Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-19 / 33. szám
1972. augusztus 19. Ära 1,— Kč* XXIII. évfolyam, 33. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója v v v v •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *> <♦ *> •> <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *;♦ •> *j ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * A testvéri együttműködésért Önzetlenül az ország kenyéréért Az idén különös gondot okoz a gabona betakarítása. A mezőgazdasági üzemek irányítói, dolgozói valóban nehéz feladatot oldottak meg Dél-Szlovákiában. Az északi részeken és Csehország jelentős részén még csak nemrégiben kezdték meg a sokat ígérő termés betakarítását. Hosszú évek óta jelentősen hozzájárult az aratás gyors elvégzéséhez a testvéri együttműködés. A közelmúltban is kombájnok százai érkeztek Csehországból és máshonnan. Sajnos, a mostani időjárás miatt kevés segítséget tudtak nyújtani, aztán vissza kellett sietniük, mert náluk is beérett a gabona. Napjainkban Észak-Szlovákiában és Csehországban várják a segítő kombájnokat. Több üzemben azonban úgy vélekednek, hogy nem küldenek kombájnt, mert részükre ez nem gazdaságos. Hasonlóan vélekedtek nemrégiben Podunajské Biskupicén (Pozsonypüspöki) a vaskolosszusok irányítói. — Nekünk nincs szükségünk segítségre, oldják meg mások is Saját erejükből az aratást. Emellett viszont azt vallották, hogy sok hasznosat tapasztaltak a csehországi mezőgazdasági üzemekben, amikor ott dolgoztak. Az idén a nehéz aratástól is azért nem rettentek meg, mert az előbbi években Csehországban, Ceské Búdé- ,% jovice környékén már volt hasonlóban részük. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium aratási bizottsága a közelmúltban ülésezett, és többek között foglal- *♦* kozott a kombájnok átcsoportosításával is. Határozottan le- *!♦ szögezték, nem a rentabilitást kell nézni, hanem az aratás «*• gyors befejezését. Ezért nyomatékosan kihangsúlyozták, hogy »♦, a felszabadult kombájnokat az előzetesen kidolgozott tervek * szerint küldjék Csehországba és az észak-szlovákiai mező- I gazdasági üzemekbe. Félre kell tehát tenni minden önzést, *•* s hasonlóan, mint a múltban, küldeni a testvéri segítséget. *1* Mindenkinek tudatában kel! lennie, hogy a gazdag termés «J» minél kevesebb szemveszteség nélküli betakarítása nagyon fontos társadalmi feladat. Ha ebből a szempontból indulnak i ki, akkor minden bizonnyal helyesen ítélik meg a helyzetet - J a mezőgazdaság dolgozói, s nem huzakodnak, hanem a lehető *»* leggyorsabban küldik a betakarító gépeket s a legjobb tapasz- %♦ tálatokkal rendelkező kombájnosokat. -tt- •*» ❖ *♦ .J» ♦}» ♦}» ^ »J» »J» «J» «J. »I* «{♦ «J» »J« «*♦ <{» «{« «J* »J» «J» «j» •] A kongresszus előtt ❖ A Vydrany-i (Hódos, dunaszerdahelyi járás) szövetkezet termeli Csallóközben a legtöbb szőlőt. Annakidején Buzsik János bácsiék kezdték el a nemes gyümölcs termelését. Napjainkban már 27 hektár a termőterület s ugyanennyit ültettek ki a közelmúltban. A szőlészetet most már olyan kiváló szakemberek vezetik, mint Ing. Ladislav Brániš, és Varga Zoltán, de még ma is ott van mellettük János bácsi, akinek szívügye a szőlészet. Az ó hozzáértő munkájukat legjobban igazolja, hogy ebben a nehéz évben sincs különösebb kár a szőlészetben, és az előzetes becslések szerint 150—170 mázsás hektárhozamot várnak. Túlteljesítettüka ЩШЩ Szocialista társadalmunk formálásában egyre szélesebb teret kap az ifjúság, mely a SZISZ keretén belül realizálhatja legjobban a kitűzött feladatokat. A Szocialista ilfjúsági Szervezet fennállásának rövid ideje alatt elkötelezettségével komoly tekintélyt szerzett nemcsak a fiatalság körében, hanem a nagy nyilvánosság előtt is. A SZISZ szervezetek agilitása a szeptember 27—30-án sorra kerülő I. országos kongresszus közeledtével mindinkább fokozódik. Egyre-másra születnek a kötelezettségvállalások. melyeknek teljesítése nemcsak a termelési feladatok végrehajtásánál játszik jelentős szerepet, de az új, a szocialista embertípus formálásánál is. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás 101 szervezetének mintegy 4300 tagja is elsősorban kötelezettségvállalásokkal kívánja növelni az I. kongresszus jelentőségét. A közelmúlt tevékenységéről, illetve a kitűzött, még megoldásra váró feladatokról Gasparik Jánossal, a SZISZ járási bizottságának elnökével beszélgettünk. — Örvendetes, hogy fiatal vezetőink teljes mértékben felfogták a kötelezettségvállalások jelentőségét, melyek nem formálisak, de nagyon is értékesek, konkrétak. — mondotta bevezetőül Gasparik elvtárs. — Az alapszervezetek nagy része már az aratási versenyen való részvételével is igazolta ezt. Augusztus 5-i fszabad szombat) ifjúsági műszakunkban 33U0 brigádórát dolguztak le fiataljaink. Az okociak (Ekecs) felhívására, kik „Az I. SZISZ kongresszus kollektívája“ címért hirdettek versenyt, eddig 17 szervezet reagált. A kötelezettségvállalások az aratásnál való segítségen kívül főleg faluszépitési munkákból állnak. — A közelmúltban lebonyolított jelentősebb akcióink kiiziii az augusztus 11—12-én Okocon rendezett járási fejöversenyt emblem. E hó 25-én Samorínban (Sontorjal a SVÄZARM járási bizottságával karöltve ügyességi versenyt rendezünk traktoiosainknak, melyet honvédelmi gyakorlatokkal tarkítunk. Az SZNF tiszteletére 26—27-én Topolníky (Nyárasd) tartjuk a járás ifjú turistáinak összejövetelét, melyen minden szervezetet két tag képvisel majd. Szeptemberben ifjúsági hónapot rendezünk, melynek keretén belül az összes SZISZ funkcionárius találkozik, hogy kiértékeljük a klubok közti versenyt. Utoljára, de nem utolsósorban említem a falusi fiatalok részére tervezett „Ifjú Mezőgazdászok Napját“, mely tulajdonképpen a SZISZ kultúrműsorral és ügyességi versenyekkel összekötött — aratóünnepélye lesz. Persze a SZISZ-ben való részvétel — fejezte be tájékoztatását Gasparik János nemcsak munkát, előadásokat, üléseket jelent, hanem pihenést, szórakozásnak és a sportolásnak széles skáláját is. ORDÖDY VILMOS Országszerte a félévi mérlegeket értékelik, ebből a célból látogattunk el a Zelenina központi igazgatóságára is. Az eredményekről, a hiányosságokról, a naponta felmerülő problémákról beszélgettünk Jozef Mrázek elvtárssal, a Zelenina zöldség- és gyümölcsfelvásárló osztályának kereskedelmi szakigazgatójával. — Bizony nem volt könnyű feladatunk. — A legtöbb nehézségünk a termelés és a fogyasztás összehangolásával volt. Elismerjük, hogy sok esetben a rossz munkaszervezés miatt késön vettük át az árut a termelőktől, de a legtöbbször azért maradt a termelő „nyakán“ az áru, mert sajnos, nem tudtuk rugalmasan eladni. Közrejátszott ebben az árpolitika és még sok más olyan tényező, amin mi sem tudtunk változtatni. — A sok-sok probléma és nehézség után milyen sikerrel zárták az első félévet? — Örömmel közöl hetem, hogy a zöldségelad.isi tervet T20 százalékra teljesítettük, a behozott zöldség felvásárlási tervet pedig 170 százalékra. — Ön szerint a terven felül felvásárolt külföldi zöldségmennyiség nem okozot nehézségeket a belföldi felvásárlásban? , — Külföldről a zöldséget elsősorban azért hozzuk be, mert korábban kapjuk, másodsorban „hézagpótlónak“, harmadsorban pedig a jö minőség miatt. Tény, hogy már nálunk is- a fóliás zöldségtermesztéssel korábban kapunk zöldségfélét a termelőktől, de természetesen az éghajlati viszonyok miatt Bulgáriából és más délebbre fekvő országokból még korábban. Korai burgonyát például Ciprusból ' is hoztunk. A „hézagpótlás“ főleg akkor szükséges, amikor nálunk kedvezőtlen Időjárás van. A sok eső miatt például akadozott a zöldség szedése és szállítása, ezért gyorsan déli szomszédainktól pótoltuk a hiányt. A nagymennyiségű csapadék miatt több helyen megromlott a paradicsom minősége, ezért fogyasztásra jelenleg külföldi paradicsomot is szállítunk az üzletbe. Tehát ilyen a behozatali kooperációs tevékenység. — Igazgató elvtárs, milyenek az évvégi kilátások? — Remélem nagyobb'meglepetések már nem érnek. A zöldségkertészetekben elég sok jégkár volt, Marcelován (Marceliháza) a paradicsompaprika nagy részét elverte a jég. Voltak és vannak Időjárás okozta veszteségek, de az a helyzet, hogy a zöldségfelvásárlás egészévi tervét is túlteljesítjük. — Az Üzletekben bőven kapható paprika kilónként 2 koronáért. Hogyan lehetséges ez? — Bulgáriából egyszer több zöldpaprikát kaptunk a szerződéses menynyiségnél, és hogy mentsük a veszett fejsze nyelét, áron alul igyekeztünk eladni. Egyébként hétfőtől, augusztus 14-től a hazai jó minőségű paprika kilóját is három koronáért lehet vásárolni az „ártörés“ után. — Végre megjelent már a dinnye is a piacon, aminek igen őrülünk, de kíváncsiak vagyunk rá, hogy honnan kapjuk. — Magyarországból, Bulgáriából, Romániából, Albániából. 8800 tonna dinnyét hozunk be, hazai termelésből csak 2300 tonnát vásárolunk fel. — Ön szerint lehetne több dinnyét termelni Dél-Sztovákiában is? — ' Jónéhány olyan zöldségkertészt1 ismerek, akik igen magas tisztahaszonnal termelik a dinnyét. Azonban a kertészek többsége idegenkedik a dinnyetetmesztéstől. — A zöldségfelvásárlás tervét tehát túlteljesítették, kiváncsi volnék arra, hogy milyen a helyzet a gyümölcsfelvásárlás terén. — Sajnos, sok jót nem? mondhatok. Őszibarack van elég és ha hézagosán is, kajsziból szintén tudtuk-fedezni a szükségletet. Azonban nagyon kevés' az alma és a szilva is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szomszédos déli országokban is gyenge az almatermés, és ezért nem számíthatunk nagyobb behozatalra. — Milyen módon pótolják a biányt? — Egyre több banánt hozunk te. A citrom beszerzése viszont nagyobb .nehézségbe ütközik, mert Szicíliában is rossz volt a termés és jelentős mennyiséget Kaliforniából vásároltunk, Minden külföldi piacon kutatunk citrom és narancs után és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk azért, hogy a fogyasztók elég vitamindús déligyümölcshöz jussanak. — A múlt évben karácsony táján megjelent a piacon a zöldpaprika és a szőlő is. Fogyasztóink ismét számíthatnak ilyesmire? — Igen. A szőlőt Jugoszláviából hozzuk, ahol mélyhűtőkben tárolják, a zöldpaprikát pedig Bulgáriából és Romániából. — Hazánkban is jelentős mennyiségű csemegeszőlő terem. A külföldi tapasztalatok alapján miért nem tárolunk belőle? — Egyszerűen azért, mert nincs hűtőkapacitásunk. — A múlt évben hírt adtunk arról, hogy gyorsított vonatokon szállítják a zöldséget a cseh országrészekbe. Idén is járnak ezek a vonatok? — A déli járásokból 30-cal több mint tavaly — összesen 180 — teheráru gyorsvonat száguld a friss zöldséggel Csehországba. — Végezetül kíváncsi lennék még a burgonyaellátásra. — A fogyasztóknak csak azt mondhatom, hogy eddig is mindent megtettünk azért, hogy elegendő burgonya legyen a zöldségüzletekben és mivel nagymennyiségű burgonyát hozunk be a cseh országrészekből, a háztartások részére megfelelő menynyiségü burgonyát biztosítottunk télire is. (balia) Látogass m e Nitrán 1972. szeptember 2-3-án a VII. OSSZ-SZLOVAKIAl ARATÁSI ÜNNEPÉLYT
