Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-29 / 17. szám

1972. Április 29. SZABAD FÖLDMŰVES, Testvérszivek Zemnén (Szímö) a lakosság Idén egy negyven év előt­ti május elsejére emlékezett. Abban az Időben a május elsejei felvonulásoknak, tüntetéseknek kettős jellege volt. A távlati politikai cél, a burzsoá társadalmi rend megváltoztatása, felcserélve munkáshatalommal. Az Idő­szerű harc pedig küzdelem a nagyobb darab kenyérért, munkáért, a végrehajtások és árdrágulások megszünte­téséért. A Jelszó az volt, hogy fizessenek adót a gazda­gok. Ilyen gondolatokkal telve forradalmi harci elszánt­sággal meneteltek a zömnél agrárproletárok, kubikusok a vörös zászló alatt az 1932-es május elsején. Csehszlovákia Kommunista Pártja helyi szervezete na­gyon körültekintően készítette elő a május elsejei fel­vonulásokat, a Proletár Testedző Egyesülettel, ifjú mun­kásokkal, vörös szakszervezettel és a Csehszlovák Szov­jet Barátok szervezetével. Mivel az említett május else­jén elmélyült a kapitalista gazdasági válság, ami magá­val hozta az éhezést, drágaságot és munkanélküliséget, a dolgozók még nagyobb harci elszántsággal küzdöttek a kizsákmányoló rendszer ellen. A felvonulók bátran kiáltották a kapitalisták bérencei felé: „Tovább nem al­kuszunk, proletár diktatúrát akarunk“. A proletár községben április utolső napjaiban az ut­cák és házak környékét tisztították. Családos anyák az ünnepi ebéd bablevesét és húsnélküli főzelékét már elő­ző napon elkészítették, hogy részt vehessenek a díszes manlfesztáclón. Kopott ünnepi ruháikat rendbehozták, hogy csinosan, tiszta proletár szándékkal meghitten ün­nepeljenek. A velük szimpatizáló haladó gondolkodású kis- és középparasztok lovaikat szalmacsutakkal fényes­re dörzsölték, hogy szépen mutassanak az ünnepi me­netben. A fiatalabbak valamennyi kerékpárt vörös krep­­papírral dekorálták. Kommunista asszonyok és lányok napokon át vörösszegfűcsokrok és kokárdák százait ké­­szíteték a felvonulók számára. E kedves jelvény nem hiányzott egyetlen blúzról, kabátról sem. A kokárdákért vörös májusa és virágokért kapott pénzt az éhező családoknak Jut­tatták, vagy a bebörtönzött kommunisták kiszabadítá­sára fordították. Bordópiros bársonyból készült zász­lónkba asszonyaink aranybetükkel hímezték a jelszón­kat „Világ proletárjai egyesüljetek", a sarló-kalapácsot és az ötágú csillagot. Proletár legények kedveseiknek vörös szalagot, májusfát állítottak, az ablakokba piros tulipánok és orgonavirágok Jelezték a munkások és dol­gozók napjának közeledését a testvér-szívek vörös má­jusát. A kapitalisták bérencei sem aludtak. A karhatalmi közegek egész éjjel cirkáltak községünkben, hogy meg­­fékezzé ka készülődést, de a munkások túljártak az eszükön. Május elsejének reggelén kézzel festett plaká­tok, röplapok forradalmi hangulatot idéztek elő. Hat órákkor a Proletár Testnevelési Egyesület zenekara for­radalmi indulókkal köszöntötte a munkások ünnepét, a lakosságot. Minden épkézláb ember díszbe öltözött. Ötven tagból álló lovas bandérium haladt az élen, utána pedig 100 fiatal lány és legény díszített kerékpárral. Ilyen Jelszók hangzottak el: éljen május elseje, a dolgo­zók ünnepe, éljen a Szovjetunió, le a burzsoáziával, vesszen a kapitalizmus, kenyeret-munkát, éljen Lenin! A 700 főnyi fölvonuló kezében vörös zászlócskák leng­tek. Fölharsantak a közkedvelt munkásindulók: Tördd le a láncodat elvtárs, a harcban nem szabad megállni. A munkásvér patakokba ömlött. A vonuló tömeggel együtt daloltak a kiskapuban várakozók. Közösen éne­kelték, hogy a: Győzelem napjai jönnek“. Mindezt tuda­tosan tették, mert tudták, hogy a kommunista párt a szovjet nép tapasztalatai alapján egyszer a munkások kezébe juttatja a hatalmat. A községháza előtt lovasok és kerékpárosok kordona védte a tömeget a karhata­lomtól. Nagyon szép, lelkes volt a testvér-szívek májusa, amelyre a résztvevők még most Is szívesen és boldogan emlékeznek vissza. BÚKOR jÖZSEF Egy felejthetetlen május elseje A burzsoá köztársaság Idején har­cias, forradalmi jellegű május else­jéket ünnepeltek. Már hetekkel előbb folyt a készülődés. A pártsejtektől mindenki megkapta feladatát, kijelöl­ték a zászló és transzparens vivőket. Többek között Majer Gyulát, Katona Károlyt, Rácz Józsefet és másokat. Ezek az elvtársak bátran vették ke­zükbe a vörös zászlót, nem féltek a következményektől. Amikor elérkezett a nagy nap, fel­készülve indult a menet Komárnóban (Komárom) a Királypüspök utcai Munkásotthontól végig a városon. El­induláskor még nem is voltak olyan sokan, de ahogy vonult a tüntető me­net, egyre szaporodtak a sorok mun­kásokkal, kisparasztokkal, kishivatal­­nokokkal. Csehszlovákia Kommunista Pártjának akkoriban igen nagy volt a tekintélye, hiszen minden kisember jogaiért harcolt, úgy a parlamentben, mint a sajtón keresztül és különböző fórumokon. Minden lehetőséget ki­használt a dolgozók érdekeinek vé­delmére. Ha a párt megmozdult, hit­tek neki, támogatták Igyekezetei. így volt ez a május elsejei ünnepségeken is. Amikor a menet a Kossúth-térre érkezett, óriási tömeggé fejlődött. Az emelvényen Mező István szenátor, Ma­jor István, vagy Steiner Gábor kép­viselő és Patkó Béla szervező mon­dott ünnepi beszédet. A munkások vezérei beszéltek a május elsejék je­lentőségéről, a dolgozók követelésé­ről, állást foglaltak a bel- és külpo­litikai eseményekhez. Elítélték pél­dául az olasz fasiszták aljas és ke­gyetlen támadását az abesszin nép ellen, a fasiszták spanyolországi rém­tetteit, ahol a német és olasz fasisz­ták bombazáport zúdítottak a spanyol nőkre és gyermekekre. A párt szóno­kai hangsúlyozták, hogy a spanyol népet támogatni kell fasizmus elleni harcában, mert ha a fasizmust nem állítjuk még Madridnál, akkor az ké­sőbb Prágát is lerohanja. A párt előre és tisztán látta a készülő eseménye­ket és figyelmeztetett a nemzetközi veszélyre. Sajnos, akkor még sokan nem hittek ennek az intelemnek, fő­leg a polgári rétegekben. A történe­lem, amint tudjuk, a kommunista párt vezetőit igazolta, mert a fasizmus egész Európát lerohanta, és rengeteg kárt és fájdalmat okozott az emberi­ségnek. A május elsejei ünnepségek politi­kai része a délelőtti órákban zajlott le, délután pedig népmulatságokra került sor a Rácz-kerti sportpályán, vagy pedig az Apály-szigeten. Sport­­bemutatók, szavalókórusok, énekkart fellépések, a késő esti órákig szóra­koztatták a. közönséget. Tornászó mun­kások mutatták be mutatványaikat. Az énekkarok sok régi népdal hang­jaira átdolgozott forradalmi dalt éne­keltek. Emlékszem, hogy Turbacs Já­nos Ady forradalmi versében vad úri tatárokról beszélt. A Horthy-rendszer betiltotta a má­jus elsejei ünnepségeket. Ebben az Időben a pártsejtek családi házaknál emlékeztek meg a május elsejékről, vagy kint a határban, berkekben, ki­rándulásképpen, ahol megbízható őrök tartották távol a hívatlanokat. Illegális május elsejei ünnepség ke­retében került sor a temetőben fekvó 102 forradalmi harcos sírjának meg­koszorúzására is. Akárhogyan őrköd­tek Is a kakastollas csendőrök, a ko­máromi vasmunkások szakszervezeté­nek küldöttei, minden május elsején elhelyezték a vörös szalagos koszorú­kat az 1919-ben elesett vörös katonák sírjára. Sokszor a kerítésen másztak át az Illegális kommunisták, hogy le­róják kegyeletüket. A legszebb május elseje 1945-beri volt, mert akkor már szabadon ünne­pelhettük a dolgozók nagy ünnepét. Jöttek az emberek falvakból, városok­ból, tanyákról, öregek és fiatalok, fér­fiak, nők egyaránt. Csak úgy vissz­hangzott tőlük a város, énekelték a régi, forradalmi májusi dalokat. „Le­gyen kérges annak is a tenyere, aki miatt nincs a népnek kenyere...“ stb. Keszegfalva és Kolárovo (Gúta) irányából jövők harsogták, a „Fel vö­rösök, proletárok!" Jöttek minden irányból. A Rákóczi, a Tolnai, a Me­­gyercsi, a Jókai, a Kapitány, a Mátyás utcából. Azt hittük, el sem fér ez az óriási tömeg. Akik nem Juthattak el a Kossuth térre, — vagy 50 ezren — a szomszédos utcákba tömörültek. Az öreg tér bizony még sohasem látott azelőtt ilyen tömeget. Ennek emléké­re neveztük el Május elseje térnek. A szónokok oroszul, magyarul, szlo­vákul. csehül, ukránul beszéltek a tö­meghez. A dicsó szovjet hadsereg egyégeit szűnni nem akaró éljenezés­­sel köszöntötte a lelkes májusi tömeg. Igazán ínternaconalísta május elseje volt. HOLCZER LÁSZLÓ, Komárno Tanulságos határszemle Járásszerte köztudott, hogy a tešedíkovói (peredi) szövetkezet tagjai példásan gazdálkodnak. Kimagasló eredményeikre, akarva-akaratlan még az „ellenlábas“, vagyis vetélytárs-üzemek is felfigyelnek, s elismerik: jogo­san illeti ezt a szövetkezetei az élenjáró jelző. Hiszen a múlt évi növény­­termesztési eredményeikkel az első helyet vívták ki járási méretben... És bizony az idén sem akarnak lemaradni! Az igényes termelési felada­taikhoz mérten, idejében, alapos felkészültséggel, nagy körültekintéssel gyűrkőztek neki a tavaszi munkáknak. Legutóbb lttjártunkkor Is mit tapasztalhattunk? Olyasmit, amit más mezőgazdasági üzemekben is meghonosíthatnának: a határszemléket. A vezetők, tisztségviselők derékhada már a kora reggeli órákban felkere­kedett, azaz pótkocsihátra ült, s kivonult a határba. Sorra vették a dűlő­ket, hogy bírálóan szemléljék az őszi és tavaszi zsendülő vetéseket, a bok­rosodó lucernásokat, s a többi növénykultúrákat... Már jócskán délutánba hajlott az idő, amikoj a széltől cserzett, napbar­nított arcú emberek hada visszatért a „főhadiszállásra“, vagyis a szövet­kezet székházába. Rövid tanácskozás keretében vitatták meg a látottakat, vonták le a határ­szemle tanulságait. Megállapítást nyert, hogy az őszi kalászosok nagyon jól étteleltek, ami jórészt a magágy minőségi elkészítésének, a vetés idejében való elvégzé­sének köszönhető, mert megerősödve, megedződve vészelhették át a hó­hiányos telet. A csapadékhiányos tél, a szilaj böjti szelek mindamellett éreztették hatásukat. A csekély talajnedvességet pótolni kellett: így került sor 300 hektár búza, 60 hektár tavaszi árpa és 50 hektár lucerna öntö­zésére. Kiadós csapadékkal nemigen számolnak: annál inkább — ha a szükség megkívánja — 300 hektár búza, 380 hektár lucerna, 110 hektár árpa és 12 hektár korai burgonya öntözésével. Kihasználván a Sala—Kolárovo (Vágsellye—Gúta) nagykiterjedésű (12 ezer hektáros) öntözőrendszer nyúj­totta, kedvező öntözési lehetőségeket. Tavaszi árpa-vetéseik kissé foltosak, hiányosan keltek, annál inkább rá­szorulnak a felerősítésére. Szükségét látták az aprómag-parcellák öntö-. í­­sének is, miután négy alkalommal csupán 10 mm csapadékot kapott — majd két nap múltán, a talaj nagyfokú cserepesedése miatt az öntözést beszüntették. Külön hangsúlyt kapott a palánták edzése, hogy kiültetésük után az esetleges májusi fagyok... A vita keretében sző esett az arra rászoruló egyes búzatáblák, tábla­részek vadrepce elleni permetezéséről, valamint arról is, mily jól jönne most a repülőgépes permetezés... csakhogy a járás illetékeseinek ezirányú késedelmes intézkedéseire nem várhatnak... Igyhát, ha kár is keletkezik a felerősödött búzavetésben, nem várhatnak tovább a vadrepceirtással. Annál is inkább, mert a növényápolási munkák dandárja következik, és a kukoricavetés sem várathat magára. Végül abban egyezett, meg a derékhad, hogy a növénytermesztés szaka­szán jól bevált, hasznos határszemlék mintájára az állattenyésztésben is érdemes lenne a gazdasági udvar-, istálló-, valamint tenyésztelepszemléket meghonosítani. Az ilyen szemlék kétségkívül nagyon hasznosak, mert el­mélyítik a bírálat és önbírálat szellemét, fokozzák mind a vezetők, mind a tisztségviselők, mindpedig a tagok közös munka iránti felelősségérzetét. (kovács) 3 Oj polgárjogi bizottságok A košicel Járásban Is újra választják a nemzeti bizottsá­gok mellett a polgárjogi bizott­ságokat. Ebből az alkalomból felkerestük Kocsis elvtársat, a Jnb szervezési osztályának ve­zetőjét, hogy néhány kérdést intézzünk hozzá. — A polgárjogi bizottságok milyen helyet foglalnak el a nemzeti bizottságok szervezeti felépítésében? — Egyes községeinkben, ame­lyekben a körülmények megkö­vetelik, a városi, illetve a helyi nemzeti bizottságok választott aktívái, kisegítő szervei. A pol­gárok választják őket a soraik­ból ötéves időszakra, a váro­­hokban általában hármat-hár­­mat, a közös nemzeti bizottság­gal rendelkező községekben pe­dig annyit, ahány falut, Illetve telepítést fognak össze. — Mi a küldetésük a polgár­jogi bizottságoknak? — A nemzeti bizottságokról szóló törvény tömören, egyéb jogszabályok, rendeletek pedig részletesen foglalkoznak a pol­gárjogi bizottságok feladatai­val, jogköreivel. Főfeladatuk, I hogy szervezzék a polgárok ak-Itív, tevékeny részvételét, a vá­ros, illetve a község ügyeinek intézésében, főleg a faluszépí­­tési akciókra mozgósítsák a dolgozókat. A lakosságot meg­ismertessék a felsőbb párt és állami szerveknek, valamint a helyi nemzeti bizottság taná­csának és plénumának határo­zataival és azok teljesítésére serkentsék őket. Összekötő ka­pocs szerepét tölik be a lakos­ság és a nemzeti bizottság kö­zött. Működésűkkel támogatják a képviseleti szervek képvise­lőinek munkáját. Azok együtt szervezik a nyilvános gyűlése­ket a polgárjogi bizottságokkal, amelyeken meghallgatják a pol­gárok panaszait, kérelmeit és javaslatait és azokat az illeté­kes szervek elé terjesztik elin­tézés végett. A polgárjogi bizottságok ér­tékes segítséget nyújthatnak a helyi mezőgazdasági üzemek­nek, például csúcsmunkák ide­jén brigádosokat szervezhetnek a termés begyűjtésére, az ifjú­ság soraiból a mezőgazdaság részére állandó munkaerőket toboroznak és a mezőgazdaság­ban dolgozó szülők gyerekei számára bölcsődéket,, óvódá­­kat, iskolákat, klubhelyisége­ket, sportpályákat építhetnek a „Z“ akció keretében. Szerve­zik a szocialista munkaver­senyt, a tervfeladatok túltelje­sítésére, valamint az élet- és munkafeltételek megjavítására. Munkájuk nagyon sokrétű. Rö­viden úgy fogalmazhatnánk meg tevékenységüket, hogy ha­tékonyan segítik városainkban és falvainkban a helyi államha­talmi és pártszerveknek a pol­gárok szocialista szellemben való nevelését. Elősegítik a szocialista életmód kialakítását. Járásukban hány bizottság működik? Két városban tizennégy kö­zös nemzeti bizottságú község­ben, és tizennégy egyesített községben választunk 46 pol­gárjogi bizottságot, 27-tel töb­bet, mint az elmúlt választási időszakban. Ezt abból a szem­pontból tesszük, hogy az állami igazgatásban és a közügyek in­tézésében egyre jobban bekap­csoljuk a lakosságot. A jól elő­készített választások után az új bizottságok már május má­sodik felében megkezdhetik te­vékenységüket. KAPÄS FERENC Megértették... A Tešedikovo-i (Pered) Helyi Nem­zeti Bizottság elnöke A I e k s z a Ti­bor, 1960-ban került a község élére. Egyrészt neki is köszönhető, hogy az úgynevezett „sáros falu“ arculata, lényegesen megváltozott. Másrészt a községet munkaszeretö, becsületes emberek lakják. Tudatában vannak, hogy társadalmi munkával saját ma­guk számára is, kultúráltabb környe­zetet teremtenek. Ebből adódik azután, hogy ma már a hajdani „libalegelők“ helyén parkok találhatók. Qttjártimkkor tapasztalhattuk, hogy a falu a városiasodás szellemében fej­lődik. Eddig nem kevesebb mint négy utat portalanítottak, és húsz kilomé­ter hosszú járdát építettek. Az alap­fokú kilencéves iskola számára torna­terem létesült, emi nagy segítséget jelent. Az időjárás ezután már nem befolyásolhatja a tornaórákat. Más­részt a legkorszerűbb tornaszereken gyakorolhatnak a diákok. Említésre méltó a fürdőmedence is, amelyet né­piesen „nyári fürdőhelynek“ becéz­nek. A szövetkezet segítségével át­adásra kérőit egy új lakásegység,, amely tizenkét családnak nyújt ké­nyelmes otthont. A községben jól működik a köz­szolgáltatási hálózat, ami évente 500 ezer korona tiszta jövedelmet bizto­sit. Ezt főleg a festő, kőműves, vil­lanyszerelő és. a cseréprakó szakma képezi. A tiszta jövedelemből pedig felmérhető a fejlődés útja. A választási akcióprogram keretén belül kezdték el az új kultúrház épí­tését. A beruházás értéke 6 millió 200 ezer korona. Minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy az év végére befejezzék rajta a munkálatokat. El­készülése után majd ilyen nagy be­fektetéssel épült kultúrházzal kevés község büszkélkedhet a környéken. Az új Sportstadion átadását július végé­re tervezik, ami 1 millió korona be­ruházást igényel. Külön ki kell emel­ni, hogy elkészülése után 560 ülőhely várja majd a szurkolókat. Tovább folytatják a járdák bővítését és par­kosítani akarják a kultúrház környé­két. Eddig már kiültettek háromszáz hársfát és folyamatban van kétszáz rózsa- és háromszáz díszbokor elülte­tése. Azonkívül két utcát köveznek, s az állomásra vezető utat portalanít­­ják. A balottasház felépítése is társa­dalmi munkával készül el. A község lakosai 350 egyéni és húsz kollektív kötelezettséget vállaltak. Ennek értéke 3 millió 70 ezer koro­na, amiből 1 millió 129 ezer korona teljesítve van. A társadalmi munka 66 ezer órát tesz ki, melyből az első negyedévben mér 23 ezer órát ledol­goztak. Meg kell említeni még, hogy a falu­ban évente tizenkét magánlakás épUI, s jelenleg száztíz a személyautó tu­lajdonosok száma. A látottak alapján leszögezhetjük, hogy a választási akcióprogram meg­valósítása érdekében nagyon sokat tesz a hnb: a tömegszervezeteken és a helyi képviselőkön keresztül vonja be a lakosságot, a társadalmi mun­kába. ÖVÄRY PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom