Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-19 / 33. szám

1972. augusztus 19.

/

SZABAD FÖLDMŰVES

3

v

AGRONÓMUSOK FIGYELEM!

A jövő esztendei gazdag termés érdekében!

Ar utóbbi években elért szép gabonatermesztési sikerek mellett Szlovákiában káros tendenciák is felmerültek a széleskörű gyakorlatban, melyek a jövőben komolyan veszélyeztethetnék gabonatermesztési programunkat. A gabonatermesztés összetételében szélsőséges megoldásokat alkalmazunk; az őszi búza termőterületét 400 ezer hektár fölé növeltük, ami a legnagyobb búzaterület hazánk történetében, ellenben a megengedettnél nagyobb mértékben csökkentettük a rozs és a zab területét, durván megszegjük a vetésforgó elvét, sőt a növények cserélődésének alapvető követelményét is. Sok üzemben előtérbe került a gabonafélék monokultúrában történő termesztése, esetleg a búza búza utáni vetése. Ez megbontja a talaj biológiai egyensúlyát, megjelennek a betegségek és a kártevők, melyek nagyban veszélyeztetik és károsítják a termést. A komplex agrotechnika követelményeinek benemtartása elősegíti egyes gyomok elterjedését, melyek szintén hozamcsökkentő hatással vannak.

Tekintettel arra, hogy az utóbbi évek kedvezőek voltak a gabonatermesztésre, ezek a hiányosságok nem mutatkoztak meg a hozamalakulásban. A jó és rekorderedmények eltakarták a hiányos agrotechnika gyengéit. A hektárhozamok mélyebb analizálása után rájövünk, hogy a nagy hozamok mellett vannak kis hozamok is, sőt sok esetben majdnem ugyanolyan agroökológiai föltételek között.

Ezen problémák összességével foglalkoztak hazánk kiváló gabonatermesztési szakemberei a nitrai gabonatermesztési értekezleten, s egyhangúlag megegyeztek abban, hogy a jelenlegi helyzetért az emberek, — a termelési szakemberek — a felelősek, akiktől elvárjuk, hogy előmozdítsák a növénytermesztés fejlődésének ügyét.

A legfelsőbb gazdasági és pártszervek által elfogadott gabonatermesztési fejlesztési program feladatai megkövetelik, hogy a lehető legrövidebb idő alatt eltávolitsuk ezen szubjektív okokat, s abszolút rendet kell teremteni a gabonafélék agrotechnikájában.

Az össz-szlovákiai gabonatermesztési értekezlet határozataiból az alábbi feladatok hárulnak a járások és a mezőgazdasági üzemek vezető szerveire;

A.

A gabonafélék besorolása a vetésforgóba.

1. A többéves tapasztalatok alapján a gabonafélék előveteménnyel szembeni igényessége így alakul: búza, árpa, rozs, zab, kukorica.

A búza a legigényesebb a helyes

növényforgóra, s a rossz elővetemény hatását a legintenzívebb tápanyagpótlással sem lehet ellensúlyozni. Az árpa már kevésbé igényes, s a kiadós N-trágyázás mérsékelheti a kedvezőtlen hatást. Ez a módszer azonban nem ajánlatos a sörárpa esetében. A további három növény talajgyógyító növényként hat, ezért vetésterületüket még a búza rovására is növelni kell.

2. Mindenütt véget kell vetni a búza monokultúrában való termelésének, és semmi esetre sem szabad két évnél tovább egy helyen termeszteni azt a gabonafélét, sőt a második évben már csakis Mironovskáját, esetleg Kaukázt szabad ugyanarra a parcellára vetni.

3. Ahol kénytelenek 2 éven át ugyanazon a parcellán termelni a búzát, ott is csak akkor szabad ezt jóváhagyni, ha előzőleg talajjavító hatású növényeket (többéves takarmányok, kukorica, stb.) termesztettek a szóbanforgő területen. Két-három évig csak a jó talajokon, a kukorica- és répatermő körzet szárazabb részein szabad búzát vetni ugyanarra a parcellára.

4. Hogy több megfelelő előveteményünk legyen a búza számára, ajánlatos 2—3 évre rövidíteni a kukorica monokultúrában történő termelését, még akkor is, ha gyakorlatilag a hosszabb ideig való monokultúrás kukoricatermesztés a gazdaságosabb. Búza előtt korán lekerülő kukoricát vessünk, hogy legyen idő a taiajelókészítésre, vagy esetleg silókukoricát vessünk. Egyébként kukorica után árpát vessünk, majd ez után búzát. Ebben az esetben időben kell elvégezni az árpa utáni tarlóhántást, s mélyebben kell bedolgozni a tarlót.

5. A csapadékban gazdag években, vagy ahol öntözni lehet a földet, a gabonafélék között be kell iktatni a zöld trágyázást (repce, mustár) esetleg közepes istállótrágya, vagy komposzt adagot alkalmazunk.

6. Ezen alapeiveket akkor is be kell tartani a búza besorolásánál, ha történetesen csökkenteni kellene a búza vetésterületét. Az 1971 őszén nyilvántartott területhez képest 5—8 %-kal csökkenteni lehet a búza területét, ellenben növelni kell a kukorica, a rozs és a zab, esetleg az árpa vetésterületét.

B.

Az ősziek talajelőkészítésével kapcsolatos intézkedések.

1. Minden mezőgazdasági üzemben azonnal el kell végezni az őszi gabonafélék előveteményének megválasztását. Járási szinten bizottságokat kell létesíteni, melyek felülbírálják az üzemek döntését, s az itt közzétett elvek alapján kijavítják azokat.

2. Az elövetemények inventarizációja alapján az alábbi három csoportban kell kidolgozni az ősziek talajelökészitési feladatát:

a) búza többéves takarmányok után,

b) gabonafélék után,

c) egyéb növények után.

Az egyes csoportok számára meghatározni a szántás idejét, s hetente ellenőrizni a feladatok teljesítését, s értékelni azt.

3. Maradéktalanul ki kell használni a csapadékviszonyokat a tarlóhántás és az őszi vetőszántás elvégzésére. Számoljunk azzal, hogy később nehezebb körülmények között kell dolgozni. Az esők után megülepedett a talaj, száraz időjárás esetén megkeményedik, s nehezen meginűvelhetövé válik.

4. Az ősziek alá történő talajelőkészítés alapvető műveleteit úgy végezzük, hogy elegendő nedvesség álljon a földbe kerülő mag rendelkezésére, s csanadékszegény ősz esetén is időben és jól keljenek a vetések. A következőképpen keil eljárni:

0 minden elővetemény után (főieg a kukorica- és répatermő körzetekben) csupán a 20—25 cm mély vetőszántást alkalmazzuk;

9 a vetőszántást azonnal végezzük el, s a szántást azonnal dolgozzuk el, készítsük elő a vetéshez;

9 a szántással egyidejűleg dolgozzuk be a talajba az applikálásra szánt foszfor- és kálitartalmú műtrágyák 2/3-át, s ha nagyobb mennyiségű organikus anyagot szántunk be (tarló, szalma, kóró), akkor a N-trágyák 1/3—1/2 részét is dolgozzuk be;

ф a további tápanyagpőtlást a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola útmutatásai szerint kell végezni;

# igyekezzünk, hogy minél hoszszabb legyen a szántás és vetés közti időszak. Több nedvesség gyűlik össze a talajban, (akkor is, ha nem esik), jobban beérik a talaj, szétbomlanak az organikus anyagok, s ideális magágy képződik a vetőmagok számára;

9 az előkészített talajt úgy kell kezelni, mint a rövidített idejű nyári ugart. A gyomok és a kiszáradás ellen kellő eszközökkel (boronák, kultivátorok, hengerek) védekezünk.

C.

Agrotechnikai és vegyi intézkedések

a gyökérbetegségek ellen.

A gyökérbetegségeket (Ophiobolus graminis, Cerkosporella herpotrichoides) a gyökérzet mcgfeketedését, a szártörést, a cerkospórás megbetegedés idézi elő. Nedves időjárás esetén terjednek, míg a fertőzést az előző évi beteg növényzet maradványai serkentik. Elsősorban a több évig egy parcellán termesztett gabonák (fölega búza) ellenségei. A 2—3 évig történő egy parcellán való búzatermesztés. illetve gabonatermesztés védelme érdekében a következő óvintézkedéseket kell tenni;

1. Talaj-gyógyító hatású elöveteményeket válasszunk (pillangósvirágú takarmányok, repce, zab, kukorica, esetleg zöldtrágyázás) és a mikrobiális tevékenység felélénkítése szempontjából közepes adag jól érett istállőtrágyát, kompostot, s mesznitrogént adagolunk a területre.

2. A második évben ne vessünk egyéb patogénektől megtámadott (pl. gabonalisztharmat) búzafajtákat; mellőzzük a megbetegedésre hajlamos fajtákat — Jubilejná 50, Bezusztája. A Jubilejná 50-et csak talajjavító növények besorolása után lehet vetni, s búza után még úgy se soroljuk a vetésforgóba, ha előző évben egészséges volt a növényzet.

3. Fölmérni a gyökérbetegségek és szeptóriás betegségek előfordulását, s ezeken a helyeken az SZSZK МЁМ 1972. VI. 29-én kiadott rendelete — 7509/72-PV — értelmében meg kell semmisíteni, el kell égetni a szalmát, s a fertőzött területet 1—2 évre kivonni a gahunatermesztésből. Ahol kisebb volt a fertőzés, biztosítani kell a tarló és a szalma mélyebbre történő bedolgozását.

4. Ahol csak szórványos fertőzés volt és ismét gabonát, esetleg búzát akarunk oda vetni, a talajelokészítéskor úgy keli eljárni, hogy minél hoszszabb legyen a szántás és vetés közötti időszak.

5. A megdőlésre hajlamos fajtáknál (Mironovskája) minden esetben alkalmazni kell a Retocel (CCC) készítményt, mert egyrészt csökkenti a megdőlési hajlamosságot, másrészt kisebb a fertőzés lehetősége is.

6. A fertőzött növények fungicidekkel történő kezelését 1972/73-ban gyakorlati kísérletekben végzik, amit az OKSOP dolgozók biztosítanak. Főleg az új készítmények megfigyeléséről van szó (Benlate, Fundazol, Orthocid, Basugin, Bavistin), s ezeket minden termelő körzetben kipróbálják.

Az idei kedvezőtlen helyzetet részben a hagyományos agronómiái beavatkozások elhanyagolása, másrészt a gyomok vegyszerekkel szembeni érzéktelensége, végül a csapadékos időjárás következménye. A nagymértékű elgyomosodás ellen a komplex agrotechnikai beavatkozásokon kívül ezeket a vegyi intézkedéseket végezzük:

1. Leltározzuk a gabonaterületeket és egyéb kultúrák elgyomosodott területeit, feltérképezzük az ellenálló gyomokkal fertőzött területeket, я ezek szerint tervezzük a következő idény gyomirtását; az idei őszi és jövő tavaszi speciális vegyszerek iránti

igényt 1972 augusztus végéig kell érvényesíteni.

2. Az ősziek ellenálló gyomfajtáival szemben már ősszel, preemergens készítmények applikálásával vegyük fel a harcot. A Mixitok S, Igran, Óicuran készítményeket rögtön vetés után kell applikálni. Az Awadex BW szert vetés előtt kell bedolgozni a talajba. Az abnormálisán száraz ősz esetén kevésbé hatásosak a szerek, ezért számolni kell az esetleges tavaszi kezeléssel is.

3. Az őszi vegyszerezés nem árt a mélyengyökerező gyomoknak, ezért tavasszal, ha azok nagyon elterjednek, Aminex, Dikonirt, Aniten S, Bandex, Keropur stb. készítményeket applikálunk.

4. A gyökérbstegségek fejlődését korlátozó szerek közül az ismert CCC készítményeu kívül ajánlatos azon szerek alkalmazása, melyek az alacsonynövésű gyomok ellen használatosak. Ilyen pl. az Aniten S, Keropur, Bandex és egyéb kombinált herbicídek. Ezek irtják a gyomokat, s ezáltal 'megszüntetik a szár körüli nedves mikroklímát, amely kedvez a gombabetegségeknek.

D.

Egyéb intézkedések az őszi vetések biztosításával kapcsolatban.

1. Különös figyelmet kell szentelni a vetőmagoknak; az esők és a kései begyűjtés következtében veszélyben van azok biológiai értéke. A most begyűjtésre kerülő vetőmagnak magas a nedvességtartalma, ezért természetes úton kell végrehajtani a szárítást, száraz és megfelelő helyen kell elraktározni, hogy teljes értékű vetőmagot nyerjünk. Állandóan ellenőrizni kell a tárolt vetőmag nedvességtartalmát és hőfokát.

2. Fel kell készülni az ősziek legalább kétszeri biológiai ellenőrzésére. Először ősz végén, majd kora tavaszszal végezzük azt. Az ellenőrzés eredményeit járási szinten kell megvitatni, s kellő következmények levonása után meg kell határozni a diferenciáli agronómiái beavatkozások sorát.

3. A járásokban legalább három csoportba kell sorolni a mezőgazdasági üzemeket a gabonatermesztés jelenlegi színvonala alapján. Az első csoportba soroljuk azokat, amelyek képesek jelentős időmegtakarítással már 1975—1980-ban teljesíteni az másodikba kerülnek azok az üzemek, amelyek rövid idő alatt az élenjárók közé kerülhetnek, a harmadik csoportba viszont azokat soroljuk be, amelyeket „reflektorfényben' kell tartani, segíteni kell okét, hogy legalább az átlagos üzemek színvonalára kerüljenek.

Az egyes járásokban azon is elgondolkozhatnak, hogyan lehetne ezt a feladatot összekötni a szocialista munkaversennyel, hogyan lehetne biztosítani a mozgalom szervezőinek és biztosítóinak anyagi és érdcmbeli értékelését.

VENDELÍN PÉTER mérnök,

a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezést Minisztériumának föagronómusa

Az ICI Európa legnagyobb vegyipari koncernje, vállalatcsoportja. Az ICI szerves részét képezi a Plant Protection Ltd., melynek fó feladata a modern, hatásos növényvédő vegyi készítmények kifejlesztése és a mindennapi gyakorlatban történő elterjesztése Nagy-Britanniában. Ezen cég kísérleti laboratóriumaiban fedezték fel többek között a gabona gyomirtásánál kitűnően hasznosítható MCPA és 2,4—D hatóanyagokat, a gamma BHC inszekticidet stb. Az angol cég által készített szerek közül nálunk is nagy közkedveltségnek örvendenek és kiváló eredményeket biztosítanak pl. a közelmúltban kifejlesztett Gramoxone és Regióne herbicidek.

Talán ennek köszönhető, hogy különösen sok látogatója volt a szóbanforgő angol cégnek az Incheba ’72 vegyipari kiállításon. Az angolok ezúttal Is bemutattak néhány újdonságnak számító készítményt.

A Gramoxone S a nálunk is jól ismert Gramoxone gyomirtó szerből kifejlesztett speciális készítmény, amely a halastavak és különböző meliorációs csatornák nemkívánt növényzetének irtására szolgál. A halakra nincs toxikus hatással.

A Milcurb szisztematikus gombaölőszer, főleg a tökfélék lisztharmatos betegsége ellen használható. Ha üvegházakban és öntözött növények esetében gomba- és rovarölőszerként applikáljuk a talajba, akkor 6 hétig is megvédi a növényzetet a fertőzéstől. Levélre is

Oj készítmények a növényvédelemben

lehet applikálni, ami elsősorban a szántóföldi növényeknél jön számításba. A talajra történő adagoláskor nem szükséges védelmi Időszak, levélre történő permetezéskor viszont az uborka pl. csak 1—2 nap elteltével fogyasztható.

Ezen készítmény ajánlható a krizantémnál jelentkező kobakosok lisztharmata (Sphaerotheca fuliginea), a csodaszem Erisyphe cichoracearum betegsége, valamint a paradicsom, paprika és a dohány Leveillula taurica lisztharmatos betegsége elleni használatra is.

Milstem: a gabonalisztharmat (Erysipche graminis) esetén sikeresen alkalmazható szisztemikus gombaölő szer. Ha csávázószerként használják, — mint ahogy azt számos európai állam teszi — akkor megvédi az egész növényt a fertőzéstől. A permetlé formájában applikált hatóanyag kurativ hatást fejt ki, s elejét veszt a gabonalisztharmat új levelekre történő terjedésének. Segítségével, a termés minőségének állandó javulása mellett, több mint 10 %-kal növelhető a terméshozam.

Csávázészerként főleg az árpánál használják, a permetezés formájában történő applikálásnak viszont elsősorban az ősziek lisztharmat elleni védelmében van nagy jelentősége.

Az Actellic széles hatáskörű rovarölő szer. A melegvérű élőlényekre csak kis toxikus hatást gyakorol, s védőruha nélkül Is applikálható. A vegetációs időszakban adagolt szer reziduális hatása gyorsan megszűnik. A zsákanyagon, fa- és fémfelüléten 3—6 hónapig is megőrzi rovarölő képességét.

Jól használható a Malathion készítménnyel szemben rezisztens kártevők ellen a raktárakban és a legyek, szúnyogok, valamint a svábbogarak irtására. Különösen hatásosnak mondható a giliszták és tripszek elleni védekezés szempontjából. A zöldség, a burgonya, a gyümölcsösök és szőlők kártevői elleni védekezésben is jó segítőtársnak bizonyul az Actellic készítmény.

A Pirimor gyorsan ható aficid, a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, valamint a dísznövények termesztésénél használatos. Minden tetűféle ellen — beleértve a rejtve élőket is — hatásos. Azokat a tetveket is gyorsan és tökéletesen kipusztítja, amelyek az organofoszfátoknak és a klórozott szénhidrogénnek is ellenállnak. Előnye, hogy méheket és egyéb hasznos rovarokat nem pusztítja el, nem fertőzi meg, s nincs káros hatással a virágokra, a levélzetre

és a gyümölcsre. Közvetlenül a betakarítás előtt is applikálható.

Az üvegházi növényeknél füstképző formájában, szabad területen permetezéssel applikáljuk. Vigyázzunk, hogy a 0,05 %-os permetlé (50 gramm készítmény 100 liter vízhez) egyenletesen legyen kipermetezve és minden levélre jusson hatóanyag, mert csak így érünk el tökéletes hatást.

A szóbanforgő készítmény ezen növényeknél alkalmazható: paradicsom, paprika, uborka, baklazsán, saláta, őszibarack, sárgabarack, alma, körte, szilva, cseresznye, cukorrépa, burgonya, rózsa, szegfű, krizantém, stb.

A Primicid széles hatáskörű organofoszfát, mely a levélrágó- és talaj kártevőket pusztítja. A zöldségtermesztésben a nagy ganéjtúrók és lárváik ellen alkalmazható, levélre történő permetezéssel. Csávázőszerként és talajfertőtlenítőként főleg a hagymalégy, tavaszi káposztalégy és a mindenevő légy ellen nyújt hatásos védelmet.

Agricol: az átültetett palánták begyökerezését, megéledését segíti elő, optimális feltételeket teremt az átültetés utáni fejlődéshez. Ültetés előtt kell belemártani ezen készítménybe a növények gyökérzetét. Csökkenti a gyökérzet vízveszteségét és a gyökerekre

tapadt földrészecskék pergését, sietteti az átültetés utáni fejlődést. Főleg a hosszadalmas szállítások előtt kellene vele kezeim a palánták és egyéb, jól fejlett gyökérzettel rendelkező, szállításra vagy raktározásra várő növényeket, hogy kisebb legyen az átültetéssel járó fejlődési visszaesés.

A Sayfos szisztemikus és kontakt aficid, mely csökkenti ,a különböző tetvek invázióját, melyek általában a vírusos betegségek hordozói. Használható csávázószerként, a gyökérzet beáztatására szolgáló speciális készítményként, mint levél-permet, stb. Nem káros a méhekre és az egyéb hasznos rovarokra.

Átvitt értelemben vírus-betegségek elleni készítménynek is nevezhető, mivel a tetvek inváziójának korlátozásával megakadályozza a burgonya, cukorrépa, vagy a bab vírusos megbetegedését. Sokoldalú aficidként használható a gyümölcsösökben, sőt a zöldségtermesztésben, a lucerna- és gyapottermesztésben is jó eredményeket biztosít.

A felsorolt készítmények némelyikét több európai országban elismert vegyszerként alkalmazzák. Egyes készítményekkel (a Pirimor elterjedésével 1973-ban számolunk) rövidesen találkozhatunk a hazai piacon is. —kádek—