Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-20 / 20. szám

1872. május 20. SZABAD FÖLDMŰVES 9 Néhány gondolat a szórakozásról Szelőknek, nevelőknek főleg a közösségi gondolkozást, a nép és a haza Iránti szeretetet, a társadalom szüksságleta iránti megértést, a szocialista erkölcsöt, a felelősségérzetet, az igazságosság iránti érzést stb. kell kifej­leszteniük a gyermekben. Ezúttal a fiatalabb nemzedék szó­rakozásáról fejtem kt gondolataimat. A felnövekvő és felnőtt Ifjúság szó­rakozása nálunk nem magas színvo­nalú. Hiányzik az, ami érzelmileg felemelne, összekapcsolna, természe­tesen alkohol nélkül. Csakhogy tény, alkohol nélkül nem tudunk vigadni, mulatni, legyünk egészen nyiltak. Csak ott érezzük jól magunkat, ahol kedvünkre ihatunk, csak azt tartjuk érdekesnek, amit az alkohol hatására cselekszünk. A fiatalember táncolni akar. El­megy valamelyik szórakozóhelyre, s ha a zenekar játszik, táncol, ha nem játszik, az asztalnál ül. S mivel töltheti az időt a zenekar szünetéi­ben? Beszélgethet a barátjával — ha történetesen ott van —, társaloghat a kislánnyal, ha egyáltalán udvarol. Egyébként egyre megy, kivel ül, ki­vel szórakozik; a néhány órás üldö­­gélés alatt elfogy a szó... És a be­szélgetést a poharak összecsendítése váltja fel... Szóval, valami hiányzik, ami másképp hozná össze a fiatalo­kat. A mulatságot, főként a fiatalo­két, mindig ki kellene tölteni vala­mivel, ami mindenkit bekapcsolna a szórakozásba... Am a mi mulatságaink rendszerint csupán táncból és ivásból állnak, s ezek végülis lármázással, néha saj­nos összetűzéssel, verekedéssel feje­ződnek be; és néha sebesülésre, sőt gyilkosságra is sor kerül... Mindeb­ből az a végkövetkeztetésem: az al­kohol nem lehet a mulatság alapja. Hiszen a tánc eredeti formájában a kábító anyagoktól független volt még akkor Is, ha ritmikus elemeivel képes bizonyos kábulatot vagy extázist elő­idézni. Persze, az igazi mulatságok proble­matikusak, szűk keretek közé szorít­koznak. A vendéglők, söntések, nap­pali és éjjeli mulatóhelyek mindegyi­két a szeszes Italok gazdag választé­kával látják el, de az ifjúság szóra­kozására egyszerűen alkalmatlanok. Kevés a lehetőség a kulturált szóra­kozásra. Az Ifjúsági klubok? Több­nyire szűkek. Vizsgálat, alaposabb elemzés tárgyát képezhetné, vajon hány az alkoholmentes mulatók, ká­véházak száma? Hány ülőhely talál­ható bennük...? Tény: a népművelési és vendéglátó­­ipari dolgozókra komoly munka vár még, mind a példás kezdeményezés, mind a szocialista emberré nevelés szakaszán, a kulturált szórakozás elő­feltételeinek megteremtése szakaszán. PAZDERÄK BERTALAN A szerk. megjegyzése: Külső munkatársunk nagyon időszerű témát feszeget. Valóban úgy igaz, az alkohol nem lehet a kultúrált szóra­kozás alapja, kiindulópontja, Am he­lyénvalónak tartanánk, ha számos népművelési dolgozó, vendéglátóipari vezető tényező, sőt efsz-elnök, álla­mi gazdasági igazgató, szülő stb. is hallatná szavát, kifejtené álláspont­ját, s hasznos ötleteit is megírná. Hi­szen társadalmi ügyről van szó. A boldog házasság titkaiból Nagyon szerteágazók azok a feltételek, amelyek eldöntik, hogyan sike­rül a házasság. Annyira egyéniek, hogy nehéz is őket egybefogni. Ennek ellenére, egy sereg olyan fontos, sorsdöntő kérdést kell végiggondolnunk, amelyekkel rendszerint nem nagyon törődünk. Alapjában a jó házasság ezen múlik: egyrészt, hogy a férj és feleség testileg is, lelkileg is tartósan örülni tudjon egymásnak és hogy az egy­máshoz alkalmazkodás ezer mindennapi tettén keresztül kellemessé tegye egymás életét. A szerelemben elválaszthatatlanok az egészséges érzelmek és az egész­séges ösztönök. Hiszen a szerelemben — az igaziban — szinte felismer­­hetetlenül együtt él a kettő, a testi ás lelki vonzalom, a testi és lelki összetartozás érzése. A házasság boldogsága azon is múlik, hogy a lány megtalálja-e, az asszony megőrzi-e ezt az igazi szerelmet. Természetesen a férjnek is aktí­van kell ehhez hozzájárulnia. A szerelem az, ami két embert egy életre fűz össze és ami a boldog házasság alapja. Ez az a szerelem, amire csak az a nő képes, akiben az együttérzésnek és az áldozatvállalásnak a csírái kora gyermekkorától kezdve kiérlelődtek. Itt még meg kell említeni egy nagyon fontos és alapvető körülményt, hogy jó házasság csak egyenrangú felek közt lehetséges. [rpj A fiatal lány és a sport A nők legtöbbje csak azért szánja rá magát a rendszeres test­edzésre, hogy megőrizze karcsúsá­gát. Bizony, aki fél a súlyfelesleg­től, az jól teszi, ha már serdülő korában megindítja a harcot a je­lentkező zsírpárnácskák ellen. Fiatal korban még könnyebb ez a küzdelem, mert a szervezet na­gyobb terhelést elbír. A sportolás hatására a fiatalok izomzata erő­teljesebben fejlődik, mint az idő­sebbeké. Az izmok között és a bőr alatt lerakódott zsírszövet köny­­nyebben eltűnik, helyét izomszö­vet foglalja el. Nagyon helytelen a serdülés és a növekedés évei­ben megvonni a szervezettől a szükséges táplálékot. A fiatal lá­nyok ne koplaljanak! Sokkal job­ban teszik, ha rendesen esznek, de szorgalmasan résztvesznek az iskolai testnevelési órákon, és az­után is, esetleg versenyszerűen tíznek valamilyen tehetségüknek, hajlamuknak megfelelő sportot. A serdülő kor sok-sok testi és lelki problémáján átsegíti a fiatal lányt a kortársaival együtt űzött fegyelmezett és vidám sportolás. . Ezenkívül mindaz, amit a tested­zésnek a csontrendszerre, izom­­zatra, Ízületekre gyakorolt hatásá­ról hallottunk, fokozott mértékben vonatkozik a fiatal fejlődő szer­vezetre. Ilyenkor lehet az egész életre megszerezni a szervezet el­lenállóképességét. Alig van valami, amire szíveseb­ben emlékeznének vissza az em­berek. mint a fiatalkori sportolás örömeire, a versenyizgalmakra, a kisebb-nagyobb sikerekre, a sport­társakkal eltöltött vidám egyutt­­ч létre. —ks-* Nézzünk szembe a vitaminokkal A vitaminokról mindenki tud, mindenki beszél. A vitaminokat mindenki ismeri, mindenki használja, de kevesen mondhatják azt, hogy szembe le néztek velük. A vitaminokat — ezeket a valóban kissé furcsa, szokatlan tulajdonságú vegyianyagokat — legjobban három ellentmondás jellemzi, Az első mindjárt az, hogy A VITAMINOK NEM ROKONOK! A latin „vita“ szó azt jelenti: élet. A görög „amino“ szó alá pedig a kémia nitrogéntartalmú szerves anyagok bizonyos fajtáit sorolja. A vitami­nokat egymástól megkülönböztető — A, B, C, D stb. — betűknek egymáshoz semmiféle komoly kapcsolatuk nincs. Azaz, hogy egy van: az vitathatatlan, hogy az élethez, az egészség egyensúlyának megtartásához a vitaminok nélkülözhetetlen anyagok. Meg az is igaz, hogy főleg élő növényekben keletkeznek, bár egyeseket már sikerült vegyi úton is előállítani. Ez mind igaz. Sőt az is, hogy a gondos és a pontos vegyi vizsgálatok tisztáz­ták, hogy „amin“ nem sok akad bennük. Még a közös betűvel elnevezett vitaminok sem egységesek, vegyileg nem azonosak. Például valamikor csak В vitaminról beszéltek. Ma már külön emlegetik a Bi, а B2, a Be és а B12 vitamint, hogy csak a legjelleg­zetesebbeket említsem. Tudajdonságaik sem egységesek: az A, a D és az E vitaminok zsírban oldódnak. Vízben oldódó vitaminok a В-csoport tagjai, a C, a H, a P és... Nono! Hát tulajdonképpen hány vitamin van? — kérdezheti valaki. Nem tudom! Őszintén megmondom, hogy nemi Pedig én az életben egypárszor már szembenéztem a vitaminokkal, mégsem tu­dom, mert ahogyan szélesednek és tökéletesednek a biokémiai vizsgálatok egyre több olyan hatással találkoznak a kutatók, amelyek valamilyen — eddig ismeretien — vitamin hatásra, vagy hiányra utalnak. Aztán nem­sokára megtalálják a vitamint is. Számuk tehát egyre nő. „Közös nevüket csak annak köszönhetik, hogy együttes tárgyalásuk gya­korlati szempontból előnyös ...“ — Írja „Élet és táplálkozás“ című kitűnő könyvében Dr. Lantos Tibor biológus kutató. A második ellentmondás az, hogy A VITAMINOK AKKOR JELENTKEZNEK, HA NINCSENEK. Mert az átlagos vegyes táplálkozás étrendjében az egészség megtartá­sához szükséges vitaminok mind megtalálhatók, hiszen csak aránylag kis mennyiség kell belőlük. De ha még ennyi sincs, vagy teljesen hiányzik, a vitaminmenuyiség, vagy vitaminhiány kifejezett betegség formájában jelentkezik. Talán éppen ez az élettani hatás az, aminek az alapján a legkönnyeb­ben úgy osztályozhatjuk a vitaminokat, hogy hiányuk milyen ártalmat okoz, illetve sorozatos adagolásukkal milyen panaszok enyhíthetök, mi­lyen életfolyamatok erősíthetők. így: Fertőzések ellen véd és erősít az А, C, K, Bt, B2 és a H vitamin. Vérszegénység ellenszere а B12, B2, Вс, C és az A vitamin. A vérzékenységet а C. P és К vitamin ellensúlyozza. Bőrvédő vitaminok elsősorban az A és а В csoport tagjai. Az idegműködésre hat a Bi, B2, Be, B12, az E, C és а К vitamin. Csontképző vitaminjaink a D, а В és az A. A fogak fejlődését a D, C, A és В vitamin befolyásolja. Sebgyógyulást gyorsító vitaminok az A és a C. Végül a növekedésben állítólag minden vitamin egyformán szerepel. A fejlődő szervezet számára tehát minden vitamin egyformán fontos és az a lényeg, hogy a fiatalok táplálékában minden vitaminból bőséges mennyiségű legyen. ... és most itt vagyunk a vitaminokkal kapcsolatos harmadik ellent­mondásnál: A VITAMINIGÉNY ÉS A VITAMINTARTALOM NÉHA KERESZTEZIK EGYMÄST Ez a C vitamin esetében a legkifejezettebb. A tél megviseli az ember szervezetét. A tél végén és a tavasszal a vitaminszükséglet megnövekszik, éppúgy, ahogyan fokozott a vitaminigény a terhesség, a szoptatás, a ser­dülés, az idült betegséged, a fokozott testi és szellemi megerőltetés alatt is. No de éppen a tavaszi időben az élelmiszerek vitamintartalma — első­sorban a C vitamin mennyisége — erősen csökken. Az igény és tartalom vonala keresztezik egymást, ügy hogy a vitamindús ételek fogyasztását ilyenkor feltétlenül fokozni kell. Egy csokorra fogva: a vitaminok azok az egymással még csak rokon­ságban sem lévő kismolekulájű különleges vegyianyagok, amelyeknek — a megismerésük óta egyre szaporodó, számra sok, de mennyiségre kevés — mennyisége csak működésben egységes: az egészség egyensúlyának erei, biztosítói. Dr. Buga László i Ez gyakran vitatéma az osz­tályban. Ezentúl ne vitatkoz­zunk, hanem bizonyítsunk. íme az erőpróbához néhány jól be­vált módszer: Két játékos szemben áll egy­mással, maguk között húznak egy egyenes vonalat a földre. 1. Mindketten jobb kezük mutatóujját behajlítva egymás­ba akasszák és megpróbálják elhúzni a másikat, hogy kény­telen legyen a vonalon átlépni. 2. Jobb kézzel kezet lógnak, jobb lábukat egymásnak tá­masztják és húzással, tolással igyekeznek a másikat a vona­lon átugratni. 3. Homlokukat összetámaszt­ják, két kezüket széttárva tol­ják egymást mindaddig, míg az egyik mindkét lábával átlép a vonalon. 4. Megfogják egymás kezét, mindkettőjük mögött körülbelül két méterre egy-egy sapka, vagy kendő van a földön. Mind­két játékos arra törekszik, hogy a sapkát vagy a kendőt felve­gye. de ez csak a másik elhú­zásával lehetséges. Az a legerősebb, akit egyszer sem sikerült a vonalon átkény­­szerfteni. легка /20Ё • • • A mi cicánk fehér-tarka, Tegnap óla fél a farka, Elcsukta az ajtó sarkal... Mert ókelme vajat lopott, Örzse néném söprűt fogott, Fején, hátán kopogtatott!.., Fut a cica körbe, körbe, El is törött három bögre, Bele huppant egy vödörbe!.., Torkos, fehér-tarka macska, Kell-e még tej s a vajacska? Vagy tán fiók galambocska? Kinyílott a konyhaajtó, Bekukkantott rajta Palkó, Jól becsapta a kis szajkó!... Fele farka van azóta, Azért nyávog tegnap óta, Eddig van a macska nóta!... PÉLI FAZEKAS ROZALIA MÉHÉSZKEDÉS VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva függőleges 4. és 10. sorban. 10. Izmos. 11. Francia névelő. 12. Kutat. 13. Fi­nomságérték. 14. Rossz, savanyú bor. 15. Tilda Zita. 16. Igekötő. 17. Tisz­titő eszköz. 18. Csomag. 19. Kínai hosszmérték és til­­tószó. 20. Zola Emil ismert regé­nye. 21. Elmázol. 23. Alanti. 25. Kiss Dénes. 26. Halk zö­rej. 27. A múlt idő jele. 28. A muzsi­ka (é. h.J. 30. Ten­gerjáró hajó kikö­tője (fon.). 31. A kétéltűek közé tar­tozó állat. 32. El­adó, kereskedő. 33. Előd. 34. irtó be­tűi. 35. Ételízesítő. 36. Az Elba folyó német neve. 37. Szivárványhártya. 39. Megfigyelte, ta­pasztalta. 42. A libanoni autók nem­zetközi jelzése. 43..........és Huru, ko­mikus filmpár. 44. Fás terület. 45. Omladék. 46. Mezőgazdasági szer­szám. 48. Ik! 49. Keret. 50. Lanthanum vegyjele. 51. Lásd a függ. 41. 53. Du­­namenti város Dél-Magyarországon. 54. Megafon része. 55. Névelő. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy tó Közép- Azsiában. 2. Nem egészen sötét. 3. Kötőszó. 5. Iker helyragok. 6. Saját kezűleg. 7. Gépesítés. 8. Patakocska. 9. Hét napi. 14. Alant. 17. Kérdés. 18. Zlýni cipőgyáros volt. 18a. L. A. 19. Hangtalan lakások. 20. Ismeretlen névjele. 22. Janáček személyneve. 24. Kert betűi. 25..........Hamsun, norvég író. 29. Csurgó. 31. A virág termőjé­nek legfelső része. 34. Vágó szer­szám. 35. Ö németül. 36. Hiányos ez­red. 37. Ez évi (ford.). 38..........Ata, város a Szovjetunióban. 40. A „sok“ fönévileg használva. 41. Három hang­szerre írt zenemű. 42. A világ fővá­rosa. 45. Halfajta. 47. Erényben van! 49. Szóvégződés. 51. Televízió. 52. Foghús. 53. Helyrag. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 4., 10. valamint a függőleges 7. számú sorok megfejtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom