Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-19 / 33. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1372. eugnsjrttrs IS. Munkaérdemrend Vasil Biľak elvtársnak Köztársasági elnökünk Vasil El- Гак elvtársnak, a CSKP KB elnök­sége tagjának a Központi Bizott­ság titkárának születése 55. évfor­dulója alkalmából sokévi önfelál­dozó és sikeres tevékenységéért a pártban és a közéleti funkciókban betöltött munkásságáért, amellyel a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szocialista építését és fej­lesztését szolgálta a CSKP KB ja­vaslatára Munkaérdemrendet ado­mányozott. Vasil Bilak elvtárs 1917. augusz­tus 11-én Krajná Bystrá községben a svidnlki járásban szegény pa­rasztcsalád gyermekeként szüle­tett. A kilenc gyermek közül már 11 éves korában megismerte azok­nak az embereknek az életét, akik a tőkés társadalmi ’ rendszerben küzdöttek létfeltételeikért. A cseh országrészekben Hradec Král’ové­­ban tanult szabómesterséget, ahol megismerte a cseh munkásosztály szociális és politikai felszabadulá­sáért vívott harcát. A forradalmi tapasztalatát s a hazája iránti sze­­retetet a vörös szakszervezetekben juttatta kifejezésre s a Szlovák Nemzeti Felkelés aktív harcosa és Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak tagja lett. A felszabadulás óta minden erejével a pártpolitika megvalósítását és a Szovjetunió hoz fűződd barátság fejlesztését szolgálja. Bilak elvtárs a szocializmus épí­tése során több magas politikai és állami funkciót töltött be. Egyidő­­ben a Szlovák Nemzeti • Tanács oktatás és művelődésügyi megbí­zottja volt, később miniszter, az SZNT és a Csehszlovák Nemzet­gyűlés képviselője. Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára, majd Cseh­szlovákia Kommunista Fártja Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja és a Központi Bizottság tit­kára. Szocialista hazaszeretete, amelyből proletár internaciona­lista szemlélete ered, azok közé a kommunista funkcionáriusok kö­zé sorolja, akik mindenkor együtt éreznek a dolgozókkal, és nem fe­ledkeznek meg arról, hogy honnan indulták. Amikor hazánkban elkezdődött a politikai és társadalmi válság, Biľak elvtáiš mindig a munkás­­osztály szempontjából ítélte meg a fejleményeket, a csehszlovák munkásosztály , érdekeit mindig összekapcsolta a nemzetközi mun­kásmozgalommal. Az 1968—69-es időszakban sem árulta el a mun­kásosztályt, és internacionalista 'hazafiassággal a Szovjetunióval való barátságra buzdított. A sze­rény és osztályhű marxista-leni­nista elveket soha meg nem taga­dó funkcinárius számos hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Az első bor-Jelentős nemzetközi esemény szín­helye lesz a közeli napokban Ma­gyarország íovárosa. Augusztus 21 és 31 között első ízben rendezik meg a borvilágversenyt, amelyre 33 ország­ból közel 1500 fajta bort neveztek be. Csehszlovákiából 33 borfajtával ve­szünk részt a világvetélkedőn. Ezt 250 fajta minőségi borból választót, ták ki a szakemberek. Lényegében minden történelmi borvidék képvisel­ve lesz. A legtöbb bort a Kts-Káipá­­tokból küldik: Modráról, Rácáról és Vajnoryról. Természetesen Nitra kör­nyéke és a Tokaj-vidék is képviselve lesz. Az aszúborokat Viničkáról a. szőlészeti szakiskoláról küldték Bu­dapestre. A nemzetközi bíráló bizottságban csehszlovák részről doc. Erich Miná­­rik mérnök, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet dolgozója lesz. A rangos vetélkedőn mér uj szahá­­lvok alapján bírálják meg a borokat, vagyis, amelyik a legkevesebb bün­tető pontot kap az íz, zamat stb. sze­rint, azok kapnak nagy- és kis arany­érmet, ezüstöt, vagv díszoklevelet. Bronzérmet nem osztanak. világversen/ Az első borvilágversennyel egyide­jűleg augusztus 25 és szeptember 5 között kerül megrendezésre a Nem­zetközi Szőlészeti és Borászati Kiállí­tás Budapesten a mezőgazdasági ki­állítás területén. A kiállítás célja — összhangban a borvilágversennyel —, hogy bemutassa a szőlőtermesztés és a borászat fejlesztésében elért hazai és nemzetközi eredményeket: propa­gálója legyen a kulturált borfogyasz­tásnak. ....... A kiállítás-iránt nagyfokú az érdek­lődés. Eddig csaknem íélszáz szölő- és bortermesztéssel, valamint feldol­gozással és gépgyártással foglalkozó vállalat, gazdaság és cég jelentette be részvételét. Többek között hazánk, Franciaország, Hollandia, Német Szö­vetségi Köztársaság, Olaszország és Svédország vesz részt a szőlészeti és borászati kiállításon. A kiállítás ideje alatt szakmai ren­dezvényeket tartanak szőlőtermelő állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben, pincegazdaságokban és kutatóintézetekben. Ezenkívül számos érdekes rendezvény, tanácskozás le­szi emlékezetessé a nemzetközi ki­állítást. —tt— kommentár unR Már csak napok választanak el bennünket a jubiláns XX. olimpiai játékok megnyitásától. Augusztus 26-tól az egész világ figyelme Münchenre Irányul majd. ahol bizonyára minden Idők legpompásabb . összecsapásaira, yetélkeddire keyül sor. Az olimpia nemcsak az élsportolók, de valamennyi békeszerető ember ünnepe Is, ezért néhány napon át München lesz a „világ fő­városa“. E bajor város nevének említésekor azonban nemcsak я sportolók nemes versengése jut eszünkbe, hanem egy régebbi dátum, 1938. E városból Indult a barnainges vész, itt történt 34 esztendővel ezelőtt a gálád árulás. 1933-ban alig három hónappal a nácik ura­lomra jutása után Hitler itt, Münchentől alig 18 kilométerre Dachau­­ban alapította az első koncentrációs tábort, melynek mintájára épí­tették később a többit. Azóta persze sok víz folyt le a Rajnán, ára ez a néhány évtized sem bizonyult elegendő időnek arra, hogy a fasizmus gyökerei teljesen kiszáradjanak. A revansiszta és neonáci körökben éppen a müncheni olimpiát tartják a legmegfelelőbb alkalomnak az újabb provokációkra és a „régi emlékek“ felidézésére. Nyugat-Németországban már a mtilt esztendőben is több olyan sportrendezvényre került sor, melyen re­vansiszta jelszavak jelentek meg s az újnáci összejövetelek iegfőbb célja a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió ifjúsága elleni uszítás volt. Nem titok, hogy éppen az olimpia kezdetén aktivizáló­dik majd számos újnáci szervezet, hogy a megnyitáskor tin. „euró­pai nemzeti kongresszust“ hívjanak össze — melyen egyéb kapita­lista országok újnáci szervezetének képviselői is megjelennek. Л Csak egy vesztes lehet kongresszus legfőbb célja: megtorpedózni e nagyszabású világese­mény békéjét és megakadályozni a szocialista és kapitalista orszá­gok sportolóinak barátságát, közeledését. Willy Dounte. az olimpiai szervezőbizottság elnöke ugyan többször kijelentette, hogy a játékok alatt biztosítják a rendet, a versenyzők nyugalmát és megakadályozzák a provokációs tüntetéseket. Daume jószándékához semmi kétség sem férhet, ám kérdéses, hogy ő és a hozzá hasonló haladó gondolkodású vezetők gátat tudnak-e majd vetni a sötét elemeknek, mert Münchenben nemcsak a nagyszerű eredmények, a világ és európa csúcsok lesznek a döntők, hanem 1 elsősorban az olimpia légköre. Hónapokkal a játékok megkezdése előtt számos könyv, brosúra, propagációs anyag látott napvilágot az NSZK-ban. Az olimpiát pro­pagáló könyvecskék közül nem egyet a szocialista országok sport­­szerkesztőségeibe is küldtek. E pazar kivitelű, sokszor krétapapíron kiadott nyomtatványok nagy része azonban valamilyen „furcsa vé­letlen" folytán elsősorban a kapitalista sportolókat dicsőítik, az 6 sikereiket említik, holott tudjuk, hogy a felszabadulás után a szo­cialista országok sportolói számos nagyszerű, felejthetetlen diadalt arattak. Egy nemrég megjelent könyv kimondottan az 1936 os berlini ' olimpiával foglalkozik, és csaknem azonos azzal a kiadvánnyal, me­lyet 1936-ban a hitleristák nyomtattak ki. A cél itt is teljesen vilá­gos. Persze „mérgezni“ nemcsak könyv alakban lehet, hanem filmen is. Ezt az alkalmat sem szalasztották el az NSZK-ban. A sportfilmek IV. Fesztiválján pl. ugyancsak főleg a berlini olimpiáról mutattak be egy 25 perces filmet, s ez alatt az idő alatt nem kevesebb, mint 16- szor Adolf Hitler is megjelenik a vetítővásznon. Mindezzel érthetően elsősorban a fasizmus pronagálását szolgálják, melynek mint tudjuk éppen a XX. olimpiai játékok városának színhelye, München volt a bölcsője. Az NDK Kommunista Pártjának lapja az „Unsere Zeit“ a közel­múltban „a fasiszták Münchenbe készülnek“ cfmű cikkében ugyan­csak foglalkozik a készülő újnáci provokációval. Megjegyzi, hogy ezt minden áron meg kell akadályozni. Hat ország nacionalista — fasiszta jelszavakkal felvértezett fia­taljai az olimpiai játékokon elsősorban a kommunizmus ellen kíván­nak tüntetni. Provokálni akarják a szocialista országok versenyzőit, zavarni himnuszaikat, meggýalázni nemzeti lobogójukat, fasiszta iro­dalmat csempészni körükbe és disszidálásra bíztatni őket. А XX. olimpiai játékok megnyitása már jóformán csak órák kér­dése s mi bízunk abban, hogy a müncheni nagy rendezvény a béke és я barátság seregszemléje lesz, ahol több mint 120 részvevő ország fiataljai mérik össze erejüket s az egyedüli vesztesek az újnáci pro­vokátorok lesznek. ORDflDY VILMOS A krimi találkozó A DOKKMUNKÁSOKAT NEM TÖRI MEG A TERROR. Az angliai dokk­munkások ellen a kormány egyre nagyobb terronntézkedéseket tesz A belügyminiszter bejelentette, hogy szükség esetén nem riad vissza a ka tonaság bevetésétől sem. Eddig már 50 dokkmunkást tartóztattak le. A sztrájk miatt egyre rosszabb я la­kosság élelmiszerellátása. Arra szá­mítanak, hogy hatalmas teherhordó repülőgépekkel szállítanak élelmi­szert egyes vidékekre. A dokkmunká­sokkal egyre nagvobb tömegek vál­lalnak szolidaritást a brit szigetvi­lágban. CSEHSZLOVÁK—MAGYAR HATÄR­­MENTI EGYEZMÉNY. Magyarországon közzétették, a csehszlovák—magyar határmenti együttműködési szerződé* egyes részleteit. A jelentés kiemeli, hogy főleg a vízgazdálkodásban már eddig is jó együttműködés volt a Du­na kavicskitermelésében és az Ipoly szabályozásában. A borsod-megyet. valamint a Košice (Kassa) környéki nagyarányú tervek szerint az egész határ mentén még aprólékosabb ter­vet dolgoznak ki. Például szó ven a két ország határmenti községeinek közös erővel történő jó ivóvíz ellá­tásáról. A mezőgazdasági üzemek gépparkjai is kisegítik egymást a csúcsmunkák idején, vagy amikor szükség lesz rá. Különböző kooperá­ciós tevékenységek lesznek technikai, kémiai .szerelési és más hasonló munkák terén Nógrád megye környé­kén. Komárom megye és a komámét járás között pedig az építkezés sza­kaszán nyílnak jó lehetőségek. A győri, a miskolci, panel-elemeket készítő gyárak termékeinek egy ré­szét fel akarják használni Szlovákia déli részein. ■ IövAhagytAk a SALT-EGYEZ­­MÉNYT. Az amerikai szenátus elsöp­rő többséggel jóváhagyta я Szovjet­unió és az Egyesült Államok között Moszkvában május 26-án aláírt egyik SALT-egyezményt. Azonban a straté­giai támadó fegyverek korlátozásáról szóló ideiglenes megállapodás körül vita bontakozott ki. Egyes szenátorok elítélték a Nixon-kormányt, mert újabb stratégiai fegyverek gyártását irányozta elő, mások meg azt han­goztatták, hogy a Szovjetunió rakéta­fölénybe kerül az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. NYILATKOZAT AZ AMERIKAI BOM­BÁZÁSOKRÓL. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság Külügyminisztériu­ma nyilatkozatban megbélyegezte az amerikai imperializmus gaztetteit, amelyben megállapítja, hogy éprilis 1-e óta az amerikaiak az ország 18 tartományát bombázták, amelynek so­rán elpusztult öt város. Hanoiban pedig B0 iskolát, 49 egészségügyi In- л tézményt, 43 pagodát és templomot pusztítottak el. összesen 58 szaka­szon bombázták a gátakat és telje­sen leromboltak két nagy zsiliprend­szert. a szovjet békeoffenzíva jegyében A Krim félszigeten július 31-én ta­lálkoztak a szocialista országok kom­munista és munkáspártjainak vezetői. Azóta a találkozóról úgy a szocia­lista országok sajtóiban, mint az egész világon több értékelés hang­zott el. A találkozót értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának Politikai Bizott­sága is. A kiadott nyilatkozatokat, ér­tékeléseket áttanulmányozva leszö­gezhetjük, hogv a krimi íaialkozo nagy horderejű volt, a világhéke szempontjából. A találkozón egyrészt megvitatásra kerültek a szocialista országok külpolitikai erőfeszítései, a világbéke megőrzésének szempontjá­ból, másrészt a szocialista országok közötti egyre jobban elmélyülő kap­csolatokról volt szó. A résztvevők megállapították, hogy a szocialista nrszágok népei eredményesen hajtják végre a szocialista társadalom minél gyorsabb fejlesztésére irányuló terve­ket. A testvéri országok népei egy­öntetűen haladnak a kommunizmus építése felé. Az együttműködést egy­re jobban összehangolják és így az eredmények is nagyok. A politikai együttműködés mellett egyre szoro­sabbra fűzi a szocialista országokat я Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa, amelynek komplex program^ óriási távlatokat nyit a szocialista országok számára. A világon ma nincs még egy ilyen nagy életképes integ­ráció. Ezt bizonyítják a számadatok is. A KGST tagállamainak ipara 60 százalékkal több acélt és 73 száza­lékkal több villamos energiát termel, mint a nyugati országok tömörülése, a Közös Piac. Ma már a világ nem­zeti jövedelmének megközelítőleg a negyed része jut a KGST államaira. A nemzeti jövedelem sakkal jobban íokozódik. mint a közös piac államai­ban. A kommunista és munkáspártok vezetői tehát elégedetten nyugtázták, hogy a szocialista tábor országai egy­re jobban összeforrva haladnak tovább a lenin úton. Az ideológiai kérdések­ben a kommunista és munkáspártok még sosem voltak ilyen egységesek. Ez pedig a világbéke szempontjából igen nagyjelentőségű, mert közös összefogással meghátrálásra kénysze­rítik az imperialista háborús agresz­­szorokat. A Szovjetunió hékeoffenzí­­vája nyomán jött létre a szovjet — nyugatnémet, a lengyel—nyugatné­met. a berlini négyhatalmi egyez­mény, valamint a két német állam közötti egyezmény-sorozat, és amint a krimi találkozón is hangsúlyozták, a szocialista országok békeoifenzivá­­jának hatására nyílnak egyre jobb lehetőségek az Európai Biztonsági Értekezlet összehívására. A szocia­lista nrszágok tábora ma már olyan nagy erőt képvisel, amellyel számolni kell minden világprobléma megoldá­sánál. Nincs többé elszigeteltség, sőt inkább azt mondhatnánk, hogy a szo­cialista országuk diktálják a világ­politika fejlődését és az о nyomásuk következtében kénytelenek az impe­rialista agresszurok többízben vissza­vonulni. A szocialista országok minden erő­feszítésüket a béke megőrzésének ér­dekében fejtik ki és mindent meg­tesznek azért, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű országokkal a le­hető legnagyobb mértékben együtt­működjenek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a szucialista országok fel­adják elveiket, éppen ellenkezőleg, határozottan visszaütnek az imperia­lizmus és a reakció agresszív kísér­leteire. támogatják a függetlenségü­kért és társadalmi fejlődésükért igaz­ságos harcot folytató népeket. Nem alkusznak meg a vietnami kérdésben, határozottan kimondják, hogy az agresszor Amerikai Egyesült Államok­nak takarodniuk keli az indokínai térségből, követelik, hogy Izrael az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22. határozata szerint von­ja ki katonaságát a megszállt arab területekről. Ebben és más kérdé­sekben egyaránt teliét a szocialista országuk állásfoglalása világos. A szovjet—amerikai tárgyalásukkal kapcsolatban is világos a szocialista országok álláspontja. Egyrészt a kommunista és munkáspártok vezetői helyeslik a szovjet— amerikai köze­ledést az előbb említett elvek alap­ján, azonban nem ringatják magukat illúziókban, tisztában vaunak azzal, hogy az USA ma a világ legnagyobb és legagresszivabb imperialista nagy­hatalma, amely nem válogat az esz­közükben, és a függetlenségükért, a társadalmi haladáséct küzdő népek mozgalmait a legaljasabb eszközök­kel is képes elfojtani. A szocialista országok az amerikai háborús uszí­tok minden akcióját elítélik és a jö­vőben is ei fogják ítélni. A krimi találkozónak örülhetnek a szocialista országok népei, az egész világ békeszerető erői, mert ez az értekezés a béke és a .szocializmus zászlaja alatt zajlott le. Megerősítette a szocialista országok egységét és még szorosabbra fűzi a politikai és gazdasági együttműködést. A kommu­nista és munkáspártok vezetői kife­jezték eltökéltségüket, hogy a jövő­ben meg aktívabban küzdenek az európai biztonság inegteremteséert és a világ összes népeinek békás egymás mellett eléséért. Elhatározták, hogy az eddiginél még nagyobb segítséget nyújtanak a hős vietnami népnek, hogy az amerikai agresszorokat mi­nél előbb kiűzhessék hazájukból. Szintén segítik az arab népek igaz­ságos harcát az imperialista agresz­­szorok ellen. A krimi taláikuzö tehát a szovjet békeoffenzíva egyik újabb mozzanata volt, amely harcba szólítja a világ összes haladó szellemű embe­reit a kizsákmányoló imperialisták, agresszorok ellen. BÁLLÁ JÓZSEF BENGÄLIA AZ ENSZ FELÉ. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában élénk vita folyt Bengália ENSZ tagságáról. Egyedül Kína ellenezte, arra hivat­kozva, hogy Bengália még nem ren­dezte viszonyát Pakisztánnal. Azon­ban elsöprő többséggel a Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy a fiatal ál­lamot javasolni fogja az ENSZ-be. Egyébként a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Bengál Kommunista Párt küldöttsége tárgyalásokat folytatott. A megbeszélésekről kiadott nyilatko­zat hangsúlyozza, hogy a tárgyalások a meleg elvtársiasság és a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. Az SZKP küldöttsége megállapítja, hogv a Hindusztáni félszigeten kedvező helyzet alakult ki a béke és a társa­dalmi haladás számára, ami tükrözi a dél-ázsiai térségben végbemenő kedvező pozitfv változásokat. H IZRAEL NEM HÁTRÁL. Eben izraeli külügyminiszter több kérdésben nyi­latkozott. Hangsúlyozta, hogy orszá­guk nem hajlandó Gunner jarring ENSZ diplomata közvetítővel tárgyal­ni, mert az szilárdan ragaszkodik a megszállt arab területek visszaadá­sához. Izrael nem véletlenül ilyen magabiztos, mert amint az egyik iz­raeli lap is fejtegette, az arab egység Nasszer halála után megbomlott. Meg­gyengült a palesztin ellenállási moz­galom, amelytől legjobban féltek az izraeli agresszorok. Egyelőre tehát a jarring misszió létrehozására nincse­nek meg a kedvező feltételek. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom