Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-25 / 12. szám

1 J \г APRÖVAD ÉS A RAGADOZÓK KÖZÖTTI VISZONY A ragadozók és a táp­lálékul szolgálók viszo­nyának három törvénye van: 1. A periodikus cik­lus törvénye. A kétféle fa] elszaporodás-változá­sa az lildözö és üldözött viszonylatában periodi­kus. A periódus vissza­térésnek ideje a kezdeti körülményektől, valamint a népesedést gyarapító és csökkentő tényezőktől függ. Több fa] fellépése esetén a periodicitás el­vész. 2. A közepes meny­­nyiség megmaradásának törvénye. Változatlan ter­mészeti tényezők mellett az üldözők és üldözöttek népesedéssűrüsége állan­dó. 3. A közepes mennyi­ség megzavarásának tör­vénye. Ha az üldözők és üldzöttek száma egyenlő arányban csökken, az ül­dözött faj ezt követően elszaporodik, az üldöző megfogyatkozik. Az üldö­zött fokozott védelme esetén mindkét fa] sza­porodik. Ez a három tör­vényszerűség statisztikai adatokkal bizonyítható érvényes a ragadozók és az apróvad közötti vi­szonyra is. (Unsere Jagd) ALTATÓ LÖVEDÉK A veszélyes vagy vad­állatok befogására altató lövedékeket használnak. Ezekben a lövedékek­ben fémfecskendö és ab­ban altatószerv van. Ami­kor az állat húsába a lö­vedék becsapódik, töltete felrobban, a robbanás működésbe hozza a fém­fecskendő dugattyúját, ami az altatószert az ál­lat testébe fecskendezi. Attól függően, hogy az állatot milyen távolság­ra lehet megközelíteni, a kilövésre különböző fegy­verek használhatók. A lövedék kilőhető 15 m­­re pisztolyból, 30 m-re kispuskából, 20—100 m­­re pedig messzehordó va­dászfegyverből. Ezzel a „Cap Chur“ gyártmányú felszereléssel a szabadon tartott álla­tok oltása is elvégezhető. (Fig. Agric) A МаНмшщ kor szerinti jegyei Az állíitpopulóció átlagos életkorának, kor szerinti össze­tételének és az évi kiesésnek ismerete az állomány felfrissí­tése és termelőképessége szem­pontjából fontos. A szárnyasok nál az ilyen vizsgálatok végzé­sének klasszikus módszere a gyűrűzés. Ez azonban hossza­dalmas, sokszor nehezen ke­resztülvihető eljárás, és az aránylag gyér visszajelentés miatt kevésbé megbízható. A vadászat tárgyát képező mada­rak esetén az elejtett egyedek nagy száma miatt sokkal meg­bízhatóbb, ha az egyes elejtett egyedek korának megállapítá­sából az egész állomány kor szerinti összetételére következ­tetnek. Ismeretes, hogy a fogoly ko­raőszi vadászata alkalmával az I. és а II. szárnyízület evező tolláiról megállapítható, az az­­évi keltetésből származó fiatal, a megelőző évi keltetésből szár­mazó, tehát az 1 év és 3 hóna­pos, továbbá a 2 év és 3 hóna­pos, valamint az idősebb fog­lyok aránya. Az egy évesnél idősebb foglyok két szélső eve­­zőtolla széles és tompa végű, míg a fiatal madaraknál az első vedlés teljes befejeztéig, tehát az egy éves korig ez a két toll hegyes végű. A fiatal "foglyok evező tollaikat egyéves koron túl az ábra szerinti 10—9-től, tehát a legbelsőbbektől kezdve augusztusban, ill. szeptember elején kezdik váltani. Ilyenkor Az azévi kelésü ja), az 1 éves (b) és az 1 évesnél idősebb fogoly le) szárnya szeptember elején. a két szélső hegyesvégű toll még rajtuk van, a 4. és az 5., illetve 3.—. toll van váltásban. Míg a fiatal foglyokon az 1. és 2. evezötoll színes és azo­nos, az évesnél idősebbeken ezek a tollak fakultak és ko­pottak. Az egyéves és idősebb kakasok evezőtollainak vedlése szeptember elején az 5,—6.-núl tart és halad kifelé. A tojók ilyenkor váltják a 6.—7. evező tollat. Az ez évi túl korai kel­tésből származó foglyokon, ha egyálttdán megkezdődött a ved­lés, ez ilyenkor legfeljebb a 10.—9. tolinál tart. Tehát az evezőtoliakból, il­letve azok vedléséből, ha sem­mi más támpont (mint pl. a lábak, a fejen és a nyakon a tollak közötti pihék) nem áll rendelkezésre, első tekintetre és, tévedés nélkül megállapít­ható, hogy az évi vagy idősebb fogolyról van-e szó. Mivel a vedlés függ a kelte­­tési időszaktól, amely egyik év­ben valamivel korábban, másik évben némi késéssel következik be, legcélszerűbb szeptember elején, a vadászat kezdetén számba venni az elejtett fog­lyok megvizsgálásával a fogoly­állomány kor szerinti összetéte­lét. A korábbi számbavétel nem eléggé megbízható. A tapaszta­lat szerint az állomány nagyobb része 2 éves (pontosabban 2 év és 3 hónapos) foglyokból áll, a 3 éves és ennél idősebbek ki­vételt képeznek. (Z. Jagdwirtschaft) s 6 j t j« 1 évésnét idősebb Vadásztörténet Hárommázsás medvéi „lőtt“ líolja Pihtacsev, a krasznojar­­szki vidéki vadgazdaság egyik vadászának nyolcesztendős fia. Hog ymiért van idézőjelben a „lőtt“? A „Trúd“ című moszkvai lap így írja le a történteket: Kolja elcsente édesapja va­dászfegyverét és elindult az er­dőbe császármadarat lőni. A puskában egyetlen töltény volt — a legapróbb söréttel töltve. A kisfiú egyszerre fenyőlom bök recsegésére lett figyelmes, s felpillantva hatalmas mackót látott meg az egyik cédrusfe­nyőn. „Odapörkölök egyet a fejére és kész“ — gondolta, s elsütötte a puskát, ahogyan a papa tanította. A medve üvölt­őé zuhant le a fáról, vonaglott még néhányat, majd mozdulat­lanul elterült. „Lelőttem“ — kiáltott Kolja és ujjongva ro­hant a faluba. Kolja valóban megölte a va­dat. De amikor lenyúzták a medve bőrét, kiderült, hogy egyetlen söréttel sem találta el. A vadállatot a lövés meg­rémítette, ijedtében lezuhant a fáról, méghozzá olyan szeren­csétlenül, hogy egy földből ki­álló éles gyökér halálra sebez­te. A vadászcsemetét egyelőre szigorúan eltiltották a további hasonló vállalkozásoktól. BOKOR PÁL c. a helyi szervezet 1930 ban alakult 18 taggal, s a taglétszám ez évben elérte a 173-at. A tenyésztett állatok száma igen jelentős, hiszen például hozzávetőleg kétezer tyúkot, közel ezer házinyulat, aránylag sok galambot, keve­sebb pulykát, ludat és kacsát tartanak. Jelentős a törzsköny­vezett ebek száma is. Fajta te­kintetében a tyúkok közül leg­inkább a nyuhemsir (newhamp­­shire) terjedt el, mégpedig hoz­závetőleg 80 %-os arányban. Az állomány felmaradó része kb. tizenöt fajtából tevődik össze, miközben mennyiségileg második helyen a sávozott pli­­mut (barred Plymouth rock) áll, majd a fehér plimut (whi­te Plymouth rock), a fogoly­­szinű olasz tyúk (brown leg­horns) és a többi fajta követ­kezik. Haszontenyésztésre ke­resztezett, s ezért továbbte­­nyésztésre alkalmas nagy tel­jesítőképességű nick-chick tí­pust tartják. Két szervezeti tagnak kelte­tőgépe van, melyek befogadó­­képessége 3000—3000 tojás. A helyi szervezet a tiszta vér­vonalú, törzskönyvezett tyúkok tojásait darabonkénti kétkoro­­nás áron megvásárolja, kikel­teti és a naposcsibéket 4,50—5 koronás áron árusítja a tagok­nak, de a jelenleg még kívül­álló érdeklődőknek is. Házinyúltenyésztőik között nyolc olyan szervezeti tag van, akik havi átlagban portánként több mint harminc nyulat ad­nak el, s így a felvásárlást végző feldolgozó vállalat min­den hónapban vagy 300 nyulat szállít el. Ez a vállalat a nyit­­rai BRANKO, amely előzetes megegyezés alapján szabályos időközökben, menetrendszerűen érkezik a nyulakért. Húshasz-A SZKSZ helyi szervezetében Jól működő, életrevaló, színvonalas szakmunkát kifejtő egyesület hírében ál) a Szlovákiai Kisállatienyésztők Szövet­ségének levice! (lévai) helyi szervezete. Felkerestük Kepen­­c e у Jánost, a helyi szervezet titkárát, aki a járási vezetőség­ben is tevékenykedik, valamint Szabó Bélát, a helyi szerve­zet gazdasági ügyintézőjét, hogy elbeszélgessünk velük a helyi szervezet életéről, tevékenységéről és terveiről. Szót váltot­tunk továbbá a helyi szervezet tagjával, Starý Béla galamb tenyésztővel. kis csincsilla, a különféle rexek és egyéb fajták tenyésztése. A felvásárlási ár élőnyúl kilo­grammonként ezidáig 17,— ko­rona volt, ami újabban 15 + 1 vagyis 16 korona lett. A szom­szédos Magyarországon ugyan­akkor igen természetesen el­lenkező az árak fejlődése és az élő húzinyúlért kilónként 26— 34 forintot fizetnek a tenyész­tőnek. A piackutatók szerint a hatalmas arányokat öltő ér­deklődést az okozta, hogy előbb az USA-ban, majd Angliában ér­elmeszesedésben szenvedő több embercsoporton kísérleteket hajtottak végre, melynek ered­ményeképpen megállapították, hogy a házinyúl húsa olyan anyagokat tartalmaz, melyek az érfalra lerakodott és megke­ményedett anyagokat feloldják vagy megelőző alkalmazáskor nem engedik az erek belső fa­lát elmeszesedni. Levicén (Léván) régebben több mint tizenöt szervezeti tag foglalkozott nutriatenyésztés­­sel, a nutriagerezna ára akkor azonban 180—200 korona volt. Amióta a felvásrlási árat 100— 110 koronára csökkentették a tenyészeteket a tagok sorra felszámolták, úgyhogy alig ma­radt kél három kitartó tenyész-Galambtenyésztéssel a szer­vezeti tagok 80 °/o-a foglalko zik. Találhatók itt strasszerek, komáromi bukókeringők, buda­pesti magasröptűek, keleti per­gőgalambok, begyesgalambok, sirálykagalambok, koburgi pa­csirták, lengyel hiúzok és egye­bek. Mivel a takarmány beszer­zése körülményes és drága, emiatt sokan a díszgalamb te­nyésztését felszámolták és át­tértek a haszongalamb fajták szabadon árusítják és a gyere­kek lelövik a galambokat, a különféle hasznos madarakat, sőt a határban a vadat is meg­­sebzik, amely azután valahol elhullik. A puskaeladást szigo­rúan engedélyhez kellene köt­ni. További probléma a postai szállítmányok kézbesítésének nagyarányú lelassulása. Újab­ban két-három napig tart, amíg például a expressz-pótdíjas cso­mag, amelyben mondjuk egzo­tikus madár, vagy galamb van eljut a címzetthez, amiből sok bosszúság származik. Néhány szövetségi tag ebte­nyésztéssel is foglalkozik. Leg­inkább a skót juhászkutyát vagyis a kóliát, továbbá a do­got, a dobermannt és a cseh bajuszos vizslát tenyésztik. A meglátogatott helyi szer-Egy levicei (lévai) háztető. A sávozutt plimut tyúkfajta kialakításában százhúsz évvel ez­előtt a dominikánus, a bráma és a fehér kusin fajta játszotta a főszerepet. (A szerző felvételei) uosításra, nagybani eladásra főképpen a fehér kaliforniait tenyésztik, amely kéthónapos korára eléri a 2—2,5 kg-os élő­súlyt, ezt pedig mennyiségben a bécsi kékszemű fehér házi­nyúl követi. A nyúltartó szerve­zeti tagok ezért 85—90 %-ban áttértek a fehér fajták tenyész­tésére. Jelentőségében szűkebb tér­re szorult a nagy csincsilla, a tő, akik remélik, hogy az ára­kat ismét rendezik. Ahhoz, hogy szőrmekészítésre érett le­gyen a gerezna, egy évig kell etetni és gondozni az állatot. Egyébként ezen a vidéken a nutria húsát is értékesítik és sertéshússal keverve házikol­bászt készítenek, vagy pörköl­tet főznek belőle. A nyérc­tenyésztést már az egész járás területén beszüntették. tenyésztésére, amelyekhez öko­nómiai szempontból a határba kijáró postagalambokat is so­rolják A tagok zöme ezért pos­tagalambot tart. A tyúkgalamb, például a king tartása a posta galambnál szintén igényesebb. A galambok elhelyezése dúcok­ban már kiment a divatból, s e helyett a padlástereket hasz­nálják ki, de főleg az udvaron vagy a kertben felállított-ga­­lambházukat alkalmazzák. Pos­tagalambnál a norma húsz pár, vagyis negyven darab, amire a tenyésztő eleséget kaphat. Ez a mennyiség szépen elfér az ilyen szokványos galambházban. Sok fiatal tenyésztő kezdett galam­bokkal foglalkozni kereseti szempontból. Starý Béla szerint azonban több sportot kellene a galambtenyésztésbe vinni mint üzletet, mert akkor nagyobb lenne a barátság is a postaga­­lambtenyésztök között. Három tenyésztő ' nagyban foglalkozik egzotikus madarak és kanárimadarak tartásával. Kis mennyiségben többen is te­nyésztenek ilyen madarakat. Ennek elterjedése csak attól függ, hogy egy községbe vagy városba bekerült-e már, mert ha igen, úgy megszeretik és tenyésztik őket. Problémát okoz a flóbertpus­­kások szaporodása. Ezt a fegy­verféleséget Csehszlovákiában vezetben öt szakosztály műkö­dik, melyek közül legintenzí­vebben a baromfitenyésztési és a nyúltenyésztési tevékenyke­dik. Ezeket a galambtenyésztő, a díszmadártenyésztő, valamint az ebtenyésztő szakosztály kö­veti. A két legerősebb szakosz­tály két-három hónaponként tart szakmai és szervezési meg­beszélést, néha előadással, filmvetítéssel egybekötve. A gyűlések megtartását a jövő­ben megkönnyíti majd a SZKSZ járási szervezetének újonnan szerzett épülete, amelyben ta­nácsterem is lesz. Távlatilag igyekeznek a tag­ság létszámát növelni, kiállítá­sok rendezésével, a novemberi Márlonnapi vásár alkalmával minden évben ismeretterjesztő munkát kívánnak végezni, te­nyésztői felszerelések, például ketrecek, itatók, etetővályuk, ólak stb. rajzainak és méretei­nek ismertetésével akarnak se­gíteni a tagságnak. További fontos tevékenységük a takar­­raányjuttatás. A SZKSZ levicei (lévai) helyi szervezetének vezetőiből sugár­zik az akaraterő. Tudják mi­ként kell a dolgok megoldásá­hoz közeledni, s kisebb-nagyobb akadályok ellenére a jövőben az eddiginél is szebb eredmé­nyeket elérni. KUCSERA SZILÁRD

Next

/
Oldalképek
Tartalom