Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-01 / 13. szám

> 1972. április 1. .SZABAD FÖLDMŰVES 5 A OJ UTAKAT KELL KERESNÜNK Örömmel említette a múltkoriban egy Gömör vidéki szövetkezet képvi­selője: „Búzából elértük a 17,4 mázsát hektáronként“. A társaságában álló vezetők az elismerés hangján nyilatkoztak ezzel kapcsolatban, s egyúttal méltatták a gazdaság jól szervezett működését. Gondolom, erre a kijelen­tésre sokan „máskent“ reagáltak volna. Azonban a realitás ez: a körülmé­nyeket ismerő ember igenis osztozik a Rožňava környéki mezőgazdász örömében, hiszen a köves szántóföldek és a zord éghajlati viszonyok mellett nagyon alapos munkát kell végezni ilyen eredmény eléťése érde­kében. Hogy milyen gondok, eredmények fémjelzik a gömöri gazdászuk útját, arról megfelelő áttekintést nyújtanak az efsz nemrég megtartott rožňavai járási konferenciáján elhangzott őszinte, valóságot tükröző vélemények, beszámolók. NÉHÁNY SZÓ AZ EREDMÉNYRŐL Л párt XIV. kongresszusa igen be­hatóan foglalkozott az új ötéves terv­vel, a gazdaságpolitika kérdéseinek tisztázásával. Hogy az új irányelvek helyes úton indították el a rožňavai járás mezőgazdasági termelését is, azt hűen igazolják az egyes adatok. Előzőleg azonban meg kell említeni azt a zavaró körülményt, ami eléggé jellegzetes volt a körzetben. Ennek hatása még a mai napig is érződik, melyet csakis erélyes fellépéssel, száz százalékos célismerettel lehetett el­fojtani. A múlt évek „bűneként“ lehet fel­vetni a törvénybe ütköző munkaerő­alkalmazást, ami a melléküzemágak keretén belül öltött legnagyobb mé­reteket. Mikor az új törvény beveze­tése alkalmával ezeket a vállalkozá­sokat beszüntették — vagy megfelelő módon átalakították — egyes szövet­kezetek gazdasági helyzete romlott. Hogy miért, szükségtelen hosszas ma­gyarázkodásba bocsátkozni; egysze­rűen azért, mert nem respektálták sok helyen a szövetkezet eredeti kül­detését — nem erre összpontosítot­ták erőiket — így a változás beálltá­val főbb eredményeik szinte a mini­mumra zuhantak. Ezt a káros folya­matot a járás esetében eléggé befo­lyásolta a termelőkörzetek felosztásá­ban uralkodó zavar, melyről a továb­biakban még szót ejtünk. De nézzük az eredményemelkedése­ket, melyek már az új ötéves terv keretén belül születtek, többé-kevésbé mentesen az előbb felvetett negatívu­moktól. A szövetkezetek viszonylatá­ban a mezőgazdasági nyers termelés 1971-ben az 1970-es évhez viszonyít­va 20,5 százalékkal nőtt, ami 95 mil­lió 640 ezer koronát jelent. Ezzel ösz­­szefüggésben az árutermelés 1971-ben az előző évekhez képest 16.7 száza­lékkal növekedett. Visszatérve a mezőgazdasági nyers termeléshez és viszonyítva az 1967-es évhez, a 140,7 millió korona 1971-ben már 23,8 mil­lió Kös-val növekedett, a termelőesz­közök értéke pedig 93 millió koroná­val. Figyelembe véve az anyagi növe­kedést a szövetkezeteknél, a múlt évi eredményt az 1969-es évhez viszo­nyítva 13,8 millió koronával, s a brutto termelés ugyanebben az össze­­snnlításban 19 millió koronával növe­kedett. Az anyagi költségek minden egyes koronájára 1,38 korona bruttó jövedelem esik. Az elmúlt gazdasági évben igen kedvezően alakultak a növényter­mesztésben elért hozamok. Az egyes gazdaságok nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták a tervezeti meny­­uyiséget a gabonafélékből, kukoricá­ból, többéves takarmányokból. Ez a múlt tapasztalatai szerint a rožňavai járásban eddig alig fordult elő. En­nek ellenére a megemelt tervíelada­­tot csupán 96,8 százalékra teljesítet­ték, azonban az 1968—-70-es termelési évekhez viszonyítva ez a tervteljesí­tés 142,6 százalék. Az utóbbi adat megemlítésére azért volt szükség, hogy hűen ábrázoljuk az akkori és a jelenlegi különbséget. Ahhoz, hogy kellőképpen érzékeljük a járásban elért hektárhozam-javulást, összeha­sonlítást kell tennünk a múlt évek­ben elért és az 1971-ben produkált termésmennyiségek között: gabonafé­lékből 1968-ban egy hektárról átlag­ban 23,7, 1971-ben pedig 25,7 mázsát értek el. Kukoricából 1968-ban 33,9, a múlt évben pedig 38,8 mázsát ter­meltek. Ezerkilencszázhetvenegyben burgonyából öt mázsával több termett hektáronként, mint három évvel ez­előtt. Mivel hegyaljai körzetről van szó, óriási különbségek mutatkoznak az egyes gazdaságok terméseredményei között: például a legjobb hektárho­zamot búzából a gočaltovoi gazdaság érte el 41,7 mázsával egy hektárról, a leggyengébo eredményt pedig a szir­­ki szövetkezet 14,2 mázsával. A szá­mos pozitívum mellett határozott hiá­nyosságok tűnnek fel a járás bur&o­­nyatermesztésével kapcsolatos ered­ményeiben. A J 28 mázsás hektárho­zam a hagyományokhoz képest .átla­gon aluli, és csupán két olyan mező­­gazdasági üzem volt, amely túllépte a hektáronkénti 200 mázsát. A járási agronómus szavai szerint a gyenge eredményeknek legfőbb oka az, hogy nem cserélik kellő időközökben az ültetöanyagot, s nincs a körzetben megfelelő ültetöanyag. A járás szak­embereinek a fent említett hiányos­ságokból okulva jóVal alaposabb szer­vezést kell végezniük, mivel az ég­hajlati és talajviszonyok a burgonya­termesztésre adottak. Ha egy járás állattenyésztési ered­ményeit vizsgáljuk, előzőleg áttekin­tést kell nyernünk a takarmányozás körüli kérdésekről. Pavol Juhás mér­nök. a rožňavai mti igazgatója így fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit: Igen rossz éghajlati viszonyok kö­zött gazdálkodunk. Érthető tehát, hogy a szemestakarmányok viszony­latában nem vagyunk és a közeljövő­ben sem leszünk önellátók. Sajnála­tos tényként könyvelhető el, hogy a szükséges gabonafélékből való beho­zatal az elmúlt évek átlagaként 305 vagont tett ki, melyet a kővetkező években még 120 vagonnal kell nö­velni. Ez a behozatal-emelés szüksé­ges, mégis negatívumként könyvel­hető el; ha meg is születnek a jó vagy kielégítő eredmények az állat­­tenyésztés területén, ökonómiai szem­pontból a fent említett tények igen A konferencia résztvevői. foto: J. Jung kedvezőtlen Önköltség-emelkedést vonnak maguk után. Itt pedig nem nehéz levonni a következtetést: az állattenyésztés jó „működése" nem képes a növénytermesztés negatívu-, mai miatt „kibillentett ‘ mérleget víz­szintes helyzetbe hozni. S hogy ez a kérdés megoldódik-e nem csupán raj­tunk, hanem a felsőbb szervek segít­ségén is múlik. juhás elvtárs mondatai után néz­zünk meg néhány főbb eredménymu­tatót az állattenyésztéssel kapcsola­tosan: 1971-ben a szarvasmarha-állo­mány 668, a tehénállomány pedig 87 darabbal gyarapodott az 1970-es év­hez viszonyítva, 1970-ben egy tehén tejhozama 2375 liter volt, melyből a piaci termelés 2215 litert tett ki. Az ezzel kapcsolatos 1971-ben elért ered­mények így alakultak; az egy tehén­re eső évi átlag 2406 liter, s a piaci termelés 2256 liter volt. Az 1971-es évben 100 tehénre átlagosan 90,1 borjú esett, ebből 83,1 darabot nevel­tek fel. A szarvasmarha-hizlalásnál a múlt esztendőben a súlygyarapodás elérte a 0,72 kg-os napi átlagot. CSAKIS ŐSZINTE ESZMECSERÉVEL LEHET ELŐMOZDÍTANI A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁT A rožíiavai járási szövetkezeti kon­ferencián igen színesnek bizonyult a vita. Az egyes felszólalások a reális problémákat feszegették. Ezek persze nem megoldhatatlan gondok. Majdnem minden felszólalás nega­tívumként vetette fel a termelő kör­zetek jelenlegi struktúrájának állapo­tát. Ez érthető, minek okát igen jel­lemzően ábrázolta az egyik felszó­laló; „Kilométerenként változnak a viszonyok.“ Egyes gazdaságok terü­leteit olykor két-, esetleg három ter­melő körzetbe is be lehetne sorolni. A fent említett hiányosságok bizonyos spekulációkat vontak maguk után; az ellenőrzésnél kitűnt, hogy sok problé­ma merül fel a különbözeti árpótlék elszámolása körül. Vannak szövetke­zetek, melyek jogtalanul jutottak bi­zonyos összegekhez. Az 1970-es évre visszamenőleg 700 ezer koronát osz­tottak ki ok nélkül egyes gazdaságok közt! A spekuláció abban mutatkozott, hogy a nem szövetkezeti szektorok igyekeztek termékeiket a szövetkeze­teken keresztül értékesíteni! A múlt évben azonban teljesen megfékezték az ilyen irányú próbálkozásokat, ami a termelő körzetek kérdését nem tisz­tázta. A földmüvesszövetkezetek VIII. kongresszusának erre majd azért szüksége lesz részletesen kitérnie, hogy megoldja a hasonló körülmé­nyek közölt gazdálkodó járásokban fellépő ökonómiai problémákat. A pénzügyi helyzetet tekintve arról győződtünk meg, hogy a mezőgazda­sági üzemek egy csoportjának tarta­lék-pénzösszege hosszúlejáratú betét­re van elhelyezve. A másik csoport ráfizetéssel gazdálkodik, mégis képes törleszteni a kölcsönt. Részletes el­lenőrzés után a brdárkai és a roštári szövetkezetek fölött a járási mező­gazdasági termelési igazgatóság tel­jesen átvette a financiális kezessé­get. Manapság gyakran emlegetjük, is­merjük fel és használjuk ki tartaté kainkat. A konferencián elhangzott felszólalások nyomán kitűnt, hogy van mit tenni ezen a téren a rožňavai járás mezőgazdasági szakembereinek. Nincsen például kellőképpen kihasz­nálva a legeltetés, amire a viszonyok nagyon is adottak. A kihasználatlan rétek, legelők kis befektetésű műve­léssel kielégítő mennyiségű takar­mányt biztosítanának az egyes állat­fajták számára. A járási szakemberek részéről szükséges lesz lépéseket tenni a juh­tenyésztés Intenzívebb kiszélesítésé­vel kapcsolatban, habár már itt tör­téntek bizonvos javítások: növelték a valaška és részben a merinói juh rovására a cigája fajta tenyésztését. Ez a folyamat a jövő terveit szolgál­ja, mivel a járás a juhtartással áttér a hústermelésre és a vágóbárányok hizlalására — emellett a gyapjúter­melést is szorgalmazzák. KOMOLY TERVEINK VANNAK, kezdte beszámolóját juhás mérnök, a járási mti igazgatója, az ötéves terv elkövetkezendő éveire vonatkozó tö­rekvésekkel kapcsolatban, majd Így folytatta: — A mezőgazdasági bruttó terme­lést az ötéves terv végére 82 millió 830 ezer koronával szükséges növel­ni. A kezdő lépések igen biztatóak. Az 1971-es év bruttó termelése az 1970-es évhez viszonyítva 34 millió koronával növekedett. Ebből kitűnik, hogy évente több mint 12 millió ko­rona növekedést kell elérnünk. A termés növekedésével számítunk min­denekelőtt a gabonafélénél, burgo­nyánál és a tejnél, ami lehetővé te­szi majd a társadalom szükségletei­nek fedezését. A gabonafélék termés­hozamát a vetésterület kiszélesítésé­vel, és a szakszerű műtrágyázással kívánjuk emelni. Az állattenyésztésben különösen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. Az ötéves terv keretén belül a tej árutermelése mintegy 3 millió 700 ezer literrel kell hogy emelkedjék, ami azt jelenti, hogy járási átlagban el kell érnünk a 2800 literes tehenenkénti évi tej­­átlagot. A marhahús termelésében 1975-ig 7 százalékos emelkedést vá­runk, ami előreláthatólag valóra is válik. Még mindig gondunk van a juhte­nyésztéssel, ami veszélyezteti a terv teljesítését. Ugyanis egyes gazdasá­gok vezetői nem képesek megérteni a juhtenyésztés előnyét, jelentőségét. Egyszerűen téves „fedezék“ mögé rejtőznek; mondván „nem fizetődik ki“. De bízom az ezzel kapcsolatos új irányzatban, ami megtöri a húzódo­­zást. Ugyanis a gyengén fizető gyap­jútermelést a juhhús termelés mögé soroltuk. Ha ez beválik, számolhatunk a terv túlszárnyalásával is. Komolyan foglalkozunk a szakosí­tás és a kooperáció gondolatával. Ezerkilencszázhntvannyolcban koope­rációs szerződés keretében kezdtük el építeni a borjúneveldéket. Nap­jainkban már nyolc ilyen tökéletesen felszerelt létesítménnyel rendelke­zünk. El szeretnénk érni, hogy 5000 és 9000 hektár között mozogjon az egyesített gazdaságok termőterülete. Mivel a járás tagoltsága végett nincs módunkban zárt állományforgót kialakítani a gazdasági állatoknál, szükséges lesz az egész járás terüle­tén ez irányban Is kooperációt létre­hoznunk. Hogy ez beválik-e, az üzem­közi szakosítás fejlettségi fokán dől majd el. Ez a hegyi és hegyaljai kör­zetekben a tejtermelésre és a borjú­nevelésre korlátozódik. A jövőben a gabonát mint fő ter­ményt kívánjuk termeszteni a szántó­területnek mintegy 65,6 százalékán. Ezzel kapcsolatban még annyit fűzök az elmondottakhoz, hogy a növény­­termesztés intenzitását évről évre fo­kozni kívánjuk. Bízunk az újonnan létesülő agrokémiai központ hathatós segítségében is. A KONGRESSZUS MUNKÄJA DONTO JELENTŐSÉGŰ A rožňavai járásban jelenleg foly­nak az efsz-ek kongresszusát meg­előző viták, melyek az ezzel kapcso­latos törvényjavaslatokból és a nagy­üzemi szocialista mezőgazdasági ter­melés továbbfejlesztéséből erednek. A fő cél itt is ez; minél rohamosab­ban növekedjen a munka termelé­kenysége, csökkenjenek az anyagi és egyéb termelési költségek, ennek ré­vén emelkedjen a mezőgazdasági dol­gozók munkakörülményeinek és élet­színvonalának mutatója. Azokban a szövetkezetekben, ahol a kongresz­­szusi anyagot már megvitatták, rátér­tek az alapvető problémák megoldá­sára, a munkafegyelem megszilárdí­tására. A konferencia résztvevői egyönte­tűen jóváhagyták annak a nyolc kép­viselőnek a névsorát, akik részi vesz­nek majd a szövetkezetek Vili. kong­resszusán. Nem csekély feladat vár ezekre az emberekre, és a járás ösz­­szes mezőgazdasági dolgozójára, mi­vel fennáll egy mindenki által ismert tendencia; a járásban a termelőerők már túlnőttek a jelenlegi gazdálko­dási viszonyokon, új utakat kell ke­resni. Hogy a jövő lehetőségeit felis­merik-e, nagyban függ a VIII. kong­resszus sikeres, odaadó munkájától is. KALITA GÄBOli A Hontianská Vrbica-i (Hont­­füzesgyarmat, levicei járás] szövetkezet 1547 hektár mező­gazdasági földterületet mond­hat magáénak. A gazdaság 239 dolgozója évek óta szép ered­ményeket ér el. Fiatalok Is szívesen dolgoznak a szövet­kezetben. Az állandó dolgozók átlagos életkora 39 év. A XIV. pártkongresszus irány­elveiből kiindulva, további ja­vulást szeretnének eszközölni az egyes termelési mutatók szakaszán. A központi irány­elveknek megfelelően olyan „erős“ tervet készítettek, hogy a kötelezettségvállaláskor bi­zony gondolkozniuk kellett, melyik szakaszon lehetne némi javulást elérni. Végül a dolgo­zók siettek a vezetők segítsé­gére: kezdeményezésekkel, sa­ját vállalásokkal keresték fel a szövetkezet vezetőit. A szö­vetkezet 134 dolgozója összesen 302 ezer korona értékű kötele­zettséget vállalt a szövetkeze­tek közelgő Vili. kongresszusa tiszteletére. A kongresszus A gazdasag fejonoi vállalták, hogy mindegyikük ezer literrel több tejet termel, mint amennyit az eredeti terv előirányoz, s így terven felül 10 ezer liter tejet értékesíthet a gazdaság. Múlt évben 3214 liter volt a tehenek átlagos tejhozama. Sajnos, a fejés még mindig kézzel törté­nik, de a fejönők és az állat­gondozók becsületes munkája következtében az eredmények állandóan javulnak. Gyurian Ilona és Erős Mária például 3458, Košťálová Alžbeta és Jan­­csó Mária pedig 3333 liter tejet fejtek átlagosan a 24 fejőste­héntől. Evek óta ők érik el a legjobb eredményeket, s így minden remény megvan arra, hogy a vállalásukat is teljesí­tik. A szövetkezet a múlt évben egyébként 625 ezer liter tejet értékesített, idén pedig — a kötelezettségvállalásokon kívül — 660 ezer litert szeretne a közellátás rendelkezésére bo­csátani. tiszteletére — A múlt évben több mint ezer sertésnél fél kilogrammon felüli átlagos napi súlygyara­podást értünk el. Idén 55dkg-os átlaggal számolunk. A hízó­marháknál közel egy kilogram­mos napi átlagra van kilátás. Dolgozóink vállalták, hogy 45 q húst termelnek terven felül. Az állattenyésztési részleg kötele­zettségvállalásának összértéke 91 ezer korona — mondta Fin­ta István mérnök, a szövetke­zet üzemgazdásza. — Idén 363 mázsával több, vagyis összesen 3270 q hús értékesítését tervez­zük. Természetesen a kötele­zettségvállalásokkal itt még nem számolhatunk. Hogy ter­vünket valóra válthassuk, lé­nyegesen növeltük az állatok létszámát. — A kötelezettség­vállalások szerint 95 ezer ko­rona értékű paprikát terme­lünk terven felül, továbbá a szőlő- és a cukorrépatermesz­tés eredményeinek javítása, va­lamint a termelési költségek csökkentése révén 68 ezer ko­rona értéket produkálunk. A gépesítési csoport vállalta, hogy a gépek tökéletesebb ki­használásával, az üzemanyag­fogyasztás csökkentésével, stb. 48 ezer korona értéket takarít meg. Lehet, máshol milliós vál­lalásokról beszélnek, ők azon­ban már a tervek elkészítésé­nél igyekeztek kimeríteni min­den tartalékot, s így a válla­lásoknál is elsősorban azt han­goztatták, hogy minden erőt latba vetnek a kitűzött célok elérése érdekében, s ha lehe­tőség kínálkozik rá, hogy eze­ket a terveket némileg túlszár­nyalják, úgy megragadnak min­den lehetőséget a tökéletes ki­használásra. Meghányták-vetették a közel­gő szövetkezeti kongresszus vi­taanyagait, magukévá tették a XIV. pártkongresszus irányel­veit, s azok értelmében irá­nyítják tevékenységüket. Min­den erővel azon fáradoznak, hogy minél nagyobb mérték­ben hozzájáruljanak a kitűzött feladatok teljesítéséhez, a me­zőgazdasági termelés színvona­lasabbá tételéhez. —dek— 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom