Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-01 / 13. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972, április í. 4 Tudnivalók a Hyso termesztéséről és felhasználásáról Á SZABAD FÖLDMŰVES múlt év december 4-i számában Kádek Gábortól „A Hyso körültekintőbb munkát igényel“ cí­men cikket közölt. Az utolsóelőtti bekezdés elején szó szerint a következőket írja: „A Hyso termesztőinek ügyeimébe ajánlom ezt az írást. Okuljanak az ezévi termelési tapasztalatokból, s az elkövet­kezőkben a szükségletnek megfelelően irányítsák az ezirányú termelést.“ Sajnos, érzésünk szerint a szóbanforgó cikk nem teljes mér­tékben szolgálta a pozitív okulást. Legalábbis a Hyso és aho­gyan a bevezetőben vezérfonálként kitűzi. Az olvasóban ugyanis akaratlanul kételyek támadnak az új takarmánynö­vény iránt. A megszólaltatott három szakem­ber nyilatkozásából kitűnik, hogy a Hyso hibrid szudánifű rengeteget te­rem, de négy-öt nap múlva elvénül, s utána már nem eszik szívesen az állatok, és betakarítani nem érde­mes. A cikk írója a Hysoval összefüggés­ben természetesen semmi kifogásolni­valót nem mondott, sőt messzemenő jóindulattal egyengette a fiatal faj­változat újszülöttjének kezdő lépé­seit. Felróni irányában csak azt le­het, hogy csupán egy helyen, Opa­tovský Sokolec-en végzett felmérést, és nem kérdezte a nyilatkozó szak­emberektől például azt, hogy ha 600 számosállatuk van, miért etették csak 220 tehénnel és 50 üszővel? Miért adtak a teheneknek csak 40 kg-ot? Miért nem érdeklődtek — ha már látták, hogy nem tudják idejében le­­etetnui — lehet-e silózni? Kiszámí­tották-e, mekkora területről lehetne megoldani féléves kortól az összes szarvasmarhák takarmányozását há­rom hónapon át? Kell-e ehhez a szántóterületnek 7 százaléka, vagy elegendő 3—4 százaléka is? Természetesen Opatovský Sokolec­­röl nekünk is feltehetnftiek olyan kérdéseket, hogy megfelelő volt-e a termesztési útmutató. Kiterjedt-e a termesztés és a takarmányozás min­den részletére? Erre a kérdésre az alábbiakban válaszolunk. A szlovák nyelvű szak­lapokban leközölt termesztési útmu­tatón kívül a bratislavai Šľachtiteľský üzem minden termelési igazgatóságra és mezőgazdasági társulásra küldött szlovák nyelvű sokszorosított mód­szertani útmutatót. Magyar nyelven pedig a Szabad Földművesben tették közzé. A termesztési módszerek egyi­kében sem írtunk a silózásról. Rész­ben azért, mert mindenütt csak nyári zöldtakarmánynak vetik, másrészt azért, mert még akkor nem állt ele­gendő hazai vizsgálati anyag rendel­kezésünkre. A Hyso nálunk még alig honos nö­vényfaj, fiatal hibridje. Mint fajta, még nagyon fiatal. Mindössze egy éves. A Hysonak sok idősebb testvére ismeretes szerte a világon. Az USA- ban 1,2 millió hektáron termesztik. A tehenek egész nyáron át szálasta­karmányként csak hibrid szudánifü­­vet esznek. Hasonlóan terjed a Szov­jetunióban, Franciaországban, Olasz­országban, Jugoszláviában, stb. Sőt még Lengyelországban is próbálkoz­nak termesztésével. Viszonyaink közt (hazai nemesítés) nem csenevész új­szülött. A kísérletek és évek átlagá­ban termésmennyiségben és takar­mány értékhozamában megelőzte a külföldi hibrideket. 1970-ben Magyar­­országon is kipróbálták (Martonvá­­sár), ahol szintén elsó helyen emle­getik. A HYSO FEJLŐDÉSE . A hibrid szudánifű melegkedvelő növény. Termeszteni csajt az év fagy­mentes Időszakában, májustól szep­tember végéig lehet. Növekedése gyorsaságát a tápanyagokon kívül a meleg mennyisége és intenzitása ha­tározza meg. A 18 C’fok alatti nap­pali hőmérsékleten a növekedése gyenge, 10 C fok alatt pedig teljesen szünetel. A legerőteljesebb fejlődés 25—32 C fok közt van. A növekedés intenzitása bizonyos határok között egyenes arányban van a napi hőmér­séklet intenzitásával. Az egyes fejlő­dési szakaszok hosszát az uralkodó hőmérséklet erősen befolyásolja. Többéves megfigyelésünk szerint a május elején vetett Hyso 75—80 nap mülva kezd kalászolni. A május vé­gén vetett már 65—70 nap múlva. A második kaszálás az elsőtől számítva 30—40 nap után várható. Zavartalan fejlődés esetén (elegendő meleg, táp­anyag, víz) a május elején vetett Hy­so a vetéstől számított 50—55 nap múlva eléri az 50—55 cm-es növény­magasságot, 75—80 nap múlva (ka­szálás kezdetén) a 150—180 cm-t. A május végén vetett Hyso már 40 nap után 50 cm magas. A takarmányozás szempontjából az 50 cm-es növénymagasság és a kalá­szolás kezdete közötti fejlődési sza­kasz érdekel bennünket, mert ebben a szakaszban az elérhető nitrogén­­tartalmú anyagok és a keményítőér­ték aránya felel meg a termelési irány (tej, hús) tápanyagszükségleté­nek és arányának. Az 50 cm-es nö­vényállomány tápanyagaránya 1:4, kalászolás kezdetén 1:7. Ha a Hysot 50 cm-es növénymagas­ságnál etetni kezdjük, akkor a buga­hányás kezdetéig 20—25 napon ke­resztül takarmányozhatjuk. Amikor csak 100 cm magasságnál kezdjük el, ez az idő körülbelül 12 nap. A VETÉSTERÜLET KISZÁMÍTÁSÁHOZ és a takarmányozás megkezdéséhez szükséges a terméshozam hozzávető­leges becslésp. Tájékoztató támpontul közöljük az eddigi megfigyeléseink eredményeit: A közepes áilománysűrűségű 50—55 cm magas Hyso hektáronkénti termé­se 100 mázsa körül mozog, 75 cm magasságúé 150—100 mázsa, 100 cm magasságúé 200—220 mázsa, 125 cm magasságúé 270—280 mázsa, 150 cm magasságúé 340—350 mázsa és 175— 180 cm magasagúé 400 mázsa körüli takarmánymennyiséget nyújt. Mennyi hibrid szudánifüvet etes­sünk naponta a szarvasmarhákkal? Hasonló mennyiségűt, mint a többi takarmányból, teljes adagban a test­súly 1/10-ének megfelelő mennyisé­get, vagyis 700 kg-os tehénnek 70 kg-ot, 300 kg-os üszőnek 30 kg-ot adunk. Ha nagyon zsenge állapotban etetjük, 50—75 cm-es magasságig, akkor 50 kg-onként 2 kg takarmány­szalmát vagy ennek megfelelő meny­­nyiségű szilázst keverjünk a kemé­nyítőérték és a rostanyag kiegészíté­sére. Ezzel szemben 75-től 90 cm-ig 1 kg szalmát vagy szilázst keverjünk az eleséghez. Most pedig vegyünk alapul egy 100 hektáros gazdaságot, ahol a szokvá­nyos állatsűrűség mellett a napi zöld­­takarmány-szükséglet 25 mázsa, és kíséreljük meg a hibrid szudánifű vetésterületét úgy összeállítani, hogy egész nyáron teljes adagban etethes­sük az állatokkal. A terület megha­tározásánál és a szakaszok összeállí­tásánál kétféle alapot kell venni. Az egyik kiindulási alap az, ha a gaz­daság őszi és tavaszi takarmánykeve­rékeket is termeszt és etet. A másik pedig az, amikor nem vetnek gabo­nás keveréket, vagyis a nyári takar­mányok használatáig szilázst etetnek. Az első esetben május elején főnö­vénynek annyi hibrid szudánifüvet vetnek, amennyi július elejétől, vagyis 70—80 cm-es állapottól a bugahányás kezdetéig elfogy. Ez a takarmányo­zási időszak 20—25 napig, vagyis jú­lius 20—25-ig tart. Az egész szükség­let a jelzett időszakra napi 25 mázsás fogyasztás mellett összesen 500—550 mázsa lesz. A 70 cm-es magasságtól a bugahányásig etetjük, akkor a hek­táronkénti átlaghozam (150 + 400:2*) 275 mázsa lesz és így két hektár te­rületre van szükségünk. Ennek a két hektárnak a második kaszálását 30— 40 nap múlva, augusztus 10-e táján ismét lehet etetni. Az első kaszálás mennyiségének megetetése és a má­sodik kaszálás megkezdése között 15 nap marad, s ebben az időszakban a szükségletet (15X25 q = ) 375 má­zsát az őszi keverékek után másod­­vetésű hibrid szudániffivel elégítjük ki. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a má­jus 15-e táján lekerülő keverék után vetünk egy hektárnyit, majd május végén még 0,5 hektárt. Ezzel tulaj­­donképpen már a második és a har­madik kaszálás folyamatosságát is megoldottuk. A MÁSODIK MÚDOZATNÄL, amikor nem termesztünk gabonás ke­verékeket, mér nehezebb termés­­csökkenés nélkül az előbbi folyama­tot biztosítani. Az első szakaszt vet­hetjük ugyanúgy, mint az elsó módo­zatnál. A július 25 és augusztus 10 közti időszakra, aminek az etetését az elsó szakaszhoz viszonyítva 20—25 nappal később kezdjük, úgy kell el­járnunk, hogy a takarmányt 30—35 nappal később vetjük. Ennél a sza­kasznál már 100—150 mázsával csök­ken a hektárhozam. A terméscsökke­nés ugyan az őszi keverékek után is fennáll, de innen már 200—250 má­zsa termést vehetünk le. A második módozatnál a termés­kiesést úgy kerülhetjük el, ha a gaz­daságnak van hideg talaja is. Ebben az esetben a második szakaszt május 15—2ű-a táján hideg lalajba vetjük, ahol terméscsökkenés nélkül az első szakaszhoz viszonyítva 20—25 nappal eltolódik a fejlődés. A közepeshez vi­szonyítva meleg talajokon a Hyso fejlődése 5—6 nappal meggyorsul, a hideg talajokon viszont 7—8 nappal megkésik. Lehetséges még az a mód is, hogy az egész területet (3,5 hektárt) má­jus elején egyszerre vetjük, s egy hektárral megtoldjuk. A takarmányo­zást nagyon korán, júniusban 30— 40 cm magasságnál kezdjük, kis adag­ban a szilázshoz keverjük. így a na­gyon korán vetett Hyso második nö­vekedése július végére etethető. Eb­ben az esetben viszont számolni kell a második kaszálás 500—600 mázsás feleslegével, amit idejében lesilózha­­tunk. A HYSO SILÓZÄSA A silózásról még kevés irodalmi adattal rendelkezünk. A kifogástalan erjedéshez szükséges cukorminimuma bőséges. A Veiké Ul'any-i Magtermesz­tő Állami Gazdaság a Horná Potôíi-i (Felsöpatony) Efsz és tavalyelőtt a Dunajský Klatov-i (Dunatőkés) Állami Gazdaság sziläzsát megvizsgáltatta, miszerint az emészthető nitrogéntar­talmú anyag 1,63 és 2,44 százalék kö­zött mozgott. A keményitőérték 10 és 14 kg-os határok között váltakozott. A silókukorica emészthető nitrogén­­tartalmú anyaga 1,5.százalék, kemé­nyítő értéke pedig 15 kg. A két nö­vény takarmányértékét összehason­lítva azt látjuk, hogy a Hyso emészt­hető nitrogéntartalmú anyaga lénye­gesen több és jobb. A HYSO TAKARMÄNYOZÄSA A tehenekkel teljes adagban etetett fiatal Hyso (testsúly szerint 45—70 kg) a létfenntartó szükségleten kí­vül 10—12 liter tej termelésére ele­gendő — abraktakarmány nélkül. Vi­lágszerte ahol hibrid szudánifüvet termesztenek, éppen ezt veszik ala­pul. A fiatal hibrid szudánifüvet az ál­latok szívesen eszik. Az elvénült nö­vény megfásodott szárát nem kedve­lik, de etetésére nincs is szükség. A Hyso útjának egyengetését (elte­kintve attól, hogy a mi nemesítvé­­nyünk) azért tartjuk elsőrendű köte­lességünknek, mert nincs még egy ilyen takarmánynövény, amelyik a je­lenlegi termelési iránynak megfele­lően még csak megközelítőleg is azo­nos területen annyi össztakarmány­­értéket nyújtana, vagy amelyikből annyi állati termékei lehetne termel­ni, mint a Hyso hibrid szudánifűböl. BARTALOS MENYHÉRT, mezőgazdasági mérnök, Solary (Sóssziget) A szövetkezet kertészetében dolgozó Szocialista Munkabrigad négy tagja, Sági Erzsébet. Csicsai Irén, Tengelice Jolán és Tóth Erzsébet. Középen a szövetkezet kertésze, Horváth János. foto: —11. Eredményesen zárták az évet Az évzáró gyűlésen a Postuchy-1 (Csilizpatas) szövetkezet elnöke, Ha­lász János a íöbb eredmények ismer­tetése után ezeket mondta: — Ahol nem értük el a tervet, ko­moly ellenőrzéseket végeztünk. Meg­állapítottuk, hogy a vetőmag poten­ciális lehetőségeinek jó kihasználásá­val, s a műtrágyák tökéletesebb al­kalmazásával a hiányosságot kit lehet küszöbölni. A műtrágyázást azonban már a műit évben is elég kedvezően végeztük. Ugyanis 52,5 tonna nitro­gént és 80,1 tonna káliumot használ­tunk fel, s összevetve 169 kilogramm tiszta tápanyagot adtunk egy hektár szántóterületre. A növénytermesztés hiányosságairól is szó esett a beszámolóban. Például negatívumként könyvelhető el, hogy a szövetkezet 75 ha területet felölelő öntözőhálózattal rendelkezik, holott ezt csupán 15 hektáron használta ki. Az okot ez esetben nem szövetkeze­ten belül' hanem másutt kell keresni, ugyanis nincs olyan üzem, amely megjavítaná a gazdaság villanymotor­jait. Az alkatrészhiányra panaszkod­nak az ezzel foglalkozó szerelő vál­lalatok. Pedig ha figyelembe vesszük a meteorológusok jelentéseit, arra a megállapításra jutunk, hogy idén nyá­ron nagyon is fontos szerep jut az öntöző berendezéseknek. Nem ünneprontásként, de az idei évi többtermelés és munkaminőség érdekében lett említve az, hogy a kapálási munkálatoknál a tagok nem teljes létszámban tettek eleget köte­lességüknek. Ha figyelembe vesszük a következményeket a terméscsökke­nést, rá kell hogy ébredjen mindenki, hogy a növényápolás nem elhanyago­landó munkai Halász elvtárs kiemelte a 14 tag­ból álló kertészeti csoport kitűnő munkáját, melyet Horváth János ker­tész vezet. Az 598 ezer korona bevé­teli tervet jófor­mán mégegyszer túlteljesítették. Az állattenyész­tésben az eredmé­nyek szintén jónak mondhatók, bár a 8ű-at a TBC ismét­Halász János elnök 275 tehén közül lődő fellépése miatt likvidálni kel­lett. Az egy tehénre eső évi tejhozam így is 3303 liter volt, ami járási vi­szonylatban is kielégítő. Az elnök külön kiemelte Bot Janka fejónő te­vékenységét, aki példás munkájával elérte a 3700 literes tehenenkénti tej­átlagot. A sertéstenyésztésben az egy anyá­ra eső malacelválasztás 15,2 darab volt, s egy kilogramm sertéshús ter­melése 9 koronába került. Juhász eivtárssal, a szövetkezet ökonómusával az 1972-es évi kötele­zettségvállalásról beszélgettem. El mondta, hogy ennek elérésére és túl­szárnyalására nagyon szervezett és kifogástalan munkára van szükség. A szövetkezet kötelezettségvállalá­sainak főbb mutatói: Növénytermesztés: búzából 46, ár pából 39, kukoricából (májusi mor­­zsoltban) 65, cukorrépából 400, lucer naszénából pedig 63 mázsa a terve­zett hektárhozam. Állattenyésztés: Egy tehénre az évi tejátlag 3400 liter, s a 234 tehén töl 800 000 liier tejmennyiséget akar nak elérni. A gazdaság marhahús eladási ter­ve 12 vagon (1968-ban csupán 9 va­gon volt). A napi egyedenkénti súly­­gyarapodást a hizőmarháknál 1,20, a hízósertéseknél pedig 0,62 kilogramm­ban szabták meg. Gépesítés: Az ökonőmus tájékozta­tása szerint ezen a téren fő cél a ku­korica gépesítése lesz, amit a múlt évben 75 százalékban tudtak megol­dani. A gazdaság nemrégiben szerző dést kötött a zbrojnicei (Kromérfž-i járás) szövetkezettel, akik megígér ték, hogy az E—512-es kombájnjaik­kal megoldják a szövetkezet kukori­cabetakarítását. A pastuchi efsz ellen szolgáltatásként kukoricát ad a se gítőnek. Pénzbeli mutatók: A bevételekre 14 millió 150 ezer, az alapok feltöltésére 1 millió 700 ezer, a munkadíjakra pedig 4 millió koronát tervezlek. A tervek már jó ideje elkészültek, s meggyőződhettünk róla, hogy a szö­vetkezet tagjaira és vezetőire ez év­ben igényes feladatok hárulnak. — li — Főcél a termelékenység emelése A péderi földművesszövetkezet elnöke S u 11 é s z László és Flask о Bertalan főkönyvelő legutóbb örömmel újságolták, hogy a múlt gazdasági évet a növénytermesztést károsító szárazság ellenére is jó eredménnyel zárták. Tehát főleg az állattenyésztés „korrigálta“ a növénytermesztés mérleghiányát, s mintegy 100 ezer koronával több bevételt eredményezett. A szövetkezet a társadalmi megrendelésen, vagyis a kétoldali szerző­désben lekötött feladatán túl sertéshúsból 176, marhahúsból pedig 80 má­zsával adott többet piacra, mint eredetileg eltervezték. Idén, a múlt tapasztalataiból kiindulva, a növénytermesztésben is lé nyeges hozamjavulással számolnak. Az 1970-es évi valóságos eredményhez képest idén búzából három mázsával takarítanak be többet hektáronként, s ennek kapcsán 400 mázsával adnak többet a társadalmi alapba, mint 1971-ben. A tehenészetben azonban még mindig sok a követelnivaló. Ezen a sza­kaszon éppen a törzsállomány felújításával kellene lényeges javulásra törekedni. S ezt a rendelkezésre álló jelenlegi törzsállománnyal kellene kezdeni. Ellenőrizni, följegyezni az ismert származású egyedek hasznos ságát, s a kimagasló eredményt elérő egyedektöl továbbnevelés céljából utódokat hagyni. Féderen az utóbbi néhány esztendő bizonyította, hogy a gazdaságok együttműködése nemcsak a partnerek, hanem egyben a társadalom szá­mára is nagyon előnyös. Kooperációs egyöttműködést folytatnak a közeli Dvorníky-i szövetkezettel, mely abból áll, hogy a pederlek választott bor­jakat adnak el a dvorníkyiaknak, azok fölnevelik, s 180—200 kg-os élő­súlyban hizlalás céljára visszaadják a kooperációs partnernak. így a pe­derlek az állatokat hizlalás után 550 kg-os súlyban küldik a vágóhídra. Újabban azonban már a környező gazdaságok (Peder, Dehraď, Drienn­­vec, Budulov és JaníkyJ egyesítését szorgalmazzák. Elképzelés szerint Púderen és Budulovban 1500 tehenet összpontosítanak. Kezdetben moder­nizált istállókban, később azonban újonnan építettekben, korszerű körül­mények mellett. Ugyanakkor Janíkyra és Debratfra kerülnek a növendékmarhák és a juhok, Drienovecre pedig a marhahizlalást és a borjakat összpontosítják. A termelésnek ilyen méretű összpontosítása és .szakosítása lehetővé (eszi a jelenleg fennálló munkaerő-probléma végleges megoldását, s a munka , termelékenység lényeges emelését. -hat-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom