Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-25 / 12. szám
I шм NYÜLTELJESÍTMÉNYVÍZSCÄLÁT ANGLIÁBAN A baromfiteljesitményvizsgálatok mintájára Angliában évek óta folytatnak nyúltál jesítmény-vizsgálatokaí is. A harmadik BOCM nemzeti nyál-alom teljesítményvizsgálat 1970. augusztus 3-án kezdődött. A versenyre két olyan kifejlett anyával lehetett nevezni, amelyek teljes, vagy féltestvérek, legalább egyszer már ellettek és érkezésük után 10—24 napon belül befedezhetők. Az ellenőrzés kiterjed az alomszámra, a vágáskori súlyra, a takarmáuyértékesítésre, a vágási minősítésre és a szőrme értékelésére. [Poultry World) BROILERTARTÄS PLASZTIK KETRECEKBEN Amerikai szakkörök véleménye szerint öt éven belül az USA-ban a broilerek felét ketrecekben fogják felnevelni. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a műanyag ketrecek kipróbálása rendkívül kedvező eredményeket adott. Ez a módszer többek között a mellhólyagosodást (drótketreces tartással összehasonlítva) teljes mértékben megszüntette. Gazdaságossági számítások szerint a beruházások ennél a módszernél hamarabb megtérülnek, mint a mélyalmos tartásban. A plasztik-ketreces tartás végső célja, hogy a hizlalás befejezésekor ugyanezekben a ketrecekben szállítsák a kész állatokat a feldolgozóhoz. (Poultry Meat E. I.) A JAPÁN FÜRJRÖL A különleges csemegék kedvelői sok országban régen felfigyeltek a japán fürjre, erre a sokat tojó, csupa mellhús madárkára. A japánok különlegesen jó hatásokat tulajdonítanak a nyersen megivott fürjtojásnak, állítólag lassítja — vagy megakadályozza? — az érelmeszesedést, a francia konzervgyárosok libamájjal töltve, vagy különleges szószukban készítik és konzerválják. Külföldi lapokból tudjuk, hogy egyes országokban komoly fürjtenyésztéshez kezdtek egyes vállalkozó szellemű emberek. Ez azért is sikerrel kecsegtet, mert a japán fürj kevés takarmányt fogyaszt, évente 300 körüli tojást rak, tíz deka körüli testsúlyánál fogva kis helyen sok elférhet belőle. Házinyúlienyésztési eljárások A nyúltenyésztésben a következő tenyésztési módok ismeretesek: 1. a fajtatiszta tenyésztés és 2. a keresztezések. FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS Ebben az esetben a pároztatandó egyedek ' ugyanahhoz a nyújfajtához tartoznak. Ilyen pl. a bécsi kék anya X bécsi kék bakkal. A fajtatiszta tenyésztésen belül alkalmazhatjuk a vérűjítást vagy vérfrissítést, ha idegen tenyésztőtől vásárolunk olyan tenyészbakot, amely nincs rokonságban állományunkkal, és ezzel az idegen bécsi kék bakkal pároztatjuk a saját bécsi kék anyát. Az eljárás során legyünk nagyon elővigyázatosak, csak megbízható helyről vásároljunk nyulat. Kizárólag akkor alkalmazzuk ezt a módot, ha biztosak vagyunk benne, hogy az idegenből hozott baknyúl fajtatiszta és jó tulajdonságokkal rendelkező állományból származik. Ellenkező esetben a vérfrissítéssel inkább ronthatjuk állományunk színvonalát. BELTENYÉSZTÉS E mód alkalmazásakor tenyészetünkön belül fajtatiszta tenyésztést folytatunk. A beltenyésztés nem feltétlenül rokontenyésztés, mert ha több vérvonalat állítunk fel, ezt elkerülhetjük. ROKONTENYÉSZTÉS A nyúltenyésztésben ezt akkor folytathatjuk, ha olyan nyulakat párosítunk egymással, amelyeknek a felmenő 4—5 nemzedéken belül közös ősei vannak. Szorosan rokontenyésztés a testvér-párosítás s a szülőknek fiaikkal vagy unokáikkal, Illetve a szülőkkel vagy nagyszülőkkel történő párosítása. Jó tanácsok a rokontenyésztéshez: csak akkor folytassuk, ha határozottun szükségesnek látjuk; csak szakember folytassa; nagy állat-létszámmal végezzük; fontos a jó takarmányozás, gondozás és tartás; a keresztezett nyulak rokontenyésztése kevesebb veszéllyel jár. Sok nyúllenyésztő elveti a rokontenyésztést, szinte „irtózik“ tőle. Ez a fokozott tartózkodás talán azzal magyarázható, hogy a rokontenyésztésnek csak a rossz oldalait ismerik, és a benne rejlő nagy lehetőségeket nem. VÉRVONALTENYÉSZTÉS Erről akkor beszélünk, ha az elérendő cél érdekében bizonyos tenyészbakkal kialakított állományt veié minél közelebb rokonságba hozzuk, de vigyázunk arra, hogy érdemleges mértékben közelebbi rokonságba más egyedekkel ne kerüljön. Ilyen módon értékes tenyészbakokat tudunk előállítani. Tanácsos, hogy a kiváló tenyészbak 4—5 évig maradjon tenyésztésben és nagy populációval — szaporulattal — dolgozzunk, hogy az apa tenyészértékét lemérhessük. KERESZTEZÉS Előnyei: nagyobb lesz a nyulak életképessége; esetenként növekszik az alom létszáma; a betegségeknek jobban ellenállnak; a heterózishatás gyorsabb súlygyarapodásban is megmutatkozik. CSEPPVÉRKERESZTEZÉS A fajtatiszta tenyésztés keretében — ha például javítani akarjuk a fajta testtömegét — egyszer egy nagyobb testtömegű ny újfajtával keresztezünk. A cseppvérkeresztezéssel előnyösen javíthatjuk a fajta jó tulajdonságait anélkül, hogy jellegét érdemlegesen megváltoztatnánk. Például: Bécsi kék X Magyar óriás bak F2 X Bécsi kékbak F3 X Bécsi kék bak F4 X Bécsi kék bak FAJTAÄT ALAKÍTÓ KERESZTEZÉS A régi nyúlfajta nőstényét és az utódokat az új fajta bakjával pároztatjuk. Az utód hasonló a régihez, de termelőképessége nagyobb lesz. Például: Bécsi kék X Magyar óriás bak Ft X Magyar óriás F2 X Magyar óriás Fj X Magyar óriás F4 X Magyar óriás ÜJ FAJTÁT ELŐÁLLÍTÓ KERESZTEZÉS Két vagy több nyúlfajta felhasználásával egy fajtába igyekszünk összpontosítani a kiinduló típusok jó tulajdonságait, vagy esetleg ezzel a módszerrel akarunk új tulajdonságokat létrehozni. Amikor a kívánt típust már létrehoztuk, már önmagában tenyésztjük tovább. Például: Bécsi kék X Magyar óriás bak Fi X Űj-Zélandi bak F2 X Űj-Zélandi bak F3 X F3 bak F4 X Fi bak KÖZVETLEN HÜSNYŰLELÖÁLLÍTŰ KERESZTEZÉS Két fajtát keresztezünk egymással és az Fi nemzedékben jelentkezik a heterózishatás, amely jelentősen növelt termelési eredményeket produkál. Például: bécsi kék anya X magyar óriás bak. A hibrid utódokat nem használjuk fel továbbtenyésztésre, hanem húsnyúlként értékesítjük őket. KÖZVETETT HÚSNYŰLELOÁLLÍTŰ KERESZTEZÉS 1. Válogató keresztezés. A baknyúl mindig fajtatiszta, és ezt két fajtával váltogatva keresztezzük. Például: Bécsi kék X Magyar óriás bak Fi X Bécsi kék bak Rí (recross) X Magyar óriás bak R2 X Bécsi kék bak R3 X Magyar óriás bak 2. Rotációs keresztezés. Három nyúlfajtával keresztezünk, szabályosan ismétlődő sorrendben. Például: Csincsilla X Bécsi kék bak Fi X Magyar őriás Ri X Csincsilla R2 X Bécsi kék R3 X Magyar őriás 3. Kombinatív keresztezés. Az értékes Fi nemzedék nőstényeit keresztezzük egy megfelelőbb fajta bakjával. Például: Csincsilla X Magyar óriás bak Fi X Űj-Zélandi fehér bak A keresztezést érdemes felhasználni piaci nyúltenyésztésünkben, hogy növeljük áUományunk súlygyarapodását. K. Nagy István > ♦> ♦> »’♦ ♦> M ♦> *> ♦> ♦> ♦ ♦ V ♦ ♦ ► ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> * Erdei szalonkák fényképezéséhez szerencse kell, így legalább a hozzájuk hasonló kis sárszalonkákat mulatjuk be. Röptében erdei cankót láthatunk. (Kucsera Szilárd felvétele) Húznak a szalonkák Visszaköltöztek már téli hazájukból a bíbicek, a seregélyek és a kék galambok. Ezt az enyhe februárnak köszönhetjük. A rohanó időben észre se veszszük, hogy megjöttek a sárga billegetők is, de akkor már kedves vadász barátaim gyorsan puskát a vállra, mert megjöttek a hosszúcsőrű szalonkák. Ki az ébredő természetbe, abba a békés légkörbe, ahol távol leszünk a kicsinyes emberi érzésektől és gonoszságtól. Mert kell-e költőibb, szebb környezet, mint a hosszú téli álma után lassan ébredező természet? A vágás szélén állva várni az első esti csillag kigyulladását, hallgatni a rigók dalát, de ezen kívül minden megfeszült idegszálunkkal várni a titokzatos hangot a húzó szalonka korrogó hangját. A német vadászok azt mondják: a szalonka a apróvad királynéja. És méltán. Egy vadászat sem nyújt annyi változatosságot, mint a szalonkavárás. Hogy a szalonka vadászatnak melyik módja a legszebb, legváltozatosabb, a már izlés dolga. Részemről a szép szalonkahúzást tartom a legtöbbre. Azután jön a hajtás, de csakis jó hajtókkal, végül pedig a bokrászás, jó vizslával. Én a szalonkalest az első helyre, költői esti hangulatáért, a kikelettel járó rügyfakadásért, a föld üde tavaszi leheletéért teszem, mert mindebből a hetven feletti vadászlelkek is fiatalodnak. Szép csendes esős estéken húz legjobban a szalonka. Ilyenkor úgyszólván az összes szalonka megtartja az esti körrepülést. Vadász legyen a talpán, aki szeles időben a magasan húzó szalonkát eltalálja. Ilyenkor hangtalanul, gyorsan és cikkázva hűz a szalonka. Borús estéken, igen korán kezdődik a húzás. A nap jóformán még alig nyugodott le, máris jelentkezik az első szalonka, holdvilágos estéken későn húz — ez szinte szabály. Hajtásban lehet a legszebb eredményeket elérni, természetesen nagyon jól kell tudni lőni az illető vadásznak, mert a szalonka rendkívül ügyesen igazodik a terephez, a bokrokhoz és a fákhoz. Sokszor csak pillanatokra látjuk, ilyenkor nagyon gyors lövésre van szükség. Nem megvetendő az őszi szalonka vadászat sem, vizslával vagy hajtással, de az őszi eredmények messze elmaradnak a tavasziaktól, azokat meg sem közelítik. Kéréssel fordulok vadásztársaimhoz, ne igyekezzenek rekord mennyiséget lőni, elégedjenek meg a tavaszi idényben egy-két szalonkával, mert rengeteg ellensége van ennek a misztikus madárnak. Ne apaszszuk amúgyis rohamosan csők kenő létszámát, ezen jobb sorsra érdemes vendégünknek. Ezzel tartozunk mi vadászok mint természet szerető, természet védő emberek a szalonkának. JÁN M. HABROVSKÝ, Zvolen (Zólyom) A téli vadetetés gondja alábbhagy, viszont annál több figyelmet kell szentelni a vad egészségének védelmére, továbbá a költés és az ellés zavartalan lefolyására. Az apróvad szaporodását a varjúfélék mérgezett tojással való irtásával is elősegítjük. A legveszedelmesebb, emberre is átvihető betegség a veszettség ellen pedig a rókák létszámának apasztásával küzdünk, amit idén rókairtó fáklyákkal végzünk el, mégpedig a központilag megbatározott, egységes időpontban: április 29-én és 30-án. A vadszámlálás és az elmúlt évben lőtt vad jegyzékeinek összesítése alapján a vadászgazdák kötelessége április 3-ig beküldeni a SZVSZ járási bizottságaira a (Mysl 001 jelzésű) statisztikai jelentést, azonkívül a csülkösvad tenyésztési és lelövési tervét, valamint a vadtenyésztési tervet (Mysl 005). Az egész évbpn lőhető, káros vadfajokon kívül az áprilisi listán még a következők szerepelnek: a pézsmapocok április 15-ig, a vadpulyka, a siketfajdkakas, a nyírfajdkakas és az erdei szalonka április 15-ig lőhető. К. K. Veszett rókák garázdálkodnak A magyarországi oi szagos napilapok hónapok óta írnak az ország keleti és nyugati megyéiben folyó veszetjségjárványról, amely elsősorban a vadállományt pusztítja, s hozzánk is átjuthat. A veszett állatok — elsősorban rókák — egyrészt az embereket, másrészt a háziállatokat fertőzhetik. Régebben a kutyák terjesztették a veszettséget. Ma már a kutyák kötelező védőoltásával elérték, hogy csak az egy éven belül nem oltott ebek kaphatják meg a veszettséget. Természetesen minden emlős fertőződhet ezen betegség kórokozójával, az emberre és másik állatra azonban elsősorban a kőbor — tehát feltehetően nem oltott — kutyák, valamint a macskák jelentenek veszélyt. A vadragadozók közül az emberre és a háziállatokra elsősorban a rókák veszélyesek, mivel betegségük elején szívesen keresik lel az emberi településeket. Látszólag „szelíd“ állatok, azonban ha hozzájuk nyúlnak, harapnak, és nyálukkal megfertőzik a megmart embert, vagy állatot. A veszett vadállatok nyűzása közben is fertőződhet az ember. Az elpusztított beteg állatot éppen ezért nem szabad megnyúzni, illetve feldolgozni, hanem feltétlenül értesíteni kell a területileg illetékes állatorvost. Ö gondoskodik arról, hogy az állat agyvelejét laboratóriumi vizsgálatra elküldje. A vizsgálat aránylag gyorsan megtörténik, és bizonyosan kimutatja, hogy a vizsgálati anyag veszett állatból származik-e. Nagyon fontos, hogy minden állattól eredő marással forduljunk körzeti orvoshoz. A körzeti orvos, figyelembe véve az állatorvos véleményét a sérülést előidéző állatról haladéktalanul elvégzi a veszettség megelőzésére szolgáló oltást.
