Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-19 / 33. szám
Kedves Méhésztács! Amikor megtisztelő meghívását megkaptam, sietve közöltem, úgy határoztam, kérésének mielőbb eleget teszek. Mint „nyugdíjas méhész*4, számomra ma is legkedvesebb élmény, ha méhek és méhészek között tölt hetek néhány órát szabad időmből. Levelében írta, hogy látogatásom célja, az ismeretség elmélyítése mellett, eddigi munkája feletti „szigorú bírálat“ kell hogy legyen. Ha a levelében említettek között csak ez lett volna a legnyomósabb ok, bizonyára lemondtam volna meghívását. Mindig Is azt tartottam, hogy a legkönnyebb más munkája felett bírálatot gyakorolni, sokkal nehezebb magát a munkát becsületesen elvégezni! Levelének utolsó mondata így szólt: „A Kertészet — Méhészet“-ben megjelent írásait szívesen olvasom, mert abban „sok érdekes és újat“ találok. Ezekről is szeretnék elbeszélgetni. Ez a mondata nagyban hozzájárult, hogy Méhésztársat június 29-én otthonában szerencsém volt meglátogatni. Látogatásomról, amely úgy érzem mindkettőnk számára kedves órákat nyújtott, alábbiakban fogok beszámolni: A szívélyes fogadtatás nem lepett meg. Már az első pillanatban feltűnt, hogy nagy kertje menynyire alkalmas méhészkedésre. Rakodó kaptárai egyenes vonalban lerakva, milyen jól mutatnak. A kierpillés azonban teljesen déli irányú! A röpnyílások csak 9—10 óra tájban kapnak napot és június 29-én, látogatásom időpontjában, késő délután még a nap füzében állnak. Nagy kár, hogy a kaptárak nagy része téglán, fatuskón, sőt egyik egy kimustrált öntöttvas kályha alján áll. Ezek miatt a kirepülők szintkülönbsége 25—35 centiméter eltérésű. Ugyanígy a kaptárak teteje is. Ez a kaptár felállítás nemcsak esztétikailag, hanem üzemtechnikai szempontból is kifogásolható! A földhöz közeli röpnyílás — vagyis a kaptár alja — sokat szenved télen a föld hideg kisugárzásától és a nedvességtől is. Nagyobb hóban el is záródhat. Ha a méhek kirepülését látszólag semmi sem akadályozza, a röpnyílások magassági szintkülönbsége alkalmas arra, hogy egyik-másik kaptár a méhek eltájolódásától túlzsúfolódjon, ugyanakkor néhány kaptár amúgy is szegény népe megfogyatkozzon. Áll ez a veszély különösen tavasszal, de a főhordásban is jelenthet kellemetlen bosszúságot, mert előfordulhat, hogy éppen egy jőerőben lévő család népét tölti fel akaratlanul és ennél a családnál a rajzás felébredését könnyen előidézheti. Dicsérni való a kaptárak mögötti 70—80 centiméter széles, kemény egyenletes járható út. !a méhcsaládok kezelésekor entaek jó hasznát veszi. A kaptátok külső alakja hajszálig azobos, mivel egy gyártmányúak. Ez csak előnyös lehet. A kap-Nyílt levél egy méhésztárshoz tárak színe a világos sárgától a sötótkékig variálódik, nyilván abból az elgondolásból, hogy a méhek és főleg az anyák, könnyebben visszatájoljanak. Ezzel nem tudok egyetérteni! Az erős napsütésben jól látható volt, hogy a sötétkék kaptárait népe a kijáróban erősebben legyezett. Amikor erre figyelmeztettem Méhésztársat, azt válaszolta, hogy „mert ezek a családolt nagyon erőseit“. Lehet, hogy erősebbek voltak, de én látatlanul helyesebbnek tartanám a világos szürke kaptárszínt. Ugyanis ebben az alapszín a fehér, keveréke a fekete, tehát mindkét szín előnyös télen, tavasszal és nyári forróságban. A magyarázata egyszerű! A színek ellentéte egymást közömbösíti. Ami meleget elnyelne a fekete szín, azt viszszaveri a szürkében lévő fehér, amit visszaver a fekete, azt elnyeli a fehér. Hibának tartom, hogy a kaptárok egymásközütti távolsága majdnem mértanilag egyező! Ha Méhésztárs az anyák és mé hek eltájolása miatt szándéko san készítette a kirepülő-nyílások magassági szintkülönbségét, ezzel sajnos az éltájolás veszélyét még nem szüntette meg! Szerintem sokkal helye sebb lett volna, ha 2—2 kap tárt egymáshoz közelebbré ten ne és mindkét oldalról egy-egj íélkaptárnyi üres helyet hagy na. Több évtizedes tapasztala tóm szerint a kaptáraknai ilyen felállításában a leheti legritkább az anyák eltájolása Alapvető hibának tartom hogy a képtárak legtöbbje szá mozatlan. Éppen ezért volt Mé hésztársnak nagy meglepetése amikor egy kaptárhoz érve az kérdeztem: „ebben a kaptár ban milyen korú az anya?' Nem tudott rá határozottan vá laszolni. Majd amikor a mel lette álló kaptár iránt is érdek lődtem, hogy milyen erős an nak népessége, erre sem kap tam elfogadható választ, mer az, hogy „elég jó“, az akái után legtöbb családra egyfor mán mondható. Látogatásomkor a családol már meg voltak pergetve, ki sebb hordás nem mutatkozott Felső röpnyílás csak egyik másik fiókon volt Helytelen nek tartom, hogy a 23—25 °( hőmérsékleten a röpnyílásol kh. 10—12 cm-re le voltak szű kítve. Érdeklődésemre, hog; miért a szűkítés, válasza a: volt, hogy a kutatásoknak ele jét vegye. Ugyanekkor a röpnyí lások előtti küszöbdeszka méj az akácvirágzás idejéből ma radt vissza, indokolatlanul szá les és arra alkalmas, hog; azon a kutató méhek az alka lomra leselkedve, várják, hog; mikor surranjanak be a kap tárba. Ami az akác alatt szűk séges jó volt, arra az akác utál néhány keret Hasítás a fészekből későn lett átakasztva a mézkamrába. 2. A hordás anynyira jó volt, hogy a meghordott kereteken felfelé akartak a méhek bővíteni, a méznek helyet készíteni. 3. Semmit, vagy csak nagyon kevés mülépet építtetett Méhésztárs. Emiatt а család építkezéssel igyekezett felgyülemlett viaszlemezkéítöl megszabadulni. (Sajnos, családonként 1—2 lépnél több idei építkezést nem találtam, ami súlyos hiba.) A könnyebb munka és u méhek jobb telcltetése érdekében, ajánlom a deszkacsíkos megoldás helyett a szellősebb, rostaszövelcs lefedést! A telelésnél nincs páraképződés a családok jobban, nyűgödtabban lelelnek. Az átnézett családoknál egyformán kevés a méz! Nem azért, mert a pergetés Ideje és látogatásom ideje közötti időben „a méhek felfalták mézüket“. Köztudott dolog, hogy a kipergetett keretekben ha a méz elég érett volt, jócskán marad vissza méz a sejtekben. Tapasztalat szerint ezt a mézet is inkább tenyérnyi területre összehordják a méhek, mint elfogyasztják. Kétségtelen, hogy Ilyenkor a mézes sejtek valóban serkentőleg hatnak a Hasításra. Tévesen állapította meg Méhésztárs, hogy „ilyenkor már nincs szökség búsra". Lehet, hogy a háztartásában ez így van, nincs így a méhcsaládok életében. Szerintem méhtömegre mindig szükség van, mert csak a tömegtől várhatunk valamit, a vegetáló gyenge családoktól semmit, azt sem, hogy a család a jó telelésre már nyár közepén alaposan felkészüljön. Mivel magam is 44 évig rakodókban méhészkedtem, igen ajánlom, hogy a jövőben térjen át a későbbi pergetésre! A mázterekben pedig legalább négy jól lefedett keretmézet tartalékoljon a betelelésig! Végül rá kell térjek az anyák kérdésére. Mondanom sem kell, hogy Méhésztárs egyetlen anyának nem ismerte életkorát, származását. Mégis annyira meg akart győzni engem arról, hogy pl. a „14-es kaptárban rendkívüli jótulajdonságú anya van. Kétségtelen, hogy a vizsgálat Idejében sok szép fiasítása volt. Nem volt több, mint legtöbb vizsgált családjának. Mégis, amikor azt kérdeztem,, hogy „ez az anya milyen életkorú?“, akkor a válasszal mai napig adós maradt. Festve, jelölve, egyetlen anyát sem láttam a hét családnál. Amikor az iránt érdeklődtem, van-e valami anyajelölő készüléke, rendszere, látott-e egyetlen egyszer anyafestést? Be kellett szégyenkezve vallania, hogy nem. Szíves engedelmével nem folytatom tovább. Amikor eltávoztam barátságos otthonából, ígéretet tettem, hogy levélben adom meg válaszomat. Szíves elnézést kérem, hogy helyette „nyílt levélben" válaszoltam. Méhésztársi üdvözlettel: NÉMETH LÄSZLÖ 17. SZÁM KERTÉSZET-MÉHÉSZÉT A Szabad Földműves sza Umel I ék Iete A Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szövetségének Dvory nad Žitavou-i (Udvard) helyi szervezete tevékenységét nagyon dicsérik a falu lakói. Hogy erről meggyőződhessünk a szervezet elnökével akartunk beszélni Mackó Feri bácsihoz irányítottak, aki egyben az Efsz kertésze. így hát nem is találhattuk másutt, mint a szövetkezetben. A kertészetben szebbnél szebb a szemet gyönyörködtető virágok közt szorgoskodó asszonysereg fogad bennünket. Kérdésünkre, hogy a főkertészt keressük, azt mondták, nézzük meg az irodájában, mely a terebélyes üvegházak mögött rejtőzik ... Az irodában nem Feri bácsit, hanem László fiát találtuk. Valóban ő a főkertész. Kérdésünket itt is megismételtük ... 1972. AUGUSZTUS 19. A TARTALOMBÓL • Kiváló szőlész ф Gazdag termést várnak • Bronz- és ezüstérmes kertészet • ' A ribiszke ágak és hajtások hirtelen elszáradása ф Keskenylevelű útifű Nyári teendők az őszibarackosban 0 Gyümölcsök tartósítása • így van rendjén • Az alsó és felső kijáró helyes válasza ф Telelőbe a fiatal méhekkel! • Nyílt levél egy méhésztárslioz A kedvezőtlen időjárás miatt különös gondot kell fordítani a szőlooitványok gondozására. (T) Követésre méltó példa Az üvegházban szaporított szőlősbe küld, hogy ott találjuk Feri bácsit. Találkozásunkkor az üdvözlő szavak elhangzása után a kiskertészkedők szervezeti tevékenysége után érdeklődtünk. Feri bácsi nagyon szívesen beszélget a szervezet munkájáról, többek között elmondja, hogy sajnos felette már eljárt az idő, s ezért helyet ad a fiataloknak. így a helyi szervezetben is a tagság megbízásából fia vette át až irányító kormányt, mint a szervezet titkára. Megkért, hogy hozzá forduljunk, ha bővebben szeretnélek tájékozódni a szervezet életéről. Újra visszatértünk az irodába, ahol a szervezet titkárától érdeklődtünk és szívesen adott tájékoztatót. Elmondta, hogy 140 tagot számlál a szervezet és a szövetkezettel, valamint a hnb-vel nagyon jó és hasznos az együttműködés. A szövetkezetben jó szakemberek vannak a szőlőtermesztés, borászat, gyümölcstermesztés és a kertészet szakaszán. Ezért a téli iskoláztatások idején nincsenek gondjaik, hogy ki tartja az előadásokat, mert bármikor rendelkezésükre állnak, mindenféle jutalmazás nélkül. A nyári hónapokban sem feledkeznek meg a tagok szakmai neveléséről. Ilyenkor az egyes munkálatokat gyakorlatban végzik, ezt minden esetben a tagok kertjeiben. A tanultakat minden tag a saját háza táján gyümölcsözteti. A szervezet vezetősége karöltve az efsz vezetőségével biztosítja tagjai részére a szükséges mennyiségű műtrágyát és vegyszert, hogy kíméljék tagjaikat a sok utánjárástól és a házhoz való szállítási költségektől. Nagyban elősegíti a szervezet tevékenységét a hnb is. Közösen tevékenykednek a növényvédelem szakaszán. A helyi hangosbeszélőn keresztül tájékoztatják a lakosságot az előforduló betegségekről és kártevőkről, valamint az ellenük való védekezés módjáról. Kiveszik részüket a faluszépítés akcióból is. Minden kertészkedő a saját háza előtt példásan díszíti az utcát szebbnél szebb virággal és dísznövénynyel. A virágtermesztés minden csínját-bfnját ismeri a szervezet titkára, aki a tagság részére is tanácsot ad. Megtanulták hogyan kell kihasználni minden talpalatnyi területet. Nagyon megkedvelték a korai saláta termesztését, s azt kora tavasszal értékesítik. Az idén 100 ezer fej korai salátát adtak piacra. Termékeiket a „Záhradkárské služby“ vállalat vásárolja fel. Az árut a „Zelenina“ Zöldségfelvásárló üzemnél értékesíti. A közbeeső gyömölcsfelesleget a piacon értékesítik, s így egész évben pénzt hoznak a házhoz. A szőlőtermesztésnél új ellenálló fajták szaporításával kísérleteznek. Ezekből már 13 fajtát meghonosítottak, közöttük van csemege- és bor szőlő. Tapasztalataik szerint a betegségeknek nagyon’ jól ellenállnak. Ezért nagy a jövőjük és csakis ebből fognak telepíteni. A tagság nagy része éveken keresztül többnyire a direkttermő szőlőtermesztéssel foglalkozott, mert azok is ellenállók a különféle betegségeknek s ezért kisebb a munkaigényük. Boruk nem telel meg fogyasztásra egészségügyi szempontból. Az európai fajtákat azért nem kedvelik, mert nagyon érzékenyek az egyes betegségekre, főleg a lisztharmat és a peronoszpóra támadja meg, ezért többszöri permetezést igényelnek, s arra bizony sokszor nem futja az Idő. Az eddig termesztett fajtákat likvidálni akarják és rátérnek az ellenálló fajtákra. A- szervezet tagjai tapasztalatcsere céljából kirándulásokat rendeznek s e célból több esetben Magyarországra is ellátogatnak. Ott kapcsolatot tartanak egyes kertészkedő csoportokkal és Intézményekkel. Például a múlt évben Eger és környékét látogatták meg, valamint a Kecskeméti Katonatelepet. Az utóbbi nagyon híres Magyarországon a szőlőtermesztésről. így megkérték a telep igazgatóját, hogy látogasson el hozzájuk és tartson egy szakelőadást a tagságuk részére. Az igazgató kérésüknek eleget tett. Hagyományossá vált náluk a zöldség- és gyümölcskiállítás, melyet minden évben megrendeznek. Rendezvényeiket a falu lakossága is nagyon megszerette. A kiállításon résztvevők termékeit értékelik s a legjobbakat jutalomban részesítik. A szervezet gondoskodik arról is, hogy a gyümölcstermesztésnél is jő eredményeket mutathassanak ki, ezért a tagság lészére biztosítja a legjobb fajta facsemetéket. Mondhatjuk, hogy tevékenységük sokrétű, mert a szervezetet kiváló szakemberek irányítják. GÁL JEROMOS már semmi szükségünk! Kérdéseimre, hogy egyik vagy másik családot mikor vizsgálta utoljára, csak emlékezésből tudott Méhésztárs választ adni. Teljes tájékozatlanságot árult el a kaptárakon belőli helyzetről. Ez, egy 27 családos méhészetnél nem egészen természetes, sőt súlyos hibái Elengedhetetlen, hogy a méhcsaládok életének pontos belső rendjéről tökéletes tájékozottsággal ne rendelkezzen. Minden vizsgálat eredménye a munkakönyvben naponként beírandó. Mindaddig amíg egy méhész ezzel nem rendelkežik, addig, magát csak a véletlenre bízza. Nagy szerencséje, ha méhészetét komolyabb eredményingadozás nélkül néhány évig fenn tudja tartani. Mindezek ismerete után, bizonyos kételyekkel mertem kérni kaptárbontást Méhésztársamtól. Találomra jelöltem ki az állomány egy negyed részét, hét családot felbontásra. Az uzsonna elfogyasztás ideje elegendő volt arra, hogy rablás veszélye nélkül kaptárt bonthassunk. Ma sem tudom, hogy miért alakult ki vita közöttünk abban, hogy én négy olyan kaptárt javasoltam felbontásra, amely számozatlan, és három olyant, amely számozva van. Ugyanis arra voltam kiváncsi, hogy játszott-e szerepet méhészkedésében a számozott, vagy számozatlan kaptár? ürü: lök, hogy érveimet elfogadta és i így a vizsgálat teljes megegyezésünkkel történhetett. (Most utólag elnézést kell kérnem, hogy bizonyos dolgokban a pontossághoz ragaszkodnom , kellett. Ez a rossz szokás még : igazságügyi szakértői munkám • gyakorlatából maradt reám vissza!) Az első számozatlan kaptár megbontásakor,* elsősorban a pergetéskor visszahagyott mé■ zes keretek érdekeltek. Az idei ■ év ugyanis egyes helyeken min: den idők leggyengébb akác : eredményét adta. Jó eredmény • csak ott lehetett, ahol az eső elkerülte az akác területét. A ; keretek kiszedését és vissza■ rakását Méhésztárs szívesen . vállalta. Sajnos, Méhésztárs ■ sem tudott a mézkainrákban • egynél több mézes, virágporos ! keretet felmutatni. : Nagy kár, hogy kaptárainak ■ mézterein vékony deszkacsíkot ' alkalmaz lefedésül és nem ros: taszövetet, rámában. Valameny■ nyi deszkácska-csík lefeszítése • roppanással jár, dacára annak, ! hogy elég meleg idő volt. A ■ fedődeszkácskák 8—10 mm tá• volságra nyugszanak a keret’ lécek felett. Több kipergetett ■ keretnél Jól látható, hogy a ker rét közepén viasztaraj épült, ■ amit a méhek a fedődeszkák• hoz ragasztottak. Ennek több i oka lehetett; 1. Valószínűleg
