítást. A Sokolniki parkban rövidesen nagy lesz a sürgés-forgás, hiszen bizonyára sokan kíváncsiak a szocialista és kapitalista államokban elért eredményekre, az ott kifejlesztett mezőgazdasági gépekre stb. Csehszlovákia is gazdag anyagot küldött a kiállításra. A több mint 3200 m2 kiállítási területen mintegy 150 terméket mutatnak be hazánk külkereskedelmi vállalatai, mint a Motokov, Kovo, Technoexport Praha, Technoexport Bratislava, Strojexport, Polytechna, Chemapol, Martimex és a Intersigma. Hazánkból a Motokov külkereskedelmi vállalat kapta a legnagyobb (közel 2000 m2) kiállítási területet, s ez a vállalat képviselteti magát a legtöbb termékkel. A kiállított gépek többségét már sorozatban gyártjuk, de vannak olyan gépeink is a kiállításon, melyenek sorozatgyártását csak az ötéves tervidőszak elkövetkező éveiben tervezzük megindítani. A vegyipari és egyéb szakágazati üzemek termékein kívül több mint 100 típusú és fajtájú mezőgazdasági gépet és gépi eszközt mutatnak be a Moszkvába látogatóknak. A felvonultatott gépek a következő technológiai gépsorokba vannak besorolva: burgonyatermesztés és betakarítás, cukorrépatermesztés és begyűjtés, szálasok betakarítása, talajelőkészítés, gabonavetés, szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés. Bemutatásra kerülnek a kertészetben, valamint a gyümölcsészetben alkalmazható kisebb munkagépek is. Részt veszünk a kiállítás keretén belül a Kalisztovl Komlótermesztési Kutatóintézetben megrendezésre kerülő komlótermesztési gépbemutatón is. Reméljük, mezőgazdasági gépiparunk termékei ezúttal is elnyerik a világ mezőgazdasági szakembereinek elismerését. —kg— i
