Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-01 / 13. szám

197Z. április 1. SZABAD FÖLDMŰVES, 3 A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért! A fellendülés előtt ♦ Többtermelést elősegítő beruházások ♦ 12 millió korona értékű kötelezettségvállalás ♦ 10—12 nagy integrációs üzem létesül ♦ Öntözéses gazdálkodás az Ipoly mentén ♦ Kevés a szőlőoltvány ♦ 73 millió korona talajjavításra ♦ A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás efsz-einek küldöttei igen fontos, hosszabb időre irányt szabó értekezleten vettek részt. Megtárgyal­ták az 1972—1975 közötti évekre kidolgozott termelési tervjavaslatot, sőt az ennél is továbbnyúló távlati elképzeléseket azzal a céllal, hogy meg­keressék a CSKP XIV. kongresszusa által megszabott irányelvek lehető leghatékonyabb teljesítésének módját. Kidolgozták és jóváhagyták azt a javaslatot, amelyet az efsz-ek VIII. országos kongreszusán megbeszélésre ajánlanak, ismertették a járás kötelezettségvállalását, s megválasztották a kongresszus küldötteit. Megválasztották továbbá az efsz-ek és állami gazdaságok képviseleti tanácsát, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége járási szerveit. A járási, továbbá a kerületi párt- és közigazgatási szervek képviselőin kívül részt vett az értekezleten Dr. В о h­­danovský Tibor, a SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, Molnár elvtárs, a SZFSZSZ képviselője, valamint a ko­­líni járás földműveseinek küldöttsége V a n ő u r a elvtárs vezetésével. A szlovák nyelvű felszólalásokat magyarra, a magyar nyelvű felszólalá­sokat pedig folyamatosan szlovákra fordították, s így dicséretreméltóan áthidatálk az esetleges nyelvi gátlásokat. A fordított szöveget minden részvevő fülhallgató segítségével követhette figyelemmel. A főbeszámolót a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat-i) Járási Mezőgazdasá­gi Társulás igazgatója Vitárius Lajos mérnök tartotta meg. Méltatta az 1967-ben lezajlott járási konferencia óta eltelt időszak eredményeit, me­lyeken nyomott hagyott az 1968— 1969. évi politikai helyzet. A hiányos­ságok ellenére az utóbbi öt évben a mezőgazdasági termelés 23 %-aI, a piaci termelés pedig 31 %-al fokozó­dott. Az alapeszközök értéke 36 %-al, a forgótőke pedig 28 %-al gyarapo­dott ebben az időszakban. A tartalék­­alap a jutalmazási alapból 24 %-ra nőtt, de az 1970-ben uralkodó ka­tasztrofális időjárás, amikor az előző évi növénytermesztési eredmények 37 millió koronával csökkentek, a tartalékalap összegét jórészt felőröl­te. A mütrágyafelhasználás tiszta táp­anyagban a hektáronkénti 94 kg-ról 167 kg-ra növekedett, ami elősegítette a növénytermesztésből származó ter­mékek mennyiségének 12 %-os gya­rapodását. Az állattenyésztés termé­keinek mennyisége 34 %-al növeke­dett. MIT TESZNEK 1972-BEN7 Az idei évre jellemző, hogy egyes termények vetésterületét növelik, ami a gabonafélékre, főleg a kukoricára, továbbá a cukorrépára, az őszi rep­cére és a dohányra vonatkozik. Job­ban kihasználják a rendelkezésre álló mezőgazdasági területet, javítják az üzemen belüli irányítást, nagyobb jogkört biztosítanak, de nagyobb fe­lelőséget várnak el az efsz-ek az egyes munkaszakaszokat irányító ún. technikusoktól. A mezőgazdasági ter­melés 7,3 %-al, a piaci termelés pe­dig 15 %-al emelkedik. A gabona­félék átlagos hektárhozama, beleért­ve a kukoricát is legalább 33 q-s lesz, ami 4,4 %-os emelkedést jelent. A gabonafelvásárlás terv szerint 9,3 %-al nagyobb lesz mint az előző év­ben. Tehenenkénti 2750 liter átlagos évi tejtermelést várnak. A választott malacok számát anyakocánként 15,1- re, a tyúkonként! tojáshozam évi át­lagát meg 185 db-ra irányozták elő. A vágóállatok súlymennyisége 11,3 %-al, a tejeladás pedig 3,1 %-al emelkedik. A beruházást építkezések értéke 13 %-al, a takarmánykeveré­kek gyártott mennyisége meg 12,5 %-al szárnyalja túl az előző évit. A műtrágyamennyiség csak 0,3 %-al lehet nagyobb, de a vegyianyagokkal történő ellátás javul. Javulás várható a traktorellátásban is. A jövőt szolgálja az a múltévi in­tézkedés, mely szerint a járás 156 községe közül 114-ben működő efsz-ek számát 41-re csökkentették, de még néhány egyesítés várható a közeljövőben. TERVEIK 1975-IG ÉS TÁVLATILAG A mezőgazdasági termelés fokozása érdekében végzett szakosítás, össz­pontosítás és együttműködés gyakor­lati végrehajtására és következmé­nyeinek, eredményeinek megfigyelé­sére Szlovákiában kiválasztott négy járás egyike a Rimavská Sobola-i (ri­maszombati). Itt a múlt évi egyesí­téskor a 44 élsz mezőgazdasági te­rületének üzemenkénti átlaga 1686 hektár, a 4 állami gazdaságé pedig 4778 hektár volt,. A magánszektor területaránya 7 % volt. Az efsz-ek egyesítésének folyamata még tart, úgyhogy ma már 41 efsz-ről beszél­hetünk. Ez lehetővé teszi a termelés különösen gyors ütemének érvénye­sülését, az eddigihez mérten. A jelen­legi ötéves tervidőszak kezdetétől an­nak végéig a teljes mezőgazdasági termelés 32,2 %-al növekedik, a piaci termelés pedig 39 %-al lesz nagyobb. Az előirányzott hektárhozam járási átlaga búzából 36,7 q, árpából 35 q, kukoricából 50 q, burgonyából 150 q, cukorrépából meg 400 q. A szemes termények vetésterületének részará­nya 60 %-ra emelkedik. A szarvas­marhaállomány meglepően mrgy mennyiséggel, 6400 db-al történő emelkedését irányozták elő, amiből 2700 lenne a tehén, amit minőségileg más járásokból való vásárlás nélkül megoldani nem tudnának. A sertés­­állományt 4300 db-al az évi tejterme­lési átlagot pedig tehenenként 3200 literre emelnék. Anyakocánként 18— 20 db malacot szándékoznak évente elválasztani. Tojótyúkonként évi 220 tojással számolnak. ÖSSZPONTOSÍTÁS, SZAKOSÍTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS A szarvasmarhatenyésztés összpon­tosítása során 500—1500 fejőstehén kerül egy farmra, ahol kifizetődő az istállómunkák gépesítése. A borjú­nevelést ezen farmok közelében kon­centrálják. A sertéstenyésztést foko­zatosan egyetlen üzem két farmjára összpontosítják, évi 800 vagon meny­­nyiségű hústermeléssel. A tojásterme­lést fokozatosan a közös vállalatba centralizálják. A juhtenyésztést a helyi adottságok közepette nem lehet csupán kiegé­szítő termelési ágazatnak tekinteni. Míg a juhtenyésztéssel huszonhat efsz-ben átlag négyezer darabos állo­mánnyal foglakoznak majd, addig a birkahizlalást három specializált üzembe összpontosítják átlag hu­­'szonhétezer darab pecsenyebárány hizlalásával. A. nagyarányú juhte­nyésztésre kötődne a húsfeldolgozó és bőrfeldolgozó kombinát. A szlovák szöveget magyarra, a ma­gyar felszólalók mondanivalóját pe­dig szlovák nyelvre fordították, hogy a fülhallgatón át minden résztvevő megértse miről van szó és a vitához építő módon hozzászólhasson. —ksz— Érdekes az a javaslat, miszerint az üszőnevelést a sok legelővel rendel­kező vidékekre összpontosítanák. Négy efsz kooperál majd húsz másik szövetkezettel ezen a téren. A szarvas­marhahizlalásban nyolc efsz működik majd együtt. Közös járási vállalatként működik majd a négy agrokémiai központ, melynek részeseivé válnak az efszmk, az állami gazdaságok, a felvásárló és ellátó vállalat, valamint a gépállo­más. Az egyes központok hatásköre átlagosan huszonháromezer hektár­nyi mezőgazdasági területre terjed ki. A gyümölcs, zöldség és szőlő ter­mesztésére és eladására közös válla­latot alakítanak tizenöt efsz és álla­mi gazdaság részvételével. Sző van egy nagy befogadóképességű hűtő­tároló építéséről a meglévő konzerv­gyár közelében, amely valószínűleg szintén tagüzemként szerepel majd. Fontos szerep jut az Agrostav épí­tővállalatnak, amelyet tagüzemként huszonhárom efsz és három állami gazdaság tart fenn. E vállalat har­­mincmilliós építőkapacitása évi hat­van millió koronára bővül a közel­jövőben. Az üzemek közötti együttműködés elősegítésére huszonhárom efsz és három állami gazdasági kooperációs központ (körzet) alakul. Az efsz együttműködési körzetek átlag 3124 hektárnyi az állami gazdaságiak meg átlag 7378 hektárnyi területen léte­sülnek. Ezek fő feladata a gépi esz­közök jobb kihasználása, valamint a különféle szolgáltatások szervezése és végzése lenne. Ezek az együttmű­ködési körzetek „mikrorajon“ néven is szerepelnek. KÁDERPOLITIKA Képesítés tekintetében a helyzet korántsem megrfyugtató, hiszen a já­rás területén a mezőgazdaságban mindössze 95 főiskolai- és 560 közép­iskolai végzettségű személy dolgozik fontos beosztásban. Igyekeznek 1975 végéig további 124 főiskolást és 270 ún. középkádert elhelyezni az irányí­tó tisztségekben, hogy pótolják az elöregedéssel jéró munkaerők csök­kenését és javítsák a képzettségi szín­vonalat, valamint vezetőkáder-tarta­lékok kialakítását. Egyes efsz-ekben a fiatal káderek szerzésének és is­kolázásának nem szentelnek kellő figyelmet. A szociális, kulturális és sport igények kielégítésére is meg kell teremteni a feltételeket, továbbá törődni kell a szövetkezeti dolgozók szakismereteinek bővítésével. Gondos­kodni kívánnak a szövetkezeti dolgo­zók, főleg a nők téli foglalkoztatásá­ról különféle melléktermelési ágaza­tok létesítésével. MI LENNE MÉG JÖ? A cukorgyárnak előnyös lehetne a szarvasmarhahizlajás. Nagy burgonya­tároló esetleg feldolgozó építése is szükséges." A gépi eszközök összpon­tosítását és közös használatát részle­tesebben kellene kidolgozni. A ter­ményszárítás kérdését is napirendre kellene tűzni. Az ellátó, a szolgáltató és a terményfeldolgoző vállalatokkal való együttműködés lehetőségeit szin­tén megvizsgálhatnák. Az évelő he­refélék területét ajánlatos lenne az össz-vetésterület 20 %-a fölé bővíteni, ha a tejtermelés fokozásának irány­számait teljesíteni kívánják és továb­bi emelkedést várnak. Szintén a tej­termelésre lenne jó hatással ha a ta­karmányrépát tervszerűbben termesz­tenék, hiszen ebből naponta 20—25 kg is megetethető bélhurut veszélye nél­kül a tehénnel, cukorrépából viszont csak 7—8 kg. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Az egységes földművesszövetkeze­tek VIII. kongresszusának tiszteletére а V. Teriakovce-i Barátság Efsz fel­hívása alapján tett kötelezettségvál­lalások járási összesítése szerint a mezőgazdasági termelés fokozását célzó vállalás értéke több mint 12,5 millió korona értéket képvisel. A pia­ci termelést 10,4 millió koronával fo­kozzák, a gazdasági állatállományt -2,6 millió korona értékkel növelik. Az anyagmegtakarítás értéke 1,6 mil­lió korona feletti lesz, a munkakörül­mények javításának ellenértéké közel 5 millió korona értéket képvisel. Az Agrostav az építési munkák teljesít­ményét terven felül több mint 4 mil­lió koronával növeli. A piaci terme­lés túlteljesítésére irányuló termé­szetbeni vállalások számai a követ­kezők: burgonya 7500 q, cukorrépa 17 325 q, zöldség 1078 q, tej 904 455 liter, tojás 670 000 darab, gyapjú 62 q, vágóállat 4462 q. A főbeszámolót sokan értékes hoz­zászólásokkal, javaslatokkal egészí­tették ki. Ezekből merített egyes gon­dolatok ismertetésére még alkalom­­adtán visszatérünk. Üj, nagyarányú és átütőerejű el­képzelések próbaköve a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás. A já­rási mezőgazdasági társulás vezető­sége és a volt kis szövetkezetek tag­jainak és dolgozóinak megértése biz­tosíték arra, hogy a hasznos, útmu­tató elgondolások megvalósuljanak. KÜCSERA SZILÁRD A Veľký Krtís-i (Nagykürtös) járás nemrég alakult és bizony mind az ipari, mind a mezőgazdasági fejlesztés során, mint újszülött, komoly ne­­hészégekkel küzd. Az utóbbi időben több hírt kaptunk arról, hogy meg­kezdődött a járás iparosítása. A mezőgazdaság is gyorsan rákapcsolt a párt által kitűzött távlatokra. Persze az indulás nem volt könnyű, mert kevés volt a megfelelő képesítésű szakkáder. De a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottsággal és a járási termelési igazgatósággal együtt mindent megtett annak érdekében, hogy vezető beosztásokba, politikai és szak­tudással felvértezett káderek kerüljenek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amíg az 1968-as évben csak négy főiskolás káder dolgozott a mezőgazda­ságban, múlt évben már 35. Ezek a káderek jobb munkaszervezéssel, több hozzáértéssel a szövetkezeti tagokkal együtt komoly eredményeket értek el. Jozef Nosko mérnök, a járási termelési igazgatóság vezetője a járási szövetkezeti konferencián elmondotta, hogy míg a gabona átlagos hektár­hozama 1968-ban csak 22 mázsa volt, a múlt évben már 33. Az említett időszakban a tehenenkénti évi tejhozam 849 literrel volt több, és ennek következtében évi 11 millió iter helyett a múlt évben már 18 millió litert adtak el. A termelés fokozásához lényegesen hozzájárult a szocialista munkaverseny, és a többtermelésre serkentő kötelezettségvállalás is. A já­rás lelkes mezőgazdasági dolgozói 13 millió 792 ezer korona értéket hoz­tak létre a kötelezettségvállalások keretében és így vállalásaikat 133 százalékra teljesítették. A munkaverseny idén is nagy méreteket öltött és «többek között 500 tonna hússal és 2 millió liter tejjel adnak el többet a TM tervezettnél a 12 millió korona értékű kötelezettségvállalás keretében. "Az efsz-ek VIII. kongresszusának tiszteletére indult kötelezettségvállalási ! mozgalom egészen a kongresszusig tart és eddig már 191 egyén, 57 köl­ti lektíva és 26 vállalat kapcsodódott be. Az eddigi sikereken felbuzdulva ■ szinte naponta jelentenek be újabb kötelezettségvállalásokat, vagy több­­я termelésre serkentő munkasikereket. A vrbovkai (Varbó) efsz például ” a szövetkezeti konferencia napján jelentette be, hogy a tavaszi munkák ■ első szakaszát már befejezték. A munkák gyors és jó minőségű elvégzé­sére egészséges versengés folyik a járásban. ■ Az alkotó szellemű szövetkezeti járási konferencia beszámolóiból és ■ vitáiból megtudtuk, hogy olyan beruházásokat eszközölnek a mezőgazda­■ ságba, amelyek jelenleg és távlatilag nagymértékben hozzájárulnak a több­­jj termeléshez. Például mintegy 38 millió korona beruházással 17 km hosszú­­« ságban szabályozták az Ipolyt. Így jelentős termőterületet nyertek. Talaj­­я javító munkákra összesen 73 millió koronát fordítottak, felszántották 420 I hektár rétet, így becslések szerint 3000 hektár szántóterületet nyertek. Az éghajlati viszonyoknak megfelelően gyorsan fejlesztették a szölé- E szetet és gyümölcsészetet. Mivel a szőlő gazdag termést ad ezen a vidéken, ■ ezért már 757 hektárt telepítettek, de az ötéves terv végéig még újabb в 742 hektáron létesítenek szőlészetet. A járás addig 57 hektár korszerű n gyümölcsössel rendelkezik, de a jövőben ezen a szakaszon is komoly ■ fejlődés várható. Az állattenyésztés eléggé fejlődött, azonban az ütem még mindig nem £ kielégítő. Száz hektáronként például 45 szarvasmarhát, ebből 17 tehenet a tartanak. Sok szövetkezetben azonban ennél jóval alacsonyabb az átlag, ül Sok a behoznivaló a tejtermelésben is. A múlt évben, bár elérték a tehe­­§ nenkénti átlagos évi 2756 liter tejet, azonban csak hat esetben lépték túl я az évi 3000 literes átlagot. Amint látjuk, a tehenek hasznosságát még a lényegesen fokozhatják. ■ í A belterjességre törekvés a járásban hozzájárult ahhoz, hogy a nyers­■ termelés az 1968-as járási konferencia óta 38 százalékkal emelkedett. Jó­­“ néhány olyan efsz van már, amely magas termelési szinttel büszkélkedhet. ■ Az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke a vinicai (Ipolynyék) efsz-ben в 16 ezer 979 korona, a neninceiben (Lukanyénye) 12 354, a Balog nad Jlpfom-iban (Ipolybalog) pedig 10 872 korona. Azonban az efsz-ek többsé- H gében az egy hektárra jutó nyers termelés igen alacsony. Ez arról tanús­­a kodik, hogy a járásban még távolról sem használták ki az összes lehető- 5 ségeket a termelés fokozására. Hogy csak egy példát említsünk, az Ipoly g mentén sem öntöznek nagyobb területeket, pedig erre lehetőség kínál­­в kozik. A tervek szerint főleg azokon a területeken, ahol már szabályozták I az Ipolyt, öntözéses gazdálkodást létesítenek. Az utóbbi években telepített я szőlészetek is még csak most fordulnak termőre, de azokban az efsz-ek­­s ben, ahol nagyobb területeken termelnek szőlőt, az elkövetkező években j rohamosan emelkedik majd a termelés. Щ Nagyon alacsony a belterjesség foka a kertészetekben is, eddig még ä nagyon kevés helyen valósították meg a fóliás zöldségtermesztést. Bár ■ voltak úttörők, mint Ocsovszky József, az ipolykeszi szövetkezet fökerté- Hsze, aki már három-négy évvel ezelőtt (bár kezdetleges akácfarudakból ■ készített) fóliaházban termelt zöldséget, mégis kiváló eredményeket ért J el. A zöldségtermesztés fellendítése szintén hozzájárul az efsz-ek pénz- 4 bevételének fokozásához. J A járási szövetkezeti konferencián nagyon értékes felszólalások hang­ig zottak el és mind a többtermelést sürgették. Hozzászóltak az efsz-ek Б egyesüléséhez és kooperációs vállalatok létrehozásához. Török elvtárs, * a Balog nad Ipfom-i efsz mechanizátora azt bizonygatta, hogy az egyesí­* tés után nagyon gazdaságosan használják ki a központi javítóműhelyt és * a gépeket. Kevesebb önköltséggel hatékonyabb munkát végeznek. Híves Ц elvtárs, a nenincei Vörös Csillag efsz ökonőmusa szintén az integráció * helyességéről beszélt. Konkrét adatokkal bizonyította, hogy emelkedett в a termelés. Bírálta, hogy nagyon kevés lehetőségük van az öntözésre, j nincs megfelelő raktár a gyümölcs tárolására és szőlőültetéshez sürgősen 125 ezer darab oltványra lenne szükségük, azonban nem tudják beszerezni. |A talajjavításhoz igen kevés meszet kapnak. Deák Ferenc, a Seőianky-i [ (Szécsénke) egyesült efsz elnöke bírálta, hogy lassan halad az Ipoly sza- I bályozása, és emiatt 500 hektár jó termőképességű földet nem tudnak I használni. Komoly gondokkal küzdenek, azonban ennek ellenére mindent ] megtesznek a többtermelés érdekében. Megfelelő mennyiségű műtrágyát i adagolnak és magasan gépesítik a növényápolási és begyűjtési munkákat. I Hetven hektáron a kukorica ápolását és begyűjtését teljesen gépesítették. 'Hasonló módon akarnak cukorrépát is termelni, azonban nem kaptak ■ egycsírás vetőmagot. Gabonafélékből a "múlt évi hektárhozam átlagosan i 41.50 mázsa volt, de volt olyan tábla is, ahol a búza 68 mázsát adott hek­táronként. Az efsz a múlt évben többek között 332 mázsa hússal, 110 ezer i liter tejjel, 1000 mázsa burgonyával adott el többet a tervezettnél. Idén az efsz-ek VIII. kongresszusa tiszteletére 798 600 korona értékű terményt és terméket adnak terven felül. A takarmányok nagy részét korszerű mó­­: dón tartósítják és az állatállomány számára 131 ezer mázsa monodiétás takarmányt készítenek. A járásban az év elejétől kezdve egyesült néhány efsz. A távlati tervek i szerint, hogy még jobban fokozhassák a termelékenységet, 10—12 nagy 'integrációs vállalatot létesítenek, átlagosan 5000 hektár földterülettel. Ezekben az üzemekben megvalósítják a szakosítást. Növénytermesztési vonalon például úgy tervezik, hogy a cukorrépa ideális táblánként! terü­lete 100—120 hektár, a burgonyáé pedig 150—200 hektár. Ilyen területeken a legnagyobb mértékben ki lehet használni majd a gépeket. Az állat­­tenyésztésben is komoly szakosítás jött létre; a baromfitenyésztés például három helyre összpontosul, és a sertéshizlalás is rohamosan koncentrá­lódik. A nemrég született új járásban a távlatokra kedvezően kiható intézke­dések történnek és ezért joggal mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság a fel­lendülés előtt áll. Balia József A

Next

/
Oldalképek
Tartalom