Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-10 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. június Ití. 10. A szellemét nem égették el Félezredik évforduló Magyarországon Dózsa György születésének 500. évfordulóját ünnepük. A megemlékezés során gyűlések, kiállítások és más kulturális rendezvények követik egymást a Dózsa-hagyomány ápolására. Nemzetközi tudományos konferencia új forrásokat feltáró, elemző és népszerűsítő kiadványok biztosítják a nagy történelmi esemény jelentőségének méltatását. A Dózsa által vezetett parasztháború a középkori Magyarország legnagyobb méretű és visszhangot keltő forradalmi megmozdulása volt. A fegyvert fogó parasztok súlyos csapásokat mértek a földesurak országára. Célul tűzték ki, hogy csapást mérnek az embernyúzó feudális osztály rendjére. Szabadulni akartak az elviselhetetlen terhek alól, tiltakoztak árutermelő tevékenységük gyümölcseinek elsajátítása, szabad költözködést joguk fenyegetése ellen. A Dózsa-iéle parasztháború részét képezte azoknak a nagy európai népi megmozdulásoknak, amelyekben a parasztok és a plebejusok a feudális rend falait döngették, amelyeknek kimenetele jelentősen befolyásolta a fejlődés későbbi irányát. Dózsa György' az 1514-es évi magyarországi parasztháború vezére az 1470-es évek első felében nem meghatározott időben született Erdélyben, akit a korabeli források Székely Dózsa Györgyként emlegetnek. A makkfalvi Dósa család levéltárában, valamint a brassói templom évkönyvében föllelt adatok hitelesen bizonyítják, hogy régi székely família sarjaként az úgynevezett szabad székelység tagjaként látta meg a napvilágot s cseperedett fel. Már fiatal korában jó kardforgató volt, harcolt a szász patríciusok ellen. Később mint a határ örcsapatok tagja végvári küzdelmek részese volt, s 1514 februárjában Nándorfehérvár (Belgrád) alatt lovastisztkent párbajban levág egy magasrangú törököt. Ezért kapta a királytól a címeres nemesi levelet, amely előnévként a „makkfalvi“-! tünteti fel. Nemest levelének átvételekor a királyi udvarban találkozott először a prímással, Bakócz Tamással. A nagyúr, nemrég téri haza Rómából, ahol káprázatos gazdagsága fitogtatásával próbált pápává választásához szavazatokat szerezni. A gyengekezű II. Ulászló király mellett lényegében országfőnek számított. Ezért, amikor 1514 áprilisában meghirdeti a törökök elleni keresztes hadjáratot, maga dönt vezérről, s Dózsa Györgyöt teszi meg annak. A KERESZTES HADJÁRAT SZERVEZÉSE Krisztus zászlaja alá Rákos mezejére kezdett gyűlni a had. A vezér hadi fegyelemre szoktatta az embereket, kijelölte az előjárókat, alvezérré öccsét, Gergelyt. Mészáros Lőrinc papot. Balog Istvánt teszi meg, a kapitányok és hadnagyok választását — demokratikusan — rábízza az összesereglettekre. A táborban lázasan készültek a törökök elleni háborúra. Gyakorlatoznak, a harc elemi fogásait tanulják, s aggódva látja közben a vezér, hogy a feudális urak a seregért semmit, de ellene annál inkább tesznek. Erőszakkal fogják vissza a Krisztus zászlaját választókat, mert a töröknél, a haza oltáránál fontosabbnak tartják birtokaik megművelését. Nem adnak fegyvert, a lovaknak élelmet. Tubero Lajos szerzetes ezt írja azokról az időkről: ,\Mondhatatlan gyűlölet van a köznép és a nemesség között. Sok nemes mégfeledkezik az emberségről és rabszolgaként bánik a paraszttal.“ Ezt mondják s egyre hajtogatják a seregbe érkezettek Dózsának és az alvezéreknek is. Az urak csúf játéka a keresztes sereggel, kegyetlensége parasztjaikkal szemben, az elviselhetetlenné nőtt terhek egyre jobban elgondolkoztatják Dózsát. S hiába jött májusban Bakócz parancsa a keresztes hadjárat felfüggesztésére. Későn volt az urak megrettenése, amelyet a fegyvertfogó paraszt keltett. Mintegy 30 ezer ember, akiknek Dózsa parancsolt, menni akart a török ellen. El is indultak, Rákos mezejéről Ceglédre. A FEGYVERT A FEUDÁLIS URAK ELLEN FORDÍTJÁK Mi történt Rákos mezeje és Cegléd között? Mi ment végbe a vezérben és seregében? Terjedelmes történelmi tanulmányok kutatják, elemzik ezt. Pontos bizonyító válasz nincsen, de tény, hogy Cegléden Dózsa már Blyan beszédet mondott el, amely szavait tekintve ugyan forrásonként eltér, de értelmét nézve mindenütt forradalmi programbeszéd volt. „Akár nehéz, akár könnyű dolgot tett-e' már csak egy nemes is, a ti munkátok és költségetek nélkül? Hiszen, ha egy nemes építkezik, házasodik, lányát férjhez adja, vendéget fogad, születik vagy meghal a saját ügyében a királyhoz utazik: veletek fizetteti meg; semmit sem tesz a ti nagy károtok nélkül. Ki viseli ezt el, akinek emberi értelme van? Sem kedvező, sem kedvezőtlen dolog lem érheti a nemeseket anélkül, hogy ti kárát ne vallanátok.“ (Idézet Tubero munkájából.) Kétezren álltak a zászlaja alá, s akkor már a legutolsó közkatona is tudta, mit akar a sereg. A terhek eltörlését, szabadságot és a parasztnak is kijáró emberséget. Elindult a sereg az Alföld felé. Dózsa Tiszavarsánynál hordókból veretett hidat és így kelt át seregével. Zenészeket osztatott be nagyobb csapategységek mellé, hogy Ismét tanúsítsa érzékenységét a harc és a lélektan kapcsolódása iránt. Nagylaknál a tölgyfapalánkkal, mély árokkal körülvett várat megostromolják, s innen úgrasszák meg mezítláb, egy szál ingben Báthory Istvánt, a későbbi nádort, az akkori temesi főispánt. Somos várát a Csanádnál zsákmányolt ágyúk átcsoportosításával veszik be. Dózsa újra meg újra bizonyítja hadvezéri képességét. Gyorsan átlátta a hadi > helyzetet, a legjobbkor vetette be tartalékait, ügyesen manőverezett gyalogságával a nemesi lovasság ellenében. Nincs híján a találékonyságnak, Sólymosnál a lőportornyot vereti, s robbantja fel ágyúival, Nagylaknál rőzsével hordatja tele a várárkot és rágyújtatja az urakra, s a harc Ideje alatt véres kardokkal, nyársakkal hírvivőket indított útnak, s a seregbe hívták a kisemmizetteket. A rémület egységet kovácsolt. A tegnap egymás torkát szorongató nagyurak, amikor hírét veszik, hogy Dózsa már Temesvár alatt van, megmozdul az úri had. Lecsapnak azokra, akiket Dózsa Rákos mezején hátrahagyott, túlerővel támadják és kaszabolják le a sereg kisebb, a törzstől távolabb működő egységeit, majd végül a szorult helyzetben lévő Báthory hívására megindult Temesvárhoz az erdélyi vajda, Szapolyai János serege. Egy hónapig állják a két tüzet, vívnak a hatalmas túlerővel. Dózsa ott van mindenütt, sűrűn kockáztatja közelharcban az életét, hogy személyes példával sarkallja a fáradókat, a csüggedöket, bátorítsa a derekasan verekedőket. Végül sebesülten fogságba esik. Az urak tedeumot énekeltetnek az odarendelt parasztokkal, közben az.amúgy Is sebesült embert, vastrőnra ültetik, amely alatt tűz lobog, s izzó vassal megkoronázzák. A vezér jajszó nélkül tűri, s míg az élet legkisebb lángja lobog benne, ember marad. DÖZSA EMLÉKE ÖRÖKKÉ ÉL Lesújtott a hóhér pallósa, az élettelen testtől elválott az iszonyatosan megkínzott fej. Testét fölnégyelték, az urak s kíszegezték Buda, Pest, Gyulafehérvár és Nagyvárad kapujára. Az urak kegyetlen bosszúhadjáratától mintegy 50 ezer paraszt pusztult el. Az urak törvényre emelik a Hármaskönyvet. amely kimondta a dolgozó népre, hogy „földesuraiknak teljesen és örök paraszti állapotban legyenek alávetve.“ Törvények, adók, kilenced, tized, a költözés elemi jogának semmissége, Mohács, török uralom, Habsburg évszázadok következtek, de az urak 400 év alatt semmit nem változtak. Változott viszont, más lett Dózsa népe. Bizonyították ezt 1919-ben, majd a felszabadulás után. A dolgozó nép hatalma elsők közt Dózsa Györgynek állított szobrot, s egy ország őrzi ezer módon nevét, tettei emlékét. A Dózsa-tradícló olyan politikai-ideológiai hagyomány lett, amely szétválaszthatatlanul ösz: szefbrrott a haladásért vívott társadalmi és osztályküzdelmekkel, a Duna-menti népek eszmélésének és összefogásának előrevivő folyamatában. Dózsa neve a későbbi parasztfelkelések példáját és ideológiai örökségét képezte. Felidézték szellemét, a történelem nemzeti, polgári demokratikus és szocialista mozgalmai is. Keresztes hadának nevét viselték a kurucok, a plebejus balszárny jelképe 1848-ban, zászló volt az agrár-szocialista mozgalomban a XX. század eleji demokratikus törekvésekben, az ellenforradalom és a fasizmus elleni harcban. Haladó Dózsa-kép a szocialista Magyarországon vált igazán a nép sajátjává. A felszabadulás után a parasztság tömegeit lelkesítette új életük megteremtésére. Több mint négy évszázados küzdelem után a dolgozó nép szabad hazájában vált ismét a nagybirtok rendszer szétzúzásának zászlajává, valamint az új paraszti élet, a szövetkezeti mozgalom jelképszerűen gyakori névadójává. A Dózsát idéző régi kulturális értékek a nép tömegének kezébe jutottak és új alkotások gazdagították és népszerűsítették a Dózsa képet, ébren tartva emlékét. Az irodalom, a zene, a képzőművészet már szabadon hirdeti Dózsa igazát. Budapesten és Cegléden — a keresztes seregek két kiindulópontján — emlékművek örökítik meg a harc jelentőségét. A parasztvezér emlékét a korszerű marxista történetírás Magyarországon és a szomszédos országokban új összefüggésekbe helyezte, a népi hagyományokban oly jelentős szerepének megfelelő fontosságát a tudomány. Irodalom, képzőművészet alkotásai hangsúlyozzák ki. így emlékeznek rá a dolgozó milliók Is, felidézve, hogy a népelnyomős elleni harcban politikai hagyománnyá vált a Dózsa-tradícíó. —tt— A népművészet seregszemléje 1972. JÜNIUS 10—11. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kultúrúgyi Minisztériumának megbízásából a CSEMADOK Központi Bizottsága a Zeliezovcei (zselízi) parkban megrendezi a Folklór fesztivált. Ez az ünnepély a legnagyobb méretű seregszemléje a népdalénekeseknek, népi tánckultúrának, népzenének, népi játékoknak, népszokásoknak, népi elbeszélőknek, valamint a népviseletek, népi hímzések és népművészeti tárgyaknak. A fesztivál küldetése a csehszlovákiai magyar népművészeti tevékenység fejlődésének reprezentálása. Arra törekednek, hogy felelevenítse és művészileg kihasználja az eredeti folklórt a szocialista társadalom építése érdekében. A fftiztivál célja kiértékelni a magyar népművészeti együttesek tevékenységét, és annak alapján megszabni a további utat. Egyúttal értékelni azt is, hogyan van biztosítva és lehetővé téve az érdeklődök számára á népművészeti muilka az egyes járásokban. A fesztivál előtti színpompás felvonulás célja kifejezni és megerősíteni a megbonthatatlan barátságot Csehszlovákia nemzeteivel és nemzetiségeivel, a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országokkal és kifejezni az egyöntetű támogatást a Csehszlovák Kommunista Párt politikájával kapcsolatban. Különben az egész fesztivál tartalma a további testvéri barátság megszilárdítása hazánk nemzete és nemzetiségei között, valamint a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiasság elmélyítése. A fesztiválon a kiválasztott és meghívott műkedvelő együttesek, csoportok és egyének szerepelnek. Ezen kívül részt vesznek a műsor változatossága érdekében olyan együttesek is, akik a nemzetek, nemzetiségek nép művészetének tolmácsolói. Ez jelentősen emeli a műsor művészi színvona lát s emellett lehetőséget nyújt, hogy összehasonlíthassa a hivatásos és amatőr művészetet. A versenyt a CSEMADOK Központi Bizottsága által kiadott bírálóbizottság értékeli. A kiértékelés közvetlen a verseny befejezése után történik. A verseny eredménykihirdetése és a győztesek díjkiosztása, szintén a helyszínen történik. A 17. ORSZÁGOS FOLKLÓR FESZTIVÁL MŰSORA Június 10-én, szombaton 14.30—17.00 óráig a kultúrliázban: „Csak tiszta forrásból“ — című műsorban fellépnek a „Tavaszi szél vizet áraszt“ 1972. 111. országos népdalénekesek versenyére meghívott énekesek, éneklő csoportok, népi zenészek. Emellett fellép a CSEMADOK KB Szőttes népművészeij csportja ..folklór műsorral. 19—22 óráig a Schubert-parkban: E műsor célja bemutatni és tolmácsolni a nagyközönségnek a szlovák és magyar folklórból azt, ami az itt élő népeket összeköti. További cél: serkenteni és példát mutatni az amatőr ének- és tánccsoportoknak. Fellépnek: az Álamdíjjal és Munkaérdemrenddel kitüntetett LÚÖNICA dal- és táncegyüttes, valamint a Kiváló Munkáért érdemrenddel kitüntetett magyar dal- és táncegyüttes, az Ifjú Szívek. 22—0.4 éráig népmulatság a parkban. Június 11, vasárnap: Reggel 9 órakor a népi együttesek és szólisták ünnepi felvonulása a város főutcáján. 10-töl 12 óráig „Szól a kakas, szól“ című műsor keretében fellépnek a legjobb csehszlovákiai magyar gyermekegyüttesek. A verseny célja bemutatni a közönségnek a népi gyermekjátékokat eredeti vagy átdolgozott formában. 15-től 18 éráig „Felszállott a páva“ elnevezésű műsorrész következik. Ebben a műsorban fellépnek a legjobb műkedvelő együttesek s vendégszereplőként a bratislavai Techník Dal- és Táncegyüttes, a Szőttes, valamint a lengyel és ukrán népművészeti együttesek. A népművészet seregszemléjét a CSEMADOK KB mellett a lévai járási és zselízi városi szervek is saját ügyüknek tekintik, ezért minden bizonnyal kitűnő lesz a rendezés és sokezren lesznek kíváncsiak az évről-évre megrendezett nagyszabású népünnepélyre. Tóth D.
