Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-03 / 22. szám

Pulykák vaksáp A teljes mesterséges fényben tartott pulyka­állományokban már ko­rábban Is megállapítot­tak vakságot, vagy pon­tosabban meghatározva, gyenge látóképességet. Az utóbbi Időben Angliá­ban a kutatók jelentős mennyiségű munkát for­dítottak a kérdés vizsgá­latára. A mai álláspont szerint a gyenge látóképesség oka a neveléskori egy­forma intenzitású mes­terséges világítás. A je­lenségnek azonban csak a tenyésztésre nevelt anyapulykák esetében van káros következmé­nye, ahol hatást gyako­rol az állat fényérzékeny­ségére és így a tojáster­melésére is. A fényin­tenzitás növelése a vak vagy gyengén látó tojók­nál nem okoz olyan sti­mulációt (fényingert) mint az ép szeműeknél. A vágó vagyis broiler­­pulyka nevelésben a vak­ságnak a kutatók szerint gazdaságilag alig érté­kelhető a hátrányos kö­vetkezménye, ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk. „Turkeys“ Miért kevés a oalambfióka?-^- A baromfitenyésztő válo­gatja és fokozatosan kiselejtezi a tenyésztésre alkalmatlannak mutatkozó nagyobb csibéket és ezeket étkezési célokra hasz­nálja fel. A saját keltetőgépek­kel rendelkező tenyésztők álta­lában már befejezik gépeik üze­meltetését, mive) a kései kelé­­sű csibéket továbbtenyésztésre nem szokták felhasználni. Fon­tos a továbbtenyésztésre szánt fiatal baromfi lábgyűrűzését idejében elvégezni. A nevelő­tér tisztaságáról folyamatosan szükséges gondoskodni. Ф A kacsatenyésztő figye­lemmel kíséri a tojáshozamot. Az idősebb kiskacsák közül megkezdi a tenyészgácsérok ki­választását. Eközben figyelem­mel kell lennie a látható kül­lem! jeleken, testalkaton kívül mindkét szülő megfigyelt ha­szontulajdonságaira is. '▲ A lüdtenyésatö elvégzi a korai kelésű fiatal libák hasi részének tollritkítását, átko­­pasztását. Az egész lúd- és li­baállománynak a lehető leg­hosszabb ideig tesszük lehetővé a legelőn való tartózkodást. ■ A házinyúltenyésztő я megkésett első almok kisnyu­­lait az anyától elválasztja, majd felkészül a második ellés­­sorozatból világrakerülő fiókák fogadására. Ezért tartja a nyúl­­ketreceket rendkívüli igyeke­zettel rendben. Ebben a hónap­ban már elvégezhető az összes felszerelések és az egész te­nyésztési tér alapos tisztítása. Igen fontos, hogy a választott kisnyulak számára tiszta és fertőtlenített ketrecek álljanak rendelkezésükre. Az elválasz­­tot fiókákat rendszeresen el­lenőrizni kell, egészségi álla­potukat pedig állandó figyelem­mel kísérni. A kokcidiózis ugyanis éppen ebben az idő­szakban lép fel leginkább, ami­kor az elválasztott fiókák még nem szokták meg az önálló éle­tet. Amennyiben az előző hó­napban nem végeztük volna el a myxomatózis elleni betegség­megelőző oltást, úgy e mulasz­tást legkésőbb hónap elején végezzük el, ugyanis júniusban már megjelennek a szúnyogok, a legyek, a betegség legfőbb terjesztői. © A galambtenyésztő nem feledkezik meg a tetvek és más. külső élősködők elleni intenzív küzdelemről, hiszen ezek a me­leg napok alkalmával gyorsan szaporodnak. Szükséges elvé­gezni az egész galambház ala­pos tisztítását, fertőtlenítését majd annak meszelését. A mész­­hez valamilyen tetűirtő szert is keverhetünk. ★ A kecsketenyésztő érté­keli a továbbtenyésztésre szánt gidák és gödölyék eddigi fejlő­dését, növekedését. Azokat a kiskecskéket, amelyeket az el­lenőrzés alatt álló tenyészetek­ben a megbízott zootechnikus tetovált, különös figyelemben részesítve készítjük elő az őszi tenyészállat-vásárra. Főleg a fiatal bakokról van szó, ame­lyeket szüleik termelékenysége és eredete alapján igen jól ér­tékesítheti gazdájuk. Amennyi­ben a veleszületett termelé­kenységet a fiatal bak kiváló tulajdonságai jól kiegészítik, úgy az aukción jó értékelés várható. Ezért a fiatal állatok nevelését odaadó gondoskodás­sal végezzük. О Az egzotikus madarak te­nyésztője megfelelő állati ere­detű takarmányfélék beszerzé­sével foglalatoskodik, amelyek a növendékek sikeres fefneve­­lése érdekében szükségesek. Ezen kívül előnyös a csírás köles vagy más csírás magvak etetése. Ez elősegíti a kisma­darak gyors növekedését és fé­szekhagyását. A növendékek ki­repülése után a tenyészpár rendszerint új fészek építésé­hez lát. Ezért jé gondoskodni kellő mennyiségű finomszálú, száraz fűről, amelyet fészek­építő anyagként használ fel a szülőpár. □ A nemes kanárimadarak tenyésztője az idény befejezése előtt áll. A kirepült fiatalokat nagyobb röptetőbe helyezi, ahol énekiskolába kerülésükig ma­radnak. A fiatal kanárikat na­ponta szemmel kell tartani, mert csak így lehet nemek sze­rint különválasztani őket. Ete­tés után a hímek énekelgetnek, s eszerint ismerhetők fel. Ezen kívül ismertető jelük még in­tenzívebb fényű tolifelületük. A nőstények tolla ezzel szemben matt felületű. Vigyázni kell ar­ra, nehogy elterjedjenek a tet­vek, ezért gyakran kell tisztí­tani a ketreceket és a többi felszerelési tárgyakat. —ar— Horgász - szövetségi szinten A Szlovákiai Horgászok Szövetségének Köz­ponti Bizottsága székházát nem az ország fő­városában, hanem žilinán (Zsolnán) építtette fel. Itt sikerült érdekes értesüléseket szerez­nünk BUDAI ONDREJ központi bizottsági tit­kártól, Dr. PETHÖ Fedor jogi előadótól, SKA­CÉL mérnöktől, mint a folyóvizek osztályveze­tőjétől, MIKULA elvtárstól, mint a tógazdasági osztály vezetőjétől, továbbá Dr. PRÍHODA állat­egészségügyi előadótól, PÉCSI elvtárstól, a tő­­megpolitikai osztály vezetőjétől és munkatár­saiktól. HALÁSZATI JOGGYAKORLÄS A halászati joggyakorlást szabályozó 1963-ban kiadott 102. számú törvény és az ugyanebben az évben kiadott 103. számú végrehajtási rende­let értelmében a halászati jog államosítására került sor. Az állam e jog gyakorlásával el­lenszolgáltatás nélkül a hor­gászszövetséget bízta meg, csu­pán néhány tógazdaságot ren­delt állami kezelésbe. így a SZHSZ vízfelületeinek 95 %-án tevékenykedik. A horgász-szö­vetség tervszerűen gondoskodik a jogkörébe rendelt vizek hala­­sításáról, védelméről, amiben nagy szerepet játszik a 720 ha­lászgazda, akiket a JNB nevez kök úgylátszik Szlovákiában képtelenek voltak olyan meg­oldást találni, hogy a halak természetes ívási területei, amelyekre a sekély és meleg víz jellemző szinte kivétel nél­kül el ne tűnjenek. Adott körül­mények között a folyók optimá­lis halállományának fenntartá­sa ma már műkeltetés valamint halasítás nélkül el sem képzel­hető. Ez persze évről évre emelkedő költséget jelent, ami­ből a horgászoknak részesed­niük kell, mivel erre a célra a szövetség semmilyen központi költségtérítést nem kap. Sajnos a vízhasználati engedélyek ki­adásakor a nemzeti bizottságok nem hívják meg a SZHSZ kép­viselőit, halászgazdáit a javas-A SZHSZ Dubna Skala-i pisztráng keltetőjében Marek Jifina végzi az elleuőrzést, nehogy az egy-egy rekeszben lévő öt­ezer galócaikra penészt fogjon. ki. A víz tisztaságára több mint 600 aktivista ügyel. A halőrök száma szintén meghaladja a 600-at. önkéntes és fizetetten tisztségükért mindössze a hor­gászengedélyt kapják ingyene­sen. A tógazdaságok feladata gon­doskodni a halivadék előállítás­ról, az állami halgazdaságok pedig ezen felül halastavi ter­melést és halelosztást is végez­nek. Az állami erdészetek és a katonai gazdaságok kezelésében lévő vízfelületek összterülete nem számottevő. Szlovákia területén 32 000 hektárnyi folyóvizet és 6000 hektárnyi víztároló medencét, valamint völgyzárógátas nagy­tavat tartunk nyilván. A nagyütemü iparosodás, a nagy városi települések építése, a vízi villanyművek létesítése következtében az utolsó húsz év folyamán nagy változások következtek be vízrendszerünk­ben. A vízszennyezés aránya ma már vészesen 30 % fölé emel­kedett. A halak migrációját, vonulását a gátrendszerek meg­akadályozzák. A vízszennyezés a Turiec folyón és néhány pa­takon kívül már minden fo­­lyónkra kiterjedt. A folyók sza­bályozásakor a tervező mérnö­latelőkészítő bizottságba, így senki sem szab szükséges és kívánt feltételeket a vízszeny­­nyező vállalatoknak. PONTY ÉS PISZTRÁNG A SZHSZ három pontygazda­sággal rendelkezik. Közülük a Nové Zámky-i (érsekújvári) hozzávetőleg 150 hektárnyi víz­területen alakult, zömében többhasznositású víztárolók igénybevételével. A Iučeneci (losonci) pontygazdaság hely­zete hasonló. Kelet-szlovákiá­­ban a perínl (perényi) ponty­gazdaság 104 hektárnyi vízterü­lettel rendelkezik. A horgász-szövetség kezelé­sében lévő pisztránggazdaságok száma kilenc. Ezek kialakítása a mai követelményektől elté­rően történt. A második világ­háború utáni Időszakban Dániá­ból évente 5—6 millió sebes­­pisztráng-ikrát hoztunk be. Az aránylag jelentős Import költ­ségek csökkentése, Illetőleg megszüntetése céljából piszt­ráng-keltetők létesítésére ke­rült sor. Ezért a pisztráng­gazdaságok vízszükséglete nem volt túlságosan nagy. Azóta azonban — a nyíltvizek egyre fokozódó szennyeződése foly­tán — már nem lehetséges pisztrángot csupán a patakok­ban és a kisebb hegyi folyók­ban tartani, hanem nevelőta­vakra is szükség van. Ma már nem elég kihelyezni közvetle­nül a folyóba a zsenge ivadé­kot, hanem egyéves, sót két­éves ivadék kihelyezése vált szükségessé. Ez a változás a pisztránggazdaságok fejleszté­sét követeli meg. Az alsőfolyású nyílt vizeken a vízszennyezés és a vízmeder­­szabályozás következtében csökkent az úgynevezett ne­mes hal természetes szaporodá­sa, viszont a szennyhal szapo­rodása nem sokat vesztett üte­méből. Ez szükségessé teszi a ragadozó halfajták halkeltetó állomásainak felépítését. TÁVLATI ELKÉPZELÉSEK A nagy folyók lehalászásá­nak jogát ezidáig az állami ha­lászat gyakorolta. Ez év január elsejével ez a jog átszállt a SZHSZ-re, beleértve a Dunát Is. A piac pisztránggal való ellátá­sában 1980-ig évi 1500 méter­mázsával részesül majd a hor­gász-szövetség. A távlati halá­szatfejlesztési koncepció értel­mében speciális éttermek léte­sítésére kapott a szövetség megbízást. A horgászkészségek javítására műhelyek nyílnak a közeljövőben. A jelenlegi ötéves tervfelada­tok között szerepel a ragadozó halak (csuka, fogassüllő, har­csa) valamint a növényevő ha­lak (fehér amur, busa) keltetó­­állomásának Hroboűovon (Alis­tálon) történő felépítése a Du­najská Streda-i (dunaszerda­­helyi) járásban. Ebhez 120 hek­tárnyi zárt vízterület tartozik majd. A többhasznosítású víztároló medencék zömét a SZHSZ ha­táskörébe utalták. Ezeken ré­szint piaci-hal termelésre léte­sít a szövetség gazdaságokat, részint pedig horgászvizeket alakít ki. Konkréten a nitral (nyitral) és a Nové Zámky-1 (érsekújvári) járás hozzávető­leg 350 hektárnyi vízfelületéről van szó. Malé Zálužie határá­ban jövőre kezdik meg a hal­tároló medencék építését. Klűőovec (Kulcsod) határá­ban haltároló medencék és hű­tőberendezés építését kezdik meg. Atraktiv kivitelezésű ha­lász-éttermet létesít a szövetség Bratislavában Vaskutacskán, továbbá Komárnoban (Komá­romban) és Dunajská Stredári (Dunaszerdahelyen). Ezen utób­bi városban a Baromfitenyész­tési Kutatóintézettel karöltve libasült, libamáj eladásáról Is gondoskodnak, hiszen Hrobofm­­von (Alistálon) nagy lúdneveló telep létesül. MILLIÓS KÖLTSÉGEK A nagyobb beruházások elő­reláthatóan a következő költ­ségeket igénylik: a hroboüovoi 35 millió koronát, KTúčovec 2 milliót, a Malé Zálužie-i 3 milliót, a podszuchái pénzespér keltetó pedig 8 millió koronát. Demänován a SZHSZ sebes pisztrángkeltetót létesít 3 mil­lió koronás költséggel és állami költségen építik fel 1975 után ugyanott 12 millió koronás költséggel az állandó élőhal­kiállítási pavilont. Liptovská Marán a lehalászással kapcso­latos beruházás 3 millió koro­nát igényel. A Dubná Skálái galócakeltető már kicsinek bi­zonyult, s a kőbánya pora ká­rosan hat, ezért új lehetőségei kell keresni. Bővítést kíván a Trencsén melletti kubricai hal­­keltető és Banská Bystricán á lakásépítés kiterjesztése miatt a foncsordai keltetőt likvidál­ják és a gazdaságot Moštenicá község határába helyezik át. A perínl (perényi) tó rekon­strukciója, a domašai lehalászás megoldása, az oravai műtő problémái szintén beruházási igényelnek, beleértve a csall­­halelőállítást és eladást, vala­mint a közeli hotelek és étter­mek halellátását is. Ahol töme­ges sporthorgászat folyik, ki­bérelhető öltözőkabinokfit, aa­tóparkoló helyeket kívánnál! létesíteni. A horgászangedély egész Szlovákia területére szól, kivé­ve a pisztrángos vizeket, és ter­mészetesen a tavakat. A 25 000 horgász-szövetségi tag 96 helyi szervezetbe tömörül. A halfogá­si jelentések szerint J971-beri közel 8000 métermázsa hal ke­rült horogra, amely eredmény­nyel sem a tagok, sem a veze­tőség nincsen megelégedve, ezért létesítik az új halkelte­tőket. KUCSERA SZILÁRD Egyre többen és jobb ered­ménnyel foglalkoznak vágóga­­lamb neveléssel, s mert a te­nyésztés gazdaságossága dön­tően a fiókák számától, súlyá­tól függ. nagytestű, intenzív tartási körülmények közé való fajtákat tartanak. Gyakori azonban, hogy bár nincs prob­léma a tojások mennyiségével, jócskán akad a termékenység­gel, a keléssel, az utódok élet­­képességével vagy súlygyara­podásával. A szakirodalom nem ad részletes választ a gondok­ra, hiszen újszerű még nálunk az intenzív hústermelésre al­kalmas galambok tartása, a legnagyobb gyakorlatú tenyész­tők tapasztalatai azonban sok területen eligazítanak. Általános tapasztalat, hogy még a volierben tartott galam­bok tojásai között is rendkívül sok lehet a terméketlen, ha vitaminhiányos a takarmány. A baromfitartásban használatos összes vitaminra szükség van ahhoz, hogy a tojások termé­kenyekké váljanak, belőlük a fiókák ki tudjanak kelni s élet­erejük megfelelő legyen. Saj­nos, egyelőre csak a svéd gyárt­mányú Huvasan nevű vitamin­készítmény az, amely oldott — tehát itatható — formában tar­talmazza mindazokat a vitami­nokat, amelyekre a galambok­nak szükségük van. Ha viszont a szükséges vitaminokhoz ma­radéktalanul hozzájutnak a ga­lambok, még gazdasági takar­mányon tartva ókét is megfe­lelően tojnak, kelnek a tojá­saik, növekszenek a fiókáik. Természetesen galambtáp eteté­sével jobb súlygyarapodás ér­hető el. A 15—18 fiókát szaporító ga­lamb szinte egész évben tojik, nevel. Télen is, amikor a hideg miatt károsodhat a tojás, meg­fagyhat, vagy lassan növekszik a fióka. Egész évben szaporíta­ni tehát csak akkor lehet ered­ményesen, ha legalább 16—18 C fokú helyiségben tartjuk a galambokat. A folyamatos sza­porítás optimálisan 14 órás megvilágítást Is követel. Ha ennél rövidebbek a nappalok, világítani kell a galambházban. Nem folytatható intenzív ga­lambtenyésztés — de még a kevésbé intenzív sem — elha­nyagolt, takarítatlan helyiség­ben, ahol nincsenek megfelelő fészkek — vagyis egy pár ga­lambnak kettő — ahol nem biztosított a tojások és fiókák védelme. A galamb nevelhet évente hat-nyolc fiókát is, a king azonban tizet-tizenkettőt, a texán tizenötöt-tizennyolcat is. Természetes, hogy minél többet várunk a galambtól, annál in­kább szükséges igényeit kielégí­teni; elhelyezés, takarmányo­zás, világítás és hómérséklet terén, hiszen a fajták genetikai tulajdonságait is figyelembevé­­ve ezek együttesen teszik lehe­tővé sok nagysúlyú fióka fel­nevelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom